270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. §-ának b) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásainak sajátosságaira a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján az Öpt. 10. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott pénztárakra terjed ki.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége vagyoni, jövedelmi helyzetének, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulására, a pénzügyi terv teljesítésére terjed ki.
(2) A beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását.
(3) A beszámolónak a pénztár eredményét a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell tartalmaznia.
3. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége
a) rendszeres,
b) eseti
adatszolgáltatásra terjed ki.
(2) Rendszeres beszámoló
a) az éves pénztári beszámoló,
b) a negyedéves jelentés.
(3) Eseti beszámolót kell készíteni, ha
a) az Öpt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) a pénztárt beszámoltatja;
b) a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják.
(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

Könyvvezetési kötelezettség

4. § (1) A pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le.
(2) A könyvvezetés a 29-33. §-okban foglaltak figyelembevételével csak magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénznemében történhet.
(3) Az Szt. és az e rendeletben foglalt alapelvek és értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár tevékenységének leginkább megfelelő számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:
a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében;
b) a pénztár alapszabályában rögzített szolgáltatások teljesítésénél;
c) a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésénél;
d) a befektetésekből származó hozambevételek egyéni számlákra történő felosztásánál;
e) a pénztárból más pénztárba történő átlépés vagy pénztárból kilépés esetén, illetve a pénztári tagság egyéb módon történő megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel való elszámolásnál a visszatérítendő összeg megállapítása tekintetében.
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását;
c) a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot;
e) a tagokkal való elszámolások szabályzatát;
f) a befektetésekből származó hozamok elszámolásának szabályzatát.
5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek készítéséhez biztosítja a megbízható bázisadatokat.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a pénztár könyvvezetési kötelezettsége pénzforgalmi szemléletű.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az alapok szerkezete, képzése különböző időszakokban, valamint a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásával elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti, a működési és a likviditási alaphoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. Bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, ráfordításként a ténylegesen teljesített kiadásokat kell a könyvvitelben kimutatni.
(5) Az óvatosság elvének alkalmazásánál az Öpt. 3. §-ának (2) bekezdését is figyelembe kell venni.
(6) A bruttó elszámolás elvét mindhárom alap (fedezeti, működési és likviditási) elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő pénzforgalmi teljesítésről összeállított beszámoló miatt a pénztáraknál nem alkalmazható.
(8) A költség-haszon összevetésének elve alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatban felmerült kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyek szolgáltatását jogszabály írja elő, valamint amelyek a Pénztárfelügyelet részére a felügyeleti feladatok gyakorlásához biztosítanak információkat.
(9) A lényegesség elvét a 4. § (4) bekezdésének figyelembevételével kell alkalmazni.
(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvét a pénztárak az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével, és két példányban legkésőbb a következő év május 31-ig a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. A nyomtatványgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.
(2) A negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést az (1) bekezdés szerinti adathordozókon a negyedévet követő hónap 30-áig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(3) A 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti beszámoló elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.
(4) A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követően 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.
(5) A pénztár az éves beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és a befektetési és likviditási jelentést az e rendelet mellékleteiben meghatározott tartalommal és formában a Pénzügyminisztérium és a Pénztárfelügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el.
7. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:
a) mérleg,
b) eredménykimutatás,
c) kiegészítő melléklet,
d) üzleti jelentés.
(2) A negyedéves jelentés részei:
a) pénzforgalmi jelentés,
b) befektetési és likviditási jelentés.
(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, amelyek együttes, összevont abszolút értéke a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladja, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert, nem vitatott, nem fellebbezett, vagy jogerőssé vált, önellenőrzés esetén nyilvántartásba vett megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év és tárgyév adatai mellett be kell mutatni. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó, a tárgyévben könyvelt módosításokat is tartalmazó tárgyévi adatok és külön oszlopban a tárgyév adataiból a lezárt évekre vonatkozó módosítások adatai.
8. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.
9. § A pénztári beszámolót és a pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.

A mérleg tételeinek tartalma

10. § A mérleg tagolását és tételeinek részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket kell kimutatni.
(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy azt a pénztár tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja működéséhez.
(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítését saját hatáskörben dönti el, pénztári feladatának és szolgáltatásainak figyelembevételével.
12. § (1) A mérlegben ki kell mutatni az immateriális javakon belül a pénztár által működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt, valamint az induló vagyonként megállapított forgalomképes vagyonértékű jogokat, szellemi termékeket stb.
(2) Tárgyi eszközként kell kimutatni - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem - minden olyan telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést, járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi, és a pénztár működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(3) A pénztár döntésétől függően a kisértékű - 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti - tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége folyó kiadásként egy összegben elszámolható. Ez esetben csak az új - használatba nem vett - kisértékű tárgyi eszközöket kell a mérlegben kimutatni.
(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében - a befektetési szabályokban előírtaknak megfelelően - tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, ideértve a közös befektetési alapba történő befizetéseket is.
(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni - a hitelnek nem minősülő - a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.
(6) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni a pénztár tulajdonát képező azon tárgyi eszközöket, amelyeket nem működési célból használ és nem részesedésként mutat ki a mérlegben, hanem jövedelemszerzés vagy hozam elérése érdekében más gazdálkodó szervnél működtet.
13. § (1) A mérlegben készletként csak a teljes értékű, új (raktárban lévő) készleteket kell kimutatni.
(2) Készletnek minősülnek a vásárolt és saját termelésű anyagok és áruk, a betétdíjas göngyölegek, az alvállalkozói teljesítmények, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek, a késztermékek.
(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást a magánszemély pénztártag, illetve munkáltatói tag írásos nyilatkozatában elismert összegben, továbbá alapításkor a támogató írásos nyilatkozata alapján a felajánlott támogatást, a rendszeres támogatást, a pénztár által - kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében - teljesített és az igénybe vevő által elismert termék értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásból származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből, valamint a befektetések hozamából származó, december 31-ig időarányosan járó és a befektetésre vonatkozó szerződés szerint december 31-ig pénzügyileg is teljesítendő, de nem realizálódott összegeket.
(4) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási céllal, átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, egyéb pénzintézeti értékpapírokat stb.
(5) A pénztár a pénzeszközök között mutatja ki a pénzintézettel szembeni elszámolási és betétszámláin lévő pénzköveteléseit, valamint készpénzállományát.
(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni a végleges kiadásként el nem számolható kifizetéseket. Itt kell kimutatni a működéssel kapcsolatos - szolgáltatások igénybevételéhez, készletek beszerzéséhez, alkalmazottakhoz kapcsolódó - előlegeket, a függő kiadásokat (téves kifizetések és terhelések), valamint az aktív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a bankszámla és a házipénztár közötti pénzforgalmat, továbbá a vagyonkezelővel és értékpapír-forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat.
14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, az alapok tartalékait és a kötelezettségeket. A pénztár saját forrását képezi a saját tőke és az alapok tartalékai.
15. § (1) A pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi az induló tőke. A mérlegben az induló tőkét az alapszabályban meghatározottak szerint kell részletezni.
(2) A működési alap induló tőkéjét képezik az induláskor meglévő immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek alapszabály szerint meghatározott hányada. Az induláskor meglévő tárgyi eszközöknek az alapszabály szerint meghatározott - a működési alap induló tőkéjét nem képező - hányada a likviditási alap induló tőkéje.
(3) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(4) Tőkeváltozásként kell kimutatni a saját forrásban bekövetkezett változásokat. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a saját forrás növekedését, a negatív előjelű változás a saját forrás csökkenését mutatja.
(5) A saját forrás növekedhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) a működési alap terhére vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési és létesítési költsége miatt, valamint a működési alap terhére elszámolt tárgyi eszközök felújítása miatt;
c) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;
d) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből;
e) a kötelezettségek leírása (törlése) miatt;
f) a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök értékével;
g) tartalékok növekedéséből.
(6) A saját forrás csökkenhet:
a) a kisértékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből, megsemmisüléséből, hiányából, selejtezéséből, értékesítéséből;
c) a követelések leírásából (törléséből);
d) a részesedések, az értékpapírok értékvesztéséből;
e) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt;
f) tartalékok csökkenéséből.
16. § (1) A pénztárnak ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások szerint kell a gazdálkodási alapok tartalékaiba helyezni.
(2) A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között szerepelnek.
(3) Fedezeti alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és 36. §-ának (3) bekezdései szerint az alapba helyezett bevételek és az Öpt. 36. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
(4) Működési alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevétele és a 36. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
(5) Likviditási alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a hiányok fedezetére felhasznált összegek különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
17. § (1) A kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) A pénztár hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben nem mutat ki.
(3) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, valamint az adóhatósággal, továbbá az Egészségbiztosítási Alappal és a Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni, a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem rendezett kötelezettség.
(4) Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között a pénztár vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó (vevőtől) kapott előlegeket, a függő bevételeket (téves és tisztázatlan befizetések, jóváírások), valamint a passzív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a házipénztár és a bankszámla közötti pénzforgalmat kell kimutatni.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

18. § (1) A mérlegtételek értékelésénél az 5. §-ban és az Szt. 15. §-ában foglalt alapelveket kell érvényesíteni.
(2) A pénztár az Szt. 35. §-a (2) és (3) bekezdésének alkalmazásánál a beszerzési ár megállapításakor
a) a beszerzési költség (beszerzési ár) részeként a kizárólag tárgyi adómentes pénztári tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója vehető figyelembe;
b) a beszerzési költségnek (beszerzési árnak) nem képezi részét az az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, amely a tételes elszámolás vagy az arányosítás módszerét - a c) pontban foglaltak figyelembevételével - alkalmazva levonható;
c) a tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell venni.
(3) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni az e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(4) Ha a tőzsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír tőzsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt az év utolsó, közzétett tőzsdei átlagárfolyama alapján kell értékelni. Minden más esetben az Szt. 39. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét.
19. § A pénztár az általa teljesítendő szolgáltatásokhoz, működési feladatainak ellátásához, valamint kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - ugyanazzal az értékkel mutatja ki a mérlegében, mint amilyen értéken az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi, piaci értéken. Az ajándékként, hagyatékként, illetve öröklés címén kapott, a többletként fellelt eszközöket az állománybavétel időpontja szerinti forgalmi, piaci értéken kell a mérlegben kimutatni.
20. § (1) A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzárendelt árkülönbözettel együtt értékelhetők.
(2) A mérlegben használt készletek, ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket is, nem mutathatók ki.
21. § (1) Az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök után értékcsökkenést kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő, üzembe helyezett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök, továbbá az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség (bruttó érték) után kell számítani a következő leírási kulcsok szerint:
- vagyoni értékű jogok	16%
- egyéb immateriális javak	20%
- épületek	2%
- építmények	3%
- gépek, berendezések, felszerelések	14,5%
kivéve:
- számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök	33%
- járművek	20%

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

22. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmazni a pénztár eszközeit és kötelezettségeit, mennyiségben és értékben.
(2) A tárgyi eszközök és az új raktári készletek leltározását a pénztár mennyiségi felvétellel köteles elvégezni.
(3) Szabályzatban kell rögzíteni a pénztár által meghatározott módon, a mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök és készletek leltározásának és selejtezésének szabályait.

Az eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés, a befektetési és likviditási jelentés tagolása és tartalma

23. § (1) Az eredménykimutatás elkészítésének célja a pénztár tárgyévi eredményének bemutatása és összehasonlítása az előző év eredményével. Ennek megfelelően tartalmazza az eredmény levezetését, alapok szerint részletezve.
(2) Az eredménykimutatásban az eredmény összetevőit a tényleges pénzforgalmi teljesítések alapján kell megállapítani.
(3) A fedezeti alap eredménye a szolgáltatási tevékenységgel, a működési alap eredménye a fenntartással, üzemeltetéssel és a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel, a likviditási alap eredménye a garanciális biztosítékokkal kapcsolatos tárgyévben keletkezett nyereséget vagy veszteséget mutatja.
(4) Az eredményt a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni a 2. számú mellékletben meghatározott tagolásban.
24. § (1) A pénzforgalmi jelentés az adott időszakban (negyedévben) befolyt bevételeket, illetve teljesített kiadásokat, valamint a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) Bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(3) A pénzforgalmi jelentésben a teljesítéseket a fedezeti, a működési és a likviditási alap tagolásában kell részletezni.
(4) A bevételeket és kiadásokat az Öpt. 34. §-ának (3), illetve (4) bekezdésében foglalt jogcímeknek megfelelően, a 3. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(5) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészletből kiindulva a pénzforgalom változását kell bemutatni és a záró pénzkészletet kell megállapítani. A pénzforgalmi jelentésben a tárgynegyedév és a tárgynegyedévet megelőző negyedév adatait egymás mellett kell bemutatni.
25. § (1) A befektetési és likviditási jelentés célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak és a gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.
(2) A befektetett pénztári eszközt könyv szerinti értéken, portfólió osztályok és pénztári alapok szerinti tagolásban kell részletezni, és a 4. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(3) A befektetett pénztári eszközök portfólió osztályokba történő besorolásánál a mérleg Befektetett eszközök és Forgóeszközök fejezeteiből kell kiindulni a 6. számú melléklet figyelembevételével.
(4) A tárgynegyedévi portfólió osztályok szerint részletezett állomány bemutatása után a mellékletben fel kell tüntetni a tárgynegyedév nyitó állományát és az állományváltozást. Portfolió osztályonként be kell számolni a befektetési arányok alakulásáról és a jelentős részesedéssel bíró befektetésekről is.