62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet

földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-ának (6) és (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya
a) nukleáris létesítmény és radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény (a továbbiakban együtt: létesítmény) telepítése, létesítése, üzembe helyezése és bezárása során, továbbá a bezárást követően végzendő földtani és bányászati tevékenységekre, továbbá
b) az e tevékenységeket végző természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) a telephely földtani környezete: a Föld felszín alatti természetes, élettelen közegének (földkéregnek) azon része, melynek szilárd-, folyékony- és gázfázisai kölcsönhatásban vannak, vagy lehetnek a létesítménnyel;
b) földtani adottságok: a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai, geomechanikai, geofizikai, tektonikai, rétegtani, hidrogeológiai, radiometriai, fejlődéstörténeti jellemzői, melyek meghatározóak a tervezett létesítmény és a tevékenység szempontjából;
c) földtani alkalmasság: a létesítmény biztonsági követelményei szempontjából meghatározó földtani adottságok kedvező minősítése;  [LÁBJEGYZET_1]
d) befogadó kőzet: az a földtani képződmény vagy képződményegyüttes, melyben a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény települ, és amelynek térbeli kiterjedése nagyobb mint a tárolótér;
e) földtani gát: a földtani környezetnek azon része, mely meghatározott ideig és mértékben, természetes állapotában képes akadályozni a radioaktív izotópok terjedését;
f) földtani kutatás: a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység;
g) radioaktív hulladék felszíni és felszínközeli tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, mely a talajvízszint feletti földtani környezetben települ;
h) radioaktív hulladék mélységi tárolója: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, bányászati módszerekkel kialakított létesítmény, mely a talajvízszint alatti földtani környezetben települ;
i) átmeneti tároló: olyan radioaktív hulladék tároló létesítmény, amelynek üzemeltetési engedélye csak meghatározott ideig érvényes, továbbá a hulladék csak visszanyerhető módon helyezhető el benne;
j) telephely: a felszínen és a mélységben egyértelműen elhatárolt térrész, amelyben a nukleáris létesítmény és védőzónája, vagy a radioaktív hulladéktároló létesítmény és védőzónája elhelyezhető;
k) potenciális telephely: olyan, földtani kutatással vizsgált telephely, melynek földtani alkalmassága biztonsági értékelésben még nem bizonyított;
l) felajánlott telephely: a helyi lakosság és az illetékes önkormányzatok előzetes beleegyezésével bíró és az általuk létesítésre felajánlott telephely;
m) intézményes ellenőrzés: a hulladéktárolónak az erre a célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív (megfigyelés, felügyelet, helyreállítás) vagy passzív (földhasználat ellenőrzése); az intézményes ellenőrzés a létesítmény tervezésekor számításba veendő tényező.

A földtani alkalmasság vizsgálata

3. § (1) A földtani környezet vizsgálatának módszere a földtani kutatás. A földtani kutatás során érvényesíteni kell
a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést;
b) a kutatási fázisok egymásra épülését;
c) a műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását;
d) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát;
e) a minőségbiztosítást.
(2) A komplex biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatokat a földtani kutatás során kell meghatározni.
(3) Földtani kutatási zárójelentésben kell vizsgálni és bizonyítani a potenciális telephelyek és a kiválasztott telephely földtani alkalmasságát.
(4) A műszaki védelem elemei úgy tervezendők és létesítendők, hogy ezek kölcsönhatása a földtani környezettel ne veszélyeztesse a földtani gátat.
4. § A nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telephely-kijelölése és a földtani alkalmasság vizsgálata fázisokra tagolható, amelyeket a földtani kutatási terv készítése és jóváhagyása során kell meghatározni.
5. § Az egyes kutatási fázisokat megalapozó földtani kutatási terveket és a kutatási fázisokat lezáró földtani kutatási zárójelentéseket a Magyar Geológiai Szolgálat hagyja jóvá.
6. § A földtani kutatások tartalmát a 11. §-ban meghatározott általános földtani követelmények, az 1. számú mellékletben felsorolt földtani vizsgálati szempontok és a 2-5. számú mellékletben részletezett különleges földtani alkalmassági követelmények alapján kell meghatározni.
7. § A földtani kutatás során a kutatási módszerek kiválasztásakor, a kutatólétesítmények számának és elhelyezésének tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális befogadó kőzet és a földtani gát kedvező adottságai ne károsodjanak. Károsodás esetén a földtani kutatást végző köteles az eredetivel azonos szintű földtani alkalmasság helyreállítására.
8. § (1) A földtani kutatást és a létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet rendszeres megfigyelését és a létesítmény intézményes ellenőrzését annak
a) működése megkezdése előtti időszakban,
b) működése alatt,
c) bezárása, illetve felszámolása után.
(2) A befogadó kőzet, illetve a földtani gát viselkedését és a radioaktív izotópok esetleges kijutását és terjedését a földtani környezetben a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény
a) üzemelése alatt rendszeres időközönként,
b) a tervezési alapban figyelembe nem vett esemény bekövetkeztekor,
c) bezárása előtt,
d) a bezárás utáni intézményes ellenőrzés alatt rendszeres időközönként
elkészítendő biztonsági értékelésben, biztonsági jelentésben, környezetvédelmi felülvizsgálatban kell bemutatni.
9. § A földtani kutatás során feltárt ásványi nyersanyagok és védett vagy védelemre érdemes természeti értékek bejelentésére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben és a természet védelméről alkotott 1996. évi LIII. törvényben foglaltak vonatkoznak.

Minőségbiztosítás

10. § (1) A földtani kutatás tervezésekor minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni és a kivitelezéskor alkalmazni.
(2) A minőségbiztosítás lényeges elemei a következők:
a) a kutatás kezdeményezőjének ki kell jelölnie a földtani kutatások szakmai irányítását ellátó földtani szervezetet;
b) a szakmai irányítást ellátó szervezet kutatási tervet állít össze, amelynek része a minőségbiztosítási dokumentáció. A minőségbiztosítási dokumentációban rögzíteni kell a kutatásban résztvevők felelősségi körét és az ellenőrzés rendjét;
c) földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet;
d) a kutatásban résztvevőknek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük;
e) a kutatás során olyan technikai eszközök és eljárások alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a hazai vagy ennek hiányában a nemzetközi szabványoknak és a rendelkezésre álló műszaki irányelveknek. Ezeknek hiányában a kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható;
f) a kutatás során nyert és/vagy felhasznált adatokat egységes adatbázisba kell szervezni. A kutatásban résztvevők jogosultak és kötelesek az egységes adatbázis munkájukhoz szükséges részét használni;
g) a kutatás során nyert mérési eredmények, adatok megőrizendők a létesítmény bezárásáig, illetve az intézményes ellenőrzés befejezéséig.

Általános földtani követelmények

11. § (1) Létesítmény ott telepíthető, ahol
a) a telephely földtani környezete, a befogadó kőzet és a földtani gát a tudomány és a technika adott szintjén jól megismerhető és modellezhető;
b) a földtani környezet geomorfológiai, geomechnikai, szeizmológiai, vulkanikus, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, geokémiai stabilitásának a biztonsági értékelésben számba vett mértéke bizonyítható;
c) a földtani gátat olyan adottságok jellemzik, melyek a biztonsági értékelésben számításba vett mértékben akadályozzák az esetlegesen kiszabadult radioaktív izotópok terjedését a földtani környezetben;
d) a földtani környezet ásvány-kőzettani, geokémiai és geomikrobiológiai hatásai nem veszélyeztetik a műszaki védelem elemeit.
(2) Telephely nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.  [LÁBJEGYZET_2]
 (3) A potenciális telephely kijelölését követően mikroszeizmikus mérőhálózatot kell telepíteni és folyamatosan üzemeltetni legalább három éven át. A létesítmény tervezésekor figyelembe kell venni a várható földrengésekből származó közvetlen és közvetett hatásokat (talajfolyósodás, rézsű állékonyság stb.).
(4) A létesítmény megvalósításának gazdasági értékelésénél figyelembe kell venni a potenciális telephellyel lekötött nem vagy feltételesen megújuló természeti erőforrásokat és védett vagy védendő földtani értékeket.
(5) A 2. § g) és h) pontjai szerinti radioaktív hulladék tároló az (1)-(4) bekezdésben foglalt követelmények mellett csak ott telepíthető, ahol
a) a befogadó kőzet térbeli kiterjedése elegendő a tároló befogadására, és ezen belül homogén földtani adottságokkal bír;
b) a földtani gátnak a műszaki védelem meghibásodása vagy megsemmisülése esetén a radioaktív izotópok kiszabadulását és terjedését gátló vagy megakadályozó visszatartó (retenciós), késleltető (retardációs), megkötő (szorpciós) képessége van, és ez a tulajdonsága megmarad a biztonsági értékelésben számításba vett ideig;
c) a hidrogeológiai rendszer biztosítja a radioaktív izotópok megfelelően hosszú, a biztonsági értékelésben számításba vett ideig késleltetett felszínre jutását, illetve koncentrációjának sugárterhelési szempontból elfogadható hígulását;
d) a földtani környezet védelmet nyújt a felszíni éghajlati, lepusztulási, vízrajzi változások és az emberi beavatkozás létesítményt veszélyeztető, káros hatásaival szemben.
12. § Nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladék végleges elhelyezése kizárólag olyan mélységi hulladéktárolóban engedélyezhető, ahol a földtani környezet önmagában biztosítja a sugárvédelmi követelmények teljesülését.

Általános bányászati követelmények

13. § (1) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az elhelyezésre kerülő hulladékot ne veszélyeztesse a vonatkozó bányabiztonsági szabályzat fogalmai szerint
a) omlásveszély,
b) vízbetörésveszély,
c) robbanásveszély (sújtólégveszély),
d) gázkitörésveszély,
e) endogén vagy exogén tűzveszély.
(2) A bányászati műveletek során alkalmazandó eljárások és technológiák nem károsíthatják a földtani környezet kedvező adottságait.
(3) Radioaktív hulladék tárolására szolgáló bányatérség, valamint egyéb föld alatti térség létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása, továbbá ezek engedélyezése és ellenőrzése során meg kell tartani a bányászatról szóló jogszabályokban és biztonsági szabályzatokban, valamint kötelező szabványokban előírt bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket is.

A bányászati és a földtani szakhatóság eljárása

14. § (1) A Magyar Bányászati Hivatal elnöke az At. 19. §-a (2) bekezdésének h) pontjában és a 21. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a törvény 17. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai, valamint a 20. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt engedélyezési eljárásban első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal útján érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági szempontokat.
(2) Az At. 19. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és a 21. §-ának c) pontjában említett földtani szempontok érvényesítése az At. 17. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban, valamint 20. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt engedélyezési eljárásokban - az általános eljárási rend szerint - első fokon a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes Területi Hivatala, másodfokon a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatósági Osztályának a feladata. Az általános eljárási rendtől eltérően  több Területi Hivatal illetékes területét érintő ügyekben első fokon a Szakhatósági Osztály, másodfokon a Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója jár el.  [LÁBJEGYZET_3]
(3) A földtani kutatási terveket és földtani kutatási zárójelentéseket a Magyar Geológiai Szolgálat engedélyezi, illetve fogadja el a (2) bekezdés szerinti eljárási rendben.
(4) Az engedélyezési eljárás megindítása előtt a (2) bekezdésben foglalt esetekben a kérelmező kérheti a Magyar Geológiai Szolgálat előzetes szakvéleményét. Az így kiadott előzetes szakvélemény díjfizetés-köteles.
(5) A Magyar Geológiai Szolgálat az engedélyezési eljárás során a (4) bekezdés szerint kiadott előzetes szakvéleményétől eltérő határozatot adhat ki, amennyiben
a) az ügy érdemi részét érintő újabb adatok jutottak tudomására, vagy
b) a kérelmező nem tett eleget az előzetes szakvéleményben foglalt kiegészítési, továbbkutatási javaslatnak.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napán lép hatályba.
(2) A földtani adatok Magyar Geológiai Szolgálathoz történő szolgáltatását a 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/111.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/111.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/111.