15/1998. (IV. 3.) FM rendelet

a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a kereskedelmi célú vágósertés-termelés, a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti vágóhíd üzemeltetőjére, minősítő szervezetre, illetve minősítőre, termelőre, vágósertés kis- vagy nagykereskedőre (a továbbiakban: kereskedő), valamint eljáró szervre terjed ki.
(2) A rendelet előírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerülő vágósertésekre kell alkalmazni:
BTO	0123 10 3200		Vágósertés (hízó) máshova nem sorolt
0123 10 3210		Vágósüldő (hízó)
0123 10 3220		Egyéb vágósertés (hízó)
0123 10 3221		Egyéb vágósertés (hízó), hús jellegű
0123 10 3222		Egyéb vágósertés (hízó), zsír jellegű
0123 10 3223		Tenyésztésből kiselejtezett vágósertés
0123 10 3230		Szérumsertés, 80-150 kg közötti hússertés  [LÁBJEGYZET_1]
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás alkalmazásának kötelezettsége alól kérelemre mentesülnek azok a vágóhíd-üzemeltetők, akik kizárólag saját hízlaldájukban született és hízlalt sertéseket vágnak és az összes hasított sertést helyben feldolgozzák. Ezen vágóhidakon máshol született vagy hízlalt sertést tilos vágni.
(4) A (3) bekezdés szerinti vágóhíd-üzemeltetőnek a kereskedelmi osztályba sorolás alóli felmentést a Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Hús- és Tejellenőrzési Főfelügyeletétől (a továbbiakban: főfelügyelet) kell kérnie.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) bőrös sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő) nélkül, de szalonnával, hájjal és rekeszizommal,
b) lehúzott (szalonna nélküli) sertés: a levágott sertés kivéreztetve, a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva, bőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő) és szalonna nélkül, külső és belső felületein a zsiradéktól letisztítva (tőkehússzabvány szerinti megmunkálással),
[az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: hasított sertés];
c) súly: tömeg, súlymértékben számítva;
d) meleg súly: az a)-b) pont szerint előkészített hasított sertés szúrás után nem több mint negyvenöt perccel;
e) hasított hideg súly: a meleg súly két százalékos csökkentésével számított érték;
f) hasított sertés színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a hideg hasított súlyának a hányadosa;
g) az osztályba sorolás alapja: hasított sertésnél a becsült színhústartalom százalékos értéke;
h) azonosítójel: a tulajdonos és az állategyed azonosságának megállapítására alkalmas vágósertésjelölés;
i) minősítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti minősítő módszer alkalmazása és az ez alapján történő osztályba sorolás;
j) minősítő módszer: a mérési eljárásból, a mérőeszközből és a hozzá tartozó regressziós egyenletből áll;
k) minőséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító betűjel.
l) minősítő: a minősítésre külön jogszabály szerint jogosult természetes személy;
m) minősítő szervezet: a minősítésre külön jogszabály szerint jogosult jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
n) termelő: vágósertést előállító tenyésztő, hízlaló;
o) vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó.

Minősítés

3. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi 50-120 kilogramm tömegű meleg súlyú hasított sertést az engedélyezett minősítő módszerekkel kell minősíteni és osztályba sorolni.
(2) A 120 kilogramm tömegű meleg súlyt meghaladó hasított sertéseket minősíteni nem kell, azonban a minősítőnek az M1, M2, illetve a V jelzéseket az osztályba sorolásnak megfelelően a féltesteken fel kell tüntetni.
(3) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet 9. §-a szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai előkészítését a 2. § a), illetve b) pontjának megfelelően elvégezték.
(4) A vágósertés jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha az a vágósertés kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.
4. § (1) A vágás utáni kereskedelmi osztályba sorolásnál az a)-b) pontban meghatározott besorolási osztályokat kell alkalmazni:
a) A 3. § (1) bekezdés szerinti 50-120 kilogramm tömegű meleg súlyú hasított sertés esetében:
Színhústartalom a hasított hideg súly százalékában	Osztály
60 vagy több	S
55 vagy több, de kevesebb mint 60	E
50 vagy több, de kevesebb mint 55	U
45 vagy több, de kevesebb mint 50	R
40 vagy több, de kevesebb mint 45	O
kevesebb mint 40	P
b) a 3. § (2) bekezdés szerinti 120 kilogramm tömegű meleg súlyt meghaladó hasított sertés esetében:
Tenyésztésbe fogott hús jellegű kocánál	M1
Egyéb kocánál és hízónál	M2
Kan és kanlott sertésnél	V
(2) A kereskedelmi osztályba sorolást objektív mérésen alapuló becsléssel, de nem feltétlenül műszerrel kell végezni.
(3) A hasított sertés osztályba sorolása, illetve minősítése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a hasított sertés értékét a hideg hasított súlyhoz viszonyított színhús aránya alapján határozza meg.
(4) A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a hasított sertés súlyának, illetve az ágyékszalonna, a hátszalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia.
(5) A becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról és közzétételéről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
(6) A hasított sertés kereskedelmi értéke nem kizárólag az osztályba sorolástól függ.
(7) A hasított sertés színhústartalmának meghatározására csak statisztikailag igazolható becslési eljárás alkalmazható az a)-b) pontokban meghatározott feltételek szerint:
a) az osztályba sorolási módszerek engedélyezésénél az értékbecslés eredő hibája nem haladhatja meg az St=2,5 értéket;
b) a színhústartalom meghatározására szolgáló módszer ellenőrzése során az országos vagy területi vágósertés termelés olyan reprezentatív mintáját kell alkalmazni, amely legalább 120 darab hasított sertés boncolási eredményének értékelésén alapul. A meghatározottsági tényező (korrelációs koefficiens négyzete) nem lehet kisebb R2=0,64 értéknél.

Kereskedelmi osztályba sorolási eljárások

5. § (1) Bőrös, hasított sertés minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása az a)-b) pontokban meghatározott eszközökkel és becslési eljárásokkal végezhető:
a) Fat-O-Meater (FOM) vagy UNIFOM nevű készülékek és a megfelelő becslési eljárás, amelynek részletei a következők:
aa) a hasított sertés színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani
Y = 55,424560+0,046111xW-0,129923xSZ1-0,818613xSZ2+0,006391xSZ22+0,189184xH2  [LÁBJEGYZET_2]
ahol
Y:	színhústartalom (százalékban)
SZ1:	szalonnavastagság az 1-es mérési ponton (mm)
SZ2:	szalonnavastagság a 2-es mérési ponton (mm)
H2:	izomvastagság a 2-es mérési ponton (mm)
W:	a hasított test meleg súlya (kg),
ab) az oldalszalonna és az izom vastagságát a rendelet mellékletében foglalt 1. számú ábrán jelölt 1-es és 2-es mérési pontokon, a hátizom sávjában kell mérni,
ac) a képlet 50-120 kilogrammos hasított sertésre érvényes;
b) mérőléc  [LÁBJEGYZET_3]  és a megfelelő becslési eljárás:
ba) a hasított sertés színhústartalmát a következő képlet és a rendelet mellékletébe foglalt 2. számú ábra alapján kell kiszámítani

[KÉP_HELYE]

ahol
Y:	színhústartalom (százalék)
SZ:	szalonnaméret (mm) [a szalonnavastagság bőrkével együtt a vékonyabb helyen mérve, az ágyékizom felett (musc. glutaeus medius), (melléklet 2. számú ábra)]
H:	húsméret (mm) [a rövidebb összeköttetés az ágyékizom elülső (cranialis) végétől, a gerinccsatorna felső (dorsalis) széléig vízszintesen mérve (melléklet 2. számú ábra)],
bb) a képlet 50-120 kilogrammos hasított sertésre érvényes.
(2) Lehúzott (szalonna nélküli) sertés minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása mérlegekkel  [LÁBJEGYZET_4]  és a megfelelő becslési eljárással végezhető, amelynek részletei a következők:
a) a hasított sertés színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani
Y = - 18,8079+0,94723 x X
ahol
Y:	színhústartalom (százalék)
X:	a vágósertés lehúzott és letisztított csontos hús aránya a hasított súly (zsíros bőr és a bőr nélküli szalonnás féltestek együttes súlya) százalékában kifejezve;
b) a képlet 50-120 kilogrammos hasított sertésre érvényes.

Súlymérés

6. § (1) A súlymérést a vágást követően, haladéktalanul, de legkésőbb a szúrás utáni negyvenöt percen belül kell elvégezni (meleg súly mérése).
(2) A hasított hideg súly meghatározása a meleg súly két százalékos csökkentésével történik.
(3) Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, a főfelügyelet engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Meghosszabbítás esetén a két százalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik.

Jelölés

7. § (1) A hasított sertés féltesteket a meleg súly mérését követő minősítés után a kereskedelmi (minőségi) osztályba sorolásnak megfelelő nagybetűs jellel (S/EUROP) kell ellátni.
(2) A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az S/EUROP betűjel alatt a minősítő azonosító száma és a főfelügyelet jelölése is szerepel.
8. § (1) A kereskedelmi osztályba sorolás alapján a féltesteket a hátsó comb bőrén vagy a csülök bőrrel fedett részén kell jelölni, az osztályba sorolásnak megfelelő betűjellel.
(2) A jelölésre olyan ráakasztott címke is használható, amely nem távolítható el, és nem rongálható meg.
(3) A féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.
(4) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.

Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
10. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanács 3220/84 EGK rendeletével, illetve a Bizottság 2967/85 EGK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[LÁBJEGYZET_1] 120 kg-ig minősítés, 120 kg-tól osztályozás.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1998/32.

[LÁBJEGYZET_3] Az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, típusvizsgálat elvégzésére nem kötelezett mérőeszköz.

[LÁBJEGYZET_4] Az Országos Mérésügyi Hivatal által engedélyezett és hitelesített mérleg.