14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet

a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A KIJELÖLT LÉGTÉRRÉSZEK

Az ellenőrzött légtér

1. § (1) A magyar légtérben (a továbbiakban: légtér) ellenőrzött légtérnek minősül:
a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;
b) közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;
c) egyéb irányítói körzet (CTA).
(2) Az állami légi jármű által igénybe vett időszakosan korlátozott légtér [7. § (1) bek.] az üzemelési ideje alatt ellenőrzött légtérnek minősül.
(3) A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával.
(4) A közelkörzeti irányítói körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légi forgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 200 m-nél a terep felszíne felett.
(5) Az egyéb irányítói körzet alsó határa a Budapest Repüléstájékoztató Körzetben (Budapest FIR) egységesen 9500’ (2900 m) AMSL.

A nem ellenőrzött légtér

2. § (1) A nem ellenőrzött légtér a légi közlekedés által igénybe vehető légtérnek az ellenőrzött légtéren kívüli része.
(2) A nem ellenőrzött légtér által körülvett repülőtér légi forgalmát meghatározott kiterjedésű:
a) repülőtéri forgalmi körzet (ATZ);
b) forgalmi tájékoztató körzet (TIZ)
védi.

A légtér osztályozása és szerkezete

3. § (1) Az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér jellemző adatait tartalmazó osztályozást az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér, továbbá az 1. § (2) bekezdése szerint ellenőrzött légtérnek minősülő időszakosan korlátozott légtér oldal- és magassági határait a 2. számú melléklet tartalmazza.

A légi útvonalak

4. § (1) Az ellenőrzött légtérben történő repülések tervezhetősége és a végrehajtásuk ellenőrizhetősége céljából - különös figyelemmel a nemzetközi tranzitrepülésekre - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi főigazgatója (a továbbiakban: légügyi főigazgató), a Honvédelmi Minisztérium tervezési és koordinációs főosztálya vezetőjének (a továbbiakban: HM főosztályvezető) egyetértésével ATS útvonalakat és jelentőpontokat jelöl ki a nemzetközi egyeztetéseknek megfelelően. A magyar légtérnek azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat a szomszédos országok illetékes légiforgalmi szolgálati egységei látják el (ATS átruházás) a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az ATS útvonalakról és jelentőpontokról az AIP (Lt. 72. §) ad tájékoztatást.

Légtérgazdálkodás

5. § (1) A légtérgazdálkodás célja az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér leghatékonyabb kialakítása és a rendelkezésre álló légtérkapacitás (ideértve a légiforgalmi irányítás kapacitását is) legjobb kihasználásának elősegítése a polgári és állami légtérhasználók számára.
(2) A légtérgazdálkodás nemzetgazdasági és stratégiai feladatait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a honvédelmi miniszter által kijelölt tárcaközi szakértői testület - Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság - állapítja meg a nemzetközi szerződésekkel összhangban. A Bizottság feladatait és munkarendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a honvédelmi miniszter együttes utasításban állapítja meg.
(3) A légtérgazdálkodás napi tervezési feladatait és a (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban történő időszakos légtérmegosztást a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (a továbbiakban: LRI) integrált (polgári-katonai) légiforgalmi szolgálatának légtérgazdálkodó egysége (a továbbiakban: LRI-AMC) végzi.

A korlátozott légtér

6. § (1) A korlátozott légtér igénybevételére a légiközlekedési hatóság ad engedélyt.
(2) A korlátozott légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az időszakosan korlátozott légtér

7. § (1) Azt az állami repülési feladatot, amely a feladat jellege vagy az abban részt vevő légi járművek száma vagy jellemzői miatt veszélyt jelenthet az adott repülési tevékenységben részt nem vevő egyéb légi járművek számára, időszakosan korlátozott légterekben (TSA) kell végrehajtani.
(2) Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálatot kell működtetni. Egyéb légi jármű az üzemidő alatt a légteret csak az illetékes katonai légiforgalmi irányító egység engedélyével veheti igénybe.
(3) Az időszakosan korlátozott légterek kijelölésére és módosítására vonatkozó igényeket a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
(4) Az időszakosan korlátozott légtérben, annak működése idején biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő, kutató-mentő, valamint sürgős betegszállítást végző repülések elsőbbségét.
(5) Az időszakosan korlátozott légterek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

A veszélyes légtér

8. § (1) A veszélyes légterekben, azok közzétett üzemideje alatt, légiközlekedési tevékenységet tervezni - a tevékenységben részt vevő légi járművek repüléseit kivéve - tilos. Az üzemidő alatt a veszélyes légtérben csak az illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélyével lehet repülni.
(2) Légi közlekedésre veszélyes tevékenység az érintett légtérben, annak közzétett üzemelési idején kívül nem folytatható.
(3) A veszélyes légterek kijelölésére és módosítására vonatkozó igényeket a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
(4) A veszélyes légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Tiltott légtér

9. § (1) A tiltott légterekben a légi közlekedés állandó jelleggel tilos.
(2) A tiltott légterek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

A légtéradatok közzététele

10. § A légtér osztályozására és szerkezetére (az ellenőrzött légterek oldal- és magassági határai, légi útvonalak, jelentőpontok stb.) vonatkozó adatokat, valamint a korlátozott, veszélyes, tiltott és időszakosan korlátozott légterek adatait a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (Lt. 72. §) teszi közzé.

A hangsebesség feletti repülés

11. § (1) A légtérben polgári légi járművel a hangsebességet meghaladó sebességgel repülni tilos.
(2) A légtérben állami légi járművel 11 000 m STD-nél alacsonyabb magasságon hangsebesség feletti repülést végrehajtani tilos.
(3) Állami légi járművel a budapesti Széchenyi-Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességgel repülni minden magasságon tilos.

A légiforgalmi szolgálat ellátása

12. § (1) Budapest FIR-ben az Lt. 61. §-ának (3) bekezdésében meghatározott légiforgalmi szolgálati feladatokat az LRI integrált (polgári-katonai) légiforgalmi szolgálati egységei látják el.
(2) A légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat megfelelő ellátása érdekében az irányítói körzetek vagy egyes repülőtéri irányító körzetek oldalhatárai - az érintett szomszédos állam Kormányával megkötött kétoldalú nemzetközi légiközlekedési megállapodás kiegészítésével - Budapest FIR határaitól eltérő oldalhatárokkal is meghatározhatók.

II. Fejezet

A LÉGTEREK IGÉNYLÉSE

Az időszakosan korlátozott légtér igénylése

13. § (1) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:
a) a légtér azonosító jelét;
b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;
c) az igényelt légtér alsó és felső határát;
d) a légtérben tervezett feladat jellegét.
(2) Az igénylések alapján az illetékes katonai légiforgalmi szolgálati egységek napi terveket készítenek és azokat az LRI-AMC számára naponta 12 óráig (helyi idő) továbbítják. Az LRI-AMC az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról az igénylőket értesíti.
(3) Az elfogadott légtérigényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

Az időszakosan korlátozott légtér igénybevétele

14. § (1) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének megkezdése előtt legalább 45 perccel az igénybe vevő köteles a kezdés időpontját az LRI-AMC-vel egyeztetni. Az LRI-AMC a légi forgalom függvényében az igénybevételt korlátozhatja, módosíthatja vagy megtilthatja.
(2) Ha az igénybe vevő az LRI-AMC által engedélyezett kezdési időponthoz képest a légtér igénybevételét 30 percen belül nem kezdi meg, új kezdési időpontot kell kérnie.
(3) Az igénybe vevő köteles továbbítani az LRI-AMC számára a következőket:
a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel;
b) az igényelt légtér alsó és felső határának megváltoztatását (az engedélyezett légtér méretének csökkentése a tényleges feladat függvényében);
c) a légtér igénybevételének befejezését.
(4) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételét az engedélyezett kezdési időpont előtt megkezdeni, illetve az engedélyezett befejezési időn túl folytatni tilos.

A veszélyes légtér igénylése

15. § (1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően legalább tíz nappal kötelesek megküldeni az LRI-AMC-nek.
(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a haderőnemi vezérkarok főnökeinek, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani az LRI-AMC-nek, legalább 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.
(3) A veszélyes légterek hétfő 06.00-péntek 22.00 helyi időpontok közötti időszakra igényelhetők.
16. § (1) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:
a) a veszélyes légtérnek a 3. számú melléklet szerinti azonosítóját;
b) a működés dátumát, a kezdés és a befejezés időpontjának helyi időben történő megjelölésével;
c) a repülésre veszélyes magasságot,
d) a végrehajtandó feladat megnevezését.
(2) Az LRI-AMC a közzététel érdekében szükséges igénylési adatokat összesített formában megküldi az LRI Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat (FIS) részére.
(3) A tervben szereplő veszélyes légtérre vonatkozó igényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

A veszélyes légtér igénybevétele

17. § (1) A lőtér tényleges üzemének kezdetét és végét külön jelezni nem kell, ha az üzemelés az igényelt kezdési időponttól számított 30 percen belül megkezdődik, illetve a feladat végrehajtása nem több, mint fél órával hamarabb fejeződik be.
(2) A lőtér üzemét az igényelt kezdési időpont előtt megkezdeni, illetve az igényelt befejezési időponton túl folytatni tilos.
(3) Ha a lövészetet az igényelt befejezési időpont előtt több mint 30 perccel befejezik, erről azonnal tájékoztatni kell az LRI-AMC-t.

A légtér eseti igénylése

18. § (1) A légtér eseti igénybevételére (pl. katonai gyakorlat céljára) vonatkozó kérelmet legalább tíz nappal a tervezett igénybevétel előtt a Honvédelmi Minisztériumtól kell kérni. A kérelmet a katonai légügyi hatóság útján kell benyújtani a (3) bekezdésben foglalt adatok megadásával. Az engedélyt a HM főosztályvezetője a légügyi főigazgató egyetértésével adja ki.
(2) A légtér eseti igénybevételéhez előzetes engedélyt kell kérni:
a) a nem kijelölt veszélyes légterekben tervezett különböző lövedékek, rakéták fellövésére, valamint olyan eszközök légtérbe juttatására, amelyek tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a repülés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek;
b) az ellenőrzött légteret érintő sportrendezvényekhez, légi bemutatókhoz szükséges légterek igénybevételére.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a légtér oldalhatárait WGS/84 rendszerű földrajzi koordináták szerint;
b) a működés dátumát és a légtér igénybevételének kezdési és befejezési időpontját UTC-ben;
c) az igényelt légtér alsó és felső határát;
d) a tevékenység megnevezését.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése előtt egy órával tájékoztatni kell az LRI-AMC-t.

A légtér eseti igénybevétele

19. § (1) A légtér eseti igénybevételét az LRI-AMC a kialakult tényleges légtérfelhasználások alapján engedélyezi, korlátozza vagy megtiltja.
(2) A légtér eseti igénybevételének kezdési és befejezési időpontját az LRI-AMC-nek külön jelezni nem kell, ha a tevékenység a 18. § (1) bekezdés szerint előzetesen engedélyezett kezdési időponttól számított 30 percen belül megkezdődik vagy a feladat végrehajtása nem több, mint 30 perccel az engedélyezett befejezési időpont előtt fejeződik be.
(3) A légtér eseti igénybevételét az engedélyezett időpont előtt megkezdeni, illetve az engedélyezett időponton túl tovább folytatni tilos.
(4) Ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt több mint 30 perccel befejezik, erről azonnal tájékoztatni kell az LRI-AMC-t.

III. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Fogalommeghatározások

20. § E rendelet alkalmazásában:
1. AIS (Aeronautical Information Service): légiforgalmi tájékoztató szolgálat, a légi forgalom biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása;
2. AMC (Airspace Management Cell): a légtérgazdálkodó csoport jelölésére használt rövidítés;
3. AMSL (Above Mean Sea Level): a közepes tengerszint feletti magasság jelölésére használt rövidítés;
4. ARP (Aerodrome Reference Point): repülőtér vonatkozási pont jelölésére használt rövidítés.
5. ATS (Air Traffic Services): légiforgalmi szolgálat; gyűjtőfogalom, amely jelenthet repüléstájékoztató szolgálatot, repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot, riasztó szolgálatot, légiforgalmi irányító szolgálatot, körzeti irányító szolgálatot, bevezető irányító szolgálatot és repülőtéri irányító szolgálatot;
6. ATS jelentőpont: meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a légi jármű helyzetét jelenteni lehet;
7. ATS útvonal: a légi forgalom lebonyolítására kijelölt útvonal, amelyet a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében határoztak meg. Az „ATS útvonal” kifejezés légi folyosó, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött útvonal, érkezési vagy indulási útvonal stb. jelzésére egyaránt használható;
8. ATZ (Aerodrome Traffic Zone): a repülőtéri forgalmi körzet, nem ellenőrzött repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt meghatározott kiterjedésű légtér;
9. Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): a Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, amelyen belül 14 000 m STD magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;
10. CTA (Control Area): irányítói körzet a földfelszín feletti meghatározott magasságtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér;
11. CTR (Aerodrome Control Zone): a polgári repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés;
12. FIR (Flight Information Region): a repüléstájékoztató körzet jelölésére használt rövidítés;
13. FIS (Flight Information Service): a repüléstájékoztató szolgálat jelölésére használt rövidítés;
14. GND: földfelszín jelölésére használatos rövidítés;
15. IAS (Indicated Air Speed): műszer szerinti sebesség jelölésére használt rövidítés;
16. ICAO (International Civil Aviation Organization): Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ENSZ szakosított intézménye jelölésére használt rövidítés;
17. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
18. illetékes légiforgalmi szolgálati egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok ellátására kijelölt egység;
19. katonai légiforgalmi irányító egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai közelkörzeti irányító egységet, katonai bevezető irányító egységet vagy katonai repülőtéri irányító tornyot;
20. légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító egységet, repüléstájékoztató egységet vagy légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;
21. LRI-AMC: a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság légtérgazdálkodó csoportjának jelölésére használt rövidítés;
22. MCTR (Military Aerodrome Control Zone): a katonai repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés;
23. MTMA (Military Terminal Control Area): a katonai közelkörzeti irányítói körzet jelölésére használt rövidítés;
24. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében való ismerete elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére;
25. STD (Standard): 1013,25 hPa légnyomásszint szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés;
26. TIZ (Traffic Information Zone): forgalmi tájékoztató körzet, az a nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölt meghatározott méretű légtér, amelyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató egysége nyújtja;
27. TMA (Terminal Control Area): közelkörzeti irányítói körzet, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesítettek;
28. TSA (Temporary Segregated Area): az időszakosan korlátozott légtér jelölésére használt rövidítés;
29. UTC (Coordinated Universal Time): egyeztetett egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés;
30. VFR (Visual Flight Rules): a látvarepülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
31. WGS/84 (World Geodetic System ’84): az 1984-ben elfogadott világméretű geodéziai referenciarendszer jelölésére használt rövidítés.

Záró rendelkezés

21. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az egyesített Repülésirányító Főközpont feladatairól szóló 2/1994. (K. H. V. Ért. 10.) KHVM-HM együttes utasítás hatályát veszti.