29/1997. (XII. 12.) IM rendelet

a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet módosításáról

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt módosító 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére
a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).
(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.”
2. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.”
3. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.
(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.”
4. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.”
5. § Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kötelezett a tartásdíj megállapításakor sorkatonai szolgálatot teljesít, a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatát a kötelezett sorkatona állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek is megküldi.”
6. § (1) Ez a rendelet 1998. január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-ának (1) bekezdése, 17. §-ának (3) bekezdése, 19-25. §-ai, a 19. § előtt „A gyermektartásdíj előlegezése” cím, a 26-31. §-ai, valamint a 26. § előtt „Az állam felelőssége a tartásdíjért” cím a hatályát veszti.
(3) Az R. 23. §-ának (4) bekezdését, valamint a 24-25. § rendelkezéseit e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt, a gyermektartásdíj előlegezését megállapító bírósági határozatok tekintetében továbbra is alkalmazni kell.
(4) Ahol a bíróság gyermektartásdíjra vonatkozó határozata a bérköltség terhére kifizetett összes munkabért, valamint az érdekeltségi, rendelkezési vagy más hasonló alap terhére kifizetett egyéb juttatást határoz meg a tartásdíj alapjaként, ott azon e rendelet 1. §-ának az R. 10. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésében foglaltakat kell érteni.