104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaira terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) megvalósíthatósági tanulmány: a rendelet hatálya alá tartozó beruházási támogatási döntésekhez, illetve a döntés előkészítéséhez szükséges szakmai, műszaki, pénzügyi, üzemeltetési és gazdaságossági szempontok együttes feltárását és értékelését tartalmazó komplex, a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatok bemutatása;
b) szakmai értékelés: a megvalósíthatósági tanulmány megítélésére irányuló eljárás és döntés, amelynek célja, hogy a központi támogatás - az építés és az üzemeltetés együttes vizsgálata alapján - az összességében legelőnyösebb megoldás megvalósítását szolgálja.
(3) A megvalósíthatósági tanulmány megrendelője a helyi önkormányzat.
(4) A megvalósíthatósági tanulmányt szakirányú - kamarai tagsággal rendelkező, illetve hatályos névjegyzékben szereplő - tervező, szakértő vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet készítheti.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY TARTALMA

2. § (1) A megvalósíthatósági tanulmány általános és az egyes ágazatokra vonatkozó részletes követelményeit az 1-7. számú mellékletek tartalmazzák.
(2) Ha a tervezett beruházás építtetője jogerős, érvényes építési, illetve vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, azt a beruházás egy változatának kell tekinteni, amelyre a mellékletben foglaltak szerinti vizsgálatokat el kell végezni. Emellett a megvalósíthatósági tanulmány további változatokat vagy részváltozatokat tartalmaz.
(3) Az egyes változatok gazdaságossági összehasonlításának alapja a beruházási költség és a létesítmény éves üzemeltetési költsége, amelyben a létesítmény rendeltetésszerű használatának és a rendeltetésszerű használhatóság és állagmegóvás biztosítása érdekében szükséges karbantartási - felújításnak nem minősülő - feladatoknak a költségét kell figyelembe venni. A gazdaságossági számítás a készítés éve szerinti áron, a várható költségek figyelembevételével történik.
(4) A megvalósíthatósági tanulmány 7. számú melléklet szerinti összefoglaló, elemző része tartalmazza az összességében legelőnyösebb változatra vonatkozó állásfoglalást.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉRTÉKELÉSE

Címzett támogatás

3. § (1) Címzett támogatás igénylése esetén a megvalósíthatósági tanulmány a beruházási koncepció részét képezi, amelynek az értékelését - a (7)-(11) bekezdésben foglaltak kivételével - az ágazati minisztérium által létrehozott eseti szakmai bizottság végzi.
(2) A szakmai bizottság tagjai az ágazati minisztérium képviselői, az ágazati minisztérium által felkért szakértők és Belügyminisztérium képviselője.
(3) A szakmai bizottság elnökét az ágazati miniszter kéri fel.
(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak fele, de legalább három tag jelen van.
(5) A szakmai bizottság az összességében legelőnyösebb változat kiválasztásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A szakmai bizottság, valamint a (7) bekezdésben megjelölt minisztériumok döntését jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv - az előzetes támogatásra vonatkozó kormánydöntést követően - nyilvános.
(7) A kórházberuházások esetén a megvalósíthatósági tanulmány értékelését - az egészségügyi intézmény helyszíni megismerését követően - a Népjóléti Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértői végzik a beruházás helye szerint illetékes megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) és Megyei Egészségbiztosítási Pénztár véleményének kikérése mellett.
(8) A vízgazdálkodási ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága látja el. Amennyiben a Területi Vízgazdálkodási Tanács illetékességi területe több megyére terjed ki, megyénként és a fővárosban kell a szakmai bizottságot létrehozni.
(9) A szakmai bizottság tagjai: az illetékes Vízügyi Igazgatóság, a Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, a megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara és a Megyei Földművelésügyi Hivatal egy-egy képviselője.
(10) Ha a beruházás védett természetvédelmi területet érint, akkor a bizottság kiegészül a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának képviselőjével.
(11) A szakmai bizottság elnöke a Vízügyi Igazgatóság képviselője. A szakmai bizottság elnökét és tagjait a Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke kéri fel.

Céltámogatás

4. § (1) Céltámogatás igénylése esetén a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházás helye szerint illetékes megyei területfejlesztési tanácshoz, a fővárosban Fővárosi Közgyűléshez (a továbbiakban együtt: területfejlesztési tanácshoz), a vízgazdálkodási ágazatban a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz kell benyújtani három példányban.
(2) A megvalósíthatósági tanulmány benyújtásának határideje március, június, szeptember, október és november elseje.
(3) A megvalósíthatósági tanulmány értékelését szakmai bizottság látja el.
(4) A bizottság állandó és meghívott tagokból áll.
(5) Ha a beruházás védett természetvédelmi területet érint, akkor a bizottság kiegészül a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának képviselőjével.
(6) A szakmai bizottság ülésére meg kell hívni az érintett önkormányzat képviselőjét, meghívható a megvalósíthatósági tanulmány készítője, az érintett területen beruházási és üzemeltetési kérdésekben jártas szakértő, valamint egyéb szakmai, társadalmi és civil szervezet képviselője.
(7) Szavazati joggal a szakmai bizottság állandó tagjai rendelkeznek. A szakmai bizottság határozatképes, ha az állandó tagok több mint fele, de legalább három tag jelen van.
(8) A szakmai bizottság az összességében legelőnyösebb változat kiválasztásáról egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(9) A szakmai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(10) A szakmai bizottság a benyújtott megvalósíthatósági tanulmányokról a benyújtás határidejétől számított 30 napon belül, illetve a következő évi céltámogatási igényhez készített megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan előző év december elsejéig dönt.
(11) A szakmai bizottság az általa kiválasztott változatot a megvalósíthatósági tanulmány 7. számú mellékletén hitelesíti.
(12) Nem bírálható el a megvalósíthatósági tanulmány, ha nem tartalmazza a 2. §-ban foglaltakat, valamint ha a változatok megalapozatlan feltételezésen, a számítások nem valós értékeken alapulnak.
(13) A szakmai bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv nyilvános. A szakmai bizottság 8 napon belül írásban tájékoztatja döntéséről az érintett önkormányzatot.
(14) A szakmai bizottság elnökének, illetve megbízottjának aláírásával adható ki az önkormányzat kérésére - a vízjogi létesítési, illetve építési engedély, valamint egészségügyi gép-műszer beszerzésnél a beruházási adatlap létesítményjegyzéke alapján - a céltámogatási igénybejelentéshez szükséges igazolás. Az igazoláshoz mellékelni kell a megvalósíthatósági tanulmány két példányát. A helyi önkormányzat megőrzi a beruházás üzembe helyezéséig az igazoláshoz tartozó megvalósíthatósági tanulmányt.
(15) A területfejlesztési tanács szakmai bizottságának állandó tagjai: a beruházás helye szerint a területileg illetékes megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara, az ÁNTSZ, a megyei pedagógiai szolgáltató szervezet, a Környezetvédelmi Felügyelőség és a Megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője.
(16) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a megyei területfejlesztési tanács elnöke, illetve a Fővárosi Közgyűlés, a meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.
(17) A vízgazdálkodási ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága látja el. Ha a Területi Vízgazdálkodási Tanács illetékessége több megyére terjed ki, a szakmai bizottságot megyénként és a fővárosban kell létrehozni.
(18) A szakmai bizottság állandó tagjai: az illetékes Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, a megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara és a Megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője.
(19) A szakmai bizottság elnöke a Vízügyi Igazgatóság képviselője.
(20) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke, a (6) bekezdés szerinti meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1999. évi címzett támogatási igénybejelentéseket megelőzően benyújtandó beruházási koncepció részét képező megvalósíthatósági tanulmány tartalma megegyezik a minisztériumok által közzétett beruházási koncepció tartalmával.
(3) A vízgazdálkodási ágazatban benyújtott megvalósíthatósági tanulmány értékelését végző szakmai bizottságot - a Területi Vízgazdálkodási Tanácsok szakmai bizottságainak megalakulásáig - a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságon kell létrehozni a 4. § (18)-(19) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) Ha a Vízügyi Igazgatóság illetékessége több megyére terjed ki, a szakmai bizottságot megyénként és a fővárosban kell létrehozni.
(5) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a 4. § (6) bekezdése szerinti meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.
(6) A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok szakmai bizottsága megalakításával a Vízügyi Igazgatóságokon működő szakmai bizottság megszűnik.