277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási (egyetemi, vagy főiskolai) szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (5) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.
(3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.
(4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.
(5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:
a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,
b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,
c) a finanszírozási alprogram,
d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.
(6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.
(7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt.
(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján ellenőrizheti a továbbképzési program és a beiskolázási terv,
a) valamint a nevelési program, illetve a pedagógiai program összhangját,
b) törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.
(9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet.
2. § (1) Szakvizsgára a szakindítási engedéllyel rendelkező pedagógusképzést folytató főiskolák, egyetemek készíthetik fel a pedagógusokat.
(2) Továbbképzést szervezhet, illetve szervezésében közreműködhet minden természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társulása, ha tevékenységi köre erre feljogosítja (a továbbiakban: továbbképzés szervezője), és rendelkezik az e rendeletben meghatározott engedéllyel.
(3) A szakvizsgára történő felkészítésbe - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatásról szóló törvény) 11. §-ának (1) bekezdése szerint - a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés keretében bekapcsolódhat a továbbképzés szervezője. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésben meg kell határozni azokat az ismereteket, amelyekre a továbbképzés felkészít, továbbá az ismeretek számonkérésének, a képzés ellenőrzésének módját, valamint a tanulmányok beszámítását a szakvizsgára történő felkészítésbe.
3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.
(2) A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.
(2) A pedagógus a szakvizsga letételét követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt továbbképzésben, a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5) bekezdése alapján (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
(3) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.
5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.
(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető
a) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél,
- szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógus, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett az első pedagógus oklevél,
- a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítés
megszerzésével;
b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, nyelvtanár az idegen nyelv szerinti országban nyelvi felkészítésben,
- nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógus az anyaországban népismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,
- nemzetközi szerződések alapján szervezett továbbképzésben
való részvétellel.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.
6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.
(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.
(3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,
a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,
b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,
c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.
(4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.
(5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.
(6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.
(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.
(8) A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét - feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető önkormányzatnak.
(9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra.
(10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket.
(11) A továbbképzés szervezője igazolást állít ki a továbbképzésben való részvételről, amely tartalmazza a továbbképzés megnevezését, az alapítási engedély számát, a foglalkozási órák számát, a követelmények teljesítését, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, a továbbképzés idejét és helyszínét, az igazolás kiállításának helyét és keltét, valamint a továbbképzésért felelős aláírását.

A továbbképzés engedélyezése

7. § (1) A továbbképzés keretében - az 5. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - olyan továbbképzés indítható, amelynek programját e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében jóváhagyták, és a program alkalmazására a művelődési és közoktatási miniszter engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól, de az engedély több alkalommal meghosszabbítható.
(2) Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartja.
8. § (1) A továbbképzés indításához - az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében kiadott - engedély szükséges (a továbbiakban: indítási engedély). A indítási engedélyt a művelődési és közoktatási miniszter adja. A indítási engedély öt évre szól, de az engedély több alkalommal meghosszabbítható.
(2) A indítási engedély a továbbképzés szervezőjét az abban megjelölt helyszínen, helyszíneken jogosítja fel továbbképzés szervezésére.
(3) Az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzésekről a művelődési és közoktatási miniszter évente jegyzéket készít (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), amelyet minden év december 31-éig nyilvánosságra kell hozni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában.
(4) A továbbképzési jegyzék tartalmazza a továbbképzés megnevezését, az alapítási engedély számát, a továbbképzés helyszínét, azt a munkakört, amelyben foglalkoztatottak részére javasolják a részvételt, az előírt követelmények rövid ismertetését, az ismeretek számonkérésének formáját, a szakvizsgára történő felkészítésbe való beszámítást, a foglalkozási órák számát, a szervezés formáját, azt, hogy a foglalkozási órákat munkaidőben vagy azon kívül szervezik, a jelentkezés feltételeit és módját, a sikeresen befejezett továbbképzés igazolásának módját, a részvételi díj összegét.
(5) A továbbképzési jegyzékbe első alkalommal azt a továbbképzést lehet felvenni, amelynek indítási engedélyét az adott naptári év augusztus hó utolsó napjáig kiadta a művelődési és közoktatási miniszter.
(6) Törölni kell a továbbképzési jegyzékből a továbbképzési programot, ha az alapítási engedély vagy az indítási engedély érvényessége megszűnt.
(7) Megszűnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint visszavonták.

A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok

9. § (1) A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokat a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokban a munkaügyi miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter - az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint - vesz részt.
(2) A művelődési és közoktatási miniszter döntéseinek előkészítésében - az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint - közreműködik a közoktatásról szóló törvény 96. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján létrehozott Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság.
(3) Ha a továbbképzést nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok részére kívánják indítani, az alapítási engedély kiadásához a művelődési és közoktatási miniszter beszerzi a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján létrehozott Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.
(4) A művelődési és közoktatási miniszter
a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként - az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság véleményének kikérése után - értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását,
b) gondoskodik
- az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,
- az alapítási és az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről,
- a továbbképzés rendszerének külső értékeléséről, hatékonyságának méréséről,
- a továbbképzéssel összefüggő nemzetközi tapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.
(5) A művelődési és közoktatási miniszter nyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagy továbbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken jóváhagyott továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzés indításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.
(6) A művelődési és közoktatási miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési program elkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése nem megoldott.
(7) Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése
a) a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett kisebbségi önkormányzat,
b) a világnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy
képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.

A PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsga jellege és részei

10. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.
(2) A szakvizsgára történő felkészítés - kötelezően és választás szerint oktatott - tanulmányi területeinek követelményeit a felsőoktatásról szóló törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján kiadott képesítési követelmények határozzák meg.
(3) A képesítési követelményeket - a Magyar Akkreditációs Bizottság részére történő benyújtás előtt - véleményezi az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság. A véleményt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottság részére.
(4) Ha a szakvizsgára történő felkészítéshez szakindítási engedélyt kérnek és a választás szerint oktatott tanulmányi területek nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógus részére készült, a főiskola, egyetem beszerzi az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét, és megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács részére.
(5) A szakvizsga megszervezésére - beleértve a képesítési követelmények, tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgát és oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. - a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés megszervezhető
a) kizárólag a kötelezően oktatott, vagy
b) a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott
tanulmányi területek követelményei alapján.
(2) A kötelezően oktatott tanulmányi területek követelményeinek oktatására a képzési idő legalább ötven százalékát kell fordítani. A képzés jellegéhez igazodó szakmai gyakorlat aránya nem lehet kevesebb a teljes képzési idő huszonöt százalékánál.
(3) Azt a hallgatót, aki a szakirányú továbbképzés keretében oklevelet szerzett, és az nem egyenértékű a pedagógus-szakvizsgával, a felsőoktatási intézmény a választás szerint oktatott tanulmányi terület követelményeire épülő tantárgyakból mentesítheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól.
12. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés keretében
a) szerzett oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsít, az alapképzésben szerzett végzettség szintjét nem változtatja meg,
b) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettség nem szerezhető.
(2) A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni minden olyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állította ki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekor milyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letétele után milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.
(3) A közoktatásról szóló törvény 36. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 101. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői feladatok ellátásához a szakvizsgára történő felkészítés keretében el kell sajátítani az adott tevékenységre felkészítő ismereteket. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek.

A szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel szervezése

13. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal.
(2) A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történő felkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.
(3) Szakmai gyakorlatként - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - bármilyen nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzéssel eltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének a számításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nem számítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörben eltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát.
14. § (1) A szakvizsgára vonatkozó alprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.
(2) A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét, azt, hogy a szakvizsga letétele mely időponttól kezdődően alkalmazási feltétel.
(3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, akinél a szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, e csoporton belül azt, akinek kevesebb ideje van hátra a szakvizsga letételéhez.
(4) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg akinek részvételét a munkáltató elrendelte. Nem tagadható meg annak a felvétele a beiskolázási tervbe, akinek négy évnél kevesebb idő áll rendelkezésére a szakvizsga letételéhez.
(5) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.
(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.
(7) A beiskolázási terv tekintetében alkalmazni kell a 6. § (8) bekezdésében foglaltakat.
15. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésre való jelentkezések országos szervezésével, összehangolásával kapcsolatos feladatokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (a továbbiakban: felvételi iroda) látja el. A felvételi eljárás rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási rend mellőzésével, a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint is lehet jelentkezni szakvizsgára történő felkészítésre annak, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra.

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés és a továbbképzés költségtérítéses formában szervezhető.
(2) A költségek fedezéséhez - a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Második rész, 1. pont, a) alpont második gondolatjelében meghatározottak alapján, az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint - hozzájárul a központi költségvetés. A költségekhez hozzájárulhat a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.
(3) A munkáltató - külön jogszabályban meghatározott esetben és módon - köteles hozzájárulni a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működéséhez, ha a helyettesítési feladatok ellátásához igénybe veszi.
(4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható
a) a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat,
b) a szakvizsgára történő felkészítésben, beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdése alapján a szakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori cím megszerzésére történő felkészülést, és az e rendelet 5. §-ában felsorolt továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához,
c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez.
17. § (1) A finanszírozási alprogram összeállításánál - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 16. § (4) bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatra fedezetet biztosítani.
(2) A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás - a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.
(3) Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez - a (2) bekezdésben meghatározottak megtartásával - hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítésre egy személyre átlagosan fordított összeggel.
(4) A részt vevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető, illetve a részvételi díja és költségei kifizetéséhez való hozzájárulás összege a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja.
(5) A továbbképzésen, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie a (4) bekezdésben meghatározott források terhére.
(6) Ha olyan pedagógus vesz részt a 16. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt képzésben, aki nem szerepel a beiskolázási tervben, az nem tarthat igényt a részvételi díja és költségei fedezésének támogatására, valamint a továbbképzést eredményesen befejezők részére a 16. § (4) bekezdésének c) pontja alapján megállapítható anyagi elismerésre.
18. § (1) A 7-8. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(2) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 100032000-01425190 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámlájára kell befizetni, a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson.
(3) A befizetett eljárási díj a Művelődési és Közoktatási Minisztérium bevétele.
(4) A befizetetett eljárási díj - a kérelem visszavonásával - a határozat meghozataláig visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat - az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.
(5) Az eljárási díj az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak az ellátása, a személyi és a tárgyi kiadások fedezésére használható fel.

Vegyes rendelkezések

19. § (1) Az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,
b) azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,
c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,
d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,
e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1) A közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdése alapján a pedagógus-szakvizsga letételét alkalmazási feltételként első ízben azoktól lehet megkövetelni, akik 1998. augusztus 31-e után kezdik meg tanulmányaikat a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben az első alapképzésben.
(2) 2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetői megbízásánál - azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén - előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.
(3) 2002. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátította a 12. § (3) bekezdésében meghatározott ismereteket.
(4) 2006. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékben és az Országos vizsgáztatási névjegyzékben csak azok szerepelhetnek, akik a 12. § (3) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.
(5) 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.
(6) Azok, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal, doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek, akkor is elláthatnak szakértői, illetve vizsgaelnöki feladatokat, ha nem vettek részt a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgára történő felkészítésben, továbbképzésben.
21. § (1) A nevelési-oktatási intézmények a 19. § (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartást 1998. március utolsó munkanapjáig készítik el.
(2) A nevelési-oktatási intézmények 1998. május utolsó napjáig fogadják el azt a továbbképzési programot, amelyik 1998. szeptember első munkanapjától, 2003. augusztus utolsó munkanapjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti továbbképzési időszak) szól. Június utolsó munkanapjáig el kell készíteni az 1998. szeptember első munkanapjától 1999. augusztus utolsó munkanapjáig terjedő időszakra szóló beiskolázási tervet.
(3) Az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott továbbképzési programot első alkalommal a 2003. szeptember első munkanapján kezdődő és 2008. augusztus utolsó munkanapjáig tartó első továbbképzési időszakra kell elkészíteni.
22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben addig, ameddig a szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel, azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.
(2) A 21. § (2) bekezdésben meghatározott beiskolázási terv elkészítésénél figyelembe kell venni mindazokat, akik 1997-ben kapcsolódtak be a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában (XLI. évfolyam 16/II. és 24/II. szám) közzétett továbbképzésekbe, és még nem fejezték be tanulmányaikat.
(3) Addig az időpontig, ameddig a pedagógus-szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel, a hétévenkénti továbbképzéshez készített beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni
a) az átmeneti továbbképzési időszakban azokat, akik e rendelet hatálybalépésekor,
b) a 2003. szeptember első munkanapján kezdődő első továbbképzési időszakban azokat, akik 2003-ban,
c) a 2008. szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban,
d) a 2013. szeptember első munkanapján kezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat, akik 2013-ban
töltik be a negyvenedik életévüket.
(4) Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül
a) munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet,
- pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot,
- felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget
szerzett;
b) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MKM rendelet 12. §-ában, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39. §-ában szabályozott intenzív továbbképzésben vett részt, feltéve, hogy a továbbképzés ideje legalább százhúsz óra volt, vagy a továbbképzés szakdolgozat készítésével és megvédésével zárult.
(5) Azok a pedagógusok, akik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzétett továbbképzésben vettek részt, a továbbképzés szervezője által igazolt foglalkozási óráknak megfelelően teljesítették a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit.
(6) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1997-ben közzétett pedagógus-továbbképzéseket tartalmazó jegyzék a beiskolázási terv elkészítéséhez addig alkalmazható, ameddig az első, e rendelet szerint elkészített továbbképzési jegyzék kiadásra nem kerül.
23. § (1) A közoktatásról szóló törvénynek a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [17. § (5) és (7)-(8) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 128. §-ának (8) bekezdése], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [19. § (5) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál, továbbá a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottaknál, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál. Ezek az intézmények az e rendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázási tervüket. A nevelőtestület jogkörét a közoktatási intézményekben a szakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokból álló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben és munkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.
(2) A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.
24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott beiskolázási tervet első alkalommal 2002. május utolsó munkanapjáig kell megküldeni a felvételi iroda részére. Az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eljárást első alkalommal a 2003-ban kezdődő szakvizsgára történő felkészítő jelentkezésnél kell alkalmazni. Addig az időpontig a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés az általános szabályok szerint történik.
25. § (1) 1998. január 1-jétől a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú - többször módosított - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.”
(2) Az R. 14/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust]
„a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,”
(szakképzettséggel rendelkezik.)
(3) Az R. 14/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.”
(4) Az R. 15. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.
(12) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.”
(5) Az R. 20. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkáltató a külön jogszabály alapján a pedagógus-továbbképzés céljára biztosított központi költségvetési hozzájárulás terhére - az idegen nyelvet vagy idegen nyelven tanító pedagógus kivételével - a legalább középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat megszerzésének számlával igazolt költségeihez hozzájárulhat. A hozzájárulás összege - feltéve, hogy a számlával igazolt költségek mértékét nem haladja meg - el kell, hogy érje a számla kiállításának napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) kétszeresét, és nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösét.
(5) Az e rendelet 14. §-a második mondatában meghatározottak alapján a várakozási idő első alkalommal 1999. január 1-jétől csökkenthető azok részére, akik 1998-ban fejezték be a továbbképzést, és teljesítették a továbbképzés követelményeit. Az e rendelet 15. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alkalmazása 1998. szeptember 1-jétől kötelező.”
(6) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
26. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: r.) 13. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szaktanár és kérdezőtanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatantárgyat a középiskolában taníthatja.”
(2) Az r. 17. §-ának (4) bekezdésében a „(4) és (8)” szövegrész helyébe a „(5) és (9)” szövegrész lép.
(3) Az r. 50. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány sorszámát, a vizsga időpontját kell feltüntetni.”
(4) Az r. 52. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „vizsgabizottság jegyzőjének” szövegrész helyébe a „főjegyzőnek” szövegrész lép.
(5) Az r. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)]
„a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,”
(6) Az r. 61. §-a (3) bekezdésének negyedik gondolatjelében foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az 1998. május-június hónapi érettségi vizsga vizsgaidőszakától kezdődően alkalmazni kell a szabályzatnak]
„- szóbeli vizsga menetére vonatkozó rendelkezések közül a 33-40. §-ában foglaltakat,”
(7) Az r. 61. §-a (4) bekezdésének az utolsó gondolatjelét követő záró rendelkezései helyébe a következő rendelkezés lép:
„azoknak a középiskolai tanulóknak a vizsgáinál kell alkalmazni, akik a középiskolai tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon 2000. szeptember 1-jén, illetve azt követően kezdik meg.”
(8) Az r. 62. §-ának (1) bekezdésében a „... 36. §-a azzal a megkötéssel, hogy a GÉV 26. §-ában szabályozott időt kell e szabályzat 20. § (7) bekezdésének a) pontja szerint megemelni” szövegrész helyébe a „... 36. §-a azzal a megkötéssel, hogy a GÉV 36. §-ában szabályozott időt kell e szabályzat 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá a GÉV 26. §-ában meghatározott időt kell e szabályzat 20. §-a (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott idővel megemelni” szövegrész lép.
(9) Az r. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A GÉV-nek az (1) bekezdésben fel nem sorolt - hatályban tartott rendelkezései - 2004. január 31-én, a tizenhárom évfolyammal működő középiskolák tekintetében 2005. január 31-én vesztik hatályukat.”
(10) Az r. 63. §-ának (2) bekezdésének első mondatából hatályát veszti a „...a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgára pedig azok készülhetnek fel, akik tanulmányaikat az 1998/1999. tanévben...” szövegrész és a „....mindkét esetben...” szövegrész.
(11) Az r. 63. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) bekezdésben foglaltak alapján 2003-ig, tizenhárom évfolyammal működő szakközépiskola esetén 2004-ig lehet érettségi vizsgát szervezni. A 2002. és 2003. években szervezett érettségi vizsgán a (7) bekezdésben foglaltakat oly módon kell alkalmazni, hogy a SZÉV (3) bekezdésében felsorolt kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakat matematika, idegen nyelv vizsgatantárggyal, továbbá, amennyiben szükséges, a GÉV 3. § (4) bekezdésében felsorolt szabadon választható vizsgatantárgyak közül ki kell egészíteni oly módon, hogy a vizsgázók öt vizsgatantárgyból tegyenek érettségi vizsgát.
(9) Addig az időpontig, ameddig az érettségi vizsgát a GÉV követelményei szerint szervezik, a GÉV 3. § (4) bekezdése alapján tanított tantárgyak (pl. számítástechnika, egyedi engedéllyel bevezetett tantárgyak, utazás és turizmus, drámajáték, rendvédelmi ismeretek stb.) ötödik vizsgatantárgyként a kötelezően választható tantárgyak közé tartoznak. A vizsgatételek elkészítésére a GÉV 24/A. §-át kell alkalmazni.”
(12) Az r. 2. számú melléklete II. részének a „BEVEZETŐ” cím alatti harmadik bekezdésében a „A gimnáziumok is felkészíthetik a tanulókat szakmai előkészítő tantárgyakból az érettségi vizsgára” mondat helyébe a „A gimnáziumban az akkreditált vizsgatantárgy épülhet a szakmai előkészítő tantárgyak általános követelményeire” mondat lép.