248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - nukleáris veszélyhelyzet esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére létrehozott Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: baleset-elhárítási rendszer) gondoskodik.
2. § A baleset-elhárítási rendszer feladata:
a) hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzetnek a - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása;
b) a nukleáris anyagok és a radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során (vasúti, közúti, vízi és légifuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése, csökkentése, felszámolása;
c) az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása;
d) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása.

Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság

3. § (1) A baleset-elhárítási rendszer irányítását a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) látja el.
(2) A Kormánybizottság összetétele a következő:
Elnöke:
a belügyminiszter.
Elnökhelyettesei:
- a honvédelmi miniszter,
- az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
Titkára:
a BM önkormányzati helyettes államtitkár.
Tagjai:
- a földművelésügyi miniszter,
- az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,
- a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,
- a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
- a külügyminiszter,
- a munkaügyi miniszter,
- a művelődési és közoktatási miniszter,
- a népjóléti miniszter,
- a pénzügyminiszter,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter,
- a BM Védelmi Iroda vezetője,
- a HM Védelmi Hivatal főigazgatója,
- a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára,
- a Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke,
- az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese,
- az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
- az országos tiszti főorvos,
- a Kormánybizottság Operatív Törzsének vezetője,
- a Kormánybizottság Műszaki Tudományos Tanácsának elnöke.
(3) A Kormánybizottság tagjainak hatáskörében a (2) bekezdésben meghatározott személyek által kijelölt képviselők is eljárhatnak.
(4) A Kormánybizottság ülésén meghívottként a nukleáris veszélyhelyzet területe szerint érintett megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző létesítmény (intézmény) vezetője is részt vesz.
(5) A Kormánybizottság irányítási jogkörében az atomenergia alkalmazóinak, valamint az érintett minisztériumoknak (hatóságoknak) és a területi szerveknek a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészüléssel és tervezéssel, a veszélyhelyzet elhárításával összefüggő - a 14. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. §-ban foglalt - feladataik egységes végrehajtása érdekében útmutatót ad ki.
4. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet fennállását és annak megszűnését a Kormánybizottság elnöke, illetőleg fennállását halasztást nem tűrő esetben - illetékességi területén a nukleáris létesítménytől kapott információ alapján - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke állapítja meg. A nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor a Kormánybizottság a baleset-elhárítási rendszer részbeni vagy teljes működtetését rendeli el.
(2) A nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság elnöke a Kormány útján javaslatot tehet a szükségállapot kihirdetésére.
(3) Ha a nukleáris veszélyhelyzet a szükségállapot kihirdetését nem indokolja, a Kormánybizottság elnöke javasolhatja, hogy a Kormány - az Alkotmány 35. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - intézkedjen.
(4) A Kormánybizottság a nukleáris létesítményen kívüli intézkedések megtételére jogosult; amennyiben a nukleáris balesetet szenvedett létesítmény vezetője kéri vagy azt a kialakult helyzet indokolja, a létesítmény vezetőjével egyetértésben elrendelheti a kijelölt szervezetek alkalmazását a létesítményen belül is.
(5) A baleset-elhárítási rendszer működése nem csökkenti a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének baleset-elhárítással kapcsolatos felelősségét.
(6) A baleset-elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait, valamint az országos baleset-elhárítási és intézkedési tervrendszer kidolgozásának követelményeit a Kormánybizottság állapítja meg.

A Kormánybizottság szervei

5. § A Kormánybizottság szervei: a Titkárság, az Operatív Törzs és a Műszaki Tudományos Tanács.
6. § (1) A Titkárság a Kormánybizottság elnöke által jóváhagyott működési rend szerint látja el feladatát. Feladata az általános titkársági teendők ellátása mellett az Operatív Törzs, a Műszaki Tudományos Tanács és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett más szervek tevékenységének összehangolása. A Titkárság a Belügyminisztérium szervezetében működik, tagjai hivatásos polgári védelmi tisztek, tiszthelyettesek, illetve köztisztviselők, közalkalmazottak.
(2) Nukleáris veszélyhelyzetben a Titkárság kiegészül a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal szakembereivel (a továbbiakban: nukleáris veszélyhelyzeti tag).
(3) Nukleáris veszélyhelyzetben a Titkárság Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet a kormánybizottsági szintű tájékoztatási feladatok koordinálása érdekében.
7. § (1) Az Operatív Törzs az érintett minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviselőiből áll az alábbiak szerint:
Vezetője:
a polgári védelem országos parancsnoka.
Helyettese:
a polgári védelem országos parancsnokának első helyettese.
Tagjai:
- a földművelésügyi miniszter,
- az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,
- a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,
- a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
- a művelődési és közoktatási miniszter,
- a népjóléti miniszter,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter,
- a BM Védelmi Iroda vezetője,
- a HM Védelmi Hivatal főigazgatója,
- a Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke,
- az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója,
- az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
- az országos rendőrfőkapitány,
- a Határőrség országos parancsnoka,
- a Tűzoltóság országos parancsnoka,
- az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság parancsnoka,
- a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság parancsnoka
által kijelölt egy vagy több vezető szakember.
(2) Az Operatív Törzs feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására vonatkozó kormánybizottsági döntések előkészítése és a végrehajtás központi irányítása. Nukleáris veszélyhelyzetben döntés-előkészítő tevékenységéhez az információkat az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban. Sugárfigyelő Rendszer) Baleseti Információs Központja, valamint az Országos Atomenergia Hivatalban működő Baleseti Elemző és Értékelő Központ, Nemzetközi Kapcsolattartási Pont, továbbá az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja biztosítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés-előkészítő tevékenységhez elsősorban a különböző mérőhálózatok biztosítják az információkat.
(4) Az Operatív Törzs tagjainak hatáskörében az általuk kijelölt képviselők is eljárhatnak.
8. § A Műszaki Tudományos Tanács feladata a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésre és következményeinek elhárítására hozott kormánybizottsági döntések műszaki-tudományos megalapozása. Vezetőjét az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója - a Kormánybizottság elnökével egyetértésben - nevezi ki, illetve menti fel. A Műszaki Tudományos Tanács működési feltételeit az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója biztosítja.
9. § A Titkárság és az Operatív Törzs működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek finanszírozását a Belügyminisztérium fejezet Központi igazgatás cím költségvetéséből elkülönítetten kell biztosítani.
10. § (1) Az Operatív Törzs nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság elnökének (elnökhelyetteseinek) intézkedésére a Kormánybizottság összehívása nélkül is működhet.
(2) A Kormánybizottság döntéseit az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi, megyei baleset-elhárítási szervek kötelesek végrehajtani, illetve döntéseiknél figyelembe venni. Nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság döntéseinek végrehajtása érdekében az Operatív Törzs vezetője teljeskörűen, tagjai szakterületüket érintően, a Törzset megillető feladatkörben [7. § (2)-(3) bekezdés] intézkedési jogkörrel rendelkeznek.
(3) Nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság Műszaki Tudományos Tanácsa a baleset-elhárításban érintett tudományos kutató és egyéb intézményeket a feladattól függően vonja be a döntések műszaki-tudományos megalapozásába.
(4) A Kormánybizottság szerveinek szervezeti és működési szabályzatát a Kormánybizottság határozatban állapítja meg.

A baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szervei, valamint feladatai és kötelezettségei

11. § Az országos jellegű nukleáris veszélyhelyzet elhárításának ágazaton belüli összehangolása és irányítása az érintett minisztereknek (országos hatáskörű szervek vezetőinek) feladata.
12. § A nukleáris veszélyhelyzet területi elhárításának irányítását a megyei közgyűlés elnöke által irányított megyei, a fővárosban a főpolgármester által irányított fővárosi védelmi bizottság mint a baleset-elhárítási rendszer területi irányító szerve látja el.
13. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, hatásainak figyelemmel kísérésére, csökkentésére és elhárítására az érintett miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei a felügyeletük, illetve irányításuk alá tartozó szerveket és szervezeteket jelölnek ki.
(2) A nukleáris veszélyhelyzet elhárítására kijelölt fegyveres erők és rendvédelmi szervek tevékenységének közvetlen irányítására külön intézkedések az irányadók.
14. § (1) Az ágazati rendszer irányítási, működési rendjét az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői állapítják meg. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok - a Kormánybizottság útmutatója alapján - a nukleáris veszélyhelyzetre tekintettel a szervezeti és működési szabályzataikat kiegészítik.
(2) A 11. és 13. §-ra, valamint 14. § (1) bekezdésre figyelemmel az ágazatok a következő feladatokat látják el:
a) az ágazat nukleáris veszélyeztetettségének értékelése;
b) az ágazat saját működését biztosító, továbbá a lakosság védelmét segítő nukleáris veszélyhelyzeti feladatainak megállapítása;
c) az a) és b) pontok függvényében az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szerv (vagy szervezet) létrehozása, és a végrehajtásban részt vevő erők és eszközök kijelölése;
d) a baleset-elhárítási és intézkedési terv kidolgozása és folyamatos karbantartása;
e) az ágazati szerv (vagy szervezet) felkészítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervekben foglaltak végrehajtására;
f) a területi szervek munkájának segítése az ágazatot érintő szakmai irányelvek (útmutatók) kiadásával;
g) nukleáris veszélyhelyzetben a baleset-elhárítási és intézkedési tervben rögzített feladatoknak a mindenkori helyzethez igazított végrehajtása;
h) az ágazati szintű lakossági tájékoztatás személyi és szervezeti feltételeinek megteremtése, valamint végrehajtása;
i) naptári évenként a feladatok teljesítésének értékelése és a következő év feladatainak meghatározása és azokról - a Titkárság útján - a Kormánybizottság tájékoztatása;
j) a nukleárisbaleset-elhárításra bármely forrásból biztosított pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása, és arról a Kormánybizottság igénye szerint tájékoztatás adása.
(3) A 12. §-ra, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 14. § (1) bekezdésére figyelemmel a védelmi bizottságok és szerveik a következő feladatokat látják el:
a) a főváros és a megyék nukleáris veszélyeztetettségének értékelése és az abból következő feladatok meghatározása;
b) a megyei, fővárosi védelmi bizottságok nukleáris veszélyhelyzeti speciális szerveinek létrehozása, valamint a végrehajtásban részt vevő erők és eszközök kijelölése a kormánybizottságban érintett központi szervekkel egyeztetetten;
c) a baleset-elhárítási és intézkedési terv kimunkálása és annak naprakészen tartása;
d) a nukleáris veszélyhelyzet esetén a baleset-elhárítási és intézkedési terv szerint működő szervek, szervezetek felkészítése;
e) az alárendelt szervek munkájának segítése szakmai anyagok kiadásával;
f) nukleáris veszélyhelyzetben az elhárítási feladatok végrehajtása;
g) a naptári év végéig az éves munka értékelése és a következő év feladatainak megtervezése a Kormánybizottság - Titkárság útján történő - tájékoztatása mellett;
h) a nukleárisbaleset-elhárításra biztosított pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása, arról a Kormánybizottság felkérésére tájékoztatás adása;
i) a főváros és megyei szintű lakossági tájékoztatás személyi, szervezeti és technikai feltételeinek biztosítása.

Sugárfigyelő Rendszer

15. § (1) A sugárzási helyzet folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése - a baleset-elhárítási rendszer részeként - a Sugárfigyelő Rendszer feladata.
(2) A Sugárfigyelő Rendszer a baleset-elhárítási rendszerben közreműködő minisztériumok és országos hatáskörű szervek által kijelölt szervezetekből áll, felépítését és működési rendjét a Kormánybizottság állapítja meg.
(3) A Sugárfigyelő Rendszer működésének összehangolása és irányítása az Operatív Törzs vezetőjének feladata.
(4) A Sugárfigyelő Rendszer feladatai a következők:
a) az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése;
b) a bármely okból bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak felmérése (felderítés, értékelés), előrejelzése és jelentése;
c) a nukleáris veszélyhelyzet fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása;
d) a Kormánybizottság és szervei, valamint a baleset-elhárítási rendszer más vezető szervei elsődleges és folyamatos tájékoztatása;
e) a lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, illetőleg az anyagi javak (ivóvíz, élelmiszer stb.) védelméhez, valamint a baleset-elhárítási tevékenység megalapozásához szükséges adatok és információk biztosítása;
f) a nukleáris veszélyhelyzetben - a másként szabályozott esetektől eltekintve - az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása a sugárfigyelő rendszer tárcáknál működő mérőhelyei és értékelő központjai szakvéleményére alapozva;
g) normál időszakban a Sugárfigyelő Rendszer Baleseti Információs Központja útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja által végzett adatgyűjtéshez;
h) nukleáris veszélyhelyzetben - a lakosság életének és egészségének megóvásához szükséges baleset-elhárítási intézkedések sugárvédelmi megalapozása érdekében - támaszkodik az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központjának közreműködésére és szakvéleményére.

Az atomenergia alkalmazóinak feladatai és kötelezettségei

16. § Az atomenergia alkalmazása során baleset-elhárítási és intézkedési terv készítésére kötelezett nukleáris létesítmények, valamint technológiai, teleterápiás, laboratóriumi vagy kalibráló sugárforrást alkalmazó létesítmények, továbbá radioaktív hulladéktárolók feladatai és kötelezettségei:
a) a nukleáris veszélyhelyzet kialakulása lehetőségeinek és várható következményeinek vizsgálata tudományos eljárások alkalmazásával;
b) a vizsgálat eredményéből következő feladatok megállapítása és baleset-elhárítási szervezet létrehozása, valamint a működés és fejlesztés anyagi-pénzügyi feltételeinek megteremtése;
c) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeknek a biztosítása;
d) az a)-c) pontokból következő feladatok, valamint külső segítségnyújtással kapcsolatos feltételek beépítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervbe;
e) a baleset-elhárítási szervezet felkészítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtására;
f) a nukleáris létesítmények esetén a Kormánybizottság tájékoztatása évente a baleset-elhárítási tevékenységről a Titkárság útján;
g) a nukleáris veszélyhelyzet esetén a feladatok végrehajtása;
h) nukleáris veszélyhelyzet vagy annak várható kifejlődése esetén - a baleset-elhárítási és intézkedési tervben meghatározott módon - a baleset-elhárítási rendszer központi, területi és helyi szervei vezetőinek azonnali tájékoztatása a rendkívüli eseményről;
i) a 4. § (1) bekezdésében említett, halasztást nem tűrő esetben javaslat adása az érintett védelmi bizottságok elnökei részére a lakosság védelme érdekében foganatosítandó konkrét intézkedésekre;
j) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében - a 6. § (3) bekezdése szerinti Lakossági Tájékoztatási Munkacsoporttal egyeztetve - sajtótájékoztatók tartása.

Záró rendelkezések

17. § A baleset-elhárítási rendszer szervei által a feladat- és hatáskörükben kért adatot és információt az azokkal rendelkező szervek és szervezetek kötelesek szolgáltatni.
18. § A Kormánybizottság a nukleáris veszélyhelyzetről a sajtó, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió útján tájékoztatja a lakosságot.
19. § A lakosság riasztásának és tájékoztatásának rendjéről, valamint a riasztással kapcsolatos felkészítés követelményeiről a Kormány külön rendeletet alkot.
20. § (1) A nukleáris veszélyhelyzetre a lakosság sugárvédelmének, a levegő, az ivóvíz, az élelmi anyagok, az eszközök és anyagok sugárszennyezettsége megengedhető határértékeinek normatív követelményeit - az illetékes nemzetközi szervezetek ajánlásaival összhangban, az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek véleményére figyelemmel - a népjóléti miniszter állapítja meg.
(2) A radioaktív szennyezettség minősítését - a megállapított normák alapján - a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat által saját hatáskörben kijelölt és egységes követelmények alapján felkészített laboratóriumok, mérő- és ellenőrző állomások, katonai szervezetek, valamint az oktatási intézmények tanszékei végzik.
(3) Az exportált mezőgazdasági és ipari termékek (áruk) radioaktív szennyezettségre vonatkozó követelményeit - az árut fogadó ország előírásai szerint - az illetékes miniszterek állapítják meg.
(4) Az import esetén figyelembe veendő radioaktív szennyezettségre vonatkozó követelményeket külön jogszabály határozza meg.
21. § A nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő tudományos kutatás és műszaki fejlesztés követelményeit a Kormánybizottság határozza meg. A kutatás és műszaki fejlesztés koordinálását és ellenőrzését a Műszaki Tudományos Tanács elnöke - az Operatív Törzs vezetőjével és az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával egyetértésben - végzi. A tudományos kutatás, műszaki és technikai fejlesztés anyagi-pénzügyi biztosításáról a Kormánybizottság elnökének javaslatára a Kormány dönt.
22. § Ha a Kormánybizottság elnöke az Operatív Törzset és a Műszaki Tudományos Tanácsot a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző létesítmény közelében (színhelyén) kívánja működtetni, a szükséges feltételeket az illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester biztosítja.
23. § (1) A 2. §-ban felsorolt feladatok ellátását biztosító nukleárisbaleset-elhárítási rendszer felkészülési (felkészítési) és készenléti anyagi-pénzügyi fedezetét a költségvetésből - az érintett fejezeteknél - kell biztosítani.
(2) A nukleárisbaleset-elhárításban érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a Kormánybizottság szakmai irányelvei alapján, az éves költségvetés tervezési rendjének megfelelően, önálló előirányzatként - fejezeti költségvetésükben megtervezik a nukleárisbaleset-elhárítási felkészülést (felkészítést) és készenlétet szolgáló költségvetési támogatást.
(3) A fővárosi, megyei védelmi bizottságok a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos feladataikat a védelmi igazgatásra normatív támogatásként biztosított állami költségvetési forrásból látják el.
24. § A rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az érintett állami szervek vezetői kijelölik azokat a képviselőket, akik nukleáris veszélyhelyzeti tagként [6.§ (2) bekezdés], illetve az Operatív Törzs tagjaiként [7. § (1) bekezdés] látnak el feladatokat. A kijelölésről a Titkárságot értesítik.
25. § (1) Ez a rendelet - a 23. § kivételével - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 135/1989. (XII. 22.) MT rendelet, valamint az azt módosító 17/1992. (I. 28.) Korm. rendelet, a 14/1993. (I. 22.) Korm. rendelet, a 81/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 25. §-a (5) bekezdésének második francia bekezdése hatályát veszti.
(2) A rendelet 23. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.