268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. §-ában meghatározott önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakra (a továbbiakban: pénztár) terjed ki.

II. RÉSZ

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják. A 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 2. § a) pontjának első és második fordulatában meghatározott egészségügyi intézményekre, amennyiben az intézmény az Öpt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott egészségpénztári szolgáltatást nyújt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénztári befektetési formákra előírt korlátozásokat nem kell alkalmazni. Ugyanez érvényes a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrészére.
(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.
(3) A pénztár külföldi befektetéseit, a befektetési forma és a befektetés értékének megjelölésével, köteles bejelenteni az Állami Pénztárfelügyeletnek (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet).
(4) A pénztár köteles befektetett pénztári eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfolió osztályokba sorolni és nyilvántartani.
3. § (1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles éves pénzügyi tervében rögzíteni.
(2) A befektetési üzletmenet eredményéről szóló tájékoztatót az éves beszámoló részeként a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei

4. § (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(2) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama - fedezeti ügyletek kivételével - a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(3) A pénztári befektetéseket az egyes portfolió osztályokon belül is meg kell osztani.
(4) A pénztárnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki.

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

Befektetési és likviditási keretszabályok

5. § A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok kivételével -, illetve az ugyanazon pénzintézetnél elhelyezett betétek aránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 20%-át.
6. § (1) A pénztár befektetett pénztári eszközein belül,
a) az I. portfólió osztályba tartozó eszközök aránya legalább 10%,
b) az I. és II. portfólió osztályba tartozó eszközök aránya együttesen legalább 40% kell legyen,
c) a III. portfólió osztályba tartozó eszközök aránya legfeljebb 60%,
d) a IV. portfólió osztályba sorolt eszközök aránya legfeljebb 30% lehet.
(2) A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft készpénz tartható.
7. § A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak - kivéve a pénztár vagyonkezelőit - adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.
8. § (1) A pénztári befektetések 5-7. §-okban megjelölt mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(2) A pénztárnak a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló rendelet előírásai szerint negyedévenként igazolnia kell a befektetési és likviditási keretszabályoknak történő megfelelést.
(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai kizárólag a III-IV. portfólió osztályok esetében és legfeljebb 3%-os mértékig térhetnek el az előírt mértékektől.
(4) Amennyiben a befektetett pénztári eszközök befektetésének arányai a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt eltérnek a 5-6. §-okban megjelölt mértékektől, az eltérésről a Pénztárfelügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(5) A Pénztárfelügyelet az eltérés mértékének és a pénztári eszköz befektetési formájának figyelembevételével dönt a 5-6. §-okban foglalt keretszabályoknak történő megfelelés helyreállításának idejéről és módjáról.

A pénztári befektetések letéti őrzése és letétkezelése

9. § (1) A pénztár a befektetett pénztári eszközök megőrzését befektetési vállalkozásra vagy befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetre (a továbbiakban együtt: pénztári letétkezelő) bízhatja. Kötelező pénztári letétkezelő igénybevétele, ha a befektetett pénztári eszközök állománya meghaladja a 25. §-ban meghatározott mértéket.
(2) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:
a) értékpapír-számlát vezet a pénztár számára;
b) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok értékpapír-letétkezelését;
c) értékeli a pénztár értékpapír-állományát;
d) beszedi a pénztár értékpapír-számláján nyilvántartott értékpapírokon képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat;
e) ellátja a pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését;
f) tájékozódik a pénztár pénzforgalmi számláján történő pénzforgalmi változásokról a pénztártól kapott bankszámla kivonat egy példánya (másolata) alapján és összeveti az értékpapír-állomány változásával.
10. § (1) Egy pénztárnak - a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve - egy letétkezelője lehet.
(2) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,
a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,
b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,
c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,
d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár vagyonkezelőjének,
e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik.
(3) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.
11. § (1) A pénztár köteles a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban értesíteni a pénztári letétkezelésre vonatkozó megbízásról, illetve a megbízás felmondásáról.
(2) A pénztár letétkezelését végző szervezetet a Pénztárfelügyeletnél nyilvántartásba kell venni.
12. § A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg az 5-6. §-ban foglalt előírásoknak, az ennek bekövetkeztét követő 3 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelő köteles erről a pénztárat és - ha van - a pénztár vagyonkezelőjét értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani.
13. § Amennyiben a pénztár nem rendelkezik az értékpapírok biztonságos megőrzését szolgáló vagyonvédelmi tárgyi-technikai és személyi feltételekkel, köteles a befektetett pénztári eszközök értékpapírokba befektetett részét letétőrzésre feljogosított szervezetnél elhelyezni, vagy önálló pénztári letétkezelőt alkalmazni.

A pénztár vagyonkezelése

14. § A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
15. § A pénztár vagyonkezelője, a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a pénztári portfólió és a tárgyévben képződő befektetett pénztári eszközök kezelésbe átadott hányada felett, és gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési keretszabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül
a) meghatározza a pénztár befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, valamint portfólió osztályok szerinti megosztását;
b) szervezi és bonyolítja a pénztár befektetési ügyleteit;
c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását;
d) ellátja az átvett pénztári eszközök hozamának realizálásával, illetve elszámolásával kapcsolatos technikai tevékenységet, amennyiben a pénztár önálló letétkezelővel nem rendelkezik.
16. § (1) A pénztár befektetési üzletmenetét olyan társasághoz helyezheti ki, amely az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelésre engedélyt kapott.
(2) Nem bízható meg vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,
a) amelynek tulajdonosa a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője,
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le,
c) amelynek vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a pénztár letétkezelőjének vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője,
d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár letétkezelőjének,
e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár letétkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik.
17. § (1) Amennyiben a pénztár befektetett pénztári eszközeinek értéke meghaladja a 200 millió Ft-ot, a befektetési üzletmenet teljes kihelyezésére akkor kerülhet sor, ha a 16. §-ban meghatározott feltételek meglétét a pénztár a Pénztárfelügyelet számára előzetesen igazolja.
(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a 16. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést felmondani, és a Pénztárfelügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
18. § (1) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződés tartalmát a pénztár és a pénztári vagyonkezelő a pénztárakra vonatkozó jogszabályi előírások keretei között szabadon állapíthatják meg.
(2) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni.
(3) A 16. §-ban meghatározott feltételek teljesítéséről a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben rendelkezni.
(4) Az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződésben a pénztár köteles rendelkezni a kezelésbe átadott vagyon rendszeres értékeléséről, valamint arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel a kezelésbe átadott pénztári vagyon értékének esetleges csökkenéséért.
19. § (1) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását könyvviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.
(2) A pénztár köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

III. RÉSZ

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitelfelvétel

20. § (1) A pénztár a működési és a likviditási alap fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú pénzintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.
(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két alap együttes - a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott - bevételeinek 30%-át.
21. § (1) Amennyiben a pénztár a szolgáltatást olyan intézménytől vásárolja meg, amely az alaptevékenység keretében egészségügyi szolgáltatásokat is végez, a pénztár és a szolgáltatást nyújtó intézmény írásba foglalt szerződéséből egyértelműen és elkülöníthetően megállapítható kell legyen a pénztár által szervezett szolgáltatás kiegészítő jellege.
(2) Az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár évente az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékleteként a 2. számú melléklet szerinti táblázatot készíti el.

IV. RÉSZ

A pénztárak biztosításmatematikai előírásai és pénzügyi tervezésének egyes szabályai

22. § (1) A pénztár az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján a tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 3-6. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.
(2) A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.
23. § (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évének április hó 1. napjától az azt követő év március hó 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozik. A pénzügyi terv azonosítására az a naptári év szolgál, amelyikben elfogadásra kerül. Egy meghatározott naptári évre vonatkozó éves pénztári beszámolóban az értékelést a megelőző évvel azonosított pénzügyi terv utolsó negyedévére és az adott évvel azonosított pénzügyi terv első három negyedévére vonatkozó tervrészek alapján kell elvégezni.
(2) A pénztár éves tervét negyedéves bontásban kell elkészíteni. A tervbeni részidőszakok fordulónapjai egybeesnek a negyedéves beszámolók fordulónapjaival. A tervben a naptári év végi fordulónapi állapotnak szerepelnie kell.
(3) Az éves tervben (segédinformációként) fel kell tüntetni a megelőző naptári év fordulónapjának vonatkozó tényadatait.
(4) A hosszú távú terv tervezési időszakának kezdő-, illetve zárónapja rendre az Öpt. előírásaiból adódó évek április hó 1., illetve március hó 31. napja.
(5) Önsegélyező pénztári szolgáltatást is nyújtó egészségpénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az egészségpénztári, illetve az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.
(6) A pénzügyi tervet a Pénztárfelügyelet által kiadott formanyomtatványon vagy azzal megegyező szerkezetű dokumentumban kell a Pénztárfelügyeletnek benyújtani.
24. § (1) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt átalakulási tervre vonatkozóan az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének az induló gazdálkodási tervre előírt szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a tervnek az alapításkori vagyon helyett a jogutód pénztár vagyonát kell tartalmaznia,
b) az Öpt. 62. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti kimutatást nem kell tartalmaznia.
(2) Az Öpt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti vagyonmérleg-tervezet a jogutód pénztárnak az összeolvadás, beolvadás vagy szétválás napjára vonatkozó, legfeljebb 60 napos leltárral alátámasztott mérlege.

Záró rendelkezések

25. § Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 20 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 5-7. §-aiban foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár köteles a pénztári alapok tárgyévben képződő pénztári befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott I. és II. portfólió osztályba tartozó befektetési formákba fektetni.
26. § (1) E rendelet - a (3) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/1994. (I. 21.) Korm. rendelet.
(3) A 9. § (2) bekezdésének a) és d) pontjai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.