62/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet

a postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról

A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Pt.) 4. §-ának (5) bekezdésében, valamint a 10. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem használható fel a szolgáltatás díjának kiegyenlítésére)
„g) a bérmentesítőgép lenyomata, ha használója a postai szolgáltatóval nem kötött szerződést.”
2. § Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A Pt. mellékletének 16. pontjában meghatározott könyvelt küldemények feladásához szükséges nyomtatványokat a feladó köteles kitölteni. A Pt. 17. §-ának (2) bekezdése szerinti küldemények feladásához rendszeresített, e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tértivevény megfelelő rovatait a feladó tölti ki. A feladó köteles megjelölni, hogy eredménytelen kézbesítés esetén a szolgáltató a jogosult átvevőt e rendelet 4., 5., 6. számú mellékleteiben megjelölt értesítők közül milyen típusú értesítővel tájékoztassa.”
3. § Az R. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A postai küldemények a következő címadatokat tartalmazzák:)
„c) ha a címzett fiókbérlő, a rendeltetési helyet (a helység nevét és a fiókbérletet biztosító postahivatal irányítószámát), a postafiók számát, továbbá amennyiben azt a fiókbérleti szerződésben rögzítették, az a) pontban foglaltak helyett jeligét vagy fantázianevet.”
4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A postai küldemények, okiratok postai kezelését - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szolgáltató e rendelet 2. számú melléklete szerinti keletbélyegzője hitelesíti.
(2) Gépi keletbélyegző használata esetén a postai szolgáltató a levélpostai küldeményeket tájékoztatási és reklámcélokat szolgáló bélyegzőlenyomattal is elláthatja a feladási és címadatok áttekinthetőségének megtartása mellett.”
5. § (1) Az R. 13. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosság igazolására az alábbi okiratok szolgálnak:)
„c) tartózkodási engedély;”
(2) Az R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a szakasz a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője átvételi jogosultságát cégjegyzékkel, cégkivonattal, cégmásolattal, társasági szerződéssel, cégaláírási nyilatkozattal, alapító okirattal, alapszabállyal, kinevezési okirattal (a kinevező által a kinevezésről adott igazolással), közgyűlési (taggyűlési) jegyzőkönyvvel, vállalkozói igazolvánnyal vagy ezek hitelesített másolatával igazolja, előzetes bejelentéssel vagy a küldemény átvételekor. Idegen nyelvű okiratnak csak hiteles magyar fordítása szolgálhat igazolásul.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt azonos okiratok közül a szolgáltató a későbbi keltezésűt fogadja el.”
6. § (1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A címzett postai küldeményeinek átvételére közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy a küldemény kézbesítését végző postai szolgáltatóhely erre feljogosított alkalmazottja előtt írásban meghatalmazást adhat.”
(2) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A meghatalmazásnak tartalmaznia kell)
„b) a meghatalmazás tárgykörét (korlátozott vagy teljes körű), valamint érvényességének időtartamát (határozott vagy határozatlan);”
(3) Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy aláírását és személyazonosságát az intézmény vezetője vagy az általa felhatalmazott személy, az előzetes letartóztatásban lévő vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által kiállított meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását és személyazonosságát az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet igazolhatja.”
(4) Az R. 14. §-ának (7)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) A meghatalmazás hatályát veszti:
a) a határozott idejű meghatalmazás határidejének lejártával;
b) a meghatalmazó részéről történő visszavonásával;
c) a címzett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet időközbeni megszűnésével, átalakulásával, nevének megváltozásával;
d) felszámoló vagy végelszámoló kijelölésével;
e) a címzett természetes személy halálával.
(8) A (7) bekezdés c)-d) pontokban foglaltak bekövetkeztét a meghatalmazó, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetője köteles a szolgáltatónál bejelenteni.
(9) A szolgáltató a felszámolás, végelszámolás alatt álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére érkező küldeményeket a bíróság által kijelölt felszámolónak, végelszámolónak kézbesíti. A felszámoló átvételi jogosultságát jogerős bírósági végzéssel, a végelszámoló cégbíróságnál történő bejegyzéséről szóló végzéssel igazolja.”
7. § (1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
(A kézbesítés szempontjából helyettes átvevő lehet)
„a) az élettárs;”
(2) Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyettes átvevőnek 30 000 Ft értékhatárig valamennyi küldemény kézbesíthető.”
(3) Az R. 15. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
(A helyettes átvevőnek nem kézbesíthető)
„c) nemzetközi postautalvány.”
8. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Állandó postai szolgáltatóhellyel rendelkező települések belterületén a szolgáltató házhoz kézbesíti  [LÁBJEGYZET_1]
a) a levélpostai küldeményt, küldeményenként 500 g tömeghatárig;
b) a postautalványt és az értéknyilvánítással feladott levelet;
c) az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott postacsomagot és az értéknyilvánítással feladott postacsomagot 2 kg tömeghatárig;
d) az expressz és gyorsan romló különszolgáltatással feladott postacsomagot - tekintet nélkül arra, hogy azt értéknyilvánítással vagy anélkül adták fel - 5 kg tömeghatárig;
e) a külön jogszabályban közzétett településeken, az ott meghatározott tömeg- és mérethatárig a postacsomagot és az értéknyilvánítással feladott postacsomagot;
f) a távmásolatot;
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban említett küldemények házhoz kézbesítésére a szolgáltató 30 000 Ft értékhatár alatt, a c)-e) pontban említett küldemények tekintetében ezen túlmenően a szolgáltató abban az esetben köteles, ha a feladó a házhoz kézbesítés díját előre megfizette.
(3) Belterületnek minősül a közigazgatás által belterületté nyilvánított településrész. A külterület belterületté történő átminősítése esetében a postai kézbesítés szempontjából a változtatást követő év végétől kell a belterületre vonatkozó szabályokat alkalmazni.
(4) Állandó szolgáltatóhellyel nem rendelkező településeken a kézbesítés a mozgószolgálat számára kijelölt tartózkodási helyen vagy a támponton történik.
(5) A külterületi lakott helyekre címzett küldeményeket a szolgáltató
a) házhoz, vagy
b) támponton, a szolgáltató által elhelyezett csoportos levélszekrény útján
kézbesíti.
(6) A házhoz kézbesítésbe bevont külterületen a szolgáltató a külterületre címzett küldemények közül a (5) bekezdés a) pontja szerinti módon az alábbi küldeményeket kézbesíti:
a) a levélpostai küldeményt, küldeményenként 500 g tömeghatárig;
b) a postautalványt és az értéknyilvánítással feladott levelet, küldeményenként 10 000 Ft összeg-, illetőleg értékhatárig, vagy az azok érkezéséről szóló értesítőt;
c) a távmásolatot;
d) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag érkezéséről szóló értesítőt.
(7) Azokról a küldeményekről, amelyeket nem kézbesítenek házhoz, a szolgáltató a címzettet a címhelyen, illetve a (4) bekezdésben megjelölt helyen értesíti.
(8) A házhoz kézbesítésbe be nem vont külterületeken a kézbesítés az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik.
(9) A támponton elhelyezett csoportos levélszekrényeknél a kézbesítés - az express küldemények és a távmásolat kivételével - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal azonos feltételekkel történik.
(10) A szolgáltató hivatali helyiségében kézbesíti:
a) postafiókra, illetőleg a raktárbérletre címzett, valamint a „postán maradó” jelzéssel érkezett küldeményeket;
b) az értéknyilvánítással feladott sérült küldeményt;
c) a sérült biztosított ajánlott levelet;
d) azokat a küldeményeket, amelyekről a szolgáltató a címhelyen értesítést hagyott.
(11) A mozgószolgálat útvonalát a szolgáltató határozza meg. A mozgószolgálat számára kijelölt tartózkodási helyen a szolgáltató köteles közzétenni a mozgószolgálat támponton tartózkodásának időpontját és időtartamát, az igénybe vehető szolgáltatások körét, valamint a legközelebbi állandó postai szolgáltatóhely helyét és nyitvatartási idejét.
(12) A címzett feladata, hogy
a) lakása ajtaján,
b) kertes ház esetében a telek bejáratánál,
c) többszintes lakóházban csoportos
megfelelő biztonságot nyújtó, névvel megjelölt levélszekrény felszereléséről gondoskodjék, és az ahhoz való eljutás lehetőségét a szolgáltató részére tegye lehetővé.”
9. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése a következő új c)-d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont megjelölése e) pontra változik:
(A postai küldeményeket a jogosult átvevő az alábbi átvételi határidőn belül veheti át a szolgáltató hivatali helyiségében:)
„c) a postautalványt, az értéknyilvánítással feladott levélpostai küldeményt, a levélpostai küldeményt tíz munkanapig;
d) a postacsomagot és az értékcsomagot öt munkanapig;”.
(2) Az R. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A címzett előzetes bejelentése esetén az (1) bekezdés d) pont szerinti határidő öt munkanappal meghosszabbítható.”
10. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Belföldi forgalomban a címzett elköltözése vagy ideiglenes távolléte esetén a szolgáltató a küldeményt a címzett rendelkezése, postautalvány és postacsomag esetében a feladó vagy a címzett rendelkezése alapján - díj ellenében - a címzett új címére továbbítja.”
11. § Az R. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tévesen kézbesített küldeményt, illetve tartalmát a szolgáltató köteles felbontott állapotban is a téves kézbesítés tényének egyidejű rögzítésével visszavenni, a téves kézbesítéskor beszedett díjat - ideértve az utánvételi összeget is - visszafizetni, és a küldemény lezárása után annak szabályos kézbesítéséről gondoskodni.”
12. § (1) Az R. 21. §-ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A törvényes képviselő e minőségét személyi igazolvánnyal, hatósági határozattal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
(2) Az R. 21. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A határidő elteltével a szolgáltató a küldeményt a feladónak visszaküldi.”
(3) Az R. 21. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a kézbesítés során a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem fogadja el, úgy azt - a 18. §-ban meghatározott rendelkezésre tartás mellőzésével és az ok feltüntetésével - a szolgáltató visszaküldi a feladónak.
(9) Ha a küldemény a szolgáltatón kívüli okból nem kézbesíthető, a szolgáltató azt a feladónak visszaküldi.”
13. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A postai szolgáltató a szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratot a kiállítástól számított 18 hónapig őrzi meg.”
14. § (1) Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a jogszabály alapján kötelező szolgáltatások és az azokhoz kapcsolható különszolgáltatások körét, azok igénybevételének és teljesítésének feltételeit;
b) a szolgáltató - küldeményfajtánként megjelölt - jogszabály szerint is kötelező, illetőleg az általa vállalt többletfelelősségét;
c) az üzletszabályzatot jóváhagyó és a postai szolgáltató ellenőrzését végző - külön jogszabályban meghatározott - hatóság megjelölését;
d) a szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogások érvényesítésének módját;
e) a szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a nagy összegű postautalvány feladójának figyelmét felhívja a következő munkanapi kifizetésre;
f) a postai szállításból kizárt, illetve a feltételesen továbbítható tárgyak körét és azok feladási feltételeit;
g) azon - a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti - települések felsorolását, ahol a szolgáltató a postacsomagot munkanapokon házhoz kézbesíti.”
(2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató minden állandó szolgáltatóhelyen az igénybe vevők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni
a) üzletszabályzatát;
b) az alkalmazott díjakat;
c) a Pt. 2. § (6), (7) bekezdésekben megjelölt szolgáltatások teljesítésének az igénybe vevőket érintő feltételeit;
d) az állandó postai szolgáltatóhely nyitvatartási idejét;
e) a küldemények tárgynapi továbbításának időpontját;
f) mozgószolgálat esetén a szolgáltatások igénybevételére rendelkezésre álló - órában, percben meghatározott - időpontot és időtartamot;
g) minden egyéb közérdekű információt.”
15. § Az R. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A postai szolgáltató köteles tájékoztatni a területi hírközlési felügyeletet azon szolgáltatóhelyeiről, ahol a szolgáltatás teljesítéséhez postamestert vagy postaügynököt vesz igénybe.”
16. § Az R. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A postamesterre, a postaügynökre az általa működtetett szolgáltatóhelyek tekintetében az őt megbízó postai szolgáltatóra, illetve annak szolgáltatóhelyeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
17. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdésében az „ötvenezer forint” szövegrész helyébe a „százötvenezer forint” szövegrész lép.
(2) Az R. 9. §-ának (5) bekezdésében az „ötszörösét” szövegrész helyébe a„háromszorosát” szövegrész lép.
(3) Az R. 26. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „felszerelése” szövegrész helyébe a „felszerelések” szövegrész lép.  [LÁBJEGYZET_2]
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 3. §-a, a 9. §-ának (3) bekezdése, a 10. §-a, a 13. §-a (2) bekezdésének e) pontja, a 18. §-ának (1) bekezdéséből a „A feladó eltérő rendelkezésének hiányában” szövegrész hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/41.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/41.