39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszeréről, nemzetközi ellenőrzéséről és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökről

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (a továbbiakban: NAÜ) Bécsben, 1972. március 6-án aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről intézkedő 1972. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtására, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszternek adott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén, illetőleg joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett bárhol, bármely nukleáris anyaggal rendelkező szervezet által folytatott valamennyi békés célú nukleáris tevékenységben szereplő nukleáris anyagra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségre és nemzetközi ellenőrzésre.
(2) A nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki:
a) a bányászati vagy ércdúsítási tevékenység keretébe tartozó anyagra (ércre, érckoncentrátumra és érchulladékra);
b) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévő szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra.
(3) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) a nyilvántartási kötelezettség alá nem eső, nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől is kérhet a nukleáris anyagra vonatkozó adatszolgáltatást.
(4) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező, az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések körét meghatározó kormányrendelet szerinti mentesítési szabályok nem vonatkoznak a nukleáris anyagok e rendelet alóli mentesítésére.
2. § (1) Az MTA Izotópkutató Intézete (a továbbiakban: MTA IKI) az OAH megbízása alapján vezeti a nukleáris anyagok központi nyilvántartását.
(2) Az MTA IKI (1) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos költségeket az OAH biztosítja - a nukleáris anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási szolgáltatások igénybevételéért a vonatkozó jogszabály szerint az OAH részére fizetendő díjazás terhére - az éves terveiben meghatározott módon.

Fogalommeghatározások

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Nukleáris anyagok:
a) a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített (soványított) urán, a tórium, az előbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok);
b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotópban dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erőművi reaktor kiégett fűtőelemének plutónium-tartalma, az előbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol:
(i) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és az urán össztömegének arányát,
(ii) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál,
(iii) a szegényített (soványított) urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb 0,71%-nál,
(iv) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71-0,72%-os dúsításának;
c) az a) és b) pontokban foglaltakon túl mindazon anyagok, amelyek az Egyezmény 97. Cikkének O) pontja szerint nukleáris anyagnak minősülnek.
2. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, előállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése.
3. Nukleáris anyaggal rendelkező szervezet: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki tartósan vagy átmeneti jelleggel nukleáris tevékenységet végez.
4. Nukleáris létesítmény:
a) kritikus rendszer, reaktor, konvertáló-, üzemanyaggyártó, újrafeldolgozó (reprocesszáló) és izotópszétválasztó üzem, valamint különálló tároló létesítmény;
b) olyan telephely, ahol szokványosan egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségű nukleáris anyagot használnak, ahol az effektív kg jelenti a nukleáris anyag különleges mennyiségi egységét.
5. A nukleáris anyag effektív kilogrammokban kifejezett mennyisége:
a) plutónium esetén - tömege kilogrammokban;
b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén - tömege kilogrammokba, szorozva a dúsítás négyzetével;
c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb, de 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén - annak tömege kilogrammokban, szorozva 0,0001-del; és
d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegényített (soványított) urán és tórium esetén - tömege kilogrammokban, szorozva 0,00005-del.
(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az Egyezmény meghatározásait kell alkalmazni.

A nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere

4. § (1) A nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere anyagmérlegkörzetek hálózatán alapul.
(2) Az anyagmérlegkörzeteket és jelölésüket, valamint a nukleáris anyag anyagmérlegkörzet szerinti nyilvántartásának rendszerét az OAH állapítja meg, az Egyezményben foglaltak figyelembevételével.
5. § (1) A nukleáris anyagok országos szintű (központi) nyilvántartását az e rendelet szerint kialakított információs (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint ellenőrzési rendszer biztosítja. A nukleáris anyagok nyilvántartásának rendszere és működése ki kell hogy elégítése az Egyezményben vállalt kötelezettségeket.
(2) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy bármikor megállapítható legyen a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő nukleáris anyagok mennyisége és minősége, és ellenőrizhető legyen az Egyezmény alapján a NAÜ számára erről továbbított adatközlés helyessége.
(3) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet és a központi nyilvántartás szintjén is.
(4) A nukleáris anyag minden adagja tekintetében az uránt, tóriumot és plutóniumot külön kell nyilvántartani.
(5) Az adagok elnevezését az OAH határozza meg a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet javaslatát figyelembe véve. A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a központi nyilvántartás számára adott jelentéseiben és saját nyilvántartásában ezeket az elnevezéseket köteles használni.
6. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést vezet.
(2) Az OAH elrendelheti, hogy a nukleáris anyagok mennyiségére tekintettel egy szervezeten belül több (osztott) nyilvántartást vezessenek.
7. § (1) Az OAH hatáskörében jogosult ellenőrizni a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések vezetését.
(2) Az MTA IKI az OAH megbízása alapján a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél ellenőrizheti a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó nyilvántartások és üzemeltetési feljegyzések vezetését.
(3) Az MTA IKI a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések megállapításai, saját tudományos eredményei, a hazai és nemzetközi fejlődés eredményei alapján - szükség esetén - az OAH részére intézkedéseket kezdeményez, illetőleg javaslatot tesz. Az MTA IKI a 2. § (1) bekezdés és a 7. § (2) bekezdés szerinti tevékenységéről a tárgyévet követő egy hónapon belül éves jelentést készít az OAH-nak.
8. § (1) Az MTA IKI 2. §-ának (1) bekezdése és a 7. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységének szakmai irányítása az OAH hatáskörébe tartozik.
(2) Az OAH az (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörében
a) felügyeletet gyakorol az MTA IKI nyilvántartási és ellenőrzési tevékenysége felett;
b) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a nyilvántartás vezetésével összefüggő jogszabályok betartását;
c) jogszabálysértés esetén intézkedik a megállapított hiányosságok és az azokat előidéző okok megszüntetéséről;
d) soron kívül adatokat és beszámolót kérhet az MTA IKI-től;
e) támogatja az MTA IKI nyilvántartási tevékenységének nemzetközi színvonalú ellátásához szükséges műszaki feltételek megteremtését;
f) elősegíti az MTA IKI nyilvántartási feladatokat ellátó munkavállalóinak hazai és - lehetőségek szerinti - nemzetközi speciális továbbképzését.
9. § (1) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad.
(2) Az e rendeletben szabályozott nyilvántartások és a bejegyzések alapjául szolgáló bizonylatok megőrzésére, védelmére - amennyiben az OAH szigorúbb előírásokat nem állapít meg - a köziratok őrzésére és védelmére vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.
10. § (1) A könyvelési nyilvántartásba be kell jegyezni
a) minden készletváltozást, hogy bármikor meg lehessen állapítani a könyvelési készletet, ahol a könyvelési készlet jelenti az anyagmérlegkörzetben legutóbb felvett tényleges leltári készletének és a tényleges leltárfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összegét;
b) minden mérési eredményt, amelyet a tényleges készlet meghatározásához használtak;
c) minden kiigazítást és helyesbítést, amelyet készletváltozások, könyvelési készletek és tényleges készletek tekintetében végeztek.
(2) Minden készletváltozás, illetőleg a tényleges készletek meghatározására szolgáló minden mérés esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a kiinduló adatokat, és az anyag minden adagja tekintetében az anyag azonosítására szolgáló egyéb adatot.
(3) Minden készletváltozás esetén a nyilvántartásba be kell jegyezni a készletváltozás dátumát, és amennyiben be- vagy elszállítás történik, annak a szervezetnek az adatait, amelytől az anyag érkezett, illetőleg ahová az anyag került.
11. § A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Egyezményben foglalt követelményeknek megfelelő üzemeltetési feljegyzést vezet. Az Egyezményben előírtakon túlmenően be kell vezetni az üzemeltetési feljegyzésekbe a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök - mindenekelőtt pecsétek, kamerák - azonosító adatait, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelő eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggő bármilyen tevékenységet, illetve eseményt.
12. § (1) Az üzemeltetési feljegyzésekbe és nyilvántartásokba bevezetendő adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban lévő magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérőeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és a technika legkorszerűbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szervezet nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére az MTA IKI segítséget nyújt azok kialakítására és bevezetésére.
13. § (1) Az OAH az MTA IKI javaslatára - a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagokra vonatkozóan (54. §) - felmentheti az e rendeletben meghatározott könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet, amelynél
a) a készletben lévő, illetőleg az évente átmenő nukleáris anyagok összesített mennyisége (egy vagy több adagban) nem éri el a nyilvántartási egységek felét, illetve
b) a nukleáris anyag felhasználására az Egyezmény 14., 34., 35. vagy 36. Cikkei vonatkoznak.
(2) A nyilvántartási kötelezettség alól való felmentés nem jelenti e rendelet 35. §-ának (1) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettség alóli mentesítést is.
14. § A közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végző egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek nukleáris anyag szállítása során e rendeletben szabályozott könyvelési nyilvántartást nem vezetnek.
15. § Az a szervezet, amelyik könyvelési nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szervezet, amelyik a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszűnik, köteles leltárt felvenni (18. §) és 15 napon belül könyvelési nyilvántartást felfektetni.
16. § (1) A könyvelési nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (tényleges leltári készlet).
(2) A könyvelési nyilvántartást a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §) kell kialakítani.
(3) A könyvelési nyilvántartás rendjének bármilyen megváltoztatása csak az OAH hozzájárulásával történhet.
17. § Azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet, melyiknél a nukleáris tevékenység megszűnik, az OAH menti fel az e rendeletben foglalt kötelezettségei alól.
18. § A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet anyagmérlegkörzetenként évente, illetőleg az OAH által meghatározott időben leltárt köteles felvenni.
19. § (1) Minden készletváltozást a megtörténtétől számított két munkanapon belül be kell jegyezni a könyvelési nyilvántartásba.
(2) Elveszett, illetve talált nukleáris anyag esetén a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a készletváltozást a tudomására jutásától számított két munkanapon belül köteles a könyvelési nyilvántartásba bevezetni.
(3) Talált, illetve lefoglalt nukleáris anyagra a külön jogszabályban foglalt előírásokat is be kell tartani.
20. § A könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést úgy kell vezetni, hogy azokból bármely időpontban megállapítható legyen a legutóbbi tényleges leltári készlet és a tényleges leltárfelvétel óta előfordult összes készletváltozás összege (könyvelési készlet), valamint a könyvelési készlet és a tényleges leltári készlet közötti különbség (leltárkülönbözet) és annak oka.
21. § (1) A nyilvántartás és üzemeltetési feljegyzés hiteles, naprakész, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelő vezetéséért a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője felelős.
(2) A szervezet vezetője a könyvelési nyilvántartás vezetésével az üzemeltetési feljegyzés szervezeten belüli, a rendelkezéseknek megfelelő vezetésének felügyeletével biztosítéki felelőst is megbízhat.
(3) A biztosítéki felelősnek (és helyetteseinek) a 3. § (1) bekezdésének 4. a) pontja szerinti létesítmények esetén felsőfokú végzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és legalább három év gyakorlattal; egyéb nukleáris létesítmény esetében legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie és ismernie kell a nukleáris anyagok nyilvántartásával és nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat. Az előírt gyakorlati idő a felére csökkenthető a NAÜ megfelelő tanfolyamának elvégzése esetén.
22. § (1) A nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezet nyilvántartási rendszere szervezeti és működési kérdéseit (szervezeti felépítés, jelentéstételi rendszer) ügyrendje mellékleteként, különállóan köteles szabályozni.
(2) A melléklet elkészítésének határideje e rendelet 15. §-ában írt szervezetek tekintetében az ott meghatározott határidőtől számított legfeljebb három hónap.
23. § (1) Az MTA IKI a nukleáris anyagra vonatkozó központi nyilvántartást oly módon vezeti, hogy
a) megállapítható legyen, az egyes anyagmérlegkörzetekbe milyen nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek tartoznak;
b) megállapítható legyen minden anyagmérlegkörzetben az e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag készlete és nyomon követhető legyen a nukleáris anyag anyagmérlegkörzetek közötti áramlása.
(2) Az MTA IKI az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartást az általa alkalmazott, más jogszabályokban meghatározott nyilvántartásoktól, valamint saját létesítményi nyilvántartásaitól elkülönítetten vezeti.
(3) Az MTA IKI külön nyilvántartást vezet a más jogszabály alapján, átmeneti jelleggel a rendelkezése alá kerülő nukleáris anyagról.
(4) Számítógépes létesítményi, illetve országos nukleáris anyagnyilvántartás esetén a nyilvántartási adatokat tartalmazó számítógép fizikailag leválasztott kell legyen bárminemű számítógépes hálózatról. A nukleáris anyagnyilvántartás adatai semminemű számítógépes hálózaton nem továbbíthatók. A továbbítandó adatok tartalmi és formai követelményeit az MTA IKI-vel egyeztetni kell.
24. § (1) Az MTA IKI a központi könyvelési nyilvántartást a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél alkalmazott nyilvántartásra vonatkozó követelmények értelemszerű alkalmazásával vezeti.
(2) A központi nyilvántartásba bejegyzés az adatközlő jelentése alapján történik.
25. § A központi könyvelési nyilvántartás rendszerének meghatározása, változások engedélyezése az OAH hatáskörébe tartozik, ugyancsak az OAH hozzájárulása szükséges az adatfeldolgozási rendszerek megváltoztatásához.
26. § Az OAH főigazgatója - szükség szerint - a jelentéstételi rendszer körébe tartozó más nyilvántartás központi vezetését is elrendelheti.
27. § A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől beérkező jelentéseket az MTA IKI az Egyezmény előírásainak megfelelően dolgozza fel.
28. § A központi nyilvántartásban a Magyar Honvédség egyetlen intézményként szerepel.
29. § Az MTA IKI-nél a NAÜ által különböző jogcímeken mentesített anyagokról, továbbá a biztosítékok alá tartozó anyagokról, egymástól elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
30. § Az MTA IKI a központi nyilvántartásba bárhonnan beérkezett jelentést akkor archiválja, amikor minden vele kapcsolatos művelet befejeződött.
31. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet jelentéstételi kötelezettség terheli.
(2) A könyvelési nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezet anyagmérlegkörzetenként folyamatosan készletváltozási jelentést, és az OAH által meghatározott időbe (18. §) adagonkénti leltárkimutatást és anyagmérleg-jelentést küld az MTA IKI-nek.
(3) Az OAH eseti, különleges jelentés megküldésére kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.
(4) E rendelet 15. §-ában meghatározott szervezetek a nyitójelentésüket a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §) kötelesek elkészíteni.
(5) A nyilvántartási adatok alapjául szolgáló dokumentumok másolatait a jelentéssel együtt kell eljuttatni az MTA IKI-hez. A nyilvántartással kapcsolatos egyéb dokumentációt (műbizonylat, szállítólevél, kísérőlevél stb.) a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet őrzi.
32. § (1) A nukleáris anyagnál bekövetkezett készletváltozást a megtörténtétől, illetőleg tudomásra jutásától (megállapításától) számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni az MTA IKI-nek.
(2) A készletváltozási jelentés tartalmazza a nukleáris anyag minden adagjára az azonosítást lehetővé tevő adatot és az adag egyéb adatait, a készletváltozás dátumát és - szállítás esetén - a feladó, illetőleg a címzett adatait.
(3) A készletváltozási jelentésben mérési kulcspontokra kell hivatkozni, és az adagonkénti leltárkimutatásban mérési kulcspontok szerint kell megadni az anyag hollétét.
(4) A készletváltozási jelentéshez az OAH által meghatározott esetekben rövid feljegyzést kell mellékelni, amelyik
a) magyarázatot ad a készletváltozás okáról az üzemeltetési feljegyzésben rögzített üzemeltetési adatok alapján; és
b) ha szükségesnek mutatkozik, leírja a soron következő időszakban várható üzemeltetési programot, különös tekintettel a tervezett leltározásra.
(5) A készletváltozási jelentést az e rendelet 53. §-ában hivatkozott Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelmények szerint kell elkészíteni és megküldeni az MTA IKI-nek, az OAH egyes szervezetek tekintetében a jelentéstételi formákat illetően eltérően is rendelkezhet.
33. § (1) A központi nyilvántartáshoz beérkezett készletváltozási jelentést az MTA IKI először alaki és tartalmi teljessége tekintetében vizsgálja meg, valamint abból a szempontból, hogy van-e függő előzménye.
(2) Az MTA IKI ellenőrzi, hogy a kérdéses adag szerepel-e a központi nyilvántartásban. Ha igen, akkor megvizsgálja, hogy az adatai összhangban vannak-e a nyilvántartásban szereplővel. Egyező adag azonosító esetén a később nyilvántartásba vett adag az előzőektől eltérő megnevezést kap. Az átnevezésről külön jelentés készül.
(3) Az MTA IKI készletváltozási jelentésben közölt adatokat összeveti a központi nyilvántartásban őrzött egyéb dokumentációval (létesítményi adatok, szállítólevél, műbizonylat).
(4) Az országon belüli szállítás esetén a feladó és a fogadó fél jelentését is össze kell hasonlítani.
(5) Ha a készletváltozási jelentést az MTA IKI az ellenőrzése alapján hibásnak minősíti, a hiányosság okát tisztázni kell.
(6) Az MTA IKI a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nyilvánvaló esetekben javíthatja/módosíthatja a készletváltozási jelentést. A javításról/módosításról a jelentést tevőt tájékoztatja, aki azt a saját nyilvántartási rendszerében átvezeti.
34. § (1) Amennyiben az anyag az egyezmény 35. és 36. Cikke alapján a nemzetközi ellenőrzés alól mentesítve volt, és a mentesítést a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet meg kívánja szüntetni, kérelmére az MTA IKI az OAH-nál - a mentesítés megszüntetésére szolgáló űrlap megküldésével - kezdeményezi a mentesítés megszüntetésére irányuló eljárást. Export esetén a mentesítés megszüntetésének kérése kötelező.
(2) Ha az Egyezmény 35. vagy 36. Cikke alapján mentesített anyagot biztosíték alá tartozó anyaggal együtt szándékoznak nukleáris tevékenységben felhasználni, a mentesítést eredetileg kérő szervezetnek kezdeményeznie kell a mentesítés megszüntetését.
(3) Az a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet, amelyik a nemzetközi ellenőrzés alól mentesített és nem mentesített nukleáris anyagot egyidejűleg használ vagy tárol, a mentesített nukleáris anyagokra vonatkozó nyilvántartástól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
(4) Az MTA IKI a központi nyilvántartásban a mentesített nukleáris anyagról a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő külön nyilvántartást vezet.
35. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a 18. §-ban meghatározott leltárfelvételt követő tizenöt napon belül a leltárfelvétel dátumára vonatkozó anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást nyújt be az MTA IKI-hez a Kiegészítő Megállapodásban foglalt követelményeknek megfelelően (53. §).
(2) Az anyagmérleg-jelentés az alábbi tételeket tartalmazza:
a) kezdeti tényleges készlet;
b) készletváltozás (először a növekmények, utána a csökkenések);
c) könyvelési zárókészlet;
d) a feladók és a címzettek által közölt mennyiségek közötti különbségek;
e) a kiigazított könyvelési zárókészlet;
f) a tényleges zárókészlet; valamint
g) a leltárkülönbözet.
(3) Amennyiben az anyagmérlegkörzetenkénti anyagmérleg-jelentés leltárkülönbözetet mutat ki, meg kell határozni annak okát, és az eltérésről jelentést kell tenni az MTA IKI-nek.
(4) Az adagonkénti leltárkimutatásban külön kell szerepelnie minden adagnak azonosítójával és egyéb adataival együtt.
(5) Az (4) bekezdésben meghatározott adagonkénti leltárkimutatást minden leltározás után az a szervezet is készít, amelyik a 13. § alapján felmentést kapott a könyvelési nyilvántartás vezetése alól.
36. § (1) Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentést készít három munkanapon belül.
(2) Az MTA IKI szükség esetén felhívhatja a jelentételre kötelezettet kiigazítási, illetőleg helyesbítési jelentés benyújtására.
(3) Ha alapos gyanú áll fenn, hogy váratlan esemény folytán előfordult vagy előfordulhat nukleáris anyag rendkívüli vesztesége, ezt azonnal jelenteni kell az OAH-nak, az MTA IKI-nek, az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóságának, az ÁNTSZ OTH-nak, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.
(4) Az OAH és az MTA IKI - szükség esetén - a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkező szervezettől.
(5) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet minden olyan rendkívüli eseményt jelent az MTA IKI-nek és az OAH-nak, amelynek során a nukleáris anyag ellenőrizhetőségében változás következik, vagy következhet be.
(6) A (3) és (5) bekezdés szerinti jelentések tartalmi és formai követelményeit az OAH-val egyeztetni kell, és azokat a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet belső szabályzataiban elő kell írni.
37. § (1) Az MTA IKI a beérkezett anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást alaki és tartalmi ellenőrzésnek veti alá a 33. §-ban írtak értelemszerű alkalmazásával.
(2) Az MTA IKI ellenőrzi, hogy
a) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott tényleges készlet egyezik-e az adagonkénti leltárkimutatásban szereplő adagok anyagtípusonkénti összegével;
b) az anyagmérleg-jelentésben kimutatott kezdeti készlet megegyezik-e az adott adatszolgáltató előző anyagmérleg-jelentése tényleges leltári készletével;
c) a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetektől kapott anyagmérleg-jelentésben szereplő készletváltozásokat össze kell vetni az adott anyagmérlegkörzetre vonatkozó készletváltozási jelentésekben bejelentett készletváltozással;
d) az anyagmérleg-jelentésben szereplő könyvelési készletnek meg kell egyeznie az anyagmérlegkörzetben nyilvántartott adatok összességével.
38. § Az MTA IKI az adagonkénti leltárkimutatást összeveti a központi nyilvántartásban lévő más jelentésekből következő könyvelési leltárral is.
39. § Az önálló könyvelési nyilvántartás vezetésére nem kötelezett nukleáris anyaggal rendelkező szervezet évente, továbbá külön felhívásra anyagmérleg-jelentést és adagonkénti leltárkimutatást küld a központi nyilvántartás részére.
40. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a tevékenységet szolgáló nukleáris létesítmény megépítéséről hozott döntéssel egyidejűleg előzetesen adatot szolgáltat a nukleáris létesítményre vonatkozóan az OAH részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes létesítményi adatszolgáltatást a megvalósított állapot szerint pontosítani kell a lehetséges legkorábbi időpontban, de nem később, mint 180 nappal a nukleáris anyagnak a nukleáris létesítménybe érkezését megelőzően.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak - az Egyezményben foglaltakkal összhangban - tartalmaznia kell:
a) a nukleáris létesítmény fő adatait (engedélyes, helyszínrajz, elrendezés, üzemi paraméterek stb.);
b) a nukleáris anyag jellemzésére, létesítményen belüli helyére, mozgására, kezelésére vonatkozó információkat;
c) a nukleáris anyag nyilvántartásának, ellenőrzésének és mérésének rendszerére, a mérési kulcspontokra vonatkozó javaslatot;
d) a hatósági és nemzetközi ellenőrzést megkönnyítő intézkedéseket, egészségügyi és biztonsági előírásokat.
(4) Az adatszolgáltatás részletes tartalmi és formai követelményeit az OAH a NAÜ-nek adandó adatszolgáltatással összhangban állapítja meg (53. §).
(5) A létesítményi adatokban bekövetkezett minden változásról az OAH-t haladéktalanul értesíteni kell.
41. § Nukleáris létesítmény vagy ahhoz tartozó berendezés műszaki dokumentációjának tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek szükségesek a létesítményre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez.
42. § (1) A mennyiségi korlátozás alatti mentesített anyagokról anyagtípusonként összesítés készül a központi nyilvántartásban.
(2) Ha bármelyik kategória összesített mennyisége túllépi a mentesíthető mennyiség felét (az Egyezmény 36. Cikke), a szükséges intézkedésről az OAH dönt az MTA IKI javaslatára.
43. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél lévő nukleáris anyagok kezelését, valamint a rájuk vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések vezetését az MTA IKI az OAH megbízása alapján folyamatosan ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés kiterjed az e rendeletben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá eső adatra és tevékenységre, anyagra és készítményre.
(3) Az MTA IKI esetenként ellenőrzést tarthat a nyilvántartási kötelezettség alól felmentett szervezeteknél is.
44. § (1) Az OAH - szükség esetén - közvetlenül is tarthat ellenőrzést a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél.
(2) Az OAH az ellenőrzés elvégzésébe szakértőket is bevonhat.
45. § Az OAH és az MTA IKI ellenőrzési joga nem érinti az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság rendészeti felügyeleti jogát, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet felügyeleti szervezeteinek ellenőrzési jogát.
46. § (1) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a nukleáris anyag kezelése, valamint a nyilvántartások és feljegyzések vezetésének rendje nem felel meg az erre vonatkozó előírásoknak, illetőleg a szakmai követelményeknek, a helyszínen kezdeményezi a hiányosság és a szabálytalanság kijavítását.
(2) Amennyiben az ellenőrzést végző személy észleli, hogy a könyvelési nyilvántartásba vagy az üzemeltetési feljegyzésbe hibás adatot jegyeztek be, kiigazító és/vagy helyesbítő jelentés tételének előírásával egyidejűleg intézkedik a hibás adat kijavításáról.
(3) Az ellenőrzést végző személy által a helyszínen tett intézkedést az üzemeltetési feljegyzésbe is be kell vezetni, ha államigazgatási határozatot hozott.
(4) Az ellenőrzést végző személy, amennyiben az előírások teljesítésének elmulasztását vagy megszegését állapítja meg, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, beleértve a felelősségre vonás kezdeményezését is.
(5) Az ellenőrzést végző személy köteles betartani az adott nukleáris létesítményre vagy helyiségre vonatkozó, a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél alkalmazott biztonsági szabályt és korlátozást.
47. § (1) A helyszíni ellenőrzés kereteit, módszereit és formáit e rendelet melléklete tartalmazza.
(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapja.
(3) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője intézkedik, hogy az ellenőrzésen legyen jelen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.
(4) Az ellenőrzést végző személy a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetnek, illetőleg a szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelheti.
(5) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.
48. § A nukleáris anyag ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy tudomására jutott olyan adatokról és tényekről, amelyek egyéb hatósági intézkedést vonhatnak maguk után, haladéktalanul értesíteni kell az intézkedésre hatáskörrel rendelkező illetékes szervezeteket.
49. § (1) A nukleáris anyag közúti, vasúti, légi és vízi szállítására (fuvarozására) a radioaktív anyagokra és készítményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A fuvarlevélben - belföldi forgalomban - a „Nukleáris anyag” megjelölést is fel kell tüntetni.
50. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag bármilyen mennyiségének külföldre való kiszállításához az OAH hozzájárulása szükséges. E rendelkezés nem érinti az OAH-nak a nukleáris exportról és importról szóló külön jogszabály szerinti előzetes engedélyezési jogkörét.
(2) A kiszállítási hozzájárulással együtt az OAH kiviteli igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet részére.
51. § (1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba nem szabad behozni.
(2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történő nemzetközi szállítására vonatkozó szerződésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra.
(3) Az egy effektív kilogrammot meghaladó szállítmány esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése előtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható időpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai szervezet haladéktalanul közli az MTA IKI-vel.
52. § Amennyiben az utólagos mérések és ellenőrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetőleg egyéb műszaki dokumentációban szereplő és jelentéstételi kötelezettség alá eső adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell az MTA IKI-nek.

Nemzetközi ellenőrzés

53. § (1) Az Egyezmény alapján az NAÜ ellenőrzi a nukleáris anyagok nyilvántartását, erről információt, jelentéseket kap, önálló méréseket, megfigyeléseket, ellenőrzéseket végez.
(2) A NAÜ-nek adandó nukleáris anyag nyilvántartási jelentéseket az Egyezmény előírásai szerint kell szolgáltatni.
(3) Az OAB elnöke és a NAÜ által kötött Kiegészítő Megállapodás részleteiben rögzíti az Egyezményben meghatározott eljárások végrehajtásának módját. A Kiegészítő Megállapodást, valamint az ahhoz kapcsolódóan megadandó létesítményi adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit az OAH tudatja az érintettekkel.
54. § (1) Nem terjed ki, illetőleg szünetel a nemzetközi ellenőrzés az olyan nukleáris anyag tekintetében, amelyet a biztosítékok alól mentesítettek (Egyezmény 35. és 36. Cikke), vagy amely tekintetében a biztosítékokat ideiglenesen (Egyezmény 14. Cikke) vagy véglegesen (Egyezmény 34. Cikke) megszüntették.
(2) Ha a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vagy az MTA IKI javaslatára az OAH kezdeményezi nukleáris anyagnak a biztosítékok alóli mentesítését, vagy a biztosítékok megszüntetését a NAÜ-nél, az erről szóló készletváltozási jelentés elkészítése csak az NAÜ hozzájárulásának megérkezése után történhet.
55. § (1) A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítéséről, illetve a nemzetközi ellenőrzés megszűnéséről az OAH az MTA IKI útján értesíti az érdekelt nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.
(2) A nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítés nem jelenti egyben a könyvelési nyilvántartási kötelezettség alóli felmentést.
(3) A nukleáris anyag nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítésének tényét a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet a könyvelési nyilvántartásában feltünteti.
(4) A nukleáris anyagnak a nemzetközi ellenőrzés alóli mentesítését, illetőleg a mentesítés megszűnését az MTA IKI feltünteti a központi nyilvántartásban.
56. § A nemzetközi ellenőrzés alól mentesített nukleáris anyagot a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal együtt tárolni vagy feldolgozni kizárólag az OAH engedélye alapján szabad.
57. § (1) A NAÜ-nek az Egyezmény szerinti készletváltozási jelentést, anyagmérleg-jelentést, valamint adagonkénti leltárkimutatást és egyéb jelentést továbbítani, vagy adatot szolgáltatni csak az OAH vagy az általa felhatalmazott szervezet jogosult. E rendelkezés nem vonatkozik a helyszíni nemzetközi ellenőrzés során a 64. § (1) bekezdése alapján az ellenőrök tudomására jutott információra.
(2) A NAÜ-nek továbbítandó jelentésekhez szükséges adatokat - az Egyezményben foglalt határidőket figyelembe véve - az MTA IKI állítja össze a központi nyilvántartás alapján, és juttatja el az OAH-hoz ellenőrzés és továbbítás céljából.
(3) Az MTA IKI és az OAH a NAÜ számára készített minden jelentésből másolatot őriz.
58. § (1) A NAÜ számára küldött összes jelentést minden anyagmérlegkörzetben külön-külön, folyamatosan kell számozni.
(2) Anyagmérlegkörzeten belüli mozgást a NAÜ-nek készletváltozási jelentésben nem kell jelenteni.
59. § (1) Az MTA IKI a NAÜ részére készített jelentéseket a Kiegészítő Megállapodásban (53. §) előírt kódolt formában juttatja el az OAH-hoz.
(2) A készletváltozási jelentéshez szükség szerint csatolni kell az Egyezményben írt tömör feljegyzéseket.
60. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezet az Egyezményben, annak Kiegészítő Megállapodásában, valamint a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1987. évi 8. törvényerejű rendeletben írt eljárási rend szerint és határidőben összeállítja a NAÜ-nek küldendő előzetes értesítéseket nukleáris anyag külföldről történő várható érkezéséről vagy külföldre szállításáról, és azokat megküldi az MTA IKI-nek, valamint továbbítás céljából az OAH-nak.
(2) A NAÜ-től érkezett kimutatásokat az MTA IKI összeveti a központi nyilvántartás adataival. Az eltérést, valamint a megtett intézkedéseket jelenti az OAH-nak. Adott jelentés helyesbítését értelemszerűen ugyanúgy kell kezelni, mint más, azonos típusú jelentést.
61. § A nemzetközi ellenőrzést a NAÜ az általa a külügyminiszterrel és az OAH főigazgatójával egyetértésben kijelölt, az OAH által a nukleáris anyaggal rendelkező szervezeteknek bejelentett nemzetközi ellenőrök közreműködésével valósítja meg.
62. § (1) A NAÜ által kijelölt és az ellenőrzés végzésével a Magyar Köztársaság területén megbízott ellenőröket az OAH és/vagy az MTA IKI fogadja.
(2) Az ellenőrök a NAÜ megbízólevelével és érvényes úti okmányokkal igazolják magukat.
(3) A nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkező szervezet gondoskodik arról, hogy az ellenőrök a (2) bekezdésben írt okmányok alapján a belépési engedélyt haladéktalanul és késedelem nélkül megkapják.
63. § Az ellenőrök kiváltságaira és mentességeire a NAÜ kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-jén megkötött Egyezmény kihirdetéséről szóló 1967. évi 22. törvényerejű rendelet rendelkezései irányadóak.
64. § (1) Az ellenőrök minden, a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyag termelésével, előállításával, használatával és tárolásával kapcsolatos és a létesítményi adatszolgáltatás során feltüntetett helyiségbe beléphetnek; betekinthetnek a nemzetközi ellenőrzés alá tartozó nukleáris anyaggal kapcsolatos nyilvántartásba és feljegyzésbe, és erre vonatkozó szóbeli felvilágosítást kérhetnek.
(2) Az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetnek, illetőleg a szervezet dolgozóinak utasítást nem adhatnak, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhetik.
(3) Ha a helyszíni ellenőrzés során intézkedés vagy valamilyen más művelet megtétele látszik szükségesnek, azt a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője rendeli el.
65. § (1) Az ellenőrök független mérések és megfigyelések céljából saját felszereléseiket is használhatják, és ilyen felszereléseket beépíthetnek; ennek feltételeiről - az érdekelt felügyeletet gyakorló és hatósági szervezetekkel egyetértésben - az OAH gondoskodik.
(2) Minta vételére és elszállítására az erre vonatkozó hatályos rendelkezések az irányadóak.
66. § (1) Az MTA IKI vagy az OAH nemzetközi ellenőröket kísérő képviselője jelentésben foglalja össze a nemzetközi ellenőröknek a helyszíni ellenőrzés során észlelt tapasztalatait, az észlelt hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenőrzés megkönnyítésére vonatkozó javaslatait, valamint az ellenőrzés érdekében végzett tevékenység rövid leírását és eredményét. A jelentéseket azonnali intézkedést nem igénylő esetekben tizennégy munkanapon belül meg kell küldeni az OAH-hoz további intézkedések kezdeményezésére.
(2) Az ellenőrzés eredményét az üzemeltetési feljegyzésbe is be kell vezetni.
67. § (1) Az ellenőrzött szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy a nemzetközi ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során a szükséges segítséget megkapják.
(2) A helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője intézkedik, hogy a nemzetközi ellenőrzésen jelen legyen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.
68. § (1) Az ellenőröket érő sugárbaleset esetén a szükséges intézkedéseket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a létesítmény sugárvédelmi megbízottja kezdeményezi.
(2) Biztosítani kell, hogy az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés során betartandó általánosan kötelező, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet jellegére tekintettel külön megállapított baleset-elhárítási és egészségvédő óvó rendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerjék. A helyszíni ellenőrzés során a biztosítéki felelős gondoskodik e szabályok betartásáról.
69. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/1993. (VII. 29.) TNM rendelet.
(2) A nukleáris anyaggal rendelkező szervezeteknél e rendelet hatálybalépése előtt létrehozott nyilvántartások, valamint a központi nyilvántartás vezetése jogszerűen folytatható, de azokba bejegyzés csak e rendelet szabályai szerint tehető.