10/1998. (XII. 11.) EüM rendelet

az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) az egészségügyi képzés, továbbképzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és továbbképzés tekintetében az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az ESZTT az e rendeletben, illetve külön jogszabályban meghatározott feladatokat látja el.
(2) Az ESZTT feladatai ellátása során együttműködik az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal.
(3) Az ESZTT a miniszter, továbbá saját tagjai, illetve bizottságai kezdeményezésére jár el.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) az ESZTT feladat- és hatáskörei a Tanácsot illetik meg,
b) a Tanács feladat- és hatásköreit a bizottságaira átruházhatja.
(5) A Tanács és bizottságai működési rendjét az ESZTT Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá.
2. § (1) A Tanács az ESZTT feladat- és hatásköreit teljes ülésén gyakorolja, meghatározza ügyrendjét és munkatervét, állást foglal az elé terjesztett kérdésekben, és értékeli bizottságai tevékenységét.
(2) A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. A Tanács üléseiről jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül.
(3) A Tanács át nem ruházható hatáskörében:
a) kezdeményezi az egészségügyi képzést, szakképzést, továbbképzést érintő jogszabály(ok) megalkotását, módosítását,
b) véleményezi az egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának koncepcióját,
c) a munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok és az egészségügyi képzésre jelentkezők szakterületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritások kidolgozásával állást foglal az egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés keretében a hallgatói létszám fejlesztésének elveiről, feltételeiről,
d) közreműködik a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzés és továbbképzés, valamint a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzése szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,
e) jóváhagyja bizottságai ügyrendjét,
f) dönt a bizottságok elnökeinek a bizottságok tevékenységéről szóló beszámolója elfogadásáról.
(4) A Tanács részére további feladat- és hatásköröket jogszabály, feladatokat a miniszter állapíthat meg.
3. § (1) A Tanács elnökből és 22 tagból áll.
(2) A Tanács elnökét és tagjait a miniszter az érintett felsőoktatási intézmények, szakmai kamarák, illetve reprezentatív szakmai szervezetek, valamint szakmai kollégiumok által javasolt személyek közül bízza meg oly módon, hogy
a) a felsőfokú szakirányú szakképzésben, továbbképzésben részt vevő felsőoktatási intézményeket 7 fő,
b) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt 1 fő,
c) az egészségügyben működő szakmai kamarákat, illetve szakmai szervezeteket 5 fő,
d) a szakmai kollégiumokat 5 fő
képviselje. Az orvos-, egészség- és gyógyszerésztudományok, az egészségügyi ellátás intézményeinek 5 szakemberét a miniszter közvetlenül bízza meg.
(3) A Tanács elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, újabb öt évre egy alkalommal megbízható.
(4) A Tanácsban viselt tagság megszűnik, ha a tag
a) megbízása lejár,
b) meghal,
c) tagságáról lemond,
d) megbízását visszavonják.
(5) A Tanács ülését az elnök hívja össze, és vezeti. A Tanács ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van.
(6) A Tanács ülésén - tanácskozási joggal - részt vesz a Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia egészségügyhöz kapcsolódó tudományos testületének képviselője és az Egészségügyi Tudományos Tanács képviselője.
4. § (1) A Tanács feladatai ellátásában az ESZTT bizottságai (a továbbiakban: bizottság) működnek közre.
(2) Az ESZTT bizottságai:
a) a Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság,
b) az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság,
c) az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság.
(3) A Tanács meghatározott feladatok ellátására eseti bizottságot hozhat létre.
5. § (1) A bizottság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elnökből és nyolc tagból áll. A bizottság tagjait a Tanács bízza meg oly módon, hogy abban saját tagjai legyenek többségben.
(2) A bizottságba történő felkérés öt évre szól.
(3) A bizottsági tagság megszűnik, ha a tag
a) ESZTT tagsága megszűnik,
b) megbízása lejár,
c) meghal,
d) tagságáról lemond,
e) megbízását visszavonják,
f) az adott évben tartott üléseknek több mint a felén nem vett részt.
(4) A bizottság elnökét a Tanács tagjai közül a miniszter bízza meg.
6. § (1) A bizottság kidolgozza ügyrendjét, és meghatározza (éves) munkatervét. A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.
(2) A bizottságot annak elnöke vezeti és képviseli. A bizottság elnöke szükség szerint az ügyrenden (munkaterven) kívüli ülést is összehívhat, illetve a tagok egyharmadának kezdeményezésére köteles a bizottság ülését összehívni.
(3) A bizottság ülésén jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül, amelynek 2 példányát az ESZTT Hivatala őrzi meg.
(4) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a Tanácsnak.
7. § (1) A Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság
a) elemzi és értékeli az egészségügyi képzés, szakképzés, a felsőfokú szakirányú szakképzés és a továbbképzés helyzetét,
b) javaslatot tesz az egészségügyi képzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és a továbbképzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,
c) javaslatot tesz az egészségügyi képzési, szakképzési, felsőfokú szakirányú szakképzési helyek és a továbbképzési programok akkreditálásának szakmai szempontjaira,
d) rendszeresen ellenőrzi a képzési, szakképzési, felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési helyeknek a szakmai előírásoknak való megfelelését.
(2) A bizottság tagjait a Tanács úgy kéri fel, hogy abban a felsőoktatási intézményeket 2 tag, az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt, a szakmai kamarákat és a szakmai szervezeteket 1-1 tag, a szakmai kollégiumokat pedig 4 tag képviselje.
8. § (1) Az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság
a) javaslatot tesz a felsőfokú szakirányú szakképzés irányelveire, a szakképzésekre, azok időtartamára és alapvető szakmai tartalmára;
b) javaslatot tesz a szakterületenként évente felvehető jelöltek számára;
c) javaslatot tesz a képző- és oktatóhelyek akkreditálásának szempontjaira;
d) javaslatot tesz az évenként meghirdetendő kötelező és fakultatív továbbképzési programokra;
e) meghatározza az egyes továbbképzések pontértékét;
f) külön jogszabály szerint az egészségügyi felsőfokú szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat lát el, melynek keretében
fa) évente kijelöli és közzéteszi a felvételi és az állami szakvizsga időpontjait (vizsganaptár),
fb) működteti a jelöltek vizsgáztatását végző állami szakvizsga bizottságokat,
fc) javaslatot tesz a felsőfokú szakirányú szakképzésben külföldön szerzett szakvizsga bizonyítványok elismerésének, honosításának szakmai feltételeire.
(2) A bizottság tagjait a Tanács úgy kéri fel, hogy abban a szakmai kollégiumokat és szakmai szervezeteket 2 tag, a szakmai kamarákat 2 tag és a felsőoktatási intézményeket 5 tag képviselje.
(3) A Bizottság az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti feladatait az illetékes szakmai kollégiumokkal, kamarákkal és szervezetekkel, valamint a felsőoktatási intézményekkel együttműködve látja el.
9. § (1) Az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság
a) véleményezi a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos döntéstervezeteket,
b) véleményezi a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos pályázatok kiírásának feltételeit és ellenőrzi a megvalósulásukat,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az illetékes szakmai kollégiumok és szakmai szervezetek véleményét figyelembe véve javaslatot dolgoz ki a szakképzés és továbbképzés elméleti és gyakorlati követelményrendszerére,
d) javaslatot tesz az ESZTT-nek azokra a szakterületekre, amelyektől képesítés szerezhető,
e) elemzi és értékeli az egészségügyi szakdolgozók továbbképzését,
f) meghatározza az egyes továbbképzések pontértékét.
(2) A bizottság tagjait a Tanács úgy kéri fel, hogy abban a felsőoktatási intézményeket 2 tag, az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt, illetve a szakmai kollégiumokat 1-1 tag, a szakmai szervezeteket pedig 5 tag képviselje.
10. § (1) Az ESZTT bizottságai, továbbá a külön jogszabály szerinti állami szakvizsga bizottságok és az albizottságok működését az ESZTT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) segíti. A Hivatal dolgozói a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők.
(2) A Hivatal
a) gondoskodik a testületi ülés összehívásáról, előkészítéséről, jegyzőkönyvének vezetéséről, az emlékeztető elkészítéséről,
b) ellátja az SZMSZ által a hatáskörébe utalt ügyviteli feladatokat,
c) ellátja mindazokat a feladatokat, amit jogszabály a feladatkörébe utal.
11. § Az ESZTT működése személyi és dologi költségeinek fedezetéről az Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül kell gondoskodni.
12. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló 10/1997. (V. 23.) NM rendelet 3. §-a (4) bekezdésének c) és e) pontja, 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.