43/1997. (XII. 30.) PM rendelet

a jövedéki termékek veszteségnormáiról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. §-a (2) bekezdésének c), d) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A veszteségnormák alkalmazása

1. § (1) Veszteséget csak a jövedéki termék készletében ténylegesen keletkezett hiány mértékéig lehet elszámolni.
(2) A veszteség Jöt. 13. § (2) bekezdés g) pontja és (4) bekezdés f) pontja szerinti elszámolására - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e rendeletben meghatározott veszteségnormákat kell alkalmazni.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - kérelemre vagy az adóraktár fekvése [a fővárosban a Jöt. 5. § (1) bekezdése] szerinti vámhivatal (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) kezdeményezésére - előírhatja az e rendeletben meghatározott veszteségnormától eltérő mértékek alkalmazását, amennyiben az a műszaki-technológiai feltételek által indokolt, a helyszíni mérések adatai, szakértői vélemény alapján alátámasztott.
(4) E rendelet alkalmazásában elszámolási időszaknak az adóraktári elszámolásnál a naptári negyedévet, az adómentes felhasználó elszámolásánál a naptári hónapot kell tekinteni.

Ásványolajtermék veszteségnormája

2. § (1) A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú mellékletben meghatározott %-a.
(2) Az ásványolajtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor
a) nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig,
b) téli időszak október 1-jétől április 30-áig
tart.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított ásványolajtermék mennyiségének a 2. számú mellékletben meghatározott %-a.

Az alkoholtermék veszteségnormája

3. § (1) A finomításnál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban finomítás vagy újrafinomítás alá vont - 2207 vámtarifaszámú - alkoholtermék mennyiségének 1%-a.
(2) A víztelenítésnél figyelembe vehető veszteségnorma: a víztelenítésre felhasznált ipari szesz mennyiségének 1%-a.
(3) A nem palackozott alkoholtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett alkoholtermék mennyisége együttes összegének
a) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék - kivéve a 2207 10 00 01 vámtarifaszámú sósborszeszt - faedényben történő tárolása esetén évente 3,0%-a, az egyéb anyagból készült edényben, tartályban való tárolása esetén évente 1,2%-a,
b) a 2207 10 00 01 vámtarifaszámú sósborszesz, valamint az egyéb alkoholtermék tárolása esetén évente 6%-a.
(4) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött alkoholtermék mennyiségének 1%-a.
(5) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott alkoholtermék mennyiségének 0,8%-a.

A sör veszteségnormája

4. § (1) A fejtésnél (palackozásnál) figyelembe vehető veszteségnorma: az elszámolási időszakban előállított (hordós, tank, palackos, dobozos)
a) szűrt sör mennyiségének 3%-a,
b) szűretlen sör mennyiségének 4%-a.
(2) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a tankautóban kiszállított sör mennyiségének 0,2%-a, illetve a palackozott sör mennyiségének 0,25%-a.

A pezsgő veszteségnormája

5. § (1) A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott pezsgő esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének évente 1,0%-a.
(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött pezsgő mennyiségének 3%-a.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított nem palackozott pezsgő mennyiségének 0,5%-a, illetve a palackozott pezsgő mennyiségének 0,25%-a.

A köztes alkoholtermék veszteségnormája

6. § (1) A raktározásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén az elszámolási időszak nyitókészlete és az elszámolási időszakban bevételezett mennyiség együttes összegének évente 6,0%-a.
(2) A palackozásnál figyelembe vehető veszteségnorma: a palackba töltött mennyiségnek
a) a habzó köztes alkoholtermék esetén a 3%-a,
b) nem habzó köztes alkoholtermék esetén az 1%-a.
(3) Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma: a kiszállított mennyiségnek
a) a nem palackozott habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,5%-a, a nem palackozott nem habzó köztes alkoholtermék esetén a 0,8%-a,
b) a palackozott köztes alkoholtermék esetén a 0,25%-a.

A veszteségek elszámolása

7. § (1) Elszámolási időszakonként meg kell állapítani - a Jöt. 33. §-ának (3)-(4) bekezdése szerint - az elszámolási időszak utolsó napján ténylegesen készletben lévő mennyiség (a továbbiakban: tényleges készlet) és a termékmérlegben, illetve az adómentes felhasználó külön jogszabály szerinti nyilvántartásában kimutatott zárókészlet (a továbbiakban: könyv szerinti készlet) különbségét.
(2) Amennyiben a tényleges készlet kisebb a könyv szerinti készletnél, a különbözet (a továbbiakban: hiány) a ténylegesen keletkezett veszteséggel - de legfeljebb az e rendelet szerinti veszteségnorma alapján meghatározott mértékig - csökkenthető. Az ezen felül fennmaradó hiány készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével tovább csökkenthető.
(3) A Jöt. 14. §-ának (4) bekezdése, illetve (8) bekezdése b) pontja szerinti adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a (2) bekezdésben foglaltak szerint korrigált hiányra áll be, az elszámolási időszak utolsó napjával.
(4) Amennyiben a tényleges készlet nagyobb a könyv szerinti készletnél, a különbözetet (a továbbiakban: többlet) - csökkentve a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével - a jövedéki termék következő elszámolási időszaki nyitókészletébe be kell számítani.
(5) Az elszámolási időszak lezárását megelőzően tartott, váratlan készletellenőrzés során az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, és az elszámolási időszakra vonatkozó elszámolásnál figyelembe kell venni.
8. § (1) Ha az üzemanyagtöltő állomás, a kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki termékkészletének ellenőrzése során a vámhatóság vagy az állami adóhatóság a készletfelvétel szerinti tényleges készlet és a Jöt. 72. §-ának (16) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján kimutatott készlet pozitív különbségét (többletét) állapítja meg, ezt a többletet a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével csökkenteni kell. Amennyiben az ezt követően fennmaradó többlet meghaladja a vizsgált időszakban a hitelesített kimérőszerkezeten keresztül forgalmazott mennyiség 0,5%-át, az üzemanyagtöltő állomást, a kiskereskedelmi tárolótelepet működtető nem jövedéki engedélyes kereskedőnek a 0,5%-on felüli többlet után kell a Jöt. 15. § (2) bekezdése szerint jövedéki adót, illetve a Jöt. 76. § (1)-(2) bekezdése szerint jövedéki bírságot fizetnie.
(2) A készletfelvétel szerinti tényleges készlet és a Jöt. 72. §-ának (16) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján kimutatott készlet pozitív különbségét az üzemanyagtöltő állomás, a kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki nyilvántartásába be kell vételezni.
9. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet, valamint az azt módosító 30/1995. (XII. 28.) PM rendelet és a 19/1997. (V. 30.) PM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyekben a kávé, illetve a jövedéki termékek esetében továbbra is alkalmazni kell, feltéve, hogy rendelkezéseik kedvezőbb elbírálást eredményeznek.