63/1997. (XII. 21.) NM rendelet

a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 38. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Jelentési kötelezettség

1. § (1) A betegellátó bejelenti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének (a továbbiakban: városi intézet) az érintett személy egészségügyi és személyazonosító adatait, amennyiben klinikailag, illetve laboratóriumi eljárások során észleli a 1. számú mellékletben felsorolt fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések (a továbbiakban együtt: fertőző betegség) előfordulását vagy ezeknek gyanúját. A bejelentést az ÁNTSZ - megbetegedés helye szerint illetékes - városi intézetéhez kell megtenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fertőző betegségeket vagy azok gyanúját - a lyssa fertőzésre gyanús sérülés kivételével - a megbetegedés lezajlását (gyógyulás vagy halál) követően a betegellátó kijelenti az (1) bekezdés szerinti városi intézetnél.
2. § (1) Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt fertőző betegségek vagy ezeknek gyanúja esetén a betegellátó az érintett egészségügyi adatait jelenti be a városi intézetnek.
(2) Amennyiben a városi intézet kérte az érintett személyazonosító adatait is [Eüak. 15. § (2) bekezdés], azokat a betegellátó haladéktalanul továbbítja részére.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a betegellátó a fertőző beteget az 1. § (2) bekezdésének megfelelően kijelenti.

A jelentésre kötelezettek

3. § (1) Az 1-2. §-ok szerinti be- és kijelentést a kezelést végző orvos, az érintett halálának bekövetkezését követően felismert fertőző betegség esetén a halál okát megállapító orvos teszi meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a betegellátó bejelenti, ha feltehetően még be nem jelentett fertőző betegségről szerez tudomást.
(3) Az Országos Mentőszolgálat, továbbá mentést, illetve betegszállítást végző egyéb szervezet orvosa jelenti az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetének (a továbbiakban: megyei intézet) az egészségügyi adatokat, ha tevékenysége során fertőző betegség járványos méretű előfordulásáról vagy annak gyanújáról szerez tudomást.

A jelentés módja

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentést a 2. számú melléklet szerinti „Bejelentés fertőző betegről” elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: bejelentő lap), az 1. § (2) bekezdése és 2. § (3) bekezdése szerinti kijelentést a 3. számú melléklet szerinti „Kijelentés fertőző betegről” elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: kijelentő lap) kell megtenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti be-, illetve kijelentő lapokat kell értelemszerűen alkalmazni a 2. § (1) bekezdése szerinti jelentés esetén is azzal, hogy az érintett személyazonosító adataira vonatkozó rovatokat nem kell kitölteni.
(3) Amennyiben a halál bekövetkezte után nyer csak megállapítást, hogy az elhunyt személy olyan fertőző betegségben szenvedett, amelyet be kellett volna jelenteni, a be- és a kijelentést egyidejűleg kell megtenni.
(4) Ha a fertőző betegség kórisméjének felállítását követően az érintett személyt kórházba szállítják, a kijelentést a betegellátó a bejelentő lapon is megteheti, de „az orvos megjegyzései” rovatban jelezni kell, hogy egyidejű be- és kijelentésről van szó.

A jelentés továbbítása

5. § (1) A jelentés megtételére kötelezett betegellátó a kitöltött be-, illetve kijelentő lapot zárt borítékban a fertőző betegség kórisméjének vagy annak gyanújának megállapítását követő 24 órán belül megküldi a városi intézetnek.
(2) A városi intézet a bejelentő lap kézhezvételét követően a bejelentett fertőző beteget nyilvántartásba veszi. A beérkezett be-, illetve kijelentő lapot keltezéssel, aláírással és pecséttel ellátva továbbítja a fertőzés helye szerint területileg illetékes megyei intézetnek.
(3) Amennyiben a bejelentő lap nem a megbetegedés helye szerint illetékes észlelő orvostól érkezett, a városi intézet a 4. számú melléklet szerinti „Járványügyi értesítés fertőző betegről” elnevezésű (a továbbiakban: járványügyi értesítés) nyomtatványon 24 órán belül értesíti az ÁNTSZ - megbetegedés helye szerint illetékes - városi intézetét.
(4) Amennyiben a bejelentés az Eüak. 15. § (7) bekezdése szerinti állatról emberre terjedő fertőző betegségről vagy annak gyanújáról szól, a városi (fővárosi kerületi) tisztiorvos (a továbbiakban együtt: városi tisztiorvos) a járványügyi értesítést 24 órán belül megküldi a megbetegedés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak is.
(5) A (3)-(4) bekezdések szerinti értesítés telefonon, illetve faxon is megtehető, ha az érintettel vagy környezetével kapcsolatban halasztást nem tűrő intézkedés megtételére van szükség.
(6) Amennyiben a bejelentett fertőző beteg megbetegedési helye nem azonos a lakóhelyével vagy tartózkodási helyével, a városi tisztiorvos a járványügyi értesítés megküldésével tájékoztatja a beteg állandó lakóhelye szerint illetékes városi intézetet, amely értesíti a beteg háziorvosát (házi gyermekorvosát).
(7) A be- és kijelentő lapok, illetve a járványügyi értesítő továbbítására mindig a leggyorsabb módot kell választani.

Helyesbítés

6. § (1) Amennyiben valamely fertőző betegség kórisméjével vagy annak gyanújával bejelentett beteg megfigyelése, vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a kórisme téves, erről helyesbítő jelentést kell tenni.
(2) A be- és kijelentő lap bármely adatában történt változást jelenteni kell a városi intézetnek.

Sürgős jelentések

7. § (1) A bejelentő lap megküldésével egyidejűleg a betegellátó a megyei intézetnek telefonon, faxon vagy táviratilag is bejelenti a megbetegedett személy személyazonosító és egészségügyi adatait az 5. számú mellékletben felsorolt fertőző betegségek előfordulása esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módon a betegellátó bejelenti, ha az 1. számú mellékletben felsorolt - személyazonosító adatokkal együtt jelentendő - bármely, emberről emberre terjedő fertőző betegség halmozottan fordul elő, valamint bármely egyéb fertőző betegséget, amennyiben az szokatlanul súlyos formában vagy a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal, járványosan fordul elő.
(3) Az (1)-(2) bekezdések szerint bejelentett fertőző betegségről a megyei intézet telefonon, faxon, táviratilag vagy más alkalmas módon haladéktalanul értesíti az ÁNTSZ - megbetegedés helye szerint - illetékes városi intézetét.

A fertőző betegek nyilvántartása

8. § (1) A bejelentett fertőző beteget - saját működési területére vonatkozóan - nyilvántartja
a) a háziorvos, házi gyermekorvos,
b) az ÁNTSZ városi intézete, valamint
c) az ÁNTSZ megyei intézete.
(2) A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) az ország egész területéről nyilvántartja a bejelentett fertőző betegek egészségügyi adatait.
(3) A háziorvos (házi gyermekorvos) a fertőző betegekről a C. 3337-21/a.r.sz. számú „Fertőző betegek nyilvántartása” elnevezésű nyomtatványon vezeti a nyilvántartást. A háziorvos (házi gyermekorvos) a nyilvántartó lapra az általa bejelentett fertőző betegeket, továbbá azokat a személyeket jegyzi föl, akikről járványügyi értesítést kapott. A házi gyermekorvos a nyilvántartást csak az általa ellátott korosztályokba tartozó fertőző betegségben szenvedő gyermekekről vezeti.
(4) A háziorvos (házi gyermekorvos) a nyilvántartást a bejegyzések időrendje vagy a fertőző betegségek szerinti csoportosításban vezeti. A nyilvántartó lapokat legalább 30 évig meg kell őrizni.
(5) A nyilvántartó lapon a be-, illetve kijelentő lapok adatait, valamint minden, a beteg gyógykezelése során később szerzett egészségügyi adatot kell feltüntetni. Téves kórisme miatt történt módosítást, illetve törlést oly módon kell megtenni, hogy az eredeti adatok olvashatók legyenek. A nyilvántartásban szereplő adatok teljességéért és pontosságáért az annak vezetésére kötelezett orvos felelős.
(6) A városi intézet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartó lapokból összeállított fertőző beteg nyilvántartó könyvben lajstromos nyilvántartást vezet a bejelentett fertőző betegekről. A nyilvántartást a fertőző betegségek szerinti bontásban kell vezetni, a nyilvántartó lapokat legalább 30 évig meg kell őrizni.
(7) A megyei intézet a városi intézetektől hozzá eljuttatott be-, illetve kijelentő lapok alapján kórisme és közigazgatási egység szerinti csoportosításban tartja nyilván az egyes fertőző betegek adatait. A nyilvántartás alapját képező be- és kijelentő lapokat a megyei intézet legalább 30 évig megőrzi.
(8) Az OEK Járványügyi Osztálya az ország egész területéről érkező jelentő lapok egészségügyi adatait legalább 50 évig őrzi meg.

Összefoglaló és időszakos jelentések

9. § (1) Járvány idején a városi inézet minden hét utolsó munkanapján faxon továbbított írásbeli jelentésben tájékoztatja a megyei intézetet a járvány során előfordult megbetegedések számáról, a járvány részleteiről, a fertőző betegség terjedésének módjáról és mértékéről, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről. A járvány lezajlását követően a városi intézet összefoglaló zárójelentést küld a megyei intézetnek, amely azokat összegyűjtve - a személyazonosító adatok feltüntetése nélkül - továbbítja az OEK Járványügyi Osztályának.
(2) Az OEK a beérkezett adatok alapján heti, havi és éves összefoglaló jelentést készít a fertőző betegségek, illetve fertőző betegek számának alakulásáról.

A nyilvántartások és az időszakos jelentések pontosítása

10. § (1) A nyilvántartások, illetve jelentések pontossága és megbízhatósága érdekében a városi vagy megyei intézet felhívására a betegellátó közöl minden rendelkezésére álló, a bejelentett fertőző betegséggel összefüggő adatot.
(2) A megyei intézet a tudomására jutott adatok alapján hivatalból helyesbíti az egyes fertőző betegségekkel kapcsolatban eredetileg jelentett, de utóbb tévesnek bizonyult kórismét. A helyesbítés határideje a tárgyévet követő év január 31. napja. Helyesbítés esetén erről a megyei intézet értesíti a városi intézetet is.

Vegyes és záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a fertőző betegek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 19/1966. (Eü. K. 15.) EüM utasítás, valamint az azt módosító 20/1973. (Eü. K. 17.) EüM utasítás és a 10/1985. (Eü. K. 16.) EüM utasítás hatályát veszti.
(2) Az e rendelet 2-4. számú mellékletei szerinti nyomtatványok beszerzéséről, valamint azoknak az érintett betegellátók, illetve a városi intézethez történő eljuttatásáról a megyei intézet - saját költségvetése terhére - gondoskodik.
(3) E rendelet hatálybalépését követő két éven keresztül a betegellátó a be-, illetve kijelentő lapokat - a személyazonosító adatok feltüntetése nélkül - továbbítja az OEK Járványügyi Osztályának.
(4) Az OEK az e rendelet hatálybalépését megelőzően általa nyilvántartott - fertőző betegségekre vonatkozó - adatokat az azok keletkezésétől számított 30 évig megőrzi.