78/1997. (XI. 4.) FM rendelet

a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 56. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A Hhtv. alkalmazásában:
a) bányatónak minősül az a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
b) holtág a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
c) víztározó a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény.

(A Hhtv. 3. és 53. §-ához)

2. § (1) Aki a Hhtv. hatálybalépése előtt a holtág, bányató vagy víztározó halászati jogát - átengedéssel vagy más módon - a Magyar Államtól jogszerűen megszerezte, a Hhtv. hatálybalépése napjától - a halászati hatósághoz történő külön igénybejelentés nélkül - rendelkezik mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a Hhtv. előírásai szerint a halászati jog jogosultját megilletik, illetve terhelik.
(2) Ha az önkormányzati tulajdonban lévő holtág vagy bányató esetében a halászati jog jogosultjának kiléte az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg, vagy ilyen jogosult nincs, a tulajdonos önkormányzat a Hhtv. 3. § (2) bekezdés szerinti igényét a halászati hatósághoz jelentheti be. Az igénybejelentés alapján az önkormányzat legkorábban az igénybejelentést követő második év január hó 1. napjától jogosult a halászati jog gyakorlására.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti igénybejelentés a halászati hasznosító (haszonbérlő) személyében is változást eredményez, a Hhtv. 55. § (2) bekezdés d) pontját kell alkalmazni azzal, hogy a Hhtv. 14. § (3) bekezdésében írt kötelezettségnek az önkormányzat köteles eleget tenni.

(A Hhtv. 4-5. §-ához)

3. § (1) Az önálló vagy a társult halászati jog jogosultjáról, illetve a halászati jog haszonbérlőjéről (a továbbiakban együtt: jogosult), továbbá a halászati vízterületekről a halászati hatóság az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. Társult halászati jog esetén a hatósági nyilvántartásba a Hhtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint választott tulajdonosi képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni.
(2) A jogosult az adatokat - első alkalommal - 1998. január 1. napjáig köteles a halászati hatóság részére bejelenteni. A hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról az érintett - a változástól számított harminc napon belül - köteles a halászati hatóságot értesíteni.

(A Hhtv. 6-7. §-ához)

4. § A víz halászati vízterületté nyilvánítására indult hatósági eljárás során az érintett szakhatóságot az ügyben eljáró halászati hatóság keresi meg.

(A Hhtv. 9. §-ához)

5. § Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkákat (például lehalászás, ivadékmentés, vízinövényzet kitermelése stb.) megbízás alapján mással végeztet.

(A Hhtv. 10-12. §-ához)

6. § (1) A halászati vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálásánál a miniszter - az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz.
(2) A Magyar Államot megillető önálló halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázatot legalább tízéves időtartamú haszonbérletre kell kiírni.

(A Hhtv. 14. §-ához)

7. § A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv. 14. §-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

(A Hhtv. 18-21. §-ához)

8. § (1) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság adja ki.
(2) Az állami halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A halász területi engedélyét helyettesíti a jogosultnak a foglalkoztatásról vagy a megbízásról kiadott igazolása.
(4) A kutató kutatási célból történő halgyűjtéshez a munkáltatója székhelye szerint illetékes halászati hatóságtól is igényelhet - díj ellenében - állami halászjegyet, amely halász- és horgászeszközzel történő gyűjtésre egyaránt feljogosíthatja a kutatási tevékenységet végző személyt. A kutatási célú állami halászjegy csak a - tevékenységgel érintett halászati vízterület szerinti - jogosult által kiadott területi engedéllyel együtt érvényes.
9. § (1) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt halászvizsga az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság által szervezett tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.
(2) A tanfolyam szervezésének költségeit a résztvevők viselik, amelyhez a miniszter támogatást nyújthat.
(3) A halászvizsgán a jelöltnek a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,
c) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,
d) a méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védett halfajok biológiájáról,
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,
f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,
g) a halak tartósításának módjairól,
h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá
i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.
(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(6) A halász vizsgabizonyítványok kiadásáról a minisztérium - a Tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola útján - gondoskodik.
10. § (1) Az állami horgászjegyet a halászati hatóság közvetlenül vagy nevében az általa megbízott szervezet adja ki.
(2) A naptári évre kiadott állami horgászjegy érvényességét a következő évre - a horgász kérelmére, a díj megfizetésével egyidejűleg - a halászati hatóság vagy megbízottja a horgászjegy hitelesítésével - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - meghosszabbítja.
(3) Az állami horgászjegy érvényességét csak a Hhtv. 20-21. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet meghosszabbítani.
(4) Az állami horgászjegyek kiadására a halászati hatóság - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bizományosi értékesítési szerződést köthet azzal a szervezettel, akinél biztosítható a Hhtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek betartása.
(5) A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.
(6) Az állami gyermek horgászjegyet a halászati hatóság megbízásából a területi engedély kiadására jogosult - a hatóságtól igényelt és rendelkezésére bocsátott - sorszámozott nyomtatványjegy kitöltésével adja ki. A jogosult a halászati hatóságtól igényelt és fel nem használt nyomtatványokkal évente köteles elszámolni.
(7) Az állami horgászjegy mintáját a 3. számú melléklet, az állami gyermek horgászjegy mintáját pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.
(2) A horgászvizsga részletes szakmai anyagát a minisztérium - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.
(3) Horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél lehet tenni.
(4) A horgászvizsga díja ötszáz forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni.
(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles - a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára - befizetni. A horgászvizsga díjbevételének összege - megállapodás alapján - a költségek levonásával csökkenthető. A vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként köteles a halászati hatóság felé elszámolni. A halászati hatóság a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a minisztérium felé.
12. § (1) Az állami halászjegy - beleértve a kutatási célút is - az állami horgászjegy, valamint az állami horgászjegy évenkénti érvényesítésének díja - a (2) bekezdésben foglalt személyek horgászjegyének kivételével - 1998. január 1-jétől - ötszáz forint.
(2) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni.
(3) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni.
(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles átutalni, illetve befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott jegyekkel a halászati hatóság megbízottja negyedévenként a hatóság felé, a hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a minisztérium felé elszámolni.

(A Hhtv. 22. §-ához)

13. § (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen - a területi engedély adásával egyidejűleg - fogási naplót is átad az engedélyesnek.
(2) A halász, horgász fogási naplónak alkalmasnak kell lenni az 5. számú mellékletben felsorolt halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására.
(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a halászat befejezése után köteles a fogási naplóba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.
(4) A halászok zsákmányának nyilvántartásáról a halászt foglalkoztató vagy megbízó jogosult köteles gondoskodni.
(5) A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az átvétel ellenében igazolást ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a jogosult egyúttal az állami horgászjegy forgalmazásával megbízott szervezet, és a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani.
(7) A kutatási célból kifogott és elszállított hal mennyiségéről, annak faj szerinti összetételéről a kutatást végző személy - eltérő megállapodás hiányában - a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles - írásban - jelentést tenni a jogosultnak.

(A Hhtv. 25. §-ához)

14. § (1) Ha a jogosult által hasznosított halászati vízterület(ek) összes területe meghaladja az ötszáz hektárt, a jogosult felsőfokú halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személyt köteles foglalkoztatni.
(2) Halászati felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) okleveles halászati mérnök (külföldi egyetemen szerzett oklevél) képesítéssel rendelkezik, illetve
d) halászati témában dr. univ, PhD vagy kandidátusi fokozatot szerzett, továbbá
e) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati szakmai gyakorlattal.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti nagyságú halászati vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (2) bekezdés szerinti képesítéssel a halászati hatóságnál kérheti - annak igazolásával - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
15. § (1) A halászati vízterületeken csak hatósági állatorvosi igazolással engedélyezett hal telepíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásban tanúsítani kell, hogy az adott haltétel fertőző és parazitás megbetegedéstől mentes, valamint hogy származása helyén az igazolás kiadásának időpontjában és azt megelőzően két éven belül a tavaszi virémia és a pisztráng-félék vérképzőszervi elhalása nem fordult elő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás hat napig érvényes.
(4) A jogosult a hal telepítésének tervezett helyét és időpontját köteles - azt legalább három nappal megelőzően - a halászati hatóságnak bejelenteni.

(A Hhtv. 31-33. §-ához)

16. § (1) A jogosult az Országos Halászati Adattár (a továbbiakban: Adattár) részére készített jelentését a tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles megküldeni a halászati hatóságnak.
(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat március 15. napjáig köteles megküldeni az Adattárnak.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal - az 1998. évi adatok vonatkozásában - 1999. március 15. napjáig kell az Adattár felé teljesíteni.
17. § (1) Az Adattár fenntartásáról és működtetéséről a miniszter a Haltenyésztési Kutató Intézet (a továbbiakban: Intézet) útján gondoskodik. Az Intézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.
(2) Az ország halállományának állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által már közzétett adatok nyilvánosak.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
18. § (1) Az Adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Adattár adatairól kiállított igazolás díja halászati vízterületenként és évenként háromezer forint + ÁFA, melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10026005-01714029-0000000 számú számlára kell megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díj fizetésének kötelezettsége alól a központi közigazgatási szerv kérelmére a miniszter felmentést engedélyezhet.
(3) A jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más halászati vízterület szerinti jogosult, vagy a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója hozzájárulása nélkül az Adattár nem adhat ki harmadik fél részére - egyedi azonosításra alkalmas - adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekből kerül sor, a szolgáltatást igénylő köteles a jogosultságot igazolni.

(A Hhtv. 34. §-ához)

19. § (1) A halászati őr köteles a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt vizsgát tenni.
(2) A vizsga részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.
20. § (1) A halászati vizsgát tett halászati őr megbízásának vagy foglalkoztatásának megkezdése előtt a működésének helye szerinti halászati hatóság halászati felügyelője előtt köteles esküt tenni. A halászati őr esküjének szövege a következő:
„Én ........................................................ esküszöm, hogy a rám bízott halászati vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászat, horgászat érdekeit sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halászati vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállomány és élőhelyének érdekeit sértik vagy veszélyeztetik.”
(2) A halászati hatóság az eskü kivételéről - díj ellenében - esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt - amelyet az érintettek aláírásukkal hitelesítenek - a halászati hatóság őrzi. Az esküokmány díja kettőezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) Az esküokmány mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.
21. § (1) Az esküt tett halászati őr részére a halászati hatóság a 7. számú mellékletben foglalt minta szerint - díj ellenében - szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplót ad át.
(2) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló díja kettőezer-kettőezer forint, melyet a kiadásakor a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halászati hatóságnál.
(4) A halászati őr a megbízása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati naplót a halászati hatóságnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.
(5) A halászati hatóság az esküt tett és szolgálati igazolvánnyal, valamint naplóval ellátott halászati őrökről - a 8. számú melléklet - szerint nyilvántartást vezet.
22. § A halászati őr a Hhtv. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a jármű átvizsgálásáról intézkedik, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges.

(A Hhtv. 36. §-ához)

23. § (1) A vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben az országos hatáskörű Vízélettani Laboratórium (Százhalombatta), valamint a területileg illetékes megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményét kell irányadónak tekinteni.
(2) A szennyvízből és a befogadó vízből - a szennyvíz betorkollása alatt és felett - 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(A Hhtv. 37. §-ához)

24. § A Hhtv. 37. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem vadászható vadnak a természetvédelmi oltalom alatt álló vadfaj egyedét kell tekinteni.

(A Hhtv. 38-40. §-ához)

25. § (1) A halászati vízterületeken az egyes halfajok és rákok legkisebb fogási méretét a 9. számú melléklet tartalmazza. A legkisebb fogási méret a halak testhosszúsága, azaz az orr csúcsától a farokúszó tövéig mért távolság. A rák hosszúságát a szemtől a kiegyenesített farok végéig kell mérni.
(2) A halászati hatóság egyes vízterületeken hivatalból vagy a jogosult kérelmére a 9. számú mellékletben meghatározott legkisebb méreteknél szigorúbb méreteket is megállapíthat.
(3) A legkisebb fogási méret alól a halászati hatóság - természeti vagy védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat.
26. § (1) A halászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy csak a területi engedélyben feltüntetett fajtájú és darabszámú halászeszközt használhat.
(2) Horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
(3) A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.
(4) A jogosult a használható horgászkészségek számát a (2) bekezdésben előírt mértéknél kisebb számban is meghatározhatja, amelyet a kiadott területi engedélyen köteles feltüntetni.
27. § (1) A horgász a 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból - a (2) bekezdés szerinti gyermek horgász kivételével - naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból pedig naponta összesen tíz kilogrammot foghat ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
(2) A 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
(3) Arra a horgászversenyre, amelyre a versenyszabályzat nem írja elő a kifogott halak visszabocsátását, a halászati hatóság az (1) bekezdés szerinti korlátozás alól - a horgászverseny időtartamára felmentést - adhat.

(A Hhtv. 44. §-ához)

28. § (1) A halászati hatósági feladatokat ellátó halászati felügyelő a külön jogszabály szerint működő megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal szervezetén belül látja el tevékenységét.
(2) A megyei közigazgatási határokon átnyúló halászati vízterület esetén az a halászati hatóság az illetékes, amelynél a halászati vízterületté nyilvánítási eljárás megindult.
29. § (1) A kérelemre indult halászati hatósági eljárásban az ügyfélnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetnie a halászati hatóság által közölt számlára.
(2) A halászati hatóság első fokú határozata elleni jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg kettőezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetni a halászati hatóság által közölt számlára.

(A Hhtv. 48. §-ához)

30. § A halászati hatóság illetékességi területén társadalmi őröket bízhat meg.

(A Hhtv. 49-51. §-ához)

31. § (1) A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság megállapításának hatósági eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait a Hhtv. 49-51. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság összegét - a halászati hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a halászati hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halászati hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

(A Hhtv. 52. §-ához)

32. § (1) A Hhtv. 52. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban felsorolt tevékenységekhez támogatás elnyerésére a miniszter évente nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A pályázat elbírálása során a miniszter az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján határoz.
33. § Az államot megillető halászati jog haszonbérleti díját, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás összegét évente március 31. napjáig kell átutalási megbízáson teljesíteni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára.
34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 18/1981. (X. 27.) MÉM rendelet , a 10/1984. (XII. 29.) MÉM rendelet és a 28/1994. (V. 31.) FM rendelet azzal, hogy az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díjára vonatkozó rendelkezéseket a 70. életévüket betöltött személyek díjmentessége kivételével - 1997. december 31. napjáig - továbbra is alkalmazni kell. A gyermek horgászjegyek 1997. december 31. napjáig változatlanul a gyermek horgászjegy nyomtatványának felhasználásával adhatók ki, amelyen a díjmentességét fel kell tüntetni.
(3) A rendelet hatálybalépése napjáig már kiadott állami halászjegyek, állami horgászjegyek, gyermek horgászjegyek, üdülőjegyek, kutatói halászjegyek és hatósági halászjegyek az abban feltüntetett ideig érvényesek.
(4) A rendelet hatálybalépése napját megelőzően indult és el nem bírált ügyekben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a benyújtáskor érvényes jogszabályok szerint kell eljárni.