40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet

az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és személyegyesülésre kiterjed, akinek (amelynek) a terhére az építésügyi hatóság [Étv. 52. §-ának (1)-(5) bekezdése] jogszabály alapján valamely kötelezettség teljesítését rendelheti el.
(2) E rendelet rendelkezései szerint kell eljárni akkor is, ha az építtető az építésügyi hatósági engedélyben foglalt feltételeket (kikötéseket) nem teljesítette.

Az építésügyi hatósági kötelezés esetei és módja

2. § (1) Az építésügyi hatóság határozattal beépítési, helyrehozatali és beültetési (a továbbiakban: településrendezési), valamint telekkel, építménnyel, építményrésszel, épületegyüttessel vagy építési munkával kapcsolatos olyan kötelezettség teljesítését rendelheti el, amelyet az Étv. vagy más jogszabály számára lehetővé, illetőleg kötelezővé tesz.
(2) A kötelezettség teljesítésének elrendelése során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.), továbbá e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

A kötelezés alanyai

3. § (1) Az építésügyi hatóság az Étv.-ben és az építésügyi hatósági engedélyekben, továbbá más jogszabályban előírt kötelezettség teljesítésére, illetve az azzal kapcsolatban elrendelt munkálatok tűrésére az Étv. 51. §-ában vagy más jogszabályban meghatározottakat kötelezheti.
(2) Az építésügyi hatóság által elrendelt kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok tűrésére kötelezettnek jogellenesen okozott kárt a polgári jog szabályai szerint az elrendelő építésügyi hatóság megtéríti.

A kötelezettség megállapítása

4. § (1) Az építésügyi hatóság határozattal kötelezettséget akkor állapíthat meg, ha az érintett a jogszabályban és végrehajtható hatósági határozatban előírt kötelezettségét önként nem teljesítette.
(2) Az építésügyi hatóság a kötelezettséget csak a telek, illetőleg az építmény, építményrész, épületegyüttes vagy az építési munka szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg.
(3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkálatok és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendő munkálatok meghatározásához szükséges, elrendelhető az érintett ingatlan, illetőleg építmény előzetes felülvizsgálata, szakértői vélemény beszerzése és - szükség esetén - építészeti-műszaki terv elkészíttetése, továbbá szabálytalan építés esetén fennmaradási engedély, építmény (építményrész) engedély nélküli, rendeltetéstől eltérő használata esetén pedig a rendeltetés megváltoztatásának megadása iránti kérelem benyújtása is.
(4) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az intézkedések megtételének fontosságától, sürgősségétől és jellegétől függően kell megállapítani.
(5) Ha az építésügyi hatóság olyan kötelezettség teljesítését rendeli el, amelynek végső határidejét jogszabály (pl. településrendezési kötelezettség esetében helyi építési szabályzat) - általános érvénnyel - írja elő, a teljesítési határidőt legfeljebb a jogszabályban megállapított határidő lejártáig lehet meghatározni.
(6) Ha több személy együttes kötelezése esetén a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön meg kell határozni.
(7) Ha valamely - jogszabályon alapuló - más hatóság megkeresése (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.

Az építésügyi hatóság építési munkával kapcsolatos helyszíni intézkedései

5. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszínen alkalmanként legfeljebb 30 napra szóló közbenső intézkedést tehet, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali beavatkozás elmulasztása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Az ezzel kapcsolatos intézkedés során igénybe veheti a veszély elhárításához szükséges hatóságok közreműködését.
(2) Az építésügyi hatóság a közbenső intézkedés keretében elrendelheti a folyamatban lévő építési munka leállítását (abbahagyását, felfüggesztését), továbbá a veszélyhelyzet elhárításához szükséges azonnali intézkedések megtételét.
(3) Az építésügyi hatóság a megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel, továbbá a szabálytalan állapotról ábrázolást (rajzot, fényképet, videofelvételt) készít, és szükség szerint az érdemi döntést megelőző közbenső határozatot hoz, amelyet a helyszínen lévő építési naplóba bejegyez.
(4) Az építésügyi hatóság a jegyzőkönyvet, illetőleg a közbenső határozatot a helyszínen átadja a kötelezett vagy a képviselője részére. Ha ez nem lehetséges, a határozatot jól látható helyen - az időjárás behatásától védetten - kifüggeszti, ezt követően pedig azt a kötelezettel hivatalos úton is közli.
(5) A közbenső intézkedés érvényességének ideje alatt az építésügyi hatóságnak érdemi határozattal döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

A kötelezettséget megállapító érdemi határozat azonnali végrehajtása

6. § Az építésügyi hatóság a kötelezettséget megállapító érdemi határozat azonnali végrehajtását akkor rendelheti el, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Ilyen esetben az esetleges fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya [Áe. 63. § (2) bek.].

A határozat tartalma

7. § A kötelezettséget megállapító építésügyi hatósági határozatnak - az általánosan kötelező tartalmon [Áe. 43. § (1) bek.] felül - tartalmaznia kell:
1. az elrendelt kötelezettség, illetőleg részkötelezettség meghatározását;
2. a kötelezettség, illetőleg részkötelezettségek esetleges ütemezését, szakaszolását és teljesítési határidejét (határnapját);
3. a kötelezettség nem vagy nem az előírásnak megfelelő határidőben és módon történő teljesítése esetén alkalmazható végrehajtási jogkövetkezményekre utaló figyelmeztetést;
4. tájékoztatást:
a) beépítési kötelezettség elrendelése esetén arról, hogy
- annak elrendelése nem mentesíti a kötelezettet a beépítéshez szükséges építési engedély megszerzésének a kötelezettsége alól,
- ha a kötelezett a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja,
- ha a kötelezett a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, a települési önkormányzattól kérheti az ingatlana kisajátítását,
b) helyrehozatali kötelezettség elrendelése esetén arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez a települési önkormányzat milyen mértékű anyagi támogatást tud nyújtani,
c) beültetési kötelezettség elrendelése esetén arról, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges (övezeti előírás szerinti) mértéken felüli mennyiségű és fajtájú növényzet ültetésének többletráfordítási költségét a települési önkormányzat milyen mértékben téríti meg.

A határozat végrehajtásának módja és eszközei

8. § (1) Ha a kötelezett a kötelezettségét megállapító jogerős és végrehajtható határozatban foglalt munkálatokat, illetőleg cselekményt az előírt határidőben és módon nem teljesíti (nem végzi vagy végezteti el), az építésügyi hatóság köteles a végrehajtás foganatosításáról gondoskodni és ennek keretében a végrehajtás módját meghatározni [Áe. 82. § (1) bek.].
(2) A településrendezési kötelezettségek esetében a végrehajtás foganatosítása
a) beépítési kötelezettségnél a kisajátítás megindításával,
b) helyrehozatali kötelezettségnél az előírt munkálatok elvégeztetésével,
c) beültetési kötelezettségnél az előírt növényzet telepíttetésével
történhet.

A kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek viselése

9. § Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok és cselekmények költségei a kötelezettet - több kötelezett esetén egyetemlegesen - terhelik.

A kötelezettségek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba

10. § (1) Az Étv. 29. §-ának (6) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettségnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivataltól
a) köteles kérni, ha a kötelezettség teljesítésére egy évet meghaladó időtartamot állapított meg, illetőleg
b) kérheti az a) pont alá nem tartozó olyan egyéb esetben, amikor annak megismerése és nyilvános tanúsítása harmadik személyek számára is szükséges.
(2) Az építésügyi hatóság köteles a kötelezettség teljesítése esetén a bejegyzés törlése iránt 30 napon belül intézkedni.

A kötelezettségek hatósági úton történő teljesítése

11. § (1) Ha a kötelezett külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg az ügyben nem tud önállóan eljárni, és a hazai képviseletére meghatalmazott személy, illetőleg törvényes képviselője nincs, vagy pedig a jövedelmi, vagyoni helyzete miatt az elrendelt kötelezettség teljesítésére nem képes, és a teljesítés halasztást nem tűr, az elrendelt munkálatokat - a kötelezett költségére és veszélyére - az építésügyi hatóság elvégezteti.
(2) Ha az elrendelt munkálatok költsége a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben meghatározott értékhatárt eléri, vagy meghaladja, a munkálatok elvégzésére vonatkozó megbízás kiadása során annak rendelkezései szerint kell eljárni.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetben a szükséges lebonyolítási feladatok ellátásáról a végrehajtást elrendelő építésügyi hatóság gondoskodik. Ennek során lehetővé kell tenni, hogy a kötelezett (az ügygondnok), illetőleg a képviselője - különösen a tervező és a kivitelező kiválasztásával, a vállalkozási szerződések tartalmával, az építmény felülvizsgálatának eredményével, a szakértői véleménnyel, az építészeti-műszaki tervvel, az elvégzett építési munkák átadás-átvételével és a költségek megállapításával kapcsolatban - javaslatait az építésügyi hatóság által meghatározott időpontig megtehesse, és az észrevételeit közölhesse.
12. § Ha az elrendelt munkálatokat a kötelezett költségére és veszélyére a beépítési kötelezettség teljesítésének kivételével az építésügyi hatóság végezteti el, az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet megelőlegezéséhez - elszámolási kötelezettséggel - forrás pályázható meg:
a) a Központi Környezetvédelmi Alapból (a továbbiakban: KKA) az arról szóló törvény rendelkezései szerint a beépítési kötelezettség teljesítésének kivételével, továbbá
b) az építésügyi bírságból a KKA-ba befolyt bevételből az ingatlan (építmény) fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot, illetőleg az eljáró építésügyi hatóságot megillető részesedésből.
13. § (1) Az építésügyi hatóság az általa elvégeztetett munkálatok befejezését követően a felmerült költségeket és ezek alapján a kötelezett - több személy együttes kötelezése esetében a részkötelezettségek arányában megosztott - költségviselési kötelezettségét határozattal állapítja meg.
(2) A jogerős és végrehajtható határozattal megállapított - az építésügyi hatóság által megelőlegezett - költségek behajtásáról az Áe. szabályai szerint kell gondoskodni.
(3) A kötelezett(ek) befizetéseit, illetőleg a behajtott köztartozás összegét a 13. §-ban említett forrás javára vissza kell utalni.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit
a) a hatálybalépéskor folyamatban lévő, első fokú érdemi határozattal még el nem bírált ügyekben, továbbá
b) a korábban jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozattal elrendelt, de nem teljesített kötelezettségek végrehajtása során
is alkalmazni kell.