4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet

az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya a kiskereskedelmi, az élelmiszer-, a ruházati-, a vegyescikk-nagykereskedelmi, a vendéglátó, az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltató (a továbbiakban együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetre [Ptk. 685. § c) pont] és a saját előállítású áruját értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.
2. § (1) A kereskedő - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi, vendéglátó üzletben, idegenforgalmi, szolgáltató irodában, kereskedelmi szálláshelyen, nagykereskedelmi raktárban (a továbbiakban együtt: üzlet) folytathat kereskedelmi tevékenységet.
(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő
a) vásáron és piacon végezhet - külön jogszabály alapján - kereskedelmi tevékenységet;
b) külön jogszabály szerint folytathat házaló kereskedést;
c) a (3) bekezdésben foglatak kivételével közterületen értékesítheti - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján - a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékeket.
(3) A közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.
3. § (1) A kereskedő az üzlet működési engedélyének (a továbbiakban: működési engedély) kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kérheti.
(2) A működési engedély kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell: a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító okirat, az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát, továbbá a 4. § szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, valamint, ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatóság engedélyéhez is köti, az engedély hiteles másolatát.
(3) Ha a mozgóbolt működése során több önkormányzat illetékességi területét érinti, a kereskedő a működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.
(4) Mozgóbolt esetén a kérelemhez - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek a hozzájárulását is.
4. § Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóság:
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézete, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, mozgóárusítás esetén, ha az üzletben élelmiszer helyben fogyasztása történik, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;
b) az állat-egészségügyi hatóság és az ÁNTSZ, ha az üzletben húst, halat, vágott (bontott) szárnyast, gyorsfagyasztott terméket, tejet és tejterméket, tojást, terményt, takarmányt, élő állatot értékesítenek;
c) a tűzvédelmi hatóság, ha az üzletben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, üzemanyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátó üzlet esetén;
d) a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi hatóság, közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek;
e) a Szerencsejáték Felügyelet, ha a vendéglátó üzletben II. kategóriájú játékterem működik.
5. § (1) A jegyző a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban előírt okiratok, hozzájárulások, engedélyek megléte esetén köteles kiadni az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörre vonatkozó 2. számú melléklet szerinti működési engedélyt.
(2) A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön engedélyre nincs szükség.
(3) Ha a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.
(4) A működési engedély alapján a jegyző az üzletekről a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezet.
6. § (1) A működési engedély módosítását a kereskedő a jegyzőtől kérheti. A módosításra az üzletnyitásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Módosításnak minősül a működési engedély jogosultjának névváltozása, az üzletkör megváltoztatása, újabb üzletkör felvétele, a mozgóbolt működési területének változása.
7. § (1) A kereskedő jogerős működési engedély birtokában és annak keretei között kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.
(2) A kereskedő a működési engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során bemutatni.
(3) A csomagküldő kereskedelmet folytató kereskedő, továbbá hulladékokat, nemesfém termékeket, személygépkocsit, valamint meghatározott jövedéki termékeket értékesítő kereskedő tevékenységét az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor kezdheti meg, ha külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
8. § (1) Ha ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.
(2) Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(3) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha
a) a kereskedő az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy
b) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn.
9. § (1) A kereskedő árukészletét - közterület-használati engedély birtokában - az üzlete homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja.
(2) A kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut - nem közterületi - ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen (alkalmi árusítás) értékesítheti.
(3) Az élelmiszerek, növényvédő szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is.
(4) Az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése.
10. § (1) A kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző - a területileg illetékes gazdasági kamara véleményének kikérésével - mozgóárusítást engedélyezhet. Élelmiszer, illetve vendéglátásban előállított termék árusításához szükséges az illetékes ÁNTSZ előzetes hozzájárulása is.
(2) Az engedélynek a kereskedő nevén és székhelyén kívül tartalmaznia kell az érvényesség időtartamát, és azt az útvonalat, illetve helyet, ahol a mozgóárusítás végezhető.
11. § A kereskedő üzlete árukészletét kiszerelés nélküli gyűjtőcsomagolásban, nagy tételű kiszolgálásra alkalmas egyszerű értékesítési feltételek között is árusíthatja (diszkont értékesítés). Ez esetben az eladási ár megállapításánál figyelembe kell venni az értékesítési feltételeket is.
12. § (1) Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (a továbbiakban együtt: gyógynövény) csak előre kiszerelt - jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő -, zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:
a) a gyógynövény magyar és latin nevét;
b) a kiszerelt gyógynövény tömegét;
c) az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét és telephelyét;
d) a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;
e) a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;
f) a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.
(2) A forgalomba hozható gyógynövények körét a népjóléti miniszter az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
13. § Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék-kiszerelés kivételével, valamint gépjármű-üzemeltetési segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.
14. § (1) Szexuális áru - a többi árutól elkülönítve - csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (a továbbiakban együtt: értékesíteni) tilos.
(2) Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.
(3) Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.
15. § (1) Tilos - a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével - szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény főbejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.
(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti intézmény hivatalos működési idejének lejárta után engedélyezheti a szeszes ital kimérését.
(3) A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles a területileg illetékes rendőrhatóságnak bejelenteni.
(4) Kizárólag palackozott ital forgalmazására jogosult üzletben a szeszes ital kimérése és helyben történő fogyasztása tilos.
16. § Vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött, élelmiszerüzletben 14. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos.
17. § (1) Vendéglátó üzletben rendezett műsoros előadást - külön jogszabály szerint - be kell jelenteni a jegyzőnek.
(2) A vendéglátó üzletben szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, billiárd, kártyajáték stb.) folytatható, továbbá külön jogszabály szerint játékautomata-teremben szórakoztató játékautomata üzemeltethető, valamint II. kategóriájú játékteremnek minősülő vendéglátó üzletben pénznyerő-automata működtethető.
(3) Kártyajátékban és pénznyerő-automata használatában 18. éven, játékautomata használatában 16. éven, egyéb szórakoztató játékban 14. éven felüli személy vehet részt. Erről az üzletben a vendégeket tájékoztatni kell.
(4) A szórakoztató játék folytatását, valamint a játékautomata üzemeltetését a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak.
(5) A jegyző a szórakoztató játékok folytatását, illetve a játék- és pénznyerő-automata üzemeltetését megtiltja, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.
18. § (1) A jegyző külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el.
(2) Az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozó, illetve a kötelező zárvatartási időszakot elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
19. § Csomagküldő kereskedés útján gyógynövény csak a 12. §-ban foglaltak szerint, az élelmiszerek közül csak engedélyezett élelmiszer-előállító helyen készült és a csomagolt, hűtés nélkül tartósan tárolható élelmiszer értékesíthető.
20. § (1) Az üzletben - az üzletkör jellegének megtartásával - az áruk használatához, illetve a termelő által előállított termékekhez kapcsolódó alkatrészek, tartozékok, kellékek, felszerelések és kiegészítő cikkek is árusíthatók.
(2) Állati eleséget az üzletben zárt csomagolásban, megkülönböztető felirattal ellátva, az élelmiszerektől elkülönítve kell elhelyezni.
(3) A használt, a minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a termék ilyen jellegéről a vásárlót tájékoztatni kell.
21. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörök alapján a kereskedő határozza meg az üzletben forgalmazni kívánt termékek körét, valamint az üzlet elnevezését.
(2) Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra.
(3) Az üzlet elnevezésére a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.
22. § (1) A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.
(2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut - a nettó tömeget, térfogatot vagy mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áru kivételével - csak hatóságilag hitelesített és hibátlan mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.
(3) Az áru mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.
(4) Az áru árát forintban az üzletben és - a kirakatban történő bemutatás esetén - a kirakatban is fel kell tüntetni.
23. § A kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani. Az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.
24. § (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles az árusításra való jogosultságát igazolni.
(2) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell - a saját előállítású áru kivételével - az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal.
25. § A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a jegyzőt tájékoztatni. Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a jegyzőnek visszaadni.
26. § (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal orvosolni kell.
(2) A vásárló írásbeli panaszát - két példányban, a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét a kereskedő köteles az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni.
(3) Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.
(4) A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.
27. § E rendelet alkalmazásában:
a) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi értékesítő hely, ideértve a közművelődési, oktatási, egészségügyi intézményekben, sportlétesítményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is;
- mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely,
- utazási iroda (utazási ügynökség és idegenforgalmi szolgáltató iroda): olyan üzlet, amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgáló önálló telefonvonallal és telefax és telex készülékkel rendelkezik,
- üzemanyagtöltő állomás: nem szilárd térelemekkel körülhatárolt üzlet;
b) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi);
c) szeszes ital: a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint az ezek felhasználásával készült készítmények és az alacsony (5%-nál kevesebb) alkoholtartalmú palackozott üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital;
d) melegkonyhás vendéglátó üzlet: az olyan üzlet, amely elkülönített, egészségügyi előírásoknak megfelelő főző (sütő) konyhával, továbbá a szükséges előkészítő és raktárhelyiséggel rendelkezik, valamint az ételeket a helyszínen készítik;
e) szeszesital-kimérés: a szeszes ital űrmértékegység alapján vagy pohárban, kiöntőedényben való felszolgálása, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital és a nem zárt tárolóeszközben lévő bor értékesítése;
f) szexuális áru: minden olyan irat, kép, reprodukció, plakát, könyv, folyóirat, film, műsoros videokazetta vagy egyéb olyan termék, amely a nemi aktust, nemi szervet vagy szerveket közvetlenül ábrázolja, továbbá a szexuális élettel közvetlenül összefüggő egyéb tárgy (segédeszköz), a szabad forgalmazású egészségügyi cikkek (pl. gumi óvszer) kivételével;
g) vásárlói klub: természetes személyekből álló vásárlói csoportok szervezése, ingó dolgok tulajdonjogának megszerzésére;
h) játékautomata: a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29/A. §-ának (1) bekezdése szerint;
i) pénznyerő-automata: az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint.
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és egyidejűleg hatályát veszti az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet, valamint az azt módosító 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet, a 26/1991. (IX. 27.) IKM rendelet, a 31/1991. (XI. 19.) IKM rendelet 6. §-a, a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-a, a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet, a 34/1994. (XI. 28.) IKM rendelet, az 54/1995. (X. 27.) IKM rendelet és a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (5) bekezdése.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzlet esetén a kereskedőnek a hatálybalépést követő 6 hónapon belül kell a jegyzőtől megkérnie a rendelet 2. §-ában meghatározott működési engedélyt. Ennek elmulasztása esetén az üzlet tovább nem működhet.
(3) A jegyző, ha az üzlet működésében nem történt változás, a korábbi záradékolt üzletnyitási bejelentés alapján adja ki az új működési engedélyt. Az üzlet működésében történt változás esetén a 6. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(4) Nem kell működési engedélyt kérnie az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak - kivéve az élelmiszer-előállítókat -, ha a termelő és értékesítő tevékenységét egy helyiségben folytatja, és rendelkezik a termelőtevékenységéhez szükséges más jogszabályokban meghatározott feltételekkel, illetve engedélyekkel.
(5) A rendelet hatálybalépését követő egy év lejártával csak a 21. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő üzleti elnevezés (cégfelirat) alkalmazható. Ha a kereskedő ennek határidőre nem tesz eleget, az üzlet tovább nem működhet.