229/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet

a műemlékvédelmi bírság megállapításának szempontjából az egyes műemlékek kategóriába sorolásáról és a bírság mértékéről

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 60. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyes műemlékek a műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából I., II. és III. kategóriába tartoznak.
(2) Az I. és II. kategóriába tartozó műemlékek és műemlékegyüttesek jegyzékét e rendelet melléklete tartalmazza. A III. kategóriába tartozik valamennyi, az Mvt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított műemlék, illetve műemlékegyüttes, amely a rendelet mellékletében nem szerepel.
(3) Az egyes kategóriákba tartozó műemlékeknek az Mvt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értéke független azok tényleges műszaki vagy forgalmi értékétől.
(4) Műemlékegyüttes esetén az Mvt.-ben meghatározott kategória érték a teljes épületegyüttesre vonatkozik.
2. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet (a továbbiakban: elkövető), aki (amely) műemlékvédelmi hatóság engedélyéhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon végez, és ezzel vagy ennek következtében a műemléki értékben kárt okoz, a műemlékvédelmi hatóság bírsággal sújtja. A bírság összege a műemlék kategória értéke 0,1%-ától 70%-áig terjedhet. A bírságot ezen határokon belül a műemlék kategória értékének a károkozással arányos része alapulvételével kell megállapítani.
(2) Ha az engedély nélkül vagy attól eltérően végzett munkára, illetve az így létrehozott állapotra a műemlékvédelmi szabályok figyelembevételével az engedély nem lett volna megadható és a műemléki értékekben ezzel okozott kár helyreállítása nem lehetséges, vagy a szabálytalanul végzett munkával létrehozott állapot fennmaradásának engedélyezésére azért kerül sor, mert a helyreállítás további károkat okozna, a bírság összege a kategória értéknek az okozott kárral arányos hányada.
3. § Azt az elkövetőt, aki (amely) műemléket bontási munkával, átalakítással, átépítéssel vagy egyéb módon részben vagy egészben megsemmisít, a műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi bírsággal sújtja. A bírság mértéke a műemlék kategóriájára megállapított érték 20%-ától 100%-áig terjedhet. A bírság összege ezen keretek között a kategória értéknek az okozott kárral arányos része.
4. § Azt az elkövetőt, aki (amely) a műemlékvédelmi hatóság által elrendelt kötelezettségét nem teljesíti és ezzel a műemléki értékben kárt okoz, a műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi bírsággal sújtja. A bírság összegének megállapítása a műemlék kategória értékének a károkozással arányos része alapulvételével történhet a kategória érték 0,1-50%-áig terjedő mértékben. Amennyiben a kötelezettségszegés miatt az eredménytelenül eltelt határidőt követően a kár mértéke növekszik, az így bekövetkezett további kár miatt a műemlék kategória értéke alapján megállapított bírságot kell kiszabni. Ha a műemlék a mulasztás miatt részben vagy egészben megsemmisült a 3. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. § (1) Azt az elkövetőt, aki (amely) műemléken, műemlék ingatlanon az Mvt. 40. §-a (2) bekezdésének d), e), h) pontjaiban meghatározott, illetőleg a (4) bekezdés hatálya alá tartozó, a műemlékvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez és tevékenységével kárt okoz, a műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság összege
az I. kategóriában 50 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig,
a II. kategóriában 20 000 Ft-tól 5 millió Ft-ig,
a III. kategóriában 5 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig
terjedhet.
(3) Azt az elkövetőt, aki (amely) a műemléken, műemlék ingatlanon az Mvt. 40. §-a (2) bekezdésének a), b), f), g) pontjaiban meghatározott tevékenységet a műemlékvédelmi hatóság engedélye nélkül végzi és ezzel kárt okoz, a műemlékvédelmi hatóságnak műemlékvédelmi bírsággal kell sújtani. A bírság megállapítására a 2-3. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § (1) Az az elkövető, aki (amely) a műemléken jogszabályban vagy a műemlékvédelmi hatóság határozatába foglalt tilalom ellenére reklámot vagy reklámhordozót helyez el, e tevékenységével a műemlék a műemlékként védett terület vagy annak része megjelenésében kárt okoz, ezért a műemlékvédelmi hatóság által kiszabott műemlékvédelmi bírság megfizetésére köteles. A műemlékvédelmi bírság összege
az I. kategóriában 500 000 Ft-tól 20 millió Ft-ig,
a II. kategóriában 50 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig,
a III. kategóriában 10 000 Ft-tól 1 millió Ft-ig
terjedhet.
(2) Azt az elkövetőt, aki (amely) az (1) bekezdésben meghatározott esetekben jogellenesen elhelyezett reklámot vagy reklámhordozót a műemlékvédelmi hatóság által elrendelt határidőre nem távolítja el, az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság ismételt 50%-kal megemelt mértékének megfizetésére kell kötelezni. További kötelezettségszegés esetén a bírság mértékét az előző kiszabott bírság 100%-kal emelt összegében kell megállapítani.
(3) Az, aki a műemléken az 1998. január 1-je előtt elhelyezett reklámnak vagy reklámhordozónak a műemlékvédelmi hatóság által elrendelt eltávolításának vagy fennmaradásának feltételhez kötött engedélyezése esetén az előírt feltételnek határidőre nem tesz eleget, a kötelezettségszegéssel fenntartott károkozás miatt műemlékvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság megállapításánál az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha a reklám vagy a reklámhordozó engedély nélküli elhelyezésével járó munka önállóan is engedélyhez kötött tevékenység és végzése kárt okoz, a 2. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez esetben a műemlékvédelmi bírság a külön számított mértékek összege.
7. § (1) A bírság összegét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(2) A jogerős és végrehajtható határozattal kiszabott bírság részletekben történő megfizetésének engedélyezésére az első fokon eljárt műemlékvédelmi hatóság jogosult és csak abban az esetben kerülhet erre sor, ha ez a bírság megfizetését nem veszélyezteti. Részletfizetés esetén a hátralékos összeget a jegybanki alapkamat terheli.
(3) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. A műemlékvédelmi hatóság jogosult a bírság összegének erejéig a megfizetéséig tartó jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.
8. § (1) A műemlékvédelmi bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatóság számlájára kell befizetni.
(2) A beérkezéstől számított 8 napon belül a befolyt műemlékvédelmi bírságnak a Mvt. 49. § (2) bekezdésében meghatározott részét az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatóság átutalja a Központi Környezetvédelmi Alap, valamint a bírsággal érintett műemlék helye szerinti települési önkormányzat számlájára.
(3) A műemlékvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozat 1-1 példányával tájékoztatni kell a Központi Környezetvédelmi Alap kezelőjét és a műemlék helye szerinti települési önkormányzatot.
9. § Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg az állam tulajdonából ideiglenesen ki nem adható műemlékekről szóló 83/1992. (V. 14.) Korm. rendelet hatályát veszti.