15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá az ellátást nyújtó személyre és intézményre.
(2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson a Gyvt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a továbbiakban: alapellátás), valamint a Gyvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell érteni.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami szerv (Gyvt. 30. §) által nyújtott személyes gondoskodásra is.
(4) A Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések e rendelet vonatkozásában is irányadóak.
(5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve intézmény.
2. § (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
(3) Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére.
3. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők.
(2) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek munkaruha juttatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
4. § (1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény
a) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá szorgalmazza mind szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat,
b) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,
c) elemzi és értékeli a személyes gondoskodást nyújtó személyek, illetve intézmények működését, és javaslatot tesz a működés lehetőség szerinti javítására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmény a megyei gyámhivatal felkérésére részt vesz az ellátást nyújtó személy és intézmény ellenőrzésében.

II. Fejezet

A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. § (1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott célokat.
(2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon.
(3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani, kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében.

2. Cím

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

6. § (1) A Gyvt. 39. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az - szükség esetén - kiterjedjen a településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani.
(3) A gondozó tevékenységet, így különösen a családgondozást a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy megbízott szakembere látja el.
(4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz.
(5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről.
7. § (1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Speciális szolgáltatás különösen a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyermekek szociális gondozása, illetve az ifjúsági lelkisegély-telefonvonal működtetése.
(2) Az utcai szociális munka célja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
(3) A lakótelepi szociális munka célja elsősorban a felügyelet nélkül maradó, illetve az iskolából kimaradt, munkahellyel nem rendelkező, a településen csoportosan csellengő gyermekek és fiatal felnőttek gondozása.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

8. § (1) A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével.
(2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen.
9. § A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében
a) segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez,
b) szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál,
c) a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására.
10. § Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét)
a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére,
b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről,
c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében.
11. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát
a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásban,
c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.
(3) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja az illetékes védőnőt a várandós anya szociális válsághelyzetéről.
12. § (1) A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek
a) a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve
b) megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna.
(2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat.
(3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, illetve programjaikról, és ezekről tájékoztatja a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket.
13. § A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

14. § (1) A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek
a) életkörülményeit és szociális helyzetét,
b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét,
c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.
(3) A gyermekjóléti szolgálat
a) kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben,
b) felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket jelzési kötelezettségük teljesítésére,
c) nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat.
(4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.
(5) A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.
15. § (1) A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket és intézményeket.
(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatásra rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között.
(3) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa.
(4) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak hivatásos pártfogóját meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll.
(5) A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.
(6) Évente legalább egy alkalommal - a gyermekjóléti szolgálat által szervezett tanácskozáson - át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot kell tenni annak lehetőség szerinti javítására.

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

16. § (1) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében
a) támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében,
b) segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve
c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni.
(3) A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel).
(5) A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti.
17. § (1) A gyermekjóléti szolgálat, illetve a speciális szolgálat a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.
(2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
18. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.
(2) Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti vagy szociális ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető vagy mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását.
(3) Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn.
(4) A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség.

Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására

19. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet
a) a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére,
b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a szolgálatnak ismertetni kell a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket,
b) a gyermek személyiségének feltárt jellemzőit,
c) a szülő nevelési tevékenységét, és
d) a család szociális helyzetére vonatkozó adatokat,
e) az addig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
f) a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) addigi együttműködési készségét, illetve annak hiányát.
(3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be.

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok

20. § (1) Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére.
21. § (1) A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a szülővel és a gyermekkel együttműködve készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.
(3) A gondozási-nevelési terv tartalmazza
a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, valamint a gyermek feladatait,
c) a család részére szükséges ellátásokat,
d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, továbbá
f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
22. § (1) A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata
a) a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint
b) a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.
(2) A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy
a) a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében,
b) a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti együttműködést,
c) a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására,
d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére.
(4) Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó
a) módosítja a gondozási-nevelési tervet,
b) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor,
c) javaslatot tesz a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.
(5) A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz
a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére,
b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása

23. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(3) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti:
a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése,
b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása,
c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében,
d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása,
e) társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.
(4) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(5) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a Gyer. 109. § (1) bekezdésében foglaltakról.
24. § (1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.
(2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.
(3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával.
(4) A gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra egyébként a 16. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A helyettes szülői hálózat szervezése

25. § (1) A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a települési önkormányzat által működtetett helyettes szülői hálózat szervezése, működtetése érdekében helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét.
(3) A gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja.
(4) A helyettes szülői tanácsadó feladataira a 100. § (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a települési önkormányzat jegyzőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.

Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok

26. § (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére
a) környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél,
b) véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.
(2) A gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbefogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről
a) az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat,
b) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal
megkeresésére.
(3) A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja

27. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezhető különösen:
a) önálló gyermekjóléti szolgálat működtetésével,
b) más intézmény keretében,
c) önálló családgondozó alkalmazásával.
(2) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szolgálat több telephellyel működik,
a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,
b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait.
(3) Az önkormányzat speciális feladatkörű gyermekjóléti szolgálatot is szervezhet.

Az önálló gyermekjóléti szolgálat

28. § (1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat olyan szolgáltató intézmény, mely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt.
(2) A gyermekjóléti szolgálat vezetőjének feladata különösen
a) az esetek elosztása a családgondozók között,
b) legalább havonta esetmegbeszélések megszervezése,
c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése.
29. § (1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell
a) olyan önálló irodai elhelyezést, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek,
b) a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést.
(2) A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli.

A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat

30. § (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az önálló gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását is.
(3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését.
(4) Ha a gyermekjóléti szolgálat családsegítő szolgálat keretében működik, a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítés feladatán túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátja.

A társulás keretében működő gyermekjóléti szolgálat

31. § (1) Ha a települési önkormányzat társulás keretében vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátásáról, a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről és gyakoriságáról.
(2) Az (1) bekezdés szerint biztosított gyermekjóléti szolgálat családgondozójára a 29. §-ban foglaltak az irányadók.

Az önálló családgondozó

32. § (1) Ha az önkormányzat önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítja a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását, a 2. számú mellékletben meghatározott képesítésű személyt kell családgondozó munkakörben alkalmaznia.
(2) Az önálló családgondozóra - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak (29. §).
(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy az önálló családgondozó számára szakintézmény - különösen önálló gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat - biztosítsa
a) szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt,
b) a rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a családgondozó szakszerű helyettesítését.

A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése

33. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint történik.
(2) A módszertani feladatot is ellátó gyermekjóléti szolgálat a megyei gyámhivatal, a fenntartó, illetve a működést engedélyező jegyző felkérésre szakvéleményt ad arról, hogy az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek.

3. Cím

A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA

34. § A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani.

Bölcsőde

35. § (1) A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára.
(2) A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
(3) A bölcsőde a feladat jellegétől függően
a) napos bölcsőde,
b) hetes (5 napos) bölcsőde
lehet.
(4) Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő működtetését.
36. § (1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától hároméves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben harmadik életévét betölti.
(2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
(3) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
a) a körzeti védőnő,
b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
c) a szociális, illetve családgondozó,
d) a gyermekjóléti szolgálat,
e) a gyámhatóság
is kezdeményezheti.
(4) A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő szakember és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában szabályozott szerv (a továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető.
37. § (1) A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg.
(2) A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.
38. § (1) Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményei miatt otthonában hétközben nem biztosítható.
(2) Ha a gyermek hetes bölcsődei elhelyezésére okot adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsődei ellátást meg kell szüntetni.
39. § (1) A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a kezelőorvosának igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.
(2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a kezelőorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.
40. § (1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen
aa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,
ae) a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,
b) az étkeztetést.
(2) Egy bölcsődei csoportban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 10 gyermek gondozható.
(3) A fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható.
(4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet (a továbbiakban: Módszertani Intézet) által kiadott módszertani levél tartalmazza.
41. § (1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe felvehető és a szakértői bizottsággal egyeztetett vélemény alapján gondozható, ha a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(2) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján felvehető a bölcsődébe és 6 éves koráig gondozható az a fogyatékos gyermek, aki valószínűsíthetően képzési kötelezettséget fog teljesíteni. A gyermek képességeit 5 éves korában a szakértői bizottságnak újra szakvéleményeznie kell.
(3) Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.
(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a 36. § (4) bekezdése szerinti szakértői bizottsághoz kell irányítani, illetve a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről és módjáról.
42. § (1) A fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezése történhet
a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,
b) speciális bölcsődei csoportban.
(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban gondozónként három gyermeknél több nem lehet.
43. § (1) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, illetve
b) ha a 36. § (2) bekezdése, illetve a 41. § (2) bekezdése szerinti életkort elérte.
(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.
(3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.
44. § (1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde térítési díj ellenében külön szolgáltatásként
a) játszócsoportot,
b) időszakos gyermekfelügyeletet,
c) gyermekhotelt,
d) egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést)
működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
(2) A játszócsoportban szakképzett gondozónő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége biztosítható.
(3) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.
(4) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban egy alkalommal a tizenöt napot nem haladhatja meg.
45. § (1) A bölcsődék szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint történik.
(2) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a megyei módszertani bölcsődét.
(3) A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.

Családi napközi

46. § Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátására családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.
47. § (1) Családi napköziben a Gyvt. 43. § (2) bekezdése szerinti ellátás biztosításában csak olyan büntetlen előéletű személy vehet részt, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik, és vér szerinti gyermeke nincs ideiglenes hatályú elhelyezésben, átmeneti vagy tartós nevelésben. Az alkalmasság szempontjaira egyébként a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltak az irányadók.
(2) A családi napközit működtető személy tevékenységét akkor kezdheti meg, ha felkészítésen vett részt.
(3) A felkészítést a Módszertani Intézet által kiadott tananyag alapján, az átadandó ismeretanyagból szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy tarthatja, aki erről igazolást ad ki.
(4) A családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek.
(5) Amennyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a vállalkozóval közös lakásban élő személyekre is alkalmazni kell.
48. § (1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy önállóan vagy olyan épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak.
(2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltaknak.
49. § (1) Családi napköziben a gyermeklétszám a saját, napközbeni ellátást igénylő gyermeket is figyelembe véve
a) három 5 éves kor alatti egészséges gyermek - akik közül egy lehet 1 évesnél fiatalabb, de 20 hetesnél idősebb -, továbbá két iskolás korú gyermek, vagy
b) öt fő 5 évesnél idősebb egészséges gyermek [a Kt. 69. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint], vagy
c) egy fogyatékos gyermek és két 5 évesnél fiatalabb nem fogyatékos gyermek, vagy
d) két fogyatékos gyermek
lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszámon túl egy 3 év alatti és egy 3 év feletti gyermekkel több gyermek ellátása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek kisegítő feladatokra állandó segítsége van.
50. § Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani.

Házi gyermekfelügyelet

51. § (1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére
a) a nappali intézményben el nem helyezhető,
b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó
gyermek számára.
(2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása
a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén,
b) iker gyermekek gondozásának, nevelésének segítésére,
c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban.
(3) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.
(4) A házi gyermekfelügyelet keretében gondozó tevékenységet csak olyan személy láthat el, aki megfelel a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(5) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(6) A házi gyermekfelügyeletet végző gondozó csak a gyermek gondozására vehető igénybe.

4. Cím

GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA

52. § (1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító - a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó - átmeneti gondozásban kell részesíteni.
(2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82. §-okban részletezett ellátást kell nyújtani.
(3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy
a) ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását,
b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőhöz történő mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a szülőt segítő személyek kötelesek együttműködni egymással.
53. § (1) Az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.
(2) A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni
a) a gyermek testi, lelki állapotára, családi kapcsolataira, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására,
b) az átmeneti gondozását szükségessé tevő okokra,
c) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített gondozási tervre,
d) a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,
e) egyéb, a gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.
(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).
(4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § értelemszerűen irányadó.
54. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek számára nyújtott ellátásról, gondozásról, nevelésről a gyermek és szülője (törvényes képviselője) a 85. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint nyilváníthat véleményt.
(2) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek vallásgyakorlására, továbbá kisebbségi önazonossága megőrzésére a 85. § (3)-(4) bekezdései az irányadók.
55. § Az átmeneti gondozásban részesített gyermeknek a gondozási helyéről történő engedély nélküli eltávozása, illetve távolmaradása esetén a 86. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
56. § (1) Az átmeneti gondozást nyújtó személy vagy intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását.
(2) A szülő az átmeneti otthon házirendje, illetve a helyettes szülővel történt megállapodás szerint látogathatja meg, illetve viheti el a gyermeket, és élhet a kapcsolattartás egyéb formáival (levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).
(3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálatot és együttműködik vele az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.
57. § (1) Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek számára az állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális ellátást, lakhatást kell biztosítani.
(2) A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve átmeneti gondozását szükségessé tevő okokat.
(3) Ha a feltárt körülmények alapján valószínűsíthető, hogy a gyermek visszakerülése a szülőhöz (törvényes képviselőhöz) ellentétes a gyermek érdekével vagy ha a gyermek nem akar visszakerülni szülőjéhez (törvényes képviselőjéhez), az ellátást nyújtó haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedés megtétele céljából.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gyermek átmeneti gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, továbbá értesíteni kell a szülőt (törvényes képviselőt) arról, hogy
a) gyermekéről gondoskodjon, vagy
b) nyilatkozzon írásban arról, hogy gyermeke átmeneti gondozását kéri, illetve abba beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az átmeneti gondozást szükségessé teszik, vagy
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben keresse fel az ügyben eljáró gyámhivatalt.
(5) Amennyiben a szülő (törvényes képviselő) gyermekéért nem jelenik meg és nem is kéri gyermeke további átmeneti gondozását, az átmeneti gondozást nyújtó haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából.
58. § Az átmeneti gondozásnak a Gyvt. 47. § (1)-(2) bekezdésben foglalt megszüntetése, illetve megszűnése esetén a gyermeket a szülőjének (törvényes képviselőjének) vagy a gyámhivatal határozatában megjelölt személynek lehet átadni.

Helyettes szülő

A működtető feladatai

59. § (1) A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, illetve felkészítésére a 95. §-ban, valamint a 96. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak az irányadók.
(2) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg a működtető a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői és helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nevr.) 29. § (1) bekezdés szerint megállapodást köt a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel.
(3) A helyettes szülői jogviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre a Nevr. 29. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(4) Amennyiben a jegyző kijelölése alapján a helyettes szülőnél további gyermeket helyeznek el átmeneti gondozás céljából, a működtető a kijelölésről szóló határozat kézhezvételét követően - a Nevr. 29. § (2) bek. szerint - módosítja a helyettes szülői megállapodást.
(5) A helyettes szülői hálózatot működtető a helyettes szülő folyamatos szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint gondoskodik.

A helyettes szülő feladatai

60. § (1) A helyettes szülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozás biztosítására kijelölték.
(2) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
61. § (1) A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó közösen elkészítik - az 53. §-ában foglaltak szerint - a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.
(2) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-82. §-okban részletezett ellátást, gondozást, nevelést.
(3) A gyermek elhelyezésének körülményeire a 105. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók.

Gyermekek átmeneti otthona

Feladatai

62. § (1) A gyermekek átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít.
(2) A gyermekek átmeneti otthona az alapító okiratában rögzítettek szerint alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat is. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.
(3) A gyermekek átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.
(4) A gyermekek átmeneti otthona létesítésére a 110. §-ban foglaltak az irányadóak.
63. § A gyermekek átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban foglaltak az irányadóak.

Befogadás

64. § (1) A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
(2) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról külön jogszabály rendelkezik.

Értesítés rendkívüli eseményről

65. § A gyermekek átmeneti otthona a 119. § (1) bekezdésében meghatározott - a gyermekkel kapcsolatos - eseményről haladéktalanul értesíti a fenntartót és a törvényes képviselőt.

Elhelyezési feltételek

66. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában biztosítandó elhelyezési feltételekre a 124. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) Ha a gyermekek átmeneti otthona lakásotthoni formában működik, az elhelyezési feltételekre a 125. §-ban foglaltak az irányadóak.

Családok átmeneti otthona

Feladatai

67. § (1) A családok átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51. § (2) bekezdése szerinti átmeneti gondozást.
(2) Ha a családok átmeneti otthona más ellátási forma részeként működik, az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.
(3) A családok átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.
(4) A családok átmeneti otthona létesítésére a 110. §-ban foglaltak az irányadóak.
68. § A családok átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban foglaltak az irányadóak.

Befogadás

69. § (1) A családok átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti
a) a gyermek és a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
b) ha a szülő kiskorú, törvényes képviselőjét, valamint a gyermeke törvényes képviselőjét is.
(2) Ha a kiskorú szülő és törvényes képviselője, illetve gyermekének törvényes képviselője között vita merül fel az átmeneti otthonban való tartózkodás miatt, a gyámhivatal döntését kell kérni.

Elhelyezési feltételek

70. § (1) A családok átmeneti otthona a szülő és gyermeke együttes lakhatását otthonszerű elhelyezés formájában biztosítja.
(2) A családok átmeneti otthonának legalább 12, de legfeljebb 40 személy (felnőtt és gyermek együttes) ellátására alkalmasnak kell lennie.
(3) Az egyes családok elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani.
(4) A családok átmeneti otthonában biztosítani kell
a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,
b) a személyi tisztálkodásra,
c) az étkezésre,
d) közösségi együttlétre
szolgáló helyiségeket.

Ellátás

71. § (1) A családok átmeneti otthona a gyermek és a szülő számára biztosítja
a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,
b) tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget,
c) a textíliával történő ellátást, és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését,
d) szükség szerint ruházatot és élelmiszert,
e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket.
(2) A szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte, illetve akadályoztatása esetén a családok átmeneti otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke ellátásához, gondozásához.
72. § A családok átmeneti otthona a teljes körű ellátás mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt, így különösen a fiatal szülő, a családi krízis következtében védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára.
73. § (1) A 71-72. §-okban meghatározott ellátásra vonatkozóan az intézmény vezetője és az igénybevevő írásbeli megállapodást köt.
(2) A családok átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról külön jogszabály rendelkezik.

III. Fejezet

A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

74. § A szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: gondozott gyermek) számára biztosítani kell az otthont nyújtó ellátást, illetve a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását, valamint a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, gondoskodni kell továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásról.

2. Cím

AZ OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

75. § (1) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gondozott gyermek számára
a) teljes körű ellátást [Gyvt. 45. § (1) bekezdés],
b) családgondozást vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését [Gyvt. 53. § (1) bekezdés b) pont], illetve
c) utógondozást [Gyvt. 53. § (1) bekezdés c) pont]
kell biztosítani.
(2) A teljes körű ellátás keretében a gondozott gyermek számára
a) lakhatási lehetőséget, valamint legalább a 76-82. §-okban meghatározott ellátást, továbbá
b) testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő - a 83-84. §-okban meghatározott - nevelést, gondozást
kell nyújtani.

A teljes körű ellátás

76. § (1) A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai faladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet 5. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével.
(2) Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani.
77. § (1) A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz.
(2) A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható.
(3) Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről.
78. § A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítani kell legalább
a) a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat,
b) a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket,
c) 3 váltás ágyneműt.
79. § (1) Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket.
(2) A gondozott gyermek számára biztosítani kell a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit.
(3) A gondozott gyermek részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat.
80. § (1) A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében az ellátást nyújtó gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről.
(2) Az ellátást nyújtó gondoskodik a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről.
81. § Az életkora, betegsége, fogyatékossága vagy beilleszkedési zavara miatt speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges eszközök beszerzéséről az ellátást nyújtó gondoskodik.
82. § (1) A 6 éven felüli gondozott gyermeket - személyes szükségleteinek kielégítésére - havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) 5%-ánál a 6-10 éves,
b) 13%-ánál a 10-14 éves,
c) 18%-ánál a 14 év feletti
gyermek esetében.
(2) A zsebpénz összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével
a) gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője,
b) nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő,
havonta állapítja meg, és folyósítja.
(3) A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelője, nevelőszülője a 4. számú mellékletben foglalt zsebpénznyilvántartást vezeti.
(4) A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt.
(5) Az iskolai nevelés-oktatás szempontjából képezhetetlen tanköteles korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.

A gondozás, nevelés

83. § (1) A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak.
(2) A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani.
84. § (1) Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen
a) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre,
b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra,
c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre,
d) az egyéni elhelyezési tervre,
e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére,
f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,
g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.
(2) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét (törvényes képviselőjét), illetve gondozóját.
(3) Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak:
a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket,
b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra.
(4) Az ellátást nyújtó
a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson
aa) a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz,
ab) a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges,
ac) a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,
ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását,
ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz,
af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez,
ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez;
b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében
ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről,
bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről,
bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről.
85. § (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék.
(2) Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét.
(3) Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt.
(4) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.
(5) Az ellátást nyújtó biztosítja
a) gondozott gyermek környezetének állandóságát,
b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését,
c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön.

Engedély nélküli eltávozás

86. § (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: eltűnt gyermek), az ellátást nyújtó megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét.
(2) Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet.
(3) Az ellátást nyújtó az (1) bekezdés szerint értesíti az eltűnt gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is.
(4) Ha az eltűnt gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell.
(5) A gondozási helyére a rendőrség által visszakísért gyermek előkerüléséről a szülőt (törvényes képviselőt), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell.
(6) Az eltűnt gyermekekről az ellátást nyújtó nyilvántartást vezet, és arról - a hatóság megkeresésére - az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat.
(7) A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A családi kapcsolatok, a családgondozás

87. § (1) A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az ellátást nyújtó elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását.
(2) A kapcsolattartás formái különösen
a) a gondozott gyermek meglátogatása tartózkodási helyén, továbbá alkalmanként legfeljebb 2 napra történő elvitele (folyamatos kapcsolattartás),
b) a gondozott gyermek szabadságra történő elvitele (időszakos kapcsolattartás),
c) levelezés,
d) telefonkapcsolat,
e) ajándékozás, csomagküldés.
(3) Az eltávozásra, szabadságra vitel alkalmankénti időpontját és módját a gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás határozza meg. A hozzátartozó köteles a gondozott gyermekért a megjelölt időpontban megjelenni, és őt a megadott időben visszavinni.
(4) A gyermekotthon, más bentlakásos intézmény, valamint a nevelőszülői hálózat működtetője a gondozott gyermek, illetve a hozzátartozó kérésére indokolt esetben gondoskodik a gyermeknek a hozzátartozóhoz történő el- és visszakísérésről. A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének.
(5) A gondozott gyermeket a hozzátartozó a gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás szerint látogathatja. A látogatás alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermek és a hozzátartozó találkozása és a látogatás alatti együttléte kulturált formában és zavartalan körülmények között történhessen.
(6) A levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során az ellátást nyújtó a levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával jár el.
(7) A hozzátartozó a kapcsolattartás során köteles az ellátást nyújtó személlyel, illetve az ellátást nyújtó intézmény munkatársaival a gondozott gyermek érdekét szolgáló módon együttműködni, és az intézmény házirendjét betartani.
(8) Ha a kapcsolattartás kérdésében vita merül fel a hozzátartozó és a gyám között, a gyám köteles a gyámhivataltól döntést kérni.
88. § (1) Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről.
(2) A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyám kikéri a szülő véleményét.
(3) A gondozott gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről
a) a gyermekotthon rendszeresen - de legalább félévente - írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,
b) a hivatásos gyám legalább félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,
c) a nevelőszülő folyamatosan beszámol a szakszolgálatnak, hivatásos gyámnak, illetve megkeresésre a gyámhivatalnak, feltéve, hogy a hozzátartozóval közvetlen kapcsolatot tart.
(4) Az ellátást nyújtó jelzi a gyámhivatalnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél.
89. § (1) A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni.
(2) A családgondozó feladata különösen
a) a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,
b) a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,
c) az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,
d) a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,
e) a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése.

Az utógondozás

90. § (1) Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését vagy megszüntetését követően a gondozott gyermek, a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozás keretében kell segíteni.
(2) A volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - a más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek esetében - a szakszolgálat látja el. A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű, ha a gondozott gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember (a továbbiakban: utógondozó) látja el.
(3) Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják.
(4) Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott
a) visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd
aa) a hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,
ab) segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,
ac) segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,
ad) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,
ae) tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,
af) szükség szerinti rendszerességgel - de legalább havonta egyszer - felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról,
ag) legalább heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse;
b) utógondozói ellátásban részesül,
ba) segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,
bb) tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,
bc) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.
(5) A (4) bekezdés b) pontja esetén az utógondozó feladatait a gyermekotthon utógondozó részlegén, illetve az utógondozó otthonban dolgozó nevelő is elláthatja.
91. § (1) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához.
(2) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.
(3) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára.
(4) Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt.

3. Cím

AZ UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS

92. § (1) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára
a) szükség szerinti ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, továbbá
b) segítséget kell nyújtani azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek.
(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon lakhatási lehetőségről gondoskodik, és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt.
(3) Az ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt
a) vagyoni, jövedelmi viszonyaira,
b) egészségi állapotára és személyiségére,
c) családi körülményeire,
d) tanulmányai folytatására,
e) kötelezettségeire.
(4) Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
93. § (1) Az ellátást nyújtó nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti a szakszolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervek az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül értesítik a gyámhivatalt, és kezdeményezik az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem vette igénybe, és ennek okáról az ellátást nyújtót nem tájékoztatta.
(3) A gyámhivatalnak az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja
a) a nevelőszülő, ha vele szemben a fiatal felnőtt elfogadhatatlan magatartást tanúsít,
b) a gyermekotthon, az utógondozó otthon, ha a fiatal felnőtt a házirendet többször súlyosan megsérti.

4. Cím

A NEVELŐSZÜLŐ

A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai

94. § (1) A nevelőszülői hálózat szervezeti és működési rendjét a működtető SZMSZ-e határozza meg.
(2) A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.
95. § (1) A Nevr. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved-e
a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,
b) súlyos pszichotikus zavarban,
c) alkoholfüggőségben,
d) kábítószer-függőségben,
e) olyan betegségben, amely - akár időszakosan is - akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti.
(2) Ha a nevelőszülői hálózat működtetője a nevelőszülői tevékenység ellátása során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt a Nevr. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti orvosi vizsgálaton való részvételre kötelezheti.
(3) A nevelőszülői hálózat működtetője környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására. A környezettanulmány elkészítésére a működtető a gyermekjóléti szolgálatot is felkérheti.
(4) A működtetőnek háziorvosi igazolás beszerzésével meg kell győződnie arról, hogy a nevelőszülővel egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.
96. § (1) Ha a nevelőszülői feladat ellátására a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmas, a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a jelentkezőt a felkészítő tanfolyam időpontjáról. A felkészítés során a jelentkező számára át kell adni mindazokat az alapvető pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi ismereteket, amelyek a gyermek gondozásához, neveléséhez, gyámsága ellátásához szükségesek.
(2) A felkészítés két részből áll:
a) a nevelőszülői feladat ellátásához szükséges készségek fejlesztése (28 óra),
b) pedagógiai, egészségügyi, szociális és jogi ismeretek átadása (30 óra).
(3) A felkészítő tanfolyam oktatói képzésének szervezéséről, tananyagának kidolgozásáról a Népjóléti Minisztérium egyetértésével a Módszertani Intézet gondoskodik.
97. § (1) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a szakszolgálat nyilvántartásba veszi. A több megyére kiterjedően ellátást nyújtó működtető több szakszolgálattól is kérheti a nevelőszülő nyilvántartásba vételét.
(2) Amennyiben a szakszolgálat az elhelyezési javaslatában a nevelőszülőnél történő elhelyezést indítványozza a gyámhivatalnak, a javaslat megküldésével egyidőben a működtető megállapodást (Nevr. 2. §) köt a nevelőszülői feladatokra alkalmas személlyel.
(3) Amennyiben a gyámhivatal a nevelőszülőnél további gyermeket helyez el, a működtető az ideiglenes hatályú elhelyezésről, illetve a nevelésbe vételről szóló határozat kézhezvételét követően - a Nevr. rendelkezése szerint - módosítja a nevelőszülővel kötött megállapodást.
98. § (1) A működtető a Nevr. 21. §-ában meghatározott esetben gyermekgondozó foglalkoztatásával segíti a hivatásos nevelőszülőt feladatai folyamatos ellátásában.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására gyermekgondozóként elsősorban a hivatásos nevelőszülő házastársa, hozzátartozója foglalkoztatható részmunkaidőben vagy megbízásos jogviszony keretében.
99. § A működtető a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai felszereléseket.
100. § (1) A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését.
(2) A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen
a) a nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni gondozási nevelési tervének - a 84. § szerinti - a nevelőszülővel közösen történő elkészítése,
b) a nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal - de legalább 3 hetente - történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról,
c) a gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése, és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről,
d) tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő, illetve a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése,
e) ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, illetve ellátmányt a gyermekre fordítja-e,
f) a gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásának segítése.
(3) A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Nevr. 10. § (7) bekezdésében foglaltakat tapasztalja.
(4) A nevelőszülői hálózatot működtető a nevelőszülők számára biztosítja a rendszeres - félévente legalább 6 órában történő - továbbképzésen való részvétel lehetőségét. A továbbképzést a működtető is szervezheti. A továbbképzés tematikájának a kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a Módszertani Intézet módszertani levelére.

A nevelőszülő feladatai

Befogadás

101. § (1) A nevelőszülő befogadja
a) - a szakszolgálat kijelölése alapján - a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,
b) a gyámhivatal által nevelésbe vett
gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülőt jelölték meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti
a) a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,
b) a szakszolgálatot,
c) a gyermek törvényes képviselőjét,
d) az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gondozott gyermek vérszerinti szülőjét,
e) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
f) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek hivatásos pártfogóját.
(3) A nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem került a nevelőszülő gondozásába.
102. § (1) A nevelőszülő a nála elhelyezett gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét (a továbbiakban: saját gyermek), feltéve, hogy ehhez a saját gyermek törvényes képviselője hozzájárult. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a gondozott gyermek saját gyermekével történő együttes elhelyezését, haladéktalanul kezdeményezi a gyámhivatalnál a gondozási hely megváltoztatását olyan gondozási hely kijelölése érdekében, ahol az együttes elhelyezésük biztosítható.
(3) Ha a saját gyermek számára gyám kirendelése vagy más hatósági intézkedés kezdeményezése szükséges, a nevelőszülő megkeresi az illetékes szervet, ezzel egyidejűleg a megkeresésről tájékoztatja a törvényes képviselőt.
(4) A saját gyermek számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű ellátást nyújt. A gondozott gyermek saját gyermeke gondozásában részt vesz.
(5) A saját gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti
a) a szakszolgálatot,
b) a saját gyermek törvényes képviselőjét,
c) a nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét, valamint az átmeneti nevelt, és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti szülőjét,
d) a nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek szülőjének lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
103. § (1) A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) A nevelőszülő a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult.
(3) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a fiatal felnőtt gyermekével történő együttes elhelyezését, segítséget nyújt a személyes gondoskodás keretén belül olyan ellátási forma kereséséhez, amelyben a szülő és a gyermek együttes elhelyezése biztosítható.
(4) A fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű ellátást nyújt. A fiatal felnőtt saját gyermeke gondozásában részt vesz.
(5) A fiatal felnőtt, illetve gyermeke befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a szakszolgálatot, valamint a gyermek törvényes képviselőjét, ha az nem a fiatal felnőtt.
104. § (1) A nevelőszülő - ha rendelkezik a kora miatt speciális ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel és, ha erre kijelölték - a védőnő, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek számára a nevelőszülő az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű speciális ellátást nyújt.
(3) A gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti
a) a szakszolgálatot,
b) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, valamint
c) a védőnőt.

Elhelyezési feltételek

105. § (1) A gondozott gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-84. §-ok szerinti részletezett ellátást, gondozást, nevelést.
(2) A gondozott gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva.
(3) A nevelőszülő - a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően - biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson a hozzátartozóival, ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra, és biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő saját háztartásában, a gondozás helyén is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét.
(4) A nevelőszülő - az egyéni gondozási, nevelési tervnek megfelelően - elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen.
(5) A nevelőszülő haladéktalanul jelzi a működtetőnek, ha saját vagy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapotában bekövetkezett változás akadályozza a gyermek gondozásában, nevelésében vagy veszélyezteti a gyermek egészségét, fejlődését.

Az ellátás megszüntetése

106. § (1) A nevelőszülő a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti, illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátás nyújtását megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Az átadás megtörténtét a gyermeket átvevő személy aláírásával igazolja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti
a) a gyámhivatalt,
b) a szakszolgálatot,
c) a gyermek gyámját, illetve vagyonkezelő gondnokát,
d) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
e) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek hivatásos pártfogóját.
(3) A Nevr. 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a jogviszony megszűnéséről a működtető írásban értesíti a nevelőszülőt és - ha nem a szakszolgálat a működtető - a gyermekvédelmi szakszolgálatot, aki a változást feltünteti a férőhely-nyilvántartásban.
107. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek ellátását a nevelőszülő a szülő kérelmére, vagy a Gyvt.-ben meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes képviselőjének átadja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(2) A nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.
(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti
a) szakszolgálatot,
b) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
108. § (1) A nevelőszülő megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha
a) a Gyvt. 93. § (5) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,
b) a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.
(2) Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.
(3) Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.

5. Cím

A GYERMEKOTTHON

Feladatai

109. § (1) A gyermekotthon folytonos munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében a gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást.
(2) A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek szerint, alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat is. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.
(3) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

Létesítés

110. § (1) A gyermekotthon létesítésekor figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az
a) ne legyen a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésére káros környezetben,
b) tömegközlekedési eszközzel megközelíthető legyen.
(2) A gyermekotthon kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a helyi közösséggel, és elősegíti a gyermekek részvételét a helyi szervezetek életében.

Dokumentumok

111. § A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.
112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen
a) a napirendből adódó feladatokra,
b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására,
c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére,
d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],
e) az érdek-képviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására
vonatkozó előírásokat.
(2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdek-képviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá.
(3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.

Befogadás

113. § (1) A gyermekotthon befogadja
a) a szakszolgálat kijelölése alapján a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,
b) a gyámhivatal által nevelésbe vett
gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték meg.
(2) A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti
a) a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,
b) a szakszolgálatot,
c) a gondozott gyermek törvényes képviselőjét,
d) az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti szülőjét,
e) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
f) a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek hivatásos pártfogóját.
(3) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem érkezett meg a gyermekotthonba.
114. § A gyermekotthon a gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 102. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
115. § (1) A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.
(2) A gyermekotthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 103. § (2)-(5) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
116. § (1) A gyermekotthon - ha rendelkezik a kora miatt speciális ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel - a védőnő, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket. A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát is.
(2) Az (1) bekezdés szerint befogadott gyermekre vonatkozóan egyebekben a 104. § (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
117. § (1) A gyermekotthon átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy szülője (gondozója) elhagyta, és emiatt felügyelet nélkül maradt.
(2) A befogadásról a gyermekotthon értesíti a szakszolgálatot a gondozási napok nyilvántartása érdekében.
118. § (1) A gyermekotthon - amennyiben erre a szakszolgálat kijelölte - ideiglenesen befogadja
a) azt a gondozott gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint
b) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért, speciális ellátást és éjszakai bentlakást igénylő gyermeket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt gondozott gyermek befogadásáról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyermek gondozási helyét és egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak.
119. § (1) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a törvényes képviselőt a befogadott gyermekkel kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen
a) az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról,
b) a bűncselekmény áldozatává válásáról,
c) haláláról,
d) gyermeke születéséről,
e) iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről,
f) szabálysértési ügyéről,
g) büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjáról a gyermekotthon értesíti a szakszolgálatot is.

Az ellátás megszüntetése

120. § (1) A gyermekotthon a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti, illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátást megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Az átadás megtörténtét a gondozott gyermeket átvevő személy aláírásával igazolja.
(2) Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a gyermekotthon haladéktalanul értesíti
a) a gyámhivatalt,
b) a szakszolgálatot,
c) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
d) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek hivatásos pártfogóját.
121. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek ellátását a gyermekotthon a szülő kérelmére vagy a Gyvt.-ben meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes képviselőjének átadja.
(2) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.
(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti
a) szakszolgálatot,
b) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
122. § (1) A gyermekotthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha
a) a Gyvt. 93. § (5) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,
b) a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.
(2) Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.
123. § (1) A lakóhelyéről, gondozási helyéről önkényesen eltávozott, átmeneti gondozásra befogadott gyermek ellátását - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekotthon megszünteti, ha a gyermek törvényes képviselője a gyermekért jelentkezik a gyermekotthonban.
(2) Ha a törvényes képviselő - a gondozásról szóló értesítés kézhezvételét követő - 3 napon belül nem jelentkezik a gyermekért, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Ha a gyermekért jelentkező törvényes képviselő további átmeneti gondozást kér, a gyermekotthon tájékoztatja arról, hogy ennek biztosítása a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat feladata. Ha a törvényes képviselő a gyermek átvételét megtagadja, a gyermekotthon erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(4) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti
a) a gyermek törvényes képviselőjét,
b) a szakszolgálatot,
c) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.

Elhelyezési feltételek

124. § (1) A gyermekotthonnak legalább 12, de legfeljebb 40 fő ellátására alkalmasnak kell lennie.
(2) A gyermekotthonban a gondozott gyermek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (2) bekezdésében és a 127. § (1) bekezdésében foglalt eseteket.
(3) A csoport kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a csoportok nemek és életkorok szerint vegyes összetételűek legyenek, kivéve, ha ez nem szolgálja a gondozott gyermek egészséges személyiségfejlődését. Testvéreket csak kivételesen indokolt esetben lehet különböző csoportban elhelyezni. A kiskorú szülők és gyermekük együttes elhelyezését biztosítani kell.
(4) A csoport számára - a 127. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - önálló lakóteret kell biztosítani, amely háló-, tanulószobákból, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenkénti WC helyiségekből áll, és a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igényt az 5. számú melléklet tartalmazza.
(5) A gondozott gyermek személyes használati tárgyait és ruházatát a csoport lakóterében, társaiétól elkülönítetten kell elhelyezni.
(6) A több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonban ki kell alakítani
a) sportolásra alkalmas termet, illetve udvart,
b) látogatók fogadására alkalmas helyiséget,
c) a terápiás célú foglalkozásokhoz (pszichológiai, gyógypedagógiai), korrepetáláshoz szükséges csoportszobát.
(7) A gyermekotthoni csoportban a gondozott gyermekekkel foglalkozó munkatársak (nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó) számára a csoport lakóteréhez kapcsolódó önálló helyiséget kell biztosítani, ahol a gyermekkel szükségessé váló egyéni beszélgetéseket lefolytathatja, adminisztrációs feladatait végezheti, és éjszaka tartózkodhat.

Lakásotthon

125. § (1) A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése.
(2) A lakásotthonban legfeljebb 12 gondozott gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el.
(3) A lakásotthonban a gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára rendelkezésre álló önálló helyiségre a 124. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Speciális gyermekotthon

126. § (1) A speciális gyermekotthon a szakellátás keretében a - fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő vagy kora miatt sajátos szükséglettel bíró - gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodó ellátást biztosít.
(2) A speciális gyermekotthonban - a (4) bekezdésben és a 127. §-ban foglalt kivétellel - legfeljebb 15 fő helyezhető el.
(3) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja feladatkörébe tartozik a gyermekről való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a különleges gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve, ha a gyermeknek a különleges gondozást nem igénylő gondozott gyermekektől való külön elhelyezése szükséges, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését, vagy elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.
(4) A különleges ellátást igénylő gondozott gyermek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban.
127. § (1) A 0-3 éves korú gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban.
(2) A kizárólag 3 éven aluli gondozott gyermekekből álló csoport elhelyezésére és kizárólagos használatára biztosítani kell az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint:
a) egy csoportszobát, amely alvásra, játszásra és étkezésre szolgál,
b) a csoportszobával egybenyíló fürdőszobát,
c) teraszt, a levegőztetés céljára,
d) játszásra alkalmas kertterületet.
(3) A helyiség berendezését a gondozott gyermekek korösszetételének és fejlettségi szintjének megfelelően kell kialakítani, és a növekedő gyermekek igényei szerint kell változtatni.
128. § (1) 3 éven aluli gyermeket az a gyermekotthon (lakásotthon) fogadhat be, amelyben biztosított a következő
a) a szervezési feltételek körében
aa) a rendszeres és folyamatos orvosi ellátás,
ab) a területi védőnő rendszeres látogatása,
ac) a csecsemő, illetve kisgyermek folyamatos felügyelete, a gondozó állandó látó-, illetve hallótávolságon belüli tartózkodása;
b) személyi feltételek körében
ba) a csoportban a gyermekek gondozását, nevelését ellátó személyek között legalább 1 fő szakképzett csecsemő- és kisgyermek gondozónő alkalmazása,
bb) a csoportot ellátó valamennyi felnőtt alapvető - tanfolyami szintű - csecsemő, illetve kisgyermek gondozási-nevelési, elméleti és gyakorlati ismereteinek megléte;
c) a tárgyi feltételek körében
ca) a csecsemő, illetve a kisgyermek elhelyezésére, tartózkodására szolgáló helyiségekben a korosztály baleset-megelőzésére vonatkozó szabályok megtartása,
cb) a csecsemő, illetve a kisgyermek számára a külön játszóhely és elkerített szobarész,
cc) a csecsemő, illetve a kisgyermek ellátásához szükséges biztonságos, célszerű berendezési és felszerelési tárgyak, eszközök megléte.
(2) A gyermekotthonban és lakásotthonban nevelkedő csecsemő táplálásában az Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Intézet által kiadott módszertani levél az irányadó.

Utógondozó otthon

129. § (1) Az utógondozó otthon olyan gyermekotthon, amely a szakellátás keretében a fiatal felnőtt számára alaptevékenységként biztosítja az utógondozói ellátást.
(2) Az utógondozó otthon befogadhatja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és az ellátását a gyámhivatal elrendelte, az ellátás biztosítójaként az utógondozó otthont jelölte meg.
(3) A fiatal felnőtt befogadásáról az utógondozó otthon haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.
(4) Az utógondozó otthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadja annak gyermekét, feltéve, hogy a gyermek törvényes képviselője ehhez hozzájárult. A fiatal felnőtt gyermekével kapcsolatos teendőkre a 102. § (2)-(5) bekezdései az irányadók.
(5) Az utógondozó otthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha
a) a Gyvt. 93. § (5) bekezdés szerint megszűnik az ellátás,
b) a gyámhivatal határozatával megszünteti az ellátást.

A Népjóléti Minisztérium speciális gyermekotthonai

130. § (1) A Népjóléti Minisztérium országos illetékességgel speciális gyermekotthont működtet (a továbbiakban: NM gyermekotthon).
(2) Az NM gyermekotthona működésére a speciális gyermekotthonra vonatkozó rendelkezéseket - a 131-135. §-ban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
131. § (1) Az NM gyermekotthon - átmeneti időre - mindaddig biztosítja a 10. életévét betöltött, súlyos beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő átmeneti vagy tartós nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) teljes körű speciális ellátását, oktatását, képzését, amíg korábbi környezetéből való távolléte indokolt.
(2) Az NM gyermekotthonban annak a nevelésbe vett gyermeknek az elhelyezése indokolt, akinek a környezetéből való átmeneti kiemelését
a) tanulmányai folytatása, illetve befejezése, vagy
b) a fejlődésére hátrányos következményekkel járó személyes kapcsolatok megszakítása
indokolja.
132. § (1) Ha a gyám a nevelésbe vett gyermeknek az NM gyermekotthonban történő elhelyezését tartja indokoltnak, beszerzi az NM gyermekotthon igazgatójának előzetes nyilatkozatát az otthonba történő befogadásról.
(2) Az előzetes nyilatkozat megkérésekor a gyám az NM gyermekotthon igazgatójának megküldi a nevelésbe vett gyermek
a) pedagógiai és pszichológiai jellemzését,
b) iskolai bizonyítványának másolatát,
c) az átmeneti vagy tartós nevelését elrendelő határozatot,
d) nevelésbe vételekor készített környezettanulmányt,
e) egészségi állapotára vonatkozó iratokat.
133. § (1) A gyám a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatását, az NM gyermekotthonban történő elhelyezés engedélyezését a tanév első vagy második félévének kezdete előtt legalább 30 nappal korábban kérheti a gyámhivataltól. A kérelemhez mellékelni kell a 132. § szerinti előzetes nyilatkozatot.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőtől kivételesen indokolt esetben - a nevelésbe vett gyermek érdekében - el lehet térni, különösen a 131. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben.
(3) A gyámhivatalnak a gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek az NM gyermekotthonba történő kíséréséről.
(4) Az NM gyermekotthon vezetője az otthonban elhelyezett gyermek számára gyámul nem rendelhető.
134. § (1) A nevelésbe vett gyermeknek az NM gyermekotthonban történő elhelyezése tanulmányai befejezéséig, illetve az elhelyezését szükségessé tevő más okok megszűnéséig indokolt.
(2) Az NM gyermekotthon igazgatója a nevelésbe vett gyermek korábbi környezetbe való visszahelyezését javasolhatja a gyámhivatalnak, ha az NM gyermekotthonban történő elhelyezés további fenntartása már nem indokolt.
(3) Az NM gyermekotthoni elhelyezés megszüntetését követően a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a gyámhivatal határozatában megjelölt új gondozási helyére való kíséréséről.
135. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermeknek az NM gyermekotthonban tartózkodása tanulmányai befejezése érdekében nagykorúvá válását követően is indokolt, a gyermekotthon igazgatója a nevelésbe vett gyermek nagykorúságának elérése előtt három hónappal javaslatot tesz a gyámnak a gyermek utógondozói ellátásra történő felterjesztésére. A gyermekotthon igazgatója a javaslattal együtt megküldi a nevelésbe vett gyermek utógondozói ellátásra való befogadásáról szóló nyilatkozatot.
(2) Ha az NM gyermekotthonban elhelyezett fiatal felnőtt tanulmányait befejezte, de utógondozói ellátása továbbra is indokolt, ez irányú kérelmét az utógondozását elrendelő gyámhivatalnál terjesztheti elő.

6. Cím

A TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁS ÉS A SZAKSZOLGÁLAT

136. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell
a) a gondozási hely meghatározásával,
b) az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével,
c) a nevelőszülői hálózattal,
d) az örökbefogadás szakmai előkészítésével,
e) a gondozott gyermek gondozásával,
f) egyes gondozott gyermek gyámságával, gondnokságával,
g) a szaktanácsadással,
h) a nyilvántartással
kapcsolatos feladatokat.

A szakszolgálat feladatai

Javaslat a gondozási hely meghatározásához

137. § (1) A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat - a gyámhivatal megkeresésére - elkészíti a gyermekre vonatkozó szakvéleményt, valamint az erre alapozott elhelyezési javaslatot.
(2) A szakvélemény elkészítéséhez el kell végezni a gyermek személyiségvizsgálatát, melynek célja a gyermek egészségi, illetve személyiségállapotának meghatározása.
(3) A vizsgálat keretében
a) az egészségügyi vizsgálat megállapítja a testi fejlettséget, az esetleges testi, illetve érzékszervi fogyatékosságokat, betegségeket és idegrendszeri károsodásokat,
b) a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat a rendelkezésre álló adatok és dokumentáció, valamint a gyermek megfigyelése, és megfelelő vizsgálati módszerek segítségével megállapítja a gyermek értelmi képességeinek szintjét, valamint személyiségfejlettségének fokát, neveltségi állapotát, továbbá a személyiségfejlődés, illetőleg a magatartás esetleges zavarainak okát és természetét.
(4) Fogyatékos gyermek esetében a szakszolgálat beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt.
(5) Az egyes részvizsgálatok elvégzésétől akkor lehet eltekinteni, ha két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. A vizsgálatok eredményei alapján a gyermekről a szakszolgálat szakvéleményt készít.
(6) Az elhelyezési javaslat előkészítése során a szakszolgálat figyelembe veszi a gyámhivatal által rendelkezésére bocsátott, a korábbi gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratokat.
(7) Az elhelyezési javaslatot a szakszolgálat a Gyvt. 82. § (2) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével készíti el, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, illetve a kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermek hozzájusson a szükséges különleges ellátáshoz. Több telephellyel működő gyermekotthon esetében az elhelyezési javaslatot telephely szerint kell megtenni.
(8) Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az értekezletre meg kell hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat, illetve a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét, akiknek a szakszolgálat által előterjesztett elhelyezési javaslatra vonatkozó véleményét írásban kell rögzíteni. A gondozási hely képviselője a fenntartója egyetértésével vállalhatja a más megye (illetve a főváros) ellátási kötelezettsége alá tartozó gyermek befogadását.
(9) A javaslatot és annak indokolását írásban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a (8) bekezdésben meghatározott személyek véleményét is. A javaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül kell a gyámhivatal részére megküldeni.

Javaslat a gondozási hely megváltoztatásához

138. § (1) A szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal az elhelyezési döntését alapította, illetve, ha az a gyermek érdekében más okból szükséges.
(2) A gondozási hely megváltoztatását célzó javaslat kialakítására a 137. § (7)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Egyéni elhelyezési terv készítése

139. § (1) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére elkészíti - a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a hivatásos gyám bevonásával - a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet.
(2) Az elhelyezési terv elkészítésére a szakszolgálat értekezletet hív össze, amelyre meghívja az (1) bekezdésben felsorolt személyeket. A szakszolgálat, illetve a meghívott személyek további a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselőit is meghívhatják, illetve olyan további személyeket, akiket az elhelyezési terv megvalósítása iránt, illetve, akik a megvalósításhoz hatékony segítséget nyújthatnak.
140. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen a gondozott gyermek saját családjába történő visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családot pótló környezetbe kerülésének elősegítésére.
(2) Az egyéni elhelyezési tervnek a Gyer. 107. § (2)-(3) bekezdésében, illetve a Gyer. 113. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell tartalmaznia.
(3) A tervben külön fel kell tüntetni a gyámhivatal jóváhagyását igénylő rendelkezéseket.
141. § (1) A tervben meg kell jelölni azt a személyt, akinek gondozásába kerül a gyermek, az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetését követően. Általában annak a szülőnek vagy más közeli hozzátartozónak a gondozására kell bízni a gyermeket, aki őt az átmeneti nevelésbe vételkor jogszerűen tartotta magánál és gondozta. Amennyiben ez ellentétes a gyermek érdekeivel, a gyermek gondozását arra alkalmas más személynél kell biztosítani.
(2) A tervben meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. A határidő lejártakor felül kell vizsgálni, hogy ezek megvalósultak-e. A tervben meg kell határozni az egyes feltételek megteremtésének határidejét is.
(3) A tervben meg kell határozni
a) a gondozott gyermek és a szülő kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat és a kapcsolattartást segítő szolgáltatásokat,
b) azokat a feltételeket, melyeket a szülőnek biztosítani kell az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. megfelelő lakás, a megfelelő lakberendezés, a rendszeres jövedelem, az alkoholfüggőség, drogfüggőség rendeződése, az antiszociális magatartás megszüntetése stb.),
c) azokat a feltételeket, melyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. szüleihez vagy másokhoz fűződő személyes viszonyának megváltoztatása, az alkoholfüggőség vagy más kóros szenvedély rendeződése, az antiszociális magatartásának megszüntetéséhez stb.).
(4) A szülőt, illetve a gondozott gyermeket figyelmeztetni kell arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nem kötelező, de a teljesítés hiányában az átmeneti nevelés nem szüntethető meg.
142. § (1) Az egyéni elhelyezési tervben olyan szakmailag indokolt feltételek határozhatók meg, melyek rögzítése a gyermek, a szülő (törvényes képviselő), a családgondozók, illetve mások együttműködésének szervezéséhez szükségesek.
(2) A tervben a gondozott gyermek, illetve a szülő részére biztosítandó támogatásokat egyaránt rögzíteni kell. A terv tartalmazza ezek megnevezését és azt, hogy ki gondoskodik azok megszerzéséről.

Ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése

143. § (1) A szakszolgálat - a megyei, fővárosi önkormányzat felkérésére - kijelöli az ideiglenes gondozást igénylő,
a) Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért,
b) ideiglenes hatállyal elhelyezett,
c) gondozási helyéről önkényesen eltávozó gondozott
gyermeket ellátó nevelőszülőt és gyermekotthont.
(2) A szakszolgálat írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekotthont az ideiglenes gondozással kapcsolatos feladatokról, a gyermek bekerülésének lehetséges körülményeiről.
(3) Az ideiglenes gondozás ellátására
a) a nevelőszülő a feladatvállalását tartalmazó írásbeli nyilatkozata alapján, a nevelőszülői hálózatot működtető egyetértésével,
b) a gyermekotthon - a vezetője véleményének előzetes kikérése alapján - a fenntartó egyetértésével
jelölhető ki.
(4) Az ideiglenes gondozás ellátására az a nevelőszülő, illetve gyermekotthon jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek elkülönített elhelyezése biztosítható aktuális egészségi, illetve személyiségállapotukra és a bekerülés körülményeire figyelemmel. A 3 éven aluli gyermekek ideiglenes gondozására olyan nevelőszülőt, illetve gyermekotthont kell kijelölni, ahol a korosztály ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak.
(5) A nevelőszülők, illetve a gyermekotthonok kijelölésénél törekedni kell a megye, a főváros valamennyi - megközelítőleg azonos földrajzi nagyságú - körzetének ellátására.

A nevelőszülői hálózat működtetése

144. § (1) A szakszolgálat a nevelőszülői hálózat működtetését a 94-100. §-okban foglaltak szerint látja el.
(2) A nevelőszülői tanácsadó hivatásos gyámi, vagyonkezelő, illetve eseti gondnoki feladatot nem láthat el.

Az örökbefogadás előkészítése

145. § (1) A szakszolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi
a) a gyámhivatal határozatával örökbefogadhatóvá nyilvánított, illetve tartós nevelésbe vett,
b) a Gyvt.-ben meghatározott személyek, illetve intézmények által bejelentett örökbefogadható
gyermeket, és erről tájékoztatja a Módszertani Intézet.
(2) A szakszolgálat az örökbefogadási szándékkal jelentkező személyt a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerint nyilatkoztatja, és tájékoztatja az örökbefogadás feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat céljáról, jellegéről, valamint helyéről és időpontjáról, továbbá a családi és lakáskörülményeik feltárását szolgáló helyszíni tájékozódás időpontjáról. A családi és lakáskörülmények feltárására a szakszolgálat felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot is.
(3) A szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni kívánó személy nem szenved-e
a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,
b) súlyos pszichotikus zavarban,
c) alkoholfüggőségben,
d) kábítószer-függőségben,
e) olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.
(4) Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy
a) az örökbefogadási szándék motivációja,
b) a család élethelyzete,
c) az örökbefogadni szándékozó személy életkora és személyisége,
d) a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése
előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.
(5) A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelyének felkeresése során a helyszínen tájékozódik, hogy a lakókörnyezet, illetve a családi és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására, lehetőség szerint az együttélő családtagok véleményét ki kell kérni.
(6) A szakszolgálat a háziorvos szakvéleménye, a lélektani alkalmassági vizsgálat, valamint a helyszíni tájékozódás alapján kialakítja álláspontját az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát illetően, amelyről tájékoztatja az örökbefogadni szándékozót [Gyer. 38. § (6) bekezdés].
(7) A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés szerinti javaslatait, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát.
146. § (1) A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát megállapító gyámhivatali határozat alapján nyilvántartásba veszi az örökbefogadni szándékozót.
(2) Az örökbe fogadni szándékozókat az alkalmasságot megállapító gyámhivatali határozat kézhezvételekor az örökbefogadási szándék 145. § (2) bekezdése szerinti bejelentésének napjával kell az örökbefogadásra várakozók sorrendjébe besorolni.
(3) A nyilvántartásba vételről - amennyiben ehhez az örökbe fogadni szándékozó nyilatkozatával hozzájárult - a szakszolgálat értesíti a Módszertani Intézetet, valamint az örökbefogadni szándékozó személyt.
(4) A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni szándékozót, és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről, a felkészítés lehetőségéről.
(5) A szakszolgálat az örökbefogadásra alkalmas személyeket - amennyiben ezt igénylik - felkészíti az örökbefogadásra.
(6) Ha a nyilvántartásba vétel oka már nem áll fenn, a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozót a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése alapján törli a nyilvántartásából.
147. § (1) A szakszolgálat feladata a nyilvántartásában szereplő örökbe adható gyermekek számára, a nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozók közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása.
(2) Ha a nyilvántartásokban találnak olyan gyermeket, illetve örökbefogadásra várót, akik között az adatok alapján várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint törvényes képviselőjének a bevonásával dönt a személyes kapcsolat felvételének a lehetőségéről, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.
(3) Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó személy a szakszolgálat által a kiválasztott gyermekről nyújtott részletes tájékoztatás alapján találkozni kíván a gyermekkel, a szakszolgálat munkatársa megszervezi a kérelmezőnek a gyermekkel való személyes találkozását. A látogatás időpontjáról a gyermek törvényes képviselőjét értesíteni kell.
(4) A kérelmező további tájékoztatást kérhet a gyermekről az őt gondozó személytől, majd megtekintheti a gyermeket, de a gyermek nem tudhat arról, hogy a kérelmező őt örökbefogadási céllal látogatja meg.
(5) Amennyiben a kérelmező a megismerkedés alapján további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, a szakszolgálat, a gondozó intézmény (személy) és a törvényes képviselő által megállapított gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket.
(6) A személyes kapcsolatfelvételtől számított 30 napon belül a szakszolgálat - a gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával - kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek a kérelmező gondozásába történő kihelyezését, és erről a kérelmezőt tájékoztatja.
(7) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó kérelmére a javaslatot, a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt megküldi a gyámhivatal részére [Gyer. 45. § (2) bekezdés].
(8) A gondozásba történt kihelyezésről a szakszolgálat értesíti a Módszertani Intézetet.
(9) A szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.
(10) A szakszolgálat törli az örökbefogadható gyermekek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek az örökbefogadását a gyámhivatal jogerős határozattal engedélyezte, és erről a Módszertani Intézetet is értesíti.
148. § Ha a szakszolgálatot a Módszertani Intézet arról értesíti, hogy az országos nyilvántartásban szerepel olyan más megyei illetőségű vagy külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személy, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a szakszolgálat nyilvántartásában szereplő gyermekkel, a szakszolgálat a 147. § (2)-(10) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.

Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítése

149. § A szakszolgálat a 84. §-ban foglaltak szerint elkészíti az általa működtetett nevelőszülői hálózatnál, illetve a más bentlakásos intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.

Szakmai segítés, ellenőrzés és tájékoztatás

150. § (1) A szakszolgálat szakmailag folyamatosan segíti és ellenőrzi a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának gondozói, nevelői, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a szakszolgálat munkatársa szükség szerinti gyakorisággal, de legalább havonta egyszer köteles felkeresni a gondozóhelyet és találkozni a gondozott gyermekkel, a gondozóval, a gyámmal. A látogatás során tapasztaltakra vonatkozó megállapításait folyamatosan, írásban dokumentálnia kell.
(3) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, és javaslatot tehet a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására.
(4) A nevelésbe vételkor fennállt körülmények megváltozásakor, illetve a gyámhivatal megkeresésére a nevelésbe vétel éves felülvizsgálatakor a szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek
a) nevelésbe vételének megszüntetésére vagy fenntartására,
b) az elhelyezési tervének fenntartására vagy módosítására,
c) gondozási helyének megváltoztatására, új gyámjának kirendelésére, amennyiben ez szükséges.
151. § (1) A szakszolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását, illetve a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és erről megkeresésre, ennek hiányában félévente tájékoztatja a gyámhivatalt.
(2) Ha az átmeneti nevelt gyermek szülője önhibájából 1 éve nem tart rendszeres kapcsolatot a gyermekkel, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, valamint a szülő tartózkodási helyét az új tartózkodási hely megjelölése nélkül megváltoztatja, a szakszolgálat javasolhatja a gyámhivatalnak a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítását.
152. § Ha a szakszolgálat azt tapasztalja, hogy a gyám a kötelességeit nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyámi jogkör korlátozására, illetve a gyám felmentésére vagy elmozdítására.

Családgondozás, utógondozás

153. § (1) Amennyiben a gondozott gyermek gondozási helye nem gyermekotthonban van, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során
a) segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben,
b) közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,
c) segíti a gyermeket (fiatal felnőttet) önálló életvitelének kialakításában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítése során a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója és a gyermekjóléti szolgálat együttműködnek.

Szaktanácsadás

154. § A szakszolgálat a szakellátást nyújtó intézmények felkérésére szakmai segítséget nyújt
a) az intézmény szakmai programja, házirendje elkészítéséhez,
b) az intézmény szakmai átalakításának, megtervezéséhez, illetve kivitelezéséhez,
c) az intézmény egész tevékenységének vagy egyes részfeladatainak szakmai értékeléséhez,
d) továbbképzések szervezéséhez,
e) szakmai munkaközösségek működéséhez,
f) szakmai pályázati lehetőségek figyelemmel kíséréséhez és a pályázatok elkészítéséhez,
g) új szakmai módszerek, eszközök megismeréséhez,
h) egyéb - a szaktanácsadás keretébe tartozó - az intézmény által igényelt feladatok elvégzéséhez.

Nyilvántartás

155. § (1) A szakszolgálat az otthont nyújtó ellátást biztosító értesítése alapján nyilvántartást vezet az otthont nyújtó ellátásban, átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, fiatal felnőttek gondozási napjairól.
(2) A szakszolgálat 24 órás ügyeletet tart a gyámhivatal, valamint a Gyvt. 127. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szervek által kérhető adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében.
(3) Az ügyelet ad felvilágosítást az üres férőhelyekről, valamint az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőről és gyermekotthonról.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

156. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 47. § (2)-(3) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti
aa) a nevelőotthoni utógondozókról és a társadalmi pártfogókról szóló 3/1979. (IV. 19.) OM rendelet,
ab) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet 23-40. §-ai és az azt megelőző „Gyermekek napközbeni ellátása” cím, a 81. § (1) bek. a) pontja, 82. §-a, valamint az 1. számú melléklet I/4. pontja és a II/3./A pontja, továbbá a 2. számú melléklet I/4. pontja és a 3. számú melléklet I/4. pontja,
ac) a különleges gyermekotthonok létrehozásának és feladatainak átmeneti szabályozásáról szóló 1/1991. (I. 31.) NM rendelet;
b) visszavonásra kerül a gyermek- és ifjúságvédő intézetek rendtartásának bevezetéséről szóló 115/1978. (MK 11.) OM utasítás.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet
a) 1. számú mellékletének I/3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„3. Családsegítés
- családgondozói körzet (2500-3000 fő lakos):	családgondozó 1 fő
- családsegítő szolgálat/központ(30 ezer fő/lakos):	családgondozó 4 fő
családgondozó asszisztens 1 fő
pszichológus hetente napi 1 óra
jogász hetente napi 1 óra”
b) 2. számú mellékletének I/3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Ellátási forma	Intézményi munkakör	Képesítés)
„3. Családsegítés:	családgondozó	felsőfokú:
a)	társadalomtudományi: szociális munkás, szociális szervező, pedagógus, gyógypedagógus, szociálpedagógus, szociálpolitikus, pszichológus, szakirányú továbbképzésben mentálhigiéné szakon szerzett szakképzettség, népművelő, teológus;
b)	egészségügyi: orvos, védőnő;
családgondozó asszisztens	középfokú:
szociális asszisztens, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens, mentálhigiénés asszisztens.”

Átmeneti rendelkezések

157. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyek a 2. számú melléklet szerinti képesítési előírásoknak a rendelet hatálybalépésétől számított 8 éven belül kell, hogy megfeleljenek.
(2) A munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a 2. számú mellékletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik, de megfelel a 2. számú mellékletben egyébként előírt képesítési előírásoknak és
a) a rendelet hatálybalépésekor a vezető beosztást, vagy a munkakört betölti, illetve
b) a vezető beosztásba vagy a munkakörbe
ba) városban 2000. december 31-ig,
bb) községben 2002. december 1-jéig
megbízást, illetve kinevezést nyer.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt követően csak az a személy kaphat megbízást, illetve nyerhet kinevezést a 2. számú melléklet szerinti vezetői beosztásba vagy munkakörbe, aki szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti képesítési előírások alól felmentést annak - az intézménnyel a rendelet hatálybalépésekor közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló - személynek adhat, aki öregségi nyugdíjkorhatárát a rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül tölti be, továbbá annak a nevelőszülőnek, aki az adott szakterületen - nevelőszülőként - legalább 10 éve képesítés nélkül végzett munkát. A képesítési előírások alól felmentés adható az SOS gyermekfaluban legalább 10 éve SOS anyaként foglalkoztatott személynek is.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - e rendelet hatálybalépése után közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt, az adott munkakörre előírt szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóval a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával létesíthet.
(6) A nevelőszülői hálózat működtetője a rendelet hatálybalépését követő 2 év elteltével hivatásos nevelőszülői jogviszonyt csak az e rendeletben előírt szakképesítéssel rendelkező, illetve olyan személlyel létesíthet, aki a szakképzettség megszerzése érdekében képzésben már részt vesz.
(7) A rendelet hatálybalépésekor legalább már két éve nevelőszülői tevékenységet végző személyeknek továbbképzésen kell részt venniük, melyet a Módszertani Intézet által kidolgozott tananyag alapján, az ott kiképzett oktatók tartanak. A továbbképzés a 96. §-ban meghatározott felkészítő tanfolyammal egyenértékű.
(8) A helyettes szülői, illetve a nevelőszülői hálózatot működtető a rendelet hatálybalépését követő 2 év elteltével csak az e rendeletben előírt felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégzett személlyel létesíthet helyettes szülői, illetve nevelőszülői jogviszonyt.
(9) A rendelet hatálybalépése előtt munkakörök betöltésére, illetve vezetői állásra kiírt, folyamatban lévő pályázatokra a rendelet 2. számú mellékletében foglaltakat nem kell alkalmazni.
158. § A rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától számított
a) 4 hónapon belül az intézmény fenntartója köteles az intézmény alapító okiratát felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani,
b) 6 hónapon belül az intézmény köteles az SZMSZ-ét, a szakmai programját és a házirendjét felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani.
159. § (1) E rendelet hatálybalépésekor már működő intézmény fenntartója az 1. számú mellékletben a bölcsődei ellátásra, valamint a szakellátás formáira előírt létszámminimum követelmények végrehajtásáról az alábbi ütemezés szerint gondoskodik:
a) a szakmai munkakörökben alkalmazottak létszáma 2000. december 31-ig el kell, hogy érje a norma 75%-át,
b) a szakmai munkakörökben alkalmazottak létszáma 2002. december 1-jéig el kell, hogy érje az 1. számú melléklet szerinti létszámot.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor alkalmazásban álló, az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók létszáma az ellátott gyermekek számához viszonyítva nem csökkenhet.
160. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézményeknek a 66. §-ban, a 70. §-ban, a 124. § (1)-(2), (4), (6)-(7) bekezdéseiben, a 125. § (3) bekezdésében, a 126. § (2) bekezdésében, valamint a 127. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak 2002. december 1-jéig kell megfelelniük, azonban az e rendelet hatálybalépésekor nyújtott szolgáltatásaik feltételei és minősége nem romolhat.
(2) A 77. § (1) bekezdésében megjelölt mennyiségű ruházatot, valamint a 82. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű zsebpénzt 1999. január 1-jétől kell biztosítani az ellátásban részesülő gyermekek számára.
161. § A gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a bölcsődei ellátás körében dolgozók munkaruha ellátását legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától számított egy éven belül, a személyes gondoskodás egyéb formáiban dolgozók munkaruha ellátását legkésőbb 2000. december 1-jétől kell biztosítani.
162. § (1) A Gyvt. hatálybalépésekor az ideiglenes hatállyal beutalt, az intézeti elhelyezett, az intézeti vagy állami nevelt gondozott gyermek
a) otthont nyújtó ellátását a nevelésbe vétele felülvizsgálatáig folyamatosan biztosítani kell,
b) egyéni elhelyezési, valamint gondozási-nevelési tervét legkésőbb a nevelésbe vétel felülvizsgálatakor kell elkészíteni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor az NM gyermekotthonban tartózkodó intézeti, illetve állami nevelt gyermekek további ellátását a gyermekotthon folyamatosan biztosítja.
163. § (1) Ha a szakellátást olyan - magasabb vezető által irányított - önálló intézmény biztosítja, amely több gyermekotthont is magában foglal, az intézményben önálló szakmai egységeket kell kialakítani, amelyek legfeljebb 40 gyermeket befogadó
a) gyermekotthonból, vagy
b) 4-5 lakásotthonból
állnak.
(2) Az önálló szakmai egység szakmai programmal rendelkezik és élén gyermekotthon vezető áll, aki az egységben elhelyezett gondozott gyermekek számára gyámként kirendelhető.
164. § (1) Ha az általános iskolai és diákotthoni (kollégiumi) feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény átalakul többcélú - iskolai, diákotthoni (kollégiumi) és gyermekotthoni feladatot ellátó - közoktatási intézménnyé [Gyvt. 156. § (4) bek. a) pontja], az egy gyermekotthoni csoportban elhelyezett gyermekek száma a 8 főt nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bek. szerinti többcélú intézményben a gyermekotthont a 163. §-ban meghatározott szakmai egységként kell létrehozni.
165. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete II. pontjában meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézménynek az e rendelet 62. §-a szerinti gyermekek átmeneti otthona, a 109. §-a szerinti gyermekotthon (lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon), valamint a 145. §-a szerinti szakszolgálat minősül.
(2) A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik Részében a Beosztott pedagógusi munkakörök cím alatt megjelölt kollégiumi nevelő számára heti kötelező óraszámként előírt 30 órát - az (1) bekezdésben meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben - a nevelő, a pszichológus, a gyógypedagógus (logopédus) munkakörben foglalkoztatottra kell alkalmazni.