4/1997. (II. 28.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményéről, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban együtt: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

AZ ILLETMÉNY ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK

Az illetményellátás általános szabályai

2. § (1) A személy szerinti beosztási illetményt az állományilletékes parancsnok javaslatára a főigazgató állományparancsban állapítja meg.
(2) A ht. állomány más fegyveres szervtől a Hivatalhoz áthelyezett tagjának beosztási illetményét úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen alacsonyabb az előző szolgálati helyén folyósított beosztási illetményénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

A személyi illetmény

3. § (1) A ht. állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásban szolgálatot teljesítő, valamint az irányítást segítő szervezethez berendelt tagjának a miniszter, főtiszti és tiszti rendfokozatú tagjának a főigazgató határozott vagy határozatlan időre a Hszt.-ben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
(2) A személyi illetményt az érintett Hivatal éves költségvetésében meghatározott hivatásos állomány - adott év január 1-jén érvényes állománytábla szerinti - létszámának legfeljebb 5%-áig, a rendszeres személyi juttatás előirányzata terhére lehet megállapítani.
(3) Személyi illetményként a ht. állomány tagjának megállapításkori beosztási illetményét legfeljebb az illetményalap kétszeresével meghaladó összeg állapítható meg. A személyi illetmény megállapítása a ht. állomány tagjának rendfokozati illetményét, valamint illetménykiegészítésre, illetménypótlékra és egyéb juttatásokra való jogosultságát nem érinti. A személyi illetményt az illetménykiegészítés, az illetménypótlék és az egyéb juttatások összegének kiszámításánál beosztási illetménynek kell tekinteni.
(4) A személyi illetmény megállapítására az állományilletékes parancsnok tehet indoklással ellátott javaslatot a főigazgatónak, illetve a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásban szolgálatot teljesítő esetén a főigazgató a miniszternek. A ht. állomány irányítást segítő szervezethez berendelt tagjának esetében az irányítást segítő szervezet vezetője tesz indoklással ellátott javaslatot a miniszternek.
(5) A személyi illetmény megállapításáról a miniszter határozatban (amelyet állományparancsba kell foglalni), a főigazgató állományparancsban rendelkezik, amelyet meg kell küldeni a Hivatal gazdasági szervének, és kézbesíteni kell a ht. állomány tagjának.
4. § (1) A személyi illetmény folyósításának és mértékének indokoltságát évente felül kell vizsgálni.
(2) A személyi illetmény megállapítója a határozatlan időre megállapított személyi illetményt mérlegelési jogkörében megvonhatja.
(3) Nem állapítható meg személyi illetmény a ht. állomány tagjának, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárást indítottak, az eljárás jogerős befejezéséig,
b) a Hszt. 123. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplő vagy annál súlyosabb fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll,
c) a bíróság szándékosan, illetve szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélte, vagy
d) a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte
mindaddig, amíg nem mentesül a fegyelmi fenyítés, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(4) A megállapított személyi illetmény folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a ht. állomány tagjával szemben jogerősen a Hszt. 123. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplő vagy annál súlyosabb fegyelmi fenyítést szabtak ki,
b) a ht. állomány tagját bíróság szándékosan, illetve szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélte, vagy
c) bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

Illetménykiegészítés

5. § A Hszt. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából a központi és területi szervezeti egységek körét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

Nemzetbiztonsági pótlék

6. § (1) A ht. állomány tagjának - külön törvényben meghatározott - a beosztási illetmény 25%-áig terjedő nemzetbiztonsági pótlék adható.
(2) A pótlékra jogosító beosztásokat és az azokhoz tartozó mértéket a főigazgató javaslatára a miniszter határozza meg.

Egyéb veszélyességi pótlék

7. § Az egyéb veszélyességi pótlékra jogosító körülmények fennállását helyszíni vizsgálat alapján, valamint a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve, a Hivatal egészségügyi szolgálata állapítja meg.

Az egyéb veszélyességi, a gépjárművezetői, az éjszakai és délutáni pótlék közös szabályai

8. § (1) A pótlékra jogosító beosztásokat az állományilletékes parancsnok - a gazdasági szerv vezetőjével egyeztetett - javaslatára a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg, a beosztás ellátásának konkrét körülményei alapján.
(2) A pótlékra való jogosultságot állományparancsban kell meghatározni.

Készenléti pótlék

9. § Aki a főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok által írásban elrendelt készenléti szolgálatot lát el, készenléti pótlékra jogosult.

Ügyeleti pótlék

10. § (1) Aki a főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok által írásban elrendelt ügyeleti szolgálatot lát el, ügyeleti pótlékra jogosult.
(2) Az ügyeleti pótlékra való jogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, hogy jár-e az ügyeleti szolgálatért szolgálatmentesség.

Akció szolgálati pótlék

11. § (1) A Hivatal műveleti feladatokat ellátó szervezeti egységeinél a ht. állomány különleges szolgálati feladatot ellátó tagja akció szolgálati pótlékra jogosult.
(2) A különleges szolgálati feladat végrehajtását az állományilletékes parancsnok írásban rendeli el, amelynek tényéről, időtartamáról és a végrehajtásban résztvevőkről a gazdasági szervet a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig értesíteni kell.
(3) A különleges szolgálati feladattá minősítéshez a főigazgató jóváhagyása szükséges.
(4) Az akció szolgálati pótlékot folyósítani kizárólag a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén lehet.

Főtanácsosi, tanácsosi pótlék

12. § (1) A tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy a kiemelkedő munkateljesítmény elismeréseként a miniszter vagy a főigazgató
a) főtisztnek, tábornoknak tanácsosi, főtanácsosi,
b) tisztnek tanácsosi
címet adományozhat.
(2) Tanácsosi, illetve főtanácsosi cím az érintett Hivatal éves költségvetésében meghatározott hivatásos állomány - adott év január 1-jén érvényes állománytábla szerinti - létszámának legfeljebb 5-5%-a erejéig adományozható.
(3) A cím adományozásáról és a címpótlék folyósításáról állományparancsban kell rendelkezni.

Idegennyelv-tudási pótlék

13. § Az idegennyelv-tudási pótlék folyósítására jogosító szolgálati beosztásokat, továbbá a folyósítás részletes szabályait miniszteri utasítás határozza meg.

Személyi pótlék

14. § (1) Személyi pótlék engedélyezhető annak, akinek szakismerete, illetőleg munkakörülményei ezt indokolttá teszik.
(2) Személyi pótlék engedélyezhető:
a) ha a szolgálat ellátása az átlagosnál nagyobb szellemi vagy fizikai igénybevétellel jár,
b) ha a szolgálat ellátása a hivatali és vezényléses munkarendtől eltérő munkarendben történik,
c) speciális szakismeretet igénylő többletfeladat ellátásáért (pl. jogsegélyszolgálat stb.), vagy
d) a tartósan kiemelkedő, magas fokú szakismerettel együttjáró, vagy nagyobb felelősséggel járó munkavégzésért.
(3) Személyi pótlék határozott és határozatlan időtartamra egyaránt engedélyezhető, mértékét a főigazgató a folyósítást elrendelő állományparancsban határozza meg.
(4) Személyi pótlék csak akkor folyósítható, ha az alapjául szolgáló körülmények elismerésére más pótlék vagy díj nem ad lehetőséget.
(5) Személyi pótlék az érintett Hivatal éves költségvetésében meghatározott hivatásos állomány - adott év január 1-jén érvényes állománytábla szerinti - létszámának legfeljebb 5%-a erejéig határozható meg.

A megbízási díj

15. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, továbbá a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával megbízottaknak a (2) bekezdésben foglalt esetekben az eredeti beosztása alapján járó illetményen felül - ha a megbízás a 30 napot meghaladja - megbízási díj jár.
(2) A megbízási díj mértékét a Hszt. 50. §-ának (4) bekezdésében meghatározott keretek között az állományilletékes parancsnok a gazdasági szerv vezetőjének egyetértésével állapítja meg.
(3) Nem állapítható meg megbízási díj a ht. állomány tagja részére, ha
- a ht. állomány évi rendes szabadságon lévő tagját helyettesíti;
- szervezetszerű helyettes;
- az eredeti beosztása ellátása alól mentesítették.

A pótlékok és a megbízási díj nyilvántartása

16. § (1) A Hivatalnál folyamatos nyilvántartást kell vezetni a pótlékokra és ht. állomány megbízási díjra jogosult tagjairól, valamint a jogosultság időtartamáról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosultság alapjául szolgáló okirat számát, a pótlékra és a megbízási díjra jogosító beosztást, illetve tevékenységet.
(3) Az esetenként járó pótlékok és a megbízási díj kimutatását tartalmazó nyilvántartás egy példányát minden hónap ötödik napjáig meg kell küldeni a Hivatal gazdasági szervének.

Túlszolgálat

17. § Az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat 174 órás havi osztószámmal kiszámított egy órára eső illetmény alapulvételével kell megállapítani.

Az illetmény megállapításának és folyósításának szabályai

18. § (1) Az alapilletmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés (a továbbiakban együtt: illetmény), valamint a megbízási díj a jogosultsági feltételek okirattal igazolt keletkezésének napjától a feltételek megszűnésének napjáig jár.
(2) A jogosultsági feltételek beállását, módosulását, megszűnését írásban kell a ht. állomány tagjának és a Hivatal gazdasági szervének a tudomására hozni.
(3) Az illetményt és a megbízási díjat az alábbiak szerint kell megállapítani és módosítani:
a) a beosztási illetmény megállapítására, valamint az illetményt érintő egyéb intézkedésre az állományilletékes parancsnok, illetve a főigazgató jogosult,
b) a beosztási illetmény emelésére magasabb beosztási kategóriába vagy magasabb fizetési fokozatba sorolást követően kerülhet sor,
c) más beosztásba helyezés esetén, ha a kinevezés nem a hónap első napjára esik, az új beosztásnak megfelelő beosztási illetmény a kinevezés napjától jár,
d) soron történő és soron kívüli előléptetés esetén az új rendfokozati illetmény, a következő fizetési fokozatba történő előresorolás esetén pedig az újonnan megállapított beosztási illetmény az előléptetés, illetve az előresorolás hónapjának első napjától jár,
e) az igazolatlanul mulasztott szolgálati időre illetmény nem jár. Az igazolatlan mulasztást a szolgálati elöljáró köteles a Hivatal gazdasági szervével írásban közölni,
f) az illetménypótlékok visszamenőleg legfeljebb 3 hónapra állapíthatók meg. A gépjárművezetői pótlék, valamint a teljesített óránként, illetve szolgálatonként járó pótlékok visszamenőleg nem állapíthatók meg.
(4) a) A pótlékok és a megbízási díj összegét újból meg kell állapítani, ha a folyósításra jogosító körülményekben lényeges változás következett be. A pótlékok és a megbízási díj folyósításáról, a folyósítás időtartamáról, valamint azok mértékéről állományparancsban kell rendelkezni.
b) A rendes, rendkívüli és tanulmányi szabadság idejére, valamint a 3 hónapot meg nem haladó bármely okból (pl. iskolára, más szervhez) történt vezénylés tartamára, az eredeti szolgálatteljesítés, illetve munkavégzés idejére vonatkozó szabályok szerint kell az alapilletményt, az illetménykiegészítést és a rendszeres pótlékokat folyósítani.
A 3 hónapot meghaladó vezénylés idejére - eltérő rendelkezés hiányában - az alapilletmény változatlan összegben kerül folyósításra. A pótlékokról a vezénylésre vonatkozó állományparancsban kell rendelkezni.
c) Az esetenként járó pótlékok a tárgyhónapot követő hónap illetményével együtt folyósítandók.
d) A ht. állomány beosztásból felfüggesztett, előzetes letartóztatásban vagy őrizetben lévő tagjának távolléti díj jár, mely legfeljebb 50%-kal csökkenthető. A felfüggesztés, illetve a letartóztatás és az őrizetbe vétel idejére visszatartott illetményrészt kamataival együtt utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
e) Betegség esetén a távolléti díjnak a Hszt. 97. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján történő csökkentését, illetőleg megvonását az állományilletékes parancsnoknak - az egészségügyi szerv véleményét, illetve javaslatát figyelembe véve - állományparancsban kell elrendelni.
f) A kihelyezett állomány illetményének megállapításának és folyósításának szabályait miniszteri utasítás tartalmazza.
g) A ht. állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e) vagy f) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezését megelőző utolsó beosztása szerinti illetményre jogosult.

Az illetményszámítás és kifizetés szabályai

19. § (1) Ha a jogszabály valamely járandóság megállapítását a havi illetmény alapulvételével rendeli el, a jogosultságra okot adó esemény bekövetkezésekor a hatályos jogszabályok szerint járó (megállapított, illetve az egyidejű előléptetés, visszavetés, lefokozás szerint megállapítható) illetmény figyelembevételével kell a kifizetendő összeget megállapítani.
(2) Ha az illetményre, illetve a megbízási díjra való jogosultság nem teljes hónapra áll fenn, a töredékidőre járó illetményt és megbízási díjat a hivatali és vezényléses munkarendben foglalkoztatott esetében az adott munkakörben letöltött tényleges munkanapok számával kell figyelembe venni.
(3) Az alapilletményt és a rendszeres pótlékot, valamint a megbízási díjat minden hónapban egy összegben kell számfejteni, és utólag legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap második munkanapján kifizetni.
(4) A jogosult halála esetén az illetményt és illetmény jellegű járandóságait az örökösnek kell kifizetni. Ha nem lehet megállapítani, hogy a járandóságok átvételére ki jogosult, a járandóságokról a Hivatal gazdasági szervének írásban értesíteni kell az elhalt lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalt. A ki nem fizetett összeget a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig a Hivatal letéti számláján kell kezelni.
20. § (1) A távolléti díj számítása szempontjából rendszeres illetménypótléknak minősül:
a) a személyi pótlék,
b) a tanácsosi pótlék,
c) a főtanácsosi pótlék,
d) a gépjárművezetői pótlék,
e) a nemzetbiztonsági pótlék,
f) az egyéb veszélyességi pótlék, valamint
g) az idegennyelv-tudási pótlék.
(2) A távolléti díj összegének kiszámításánál, a 22. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel, a kifizetést közvetlenül megelőző hónapban fizetett illetményt kell figyelembe venni.

Levonások az illetményből és az illetmény jellegű járandóságból

21. § (1) Az illetményből, az egyéb illetmény jellegű járandóságból levonásnak - ideértve a személyi jövedelemadó, a nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint a munkavállalói járulék levonását is - csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a ht. állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye. A levonások alapját, mértékét és sorrendjét jogszabály határozza meg.
(2) A bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott juttatásokat az illetménnyel azonosnak kell tekinteni.

Külön juttatás

22. § (1) A ht. állomány tagja minden naptári évben legalább egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult. A kifizetés szempontjából a megkezdett hónap teljes hónapnak tekintendő. Az időtartam számításánál nem vehető figyelembe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság.
(2) A külön juttatás időarányos része jár a ht. állomány tagjának, ha szolgálati viszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(3) Nem jogosult külön juttatásra:
a) a ht. állomány tagja, ha a vonatkozó jogszabályok alapján más állami szervhez tartósan vezényelték, és a vezénylés idejére illetményét nem a Hivatal folyósítja,
b) aki illetményben nem részesül.
(4) A külön juttatást legkésőbb a tárgyévet követő tizenöt napon belül ki kell fizetni. A kifizetés időpontját a főigazgató határozza meg. A külön juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó illetmény alapján számított távolléti díj.

A ht. állomány nyugállományba helyezett és felmentett tagjai illetménnyel történő ellátása

23. § (1) A ht. állomány nyugállományba helyezett tagjának, a nyugállományba helyezés állományparancsban meghatározott napjától számított két hónapra, nyugdíj helyett, a nyugállományba helyezés előtti utolsó havi illetménye kétszeres, személyi jövedelemadó előleggel csökkentett, de nyugdíjjárulék levonása nélkül számított összegét kell egy összegben kifizetni (a továbbiakban: kéthavi illetmény).
(2) Elhalálozás esetén a kéthavi illetményt a meghalt személlyel annak haláláig együtt élt özvegyi nyugdíjra jogosult házastársnak, élettársnak kell kifizetni. Amennyiben a fenti jogosultság nem áll fenn, a kéthavi illetményből a ténylegesen felmerült mértékig a temetési költséget kell kifizetni annak, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodik. A kéthavi illetmény címén kifizetett összeg nem lehet kevesebb az egy hónapra járó nyugdíj kétszeres összegénél.
(3) A kéthavi illetményre jogosultság feltétele a nyugállományba helyezés, amennyiben a megállapított nyugdíj folyósításra kerül.
(4) Ha a nyugállományba helyezéssel egyidejűleg előléptetés, visszavetés vagy lefokozás is történt, a kéthavi illetmény megállapításánál a változásokat figyelembe kell venni.
(5) A felmentési időre a ht. állomány tagját az átlagkeresete illeti meg. Amennyiben a ht. állomány tagját a felmentési idő felét meghaladó mértékben vagy teljes egészében mentesítették a szolgálati feladatok ellátása alól, az átlagkeresetet az utolsó tényleges szolgálatban töltött napon egy összegben kell kifizetni.

Jubileumi jutalom

24. § (1) A jubileumi jutalmat a jogosultság megszerzésekor a Hivatal gazdasági szerve hivatalból folyósítja, amelyet ünnepélyes keretek között kell átadni.
(2) A jubileumi jutalmat a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőknek is a teljes illetménye alapulvételével kell megállapítani.
(3) A jubileumi jutalom a Hszt. 110. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. Nyugállományba helyezéskor a kifizetés az utolsó munkában töltött munkanapon történik.

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A kiküldetés költségtérítésének szabályozása

25. § (1) Belföldi kiküldetésnek minősül, ha a ht. állomány tagja a kiküldetés elrendelésére jogosult vezető utasítására szolgálati feladatait a szervezeti egység székhelyének közigazgatási határán kívül látja el. Kiküldetést teljesít az is, akit valamely más - szervezeti egysége székhelyének közigazgatási határán kívüli - egységhez (szolgálati helyre) rendeltek. Tartós kiküldetésnek minősül, ha a kiküldetés időtartama a 30 naptári napot meghaladja.
(2) Szolgálati jellegű utazás a szolgálati jogviszonnyal egyébként összefüggő, de kiküldetésnek nem minősülő, a szolgálati hely közigazgatási határán túli utazás.
(3) Szolgálati jellegű utazásnak minősül a kezelőorvos által elrendelt egészségügyi kezelés és felülvizsgálat, valamint a nem a társadalombiztosítás terhére történő gyógyintézeti beutalás miatti utazás. A felsoroltakon túlmenően szolgálati jellegű úttal összefüggésben költségtérítésre csak a Hivatal gazdasági szerve írásbeli engedélye alapján kerülhet sor.
(4) Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelésére az állományilletékes parancsnok, illetve a vele azonos vagy magasabb jogállású vezető, valamint az általuk erre írásban felhatalmazott vezető jogosult. Az elrendelési jogosultság megadásáról - aláírásminta mellékelésével - az illetékes gazdasági szervet írásban tájékoztatni kell.
(5) A kiküldetést, szolgálati jellegű utazást írásban, az erre a célra rendszeresített „Menetlevél” nyomtatványon előre kell elrendelni. Az elrendelés napja és a „Menetlevél” érvényességi határideje közötti idő nem haladhatja meg a 30 napot.
(6) A kiküldetés szempontjából indulási hely a kiküldetést teljesítő szolgálati helye. A kiküldetést elrendelő vezető indokolt esetben ettől eltérően is rendelkezhet, amit a menetlevélen külön fel kell tüntetni. Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a menetrend szerinti közlekedési eszköz indulási és érkezési ideje.
(7) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti idő. Ha a kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, az időpont, amikor a kiküldetéssel összefüggő tevékenységet befejezték.

A kiküldetés, szolgálati jellegű utazás alkalmával felszámítható költségek

26. § (1) A felszámítható költség mértéke független attól, hogy a kiküldetés munkanap, szabad- vagy munkaszüneti napon történt.
(2) A kiküldetés alkalmával igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját - a szolgálati érdek és a költségmegtakarítási szempontok figyelembevételével - a kiküldetést elrendelő vezető határozza meg.
(3) A ht. állomány tagjának az élelmezési többletköltségek fedezetére - a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. Napidíj csak jogszabály szerinti költségátalányként számolható el.
(4) Nem számolható el napidíj:
a) ha a ht. állomány tagjának a kiküldetés időtartama alatt térítés nélküli természetbeni étkezés jár, vagy
b) ha a ht. állomány tagját állandó lakóhelyére (családja lakóhelyére) küldik ki.
(5) A szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell. Egyéb szállodai fogyasztást a Hivatal nem térít.
(6) Ha a ht. állomány tagja kiküldetése napján az indulási helyére visszatérni nem tud és emiatt szállást vesz igénybe, hivatalos számla alapján jogosult a ténylegesen felmerült szállásköltség megtérítésére.
(7) A ht. állomány tagja részére szolgálati jegy, illetve menetlevél alapján kiküldetési (úti-) előleg adható, melynek összege nem lehet több az előreláthatóan felmerülő kiküldetési költségnél. Ha a kiküldetés elmarad, a ht. állomány tagja a felvett kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő 2 munkanapon belül visszafizetni.
(8) A ht. állomány tagja köteles a menetlevelet és a kapcsolódó bizonylatokat a kiküldetés befejeztét követő 10 munkanapon belül - az arra jogosult vezetői záradékolás után - elszámolás céljából benyújtani.
(9) A menetlevél ellenőrzése során vizsgálni kell:
a) a kiküldetést elrendelő személy jogosultságát,
b) a költségek felszámításának helyességét,
c) a kiküldetés időtartamának kiszámítását,
d) az elszámoláshoz mellékelt számlák tartalmát.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

27. § (1) Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás. Napi munkába járás az állandó vagy ideiglenes lakóhely és szolgálati hely közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazás. Aki ideiglenesen, munkavégzés céljából napi munkába járással el nem érhető távolságra lévő szolgálati helyre költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakhelyére történő oda- és visszautazása hétvégi hazautazásnak minősül.
(2) A Hivatal a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén megtéríti a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztály esetében 86%-át, elővárosi vasút, valamint helyközi díjszabással közlekedő távolsági autóbusz esetében 80%-át.
(3) A munkába járáshoz a Hivatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítést ad, amennyiben a ht. állomány tagja a saját tulajdonú gépjárművét használja munkába járáshoz.
(4) A saját tulajdonú gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva legfeljebb a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság figyelembevételével adható a költségtérítés. A költségtérítés kiszámítása az érvényben lévő MÁV, illetve VOLÁN menetrend szerinti távolság alapján történik.
(5) Munkába járás címén költségtérítésre nem jogosult az, aki a szolgálati helyén lakhatási lehetőséggel (bérelt, szolgálati vagy magántulajdonú lakás stb.) rendelkezik, és azt szolgálati érdekkel nem indokolható okból nem veszi igénybe. A szolgálati érdek megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

Helyi bérlet a szolgálati célú utazásokhoz

28. § (1) A ht. állomány tagja a nemzetbiztonsági feladatok zavartalan ellátása érdekében a helyi, szolgálati célú utazásai lebonyolítására Budapesten éves bérletszelvényre, vidéken a helyi közlekedési vállalat által kibocsátott időszaki bérletszelvényre jogosult.
(2) Szülési szabadság, a gyed és gyes, valamint a 6 hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadság idejére az utazási ellátás nem adható ki. A jogosultság - fenti okok miatti - évközi megszűnése esetén a már kiadott bérletszelvényt nem kell visszaadni.
(3) Megyei szervezetnél szolgálatot teljesítők Budapestre történő vezénylésük esetén, amennyiben a vezénylés időtartama indokolja, szolgálati feladataik ellátása idejére bérletszelvényre jogosultak. A vezényeltet egyidejűleg csak az egyik juttatás illeti meg. A ht. állomány budapesti szolgálati helyre kinevezett tagjának 30 napot meghaladó vidékre történő vezénylése esetén bérletszelvényre jogosult. Ebben az esetben a Budapesten érvényes bérletszelvényt nem kell bevonni.
(4) A bérletszelvénynek a ht. állomány tagjának fel nem róható használhatatlanná válása vagy jelentős károsodása esetén az állományilletékes parancsnok javaslata alapján térítésmentesen új bérletszelvényt kell kiadni a megrongálódott bérletszelvény leadása mellett. Egyéb esetben új bérletszelvény csak részarányos térítés ellenében adható ki.

Az áthelyezéssel kapcsolatos költségek megtérítése

29. § Hivatalon belüli áthelyezés esetén - amennyiben a ht. állomány tagja új szolgálati helyére átköltözik -, az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel kapcsolatos költségek:
a) utazási költség,
b) ingóságok szállítási költsége,
c) átköltözési átalány,
d) különélési díj, amennyiben új szolgálati helyén lakással nem rendelkezik.
30. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa és általa eltartott, vele közös háztartásban élő hozzátartozói után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.
(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt a gazdaságosság és célszerűség figyelembevételével a szolgálati elöljáró határozza meg.
(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálati helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda-, visszautazás költségét is meg kell téríteni.
(4) Költségtérítésként az igazolt költségek számolhatók el.
(5) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.
31. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.
(2) Átszállítási költségek különösen a fuvarozási, rakodási és biztosítási költségek.
(3) Átszállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az esetlegesen igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálati helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.
32. § (1) Átköltözési átalányként számolhatók el a költözéssel kapcsolatos egyéb nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadások.
(2) A ht. állomány áthelyezett tagja átköltözési átalányra akkor jogosult, ha igazolja, hogy legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító ingóságait átszállította.
(3) Az átköltözési átalány összege a ht. állomány tagja átköltözés előtti lakásának méretével arányos. Az átköltözési átalány összege az illetményalap
a) 130%-a legalább három és fél szoba esetén,
b) 120%-a három szoba esetén,
c) 110%-a két és fél szoba esetén,
d) 95%-a két szoba esetén,
e) 80%-a másfél szoba esetén,
f) 65%-a egy szoba esetén.
33. § A ht. állomány újonnan kinevezett tagja, ha szolgálati helyére átköltözik, a 29. §-ban meghatározott költségtérítésre jogosult.
34. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő személy, ha az új szolgálati helyén lakása nincs, és ezen okból családjától különélni kényszerül.
(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól való különélés is, amennyiben a jogosult az áthelyezést megelőzően legalább 6 hónapon át élet- és vagyonközösségben együtt élt élettársával. Az együttélés kezdetének megállapításánál a kötelező bejelentés időpontját kell figyelembe venni.
(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett tartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.
(4) Különélési díj megilleti azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét (szüleit), vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét (testvéreit) áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy ezen személyek tartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozó nincs, és a ht. állomány tagja új szolgálati helyére lakás hiányában őket átköltöztetni nem tudja.
(5) A különélési díj a ht. állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítandó, amennyiben a különélés nem szűnt meg. A különélési díj folyósításának idejét az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.
(6) A különélési díj összege egy napra a hivatalos kiküldetést teljesítők részére számla nélkül adható napidíj összegével megegyező.
35. § (1) Ha a ht. állomány áthelyezett tagja az új szolgálati helyéről naponta családjához úgy tud visszatérni, hogy lakhelyén legalább 10 órát eltölthet, különélési díj helyett a Hszt. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján utazási költségtérítésre jogosult.
(2) Nem folyósítható különélési díj, illetőleg utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálati helyén a felajánlott lakható, és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény végrehajtására kiadott TNM rendeletben meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely a régi szolgálati helyen lévő lakással megegyező nagyságú és komfortfokozatú.
36. § (1) A különélési díj nem folyósítható:
a) a kórházban töltött napokra, valamint
b) az egészségügyi szabadság idejére, ha emiatt családjának lakóhelyére egy hétnél hosszabb időre hazatér.
(2) A szabadság idejére különélési díj nem jár.
(3) A különélőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére (családjához) és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás ténylegesen felmerült költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
37. § A szabadságról, a munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségek különösen:
a) az utazási költség,
b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem téríthető ellenértéke.

KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

Családalapítási támogatás

38. § (1) A ht. állomány tagja részére a családalapításhoz szükséges alapvető lakhatási feltételek megteremtésének elősegítése érdekében a lakás berendezési és felszerelési tárgyainak megvásárlásához kamatmentes családalapítási előleg adható.
(2) Családalapítási előleg igénylésére jogosult, aki
a) 40 évesnél nem idősebb, és
b) az adott Hivatalnál legalább 2 évet megszakítás nélkül hivatásos szolgálati viszonyban töltött, továbbá
c) házastársával, élettársával, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében gyermekével önálló lakásban vagy lakrészben együtt lakik. (Önálló lakásnak, illetve lakrésznek kell tekinteni a saját tulajdonban lévő lakást, főbérletet, albérletet, garzonszállást, családtagi minőségben használt legalább 1 szobát.)
39. § (1) Nem adható előleg annak:
a) akinek szolgálati viszonyának megszüntetése folyamatban van,
b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) aki korábban azonos célú támogatásban részesült, beleértve a más fegyveres szervtől kapott támogatást is,
d) akiről bebizonyosodik, hogy az előleg iránti kérelmében valótlan adatokat közölt,
e) akinek illetményét - a fennálló tartozásai miatt - további levonásokkal terhelni már nem lehet.
(2) A kérelmező részére nyújtható családalapítási előleg összege a mindenkori illetményalap négyszereséig terjedhet.
(3) Az előleget a havi rendszeres illetményből (ideértve a gyedet és a gyest is) egyenlő részletekben történő levonással legfeljebb 36 hónap alatt kell visszafizetni.
(4) A családalapítási előleg kamatmentes és a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes.
(5) A családalapítási előleg kizárólag az önálló lakás vagy lakrész lakberendezési és felszerelési tárgyai vásárlására engedélyezhető, illetve fordítható. Az előleg összegéből történő vásárlást - amely a kérelmező által az igénylőlapon feltüntetett tárgyakra irányulhat - a kérelmező nevére és lakcímére kiállított eredeti számlák másolatának a Hivatal gazdasági szervénél történő leadásával kell igazolni, az előleg folyósításától számított 90 naptári napon belül.
40. § (1) Meg kell vonni az előleg még vissza nem fizetett részét attól, akinek szolgálati viszonya:
a) más fegyveres szervhez történő áthelyezéssel,
b) neki felróható ok miatti felmentéssel,
c) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával,
d) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, vagy
e) közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy
f) a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének b) vagy d) pontja alapján szűnik meg.
(2) Ha az új munkáltató a folyósításkor megállapított - a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt - előleg hátralékát átvállalja, azt a Hivatal részére egy összegben kell megtéríteni.
(3) Az előlegben részesítettnek az előleg megvonásakor a folyósításkor megállapított - a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt előleget, vagy annak még vissza nem fizetett részét egy összegben kell megfizetnie. Amennyiben az egyösszegű visszafizetésre nem kerül sor, akkor a Hivatal gazdasági szervének levonás útján kell érvényesíteni a ht. állomány tagjának illetménye terhére, illetve a bírósági végrehajtásról rendelkező jogszabály alapján kell eljárni.
(4) Az igénybe vevő elhalálozása esetén - amennyiben hősi halottá, a szolgálat vagy a hivatal halottjává nyilvánították - a felvett előleg le nem törlesztett részét törölni kell.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve az igénybe vevő elhalálozása esetén, illetve ha a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség vezet a szolgálati viszony megszűnéséhez, az állományilletékes parancsnok javaslatára a főigazgató méltányosságból engedélyezheti az előleg még vissza nem fizetett részének törlését vagy mérséklését.
41. § Az előleg iránti kérelmet május 15-ig, illetve október 31-ig a szolgálati út betartásával a Hivatal gazdasági szervéhez kell benyújtani, amely a beérkezett igénylőlapokat nyilvántartásba veszi, és előkészíti a Szociális Bizottság ülésére. A Szociális Bizottság a rendelkezésre álló előlegkeretnek és a beérkezett kérelmek számának, összetételének figyelembevételével állítja össze az előleg visszafizetésének ütemezését is tartalmazó javaslatát, amelyet az ülést követő öt napon belül döntés céljából a főigazgatónak terjeszt fel.

Közcélú lakástelefon létesítésének támogatása

42. § A ht. állomány tagja a külön jogszabályban meghatározott belépési díj mértékéig közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatást az illetményelőleg folyósítására vonatkozó szabályok szerint igényelhet.

Szociális támogatás és kedvezményes üdülés

43. § A szociális támogatásra és a kedvezményes üdülésre vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri rendelet állapítja meg.

Illetményelőleg

44. § (1) Az illetményelőleg folyósításához a Hivatal gazdasági szervénél illetményelőleg-keretet kell képezni, mely a mindenkori január havi hivatali szintű rendszeres személyi juttatások 5%-ától 15%-áig terjedhet.
(2) Illetményelőleg különösen a családi körülményekben beállt változás (gyermekszületés, haláleset stb.), illetve egészségügyi (baleset, tartós betegség) vagy egyéb szociális indok alapján folyósítható.
(3) Nem engedélyezhető illetményelőleg a ht. állomány tagjának, ha a szolgálati viszonyának megszüntetése bármilyen okból folyamatban van, próbaidősök esetén a próbaidő első 3 hónapjában, illetve, ha a ht. állomány tagja a korábban részére engedélyezett illetményelőleget még teljes egészében nem törlesztette.
(4) Az illetményelőleg - a (3) bekezdésben közölt kizáró feltételek kivételével - egy naptári évben többször felvehető. Az illetményelőleg törlesztésének időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A kérelmező illetményét terhelő tartozásait és az illetményelőleg levonhatóságát a Hivatal gazdasági szerve igazolja.
(5) Az illetményelőleg-kérelmet az állományilletékes parancsnok véleményével a Hivatal gazdasági szervének kell megküldeni, amely a megküldött kérelmekben foglalt indokok alapján, a rendelkezésre álló előlegkeret figyelembevételével tesz javaslatot az előleg engedélyezésére a főigazgatónak. Az engedélyezhető illetményelőleg összege a mindenkor érvényes minimálbér havi összegének ötszöröséig terjedhet.
(6) A keretösszegek év közben szabadon felhasználhatók, és a felvett előlegből levonás útján megtérült összegek a tárgyéven belül kihelyezhetők azzal, hogy az illetményelőleget a tárgyév december 5-éig le kell vonni, illetve vissza kell fizetni.
(7) A szolgálati viszony megszüntetésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben esedékessé válik. Ha a szolgálati viszony nyugállományba helyezés miatt szűnik meg, az illetményelőleg-tartozás változatlan feltételek mellett törleszthető. Egyéb esetekben a szolgálati viszony megszűnésekor a még hátralékos, teljes összeget vissza kell fizetni.
(8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint kifizetett illetményelőleg mentes a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Amennyiben az érintett a felvett illetményelőleget nem téríti vissza, vagy azt más fizeti meg, akkor az előleg a személyi jövedelemadóról szóló hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adóköteles bevételnek minősül.

Képzési támogatás

45. § (1) A Hivatal felkészült szakemberszükségletének biztosítása érdekében az állományába tartozókkal tanulmányi szerződést köthet.
(2) A szerződésben a Hivatal vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a ht. állomány tagja pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti feltételekkel folytatja a tanulmányait, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a Hivatalnál a szolgálati viszonyát fenntartja.
46. § Nem köthető tanulmányi szerződés:
a) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, vagy
b) ha a tanulmányok elvégzésére a Hivatal kötelezte a ht. állomány tagját.
47. § (1) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Hivatal által nyújtott támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a ht. állomány tagja által a Hivatalnál kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.
(3) A támogatás formái lehetnek különösen:
a) tandíjtámogatás,
b) tankönyv vásárlási támogatás,
c) utazási költségtérítés,
d) szállásköltség megtérítése,
e) a tanulmányi szabadság és szabadidő idejére távolléti díj folyósítása.
48. § (1) Amennyiben a Hivatal a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
(2) Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Hivatal követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(3) A tanulmányi költségek visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a ht. állomány tagját felszólítani, aki a felszólítás ellen jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat, ha a Hszt. szerinti Hivatalon belüli jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
(4) Ha a ht. állomány tagja a felszólításban szereplő összeget önként nem hajlandó visszafizetni, akkor azt az illetményéből és egyéb járandóságaiból le kell vonni. A szolgálati viszony megszüntetését követően fennmaradó tartozást a munkáltatóval szemben fennálló tartozásként kell kezelni, illetve annak megtérítésére intézkedni kell.
49. § (1) Ha a ht. állomány tagját a Hivatal kötelezte a Hivatal oktatási intézményében, vagy valamely katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányok folytatására, és a ht. állomány tagjának a képzést követően - a tanulmányok befejezésétől számítva - a képzés időtartamának megfelelő időn belül a szolgálati viszonya méltatlanság miatt, továbbá a Hszt. 53. §-ának b), e)-f) vagy az 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnik meg, a ht. állomány tagját a Hszt. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megtérítési kötelezettség terheli.
(2) A ht. állomány tagja ebben az esetben nem kötelezhető a képzés idejére folyósított illetmény megtérítésére.
(3) Amennyiben a ht. állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
50. § (1) A ht. állomány iskolai rendszerű képzésben részt vevő tagja részére a Hivatal köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A ht. állomány nem iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
(3) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díj csak akkor folyósítható, ha a ht. állomány tagját a tanulmányok folytatására a Hivatal kötelezte, vagy arra a tanulmányokat folytató a tanulmányi szerződés alapján jogosult.

Lakáscélú munkáltatói támogatás, szolgálati lakás biztosítása

51. § A lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtásának, valamint a szolgálati lakás biztosításának részletes szabályait külön miniszteri rendelet állapítja meg.

Lakbértámogatás, albérleti díj hozzájárulás

52. § (1) Lakbértámogatás, illetve albérleti díj hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) biztosítható a ht. állomány tagja részére, ha szolgálati helyén, vagy a szolgálati hely közigazgatási területéről helyi járatú, menetrendszerű tömegközlekedési eszközzel elérhető településen önálló lakással nem rendelkezik, és részére a Hivatal sem lakást, sem megfelelő szállást biztosítani nem tud, és ezért lakás-, illetve albérletet (a továbbiakban: bérlet) vesz igénybe.
(2) Nem folyósítható hozzájárulás annak:
a) aki a részére felajánlott lakást vagy szállást méltányolható indok nélkül nem fogadja el, vagy
b) aki a kérelmében valótlan adatot közölt.
(3) A hozzájárulás folyósítására vonatkozó kérelmet a Hivatal gazdasági szervéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés 1 példányát. A kérelemben leírt adatok valódiságáért a kérelmező büntetőjogi, valamint anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. A Hivatal gazdasági szerve a hozzájárulásra való jogosultságot az állományilletékes parancsnok javaslata, a Hivatal lakásügyi szervének záradéka, valamint a pénzügyi lehetőség alapján bírálja el, és megállapítja a hozzájárulás havi összegét.
(4) A hozzájárulás havi összege a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj 50%-ánál, illetve a mindenkori illetményalap felénél nem lehet több.
(5) A ht. állomány két vagy több tagjának közös bérlete esetén a hozzájárulás összegét a szerződésben rögzített, az általuk külön-külön fizetett (egy főre eső) bérleti díj összegéből kiindulva kell személyenként megállapítani. Külső személlyel közösen fenntartott bérlet esetén csak a ht. állomány tagjára eső bérleti díj hányadot lehet a kérelmen feltüntetni, illetve elbíráláskor figyelembe venni.
(6) Ha a ht. állomány tagját szolgálati érdekből más helységbe helyezték át és a Hivatal által biztosított szállón történik az elhelyezés, a Hivatal a szálló igénybevételi díjat - a szolgálati érdek fennállásáig - teljes egészében átvállalja.
(7) Meg kell szüntetni a hozzájárulás kifizetését, ha
a) a szolgálati viszony megszűnik, vagy
b) a ht. állomány tagja szolgálati helyén vagy közigazgatási területéről helyi járatú vagy menetrendszerű tömegközlekedési eszközzel elérhető településen önálló lakáshoz jut.
(8) A hozzájárulásban részesített köteles a bérleti jogviszonyban beállt minden olyan változást, amely a hozzájárulás kifizetésére és összegére kihatással lehet, a Hivatal gazdasági szervének írásban 8 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a ht. állomány tagja anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Étkezési támogatás

53. § (1) Étkezési hozzájárulás a ht. állomány minimum évi 1440 óra (havi 120 óra) időtartamú munkavégzésre kötelezett tagja részére jár. Az étkezési utalvány havonta jár, kiadása a tárgyhót követő hónap 2. munkanapján az előző havi illetménnyel egyidejűleg esedékes. Az étkezési utalványra jogosultság szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(2) Nem jár étkezési utalvány a 30 napnál hosszabb időtartamú illetmény nélküli szabadság, illetve tartós betegállomány esetén a 61. naptól és a gyed, gyes időtartamára, valamint a szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a ht. állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
(3) A hozzájárulás mértékét a főigazgató határozza meg.

A ruházati ellátás általános szabályai

54. § (1) A ht. állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati ruházata, hivatalos öltözete egyenruha és polgári ruházat, normabesorolása vegyesruha. A ht. állomány főtiszti, tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatú tagjának hivatalos öltözete, szolgálati ruházata polgári ruházat, amely az objektumőri feladatokat ellátó ht. állomány tagja esetében egységes formaruha.
(2) A ht. állomány tábornoki rendfokozatú tagja kinevezésekor az egyenruha és polgári ruha megvásárlásához alapellátmányra, a továbbiakban pedig utánpótlási ellátmányra jogosult, amelynek mértékét külön utasítás határozza meg. Az egyenruha alapellátmány havi hányadokra nem osztható.
(3) A ht. állomány tábornoki rendfokozatú tagja alapellátmányának és ruházati utánpótlási ellátmányának folyósítására a rendelet egyéb rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
55. § (1) A ht. állomány kinevezési parancsa szerint minimum évi 1440 óra időtartamú (havi 120 óra) munkavégzésre kötelezett tagja részére a Hszt. 116. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyenruházati ellátási normáknak megfelelő ruházati ellátást kell biztosítani a szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges megfelelő színvonalú polgári ruházat beszerzéséhez, pótlásához.
(2) A Hivatal csak a saját ht. állományába tartozó vagy a ruházati ellátás tekintetében hatáskörébe tartozó (pl. iskolára vezényeltek) tagja részére adhat ruházati ellátást. A ruházati ellátás összege a mindenkori norma alapján számfejthető, havi hányadokra osztható. A ruházati ellátást készpénzben kell fizetni.
(3) Az állománykategóriák függvényében szabályozott jogosultsági kört és az azokra meghatározott ruházati ellátást, valamint a kapcsolódó forintnormákat a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg.
(4) A ht. állomány tagja a részére kifizetett készpénzből köteles gondoskodni - a hivatali elvárásnak megfelelő - polgári ruha beszerzéséről, rendszeres karbantartásáról, illetve az elhasználódott ruha cseréjéről.
56. § (1) A ruházati ellátásra való jogosultság kezdő időpontja:
a) új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont,
b) a tábornoki rendfokozatba történő kinevezés esetén az átminősítés napja.
(2) A ruházati ellátás kifizetésének terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja. A ruházati ellátást a kinevezésről szóló állományparancs keltét követő 30 napon belül ki kell fizetni. Teljes ruházati ellátásra jogosult:
a) a ht. állomány új felvétellel határozatlan időre kinevezett tagja (függetlenül a kikötött próbaidő mértékétől), valamint
b) a nyugállományból újra ht. állományba vett tag, ha nyugállományba helyezése óta 12 hónap eltelt.

A ruházati ellátás folyósításának szabályai

57. § (1) A ruházati ellátás pénzbeli megváltását, számítását és kifizetését a Hivatal gazdasági szerve hivatalból végzi. A ruházati ellátást mindig január 1-jével kell a jogosult javára írni, és a költségvetési lehetőségek függvényében lehetőleg az első negyedév végéig kifizetni.
(2) Ha átmeneti jelleggel szünetelt a ruházati ellátás folyósítása, az ismételt tényleges szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes ruházati ellátás pénzbeli megváltáshányadát kell a jogosult részére kifizetni.

A ruházati ellátás átmeneti szüneteltetésének szabályai

58. § (1) Szünetel a ruházati ellátásra való jogosultság az illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság, illetve a gyes és gyed idején. Ha a jogosultság szünetelése év közben kezdődik, a már kifizetett ruházati ellátást nem kell visszafizetni.
(2) A ht. állomány szolgálati beosztásából felfüggesztett vagy előzetes letartóztatásban lévő tagja részére az ezen idő alatt esedékessé váló ruházati ellátás nem fizethető ki.
(3) A fegyelmi, illetve a büntetőeljárás befejezése után, ha a ht. állomány tagjának szolgálati viszonya nem szűnik meg, részére az esedékessé vált, visszatartott ruházati ellátást ki kell fizetni.
(4) Nem szünetel a ruházati ellátás folyósítása a ht. állomány tagja részére, ha
a) állományviszonyának fenntartása mellett más szervhez tartósan vezényelték,
b) állami tanintézet nappali tagozatára vezényelték,
c) egészségügyi szabadságon van,
d) kihelyezett vagy rendelkezési állományba helyezték és a ruházati ellátásra való jogosultságát állományparancs vagy jogszabály nem zárja ki.
(5) Nem jár ruházati ellátás a szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a ht. állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de az erre az időre járó, már kifizetett ruházati ellátást nem kell visszafizetni.
(6) Akinek év közben szűnik meg a szolgálati viszonya, annak a leszerelés évében kifizetett ruházati ellátás időarányos részét vissza kell fizetnie.
(7) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ának g), 56. §-a (1) vagy (2) bekezdésének a), illetve az 59. §-a (1) bekezdésének a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A rendelet 12. és 14. §-aiban meghatározott pótlékokat - a cím adományozásának, illetve a személyi pótlék megállapításának időpontjától kezdve - teljes összegben kell folyósítani.
(3) A 13. §-ban meghatározott pótlékot a - TNM utasítás szerinti - jogosultság megállapításától kezdve kell teljes összegben folyósítani.
(4) Az 5. §-ban meghatározott illetménykiegészítést a ht. állomány berendelt tagja részére 1997. január 1-jétől teljes összegben folyósítani kell.
(5) A Hszt. 99. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendfokozati illetményt 1997. január 1-jétől a Hszt. szerinti mértékben, teljes összegben kell folyósítani.
(6) A beosztási illetmény, az 5. §-ban meghatározott illetménykiegészítés, valamint a 6-11. §-okban meghatározott illetménypótlékok Hszt.-ben és más jogszabályban meghatározott mértékére fokozatosan, a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben szabályozott ütemezéssel kell áttérni.
(7) A 24. §-ban meghatározott jubileumi jutalmat 1996. szeptember 1-jétől a Hszt. szerinti mértékben kell folyósítani.
(8) A készenléti és az ügyeleti szolgálat részletes szabályait, az akció szolgálati pótlékra való jogosultság szempontjából a különleges szolgálati feladattá minősítésre vonatkozó részletes szabályokat a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg.
(9) A külföldi kiküldetés, valamint a kiküldetéssel kapcsolatosan felmerült utazási költség, szállásköltség és a napidíj megtérítésének szabályait külön jogszabály és a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg.
(10) A képzési támogatás részletes szabályait a Hivatal belső rendelkezése állapítja meg.
(11) A ht. állomány tagját fegyverzet, munkaruházat, védőruházat, védőfelszerelés, egységes formaruházat, illetve ruházati egységfelszerelés a külön jogszabályban és a Hivatal belső rendelkezéseiben meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.