16/1998. (VI. 29.) KHVM rendelet

a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról szóló, Bernben, 1990. december 20-án kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A megerősítő okirat letétbe helyezése a Svájci Kormánynál 1996. október 1-jén megtörtént, ennek alapján a jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. október 1-jén lépett hatályba.)
A Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről szóló 1986. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról szóló, Bernben, 1990. december 20-án kelt jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e rendelettel kihirdetem.
2. § A Jegyzőkönyv magyar nyelvű fordítása a következő:
„A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményről (COTIF) Bernben, 1980. május 9-én aláírt Egyezmény (COTIF) 6. és 19. Cikke 2. §-ának értelmében a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) második Közgyűlésére Bernben került sor 1990. december 20-án.
Figyelemmel arra, hogy a COTIF rendelkezéseinek módosítása a nemzetközi közösség és a nemzetközi vasúti forgalom új szükségleteihez igazításuk érdekében szükségessé vált, a Szerződő Felek az alábbiakban állapodtak meg:

A Közgyűlés által elhatározott módosítások

I. CIKK

Az Egyezményre vonatkozó módosítások

1. Cikk
A COTIF 2. Cikkének 2. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A jelen bekezdés értelmében egy vonalon teljesített fuvarozásoknak minősülnek az egyéb, a vasúti fuvarozás kiegészítéseként a vasút felelősségére végzett belső fuvarozások.”
2. Cikk
(1) A COTIF 3. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A 2. Cikk 1-2. §-ában szereplő vonalakat, amelyeken ezeket a fuvarozásokat végrehajtják, két jegyzék tartalmazza: a CIV vonalak jegyzéke és a CIM vonalak jegyzéke.”
(2) A COTIF 3. Cikke 3. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Azoknak a vállalatoknak, amelyekhez a 2. Cikk 2. §-ában megjelölt és ezekbe a jegyzékekbe bejegyzett vonalak tartoznak, ugyanazok a jogaik és kötelességeik, mint amelyeket a CIV és a CIM Egységes Szabályok a vasutakra előírnak, azon eltérések fenntartása mellett, amelyek az egyes fuvarozási módok különleges üzemi feltételeiből adódnak, és amelyeket úgy kell kihirdetni, mint a díjszabásokat.”
3. Cikk
A COTIF 4. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Cikk Az alábbiakban az „Egyezmény” kifejezés a tulajdonképpeni Egyezményt, az 1. Cikk 2. §-ának második mondatában megjelölt Jegyzőkönyvet, a számvizsgálatra vonatkozó kiegészítő megbízást, valamint a 3. Cikk 1. és 4. §-ában megnevezett A)-B) Függeléket, valamint azok mellékleteit jelöli.”
4. Cikk
(1) A COTIF 7. Cikke 1. §-ának első két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Intéző Bizottság tizenkét Tagállam képviselőiből áll. A Svájci Államszövetség egy állandó hellyel rendelkezik.”
(2) A COTIF 7. Cikke 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Intéző Bizottság)
„a) megállapítja saját ügyrendjét, és kétharmados többséggel kijelöli azt a Tagállamot, amely a következő ötéves időszak alatt ellátja az elnöki tisztet.”
(3) A COTIF 7. Cikke 2. §-ának d) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„d) a vezérigazgatót és vezérigazgató-helyettest ötéves időtartamra nevezik ki és újraválaszthatók;”
5. Cikk
A COTIF 11. Cikkének 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A számviteli vizsgálatot a Svájci Kormány végzi az Egyezményhez csatolt kiegészítő meghatalmazás előírásai szerint és az Intéző Bizottság különleges utasításainak fenntartásával, a Szervezet Pénzügyi és Könyvelési Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően.”
6. Cikk
A COTIF 19. Cikkének 3. §-a a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-b) pont megjelölése b)-c) pontra változik:
„a) számvizsgálatra vonatkozó kiegészítő meghatalmazás;”
7. Cikk
A COTIF a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Szervezet (OTIF) előjogairól és mentességéről szóló Jegyzőkönyvet követően a következő melléklettel egészül ki:
„Kiegészítő meghatalmazás a számvizsgálatra
1. A számvizsgáló ellenőrzi a Szervezet számláit, beleértve minden treuhand/bizalmi alapot és külön számlát, amennyiben szükségesnek tartja, hogy meggyőződjék az alábbiakról:
a) a pénzügyi bizonylatok megfelelnek-e a Szervezet könyveinek és iratainak;
b) a pénzügyi műveleteket, amelyekre a bizonylatok vonatkoznak, a szabályoknak és az előírásoknak, valamint a költségvetés rendelkezéseinek, s más alkalmazott irányelveknek megfelelően hajtották-e végre;
c) a bankban vagy a pénztárban letétbe helyezett értékeket és készpénzt a letéteményesektől kapott közvetlen bizonylatok alapján megvizsgálták és ténylegesen megszámolták;
d) a belső ellenőrzés, beleértve a belső számviteli vizsgálatot, rendben van;
e) az aktívák és a passzívák minden elemét, valamint minden többletet és hiányt olyan eljárás szerint könyvelnek, amelyet kielégítőnek tart.
2. Csak a számvizsgáló jogosult a vezérigazgató által szolgáltatott igazolásokat és bizonylatokat egészben vagy részben megerősíteni. Amennyiben célszerűnek tartja, a pénzügyi műveletekre vagy szállításokra és az anyagra vonatkozó minden bizonylatot behatóan megvizsgálhat és ellenőrizhet.
3. A számvizsgáló mindenkor szabadon hozzájuthat minden könyvhöz, irathoz, könyvelési bizonylathoz és egyéb információhoz, amelyekre véleménye szerint szüksége van.
4. A számvizsgáló nem jogosult a számlák rovatainak egyikét vagy másikát elutasítani, ellenben késedelem nélkül felhívja a vezérigazgató figyelmét minden olyan műveletre, amelynek helyessége vagy célszerűsége számára vitathatónak tűnik, hogy így az a szükséges intézkedéseket megtehesse.
5. A számvizsgáló a pénzügyi bizonylatokat a következő szavakkal erősíti meg és írja alá: „A szervezet pénzügyi bizonylatait az ...... december 31-ével végződő üzleti évre megvizsgáltam. A vizsgálat magában foglalta a könyvelési módszerek általános elemzését és a könyvelési bizonylatok és más igazolások ellenőrzését, amelyeket a körülmények szükségessé tettek.”
Adott esetben ez a megerősítés kiterjed arra, hogy
a) a pénzügyi bizonylatok a számításba jövő időszak végén a pénzügyi helyzetet, valamint az ezen időszak folyamán végrehajtott műveletek eredményét kielégítő módon tükrözik-e;
b) a pénzügyi bizonylatokat az említett könyvelési elveknek megfelelően készítették-e el;
c) a pénzügyi alapelveket a megelőző üzleti évben érvényben volt módozatoknak megfelelően alkalmazták-e;
d) a pénzügyi műveleteket a szabályokkal és előírásokkal, valamint a költségvetési rendelkezésekkel és más alkalmazható irányelvekkel összhangban hajtották-e végre.
6. A számvizsgáló a pénzügyi műveletekről készített jelentésében kitér
a) az általa végzett vizsgálat természetére és mértékére;
b) a számlák teljességére és pontosságára vonatkozó elemekre, szükség esetén beleértve
- a számlák helyes értelmezéséhez és értékeléséhez szükséges tájékoztatást,
- minden összeget, amelyet be kellett volna szedni, amely azonban a számlában nem szerepel,
- minden összeget, amely egy rendes vagy feltételes kiadási kötelezettség tárgya volt, és amelyet nem könyveltek, vagy amelyet a pénzügyi bizonylatoknál nem vettek figyelembe,
- azokat a kiadásokat, amelyekre nem mutattak be elegendő bizonylatot,
- nyilatkozatot, hogy a könyveket megfelelően vezetik-e; azokat az eseteket, amikor a pénzügyi kimutatások vezetése az általánosságban elismert és állandóan alkalmazott könyvelési elvektől eltér, ki kell emelni;
c) más kérdésekre, amelyekre az Intéző Bizottság figyelmét fel kell hívni, mint például:
- csalási vagy feltételezett csalási esetek,
- a Szervezet pénzalapjának vagy más kötelezettségeinek pazarlása vagy megengedhetetlen felhasználása (akkor is, ha az ilyen műveletekre vonatkozó számlákat rendben vezetik),
- az olyan kiadások, amelyeknél fennáll a veszély, hogy azok a Szervezetre utóbb jelentős költségeket róhatnak,
- a bevételek és kiadások vagy a szállítások és anyagok ellenőrzési rendszerének általános vagy sajátos hiányosságai,
- azok a kiadások, amelyek az Intéző Bizottság szándékainak nem felelnek meg, figyelembe véve a költségvetésen belül természetszerűen előforduló átcsoportosításokat,
- hiteltúllépések, figyelembe véve a költségvetésen belül természetszerűen előforduló átcsoportosításokat,
- azon kiadások, amelyek a meglévő engedélyeknek nem felelnek meg;
d) a szállításokra és az anyagra vonatkozó azoknak a számláknak a pontosságára vagy pontatlanságára, amelyeket a leltárfelvétel és a könyvek vizsgálata után állítottak ki.
Ezen túlmenően a jelentés olyan műveletekre is rámutathat, amelyeket egy megelőző üzleti évben könyveltek, és amelyekre vonatkozóan új információk állnak rendelkezésre, vagy olyan műveletekre, amelyekre egy későbbi üzleti év során kerül sor, és amelyekre vonatkozóan az Intéző Bizottság tájékoztatása előzetesen is kívánatos.
7. A számvizsgálónak semmi körülmények között sem szabad jelentésében kritikát gyakorolni anélkül, hogy a vezérigazgató előzetesen megfelelő lehetőséget ne kapna állásfoglalásra.
8. A számvizsgáló az Intéző Bizottsággal és a vezérigazgatóval közli a számvizsgálattal összefüggő megállapításait. Ezenkívül minden olyan észrevételt megtehet, amelyet a vezérigazgató pénzügyi jelentésével kapcsolatosan helyénvalónak tart.
9. Amennyiben a számvizsgáló csak egy összefoglaló vizsgálatot végzett, vagy nem kaphatott elegendő igazolást, köteles ezt megerősítésében és jelentésében megjegyezni, és e megjegyzés okait, valamint a pénzügyi helyzetre és a könyvelt pénzügyi műveletekre gyakorolt következményeket egyenként kifejteni.”

II. CIKK

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) A) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályokra (CIV) vonatkozó módosítások

1. Cikk
A CIV 1. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A 2., 3. és 33. Cikkekben megállapított kivételek fenntartásával az Egységes Szabályokat kell alkalmazni minden olyan nemzetközi fuvarokmánnyal végzett személy- és poggyászfuvarozásra, beleértve a személygépkocsit is, amely legalább két Állam területét érintő útvonalon érvényes és kizárólag olyan vonalakat foglal magába, amelyeket az Egyezmény 3. és 10. Cikkeinek megfelelően összeállított jegyzékbe felvettek, valamint adott esetben az Egyezmény 2. Cikk 2. § szerinti azonos elbírálás alá eső fuvarozásokra.
Az Egységes Szabályokat kell alkalmazni a vasút felelősségére az utasok halála és sérülése esetében azokra a személyekre is, akik egy, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) hatálya alá tartozó szerződés alapján fuvarozott küldeményt kísérnek.”
2. Cikk
A CIV 14. Cikkének 1. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Személygépkocsik fuvarozásánál a vasút előírhatja, hogy az utasok a fuvarozás alatt a személygépkocsiban maradjanak.”
3. Cikk
A CIV 17. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A nemzetközi díjszabások bizonyos feltételek mellett megengedhetik állatoknak és az 1. §-ban nem említett tárgyaknak, valamint utánfutóval, vagy a nélkül feladott gépjárműveknek útipoggyászként történő fuvarozását.
A személygépkocsik fuvarozási feltételei külön tartalmazzák a fuvarozásra történő felvétel, elszámolás, berakás és elfuvarozás feltételeit, a fuvarokmány alakját és tartalmát, amelyen fel kell tüntetni a CIV rövidítést, a kirakási és kiszolgáltatási feltételeket, valamint a gépkocsivezetőnek a járműve berakásával és kirakásával kapcsolatos kötelezettségeit.”
4. Cikk
(1) A CIV 41. Cikkének címe, valamint 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Személygépkocsik
1. § Ha a személygépkocsit a vasútnak felróható okból késedelmesen rakják be, vagy késedelmesen szolgáltatják ki, a vasút abban az esetben köteles kártérítést fizetni, ha a jogosult bizonyítja, hogy abból kára származott, ennek összege azonban nem haladhatja meg a gépkocsi fuvardíját.”
(2) A CIV 41. Cikkének 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A gépkocsi teljes vagy részleges elveszése esetében az igényjogosult bizonyított káráért fizetendő kártérítést a gépkocsi mindenkori értéke szerint számítják, és ez a 8000 elszámolási egységet nem haladhatja meg.”
(3) A CIV 41. Cikkének 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A gépkocsiban elhelyezett tárgyakban bekövetkezett kárért a vasút csak annyiban felel, amennyiben az a vétkességére visszavezethető. A kártérítés teljes összege az 1000 elszámolási egységet nem haladhatja meg.
A gépkocsin kívül elhelyezett tárgyakért a vasút csak szándékosság esetén felel.”
(4) A CIV 41. Cikkének 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a cikk a következő új 6. §-sal egészül ki:
„5. § Pótkocsi, rakománnyal vagy a nélkül egy gépkocsinak számít.
6. § Egyebekben a személygépkocsik fuvarozására az útipoggyászra megállapított felelősségi szabályokat kell alkalmazni.”
5. Cikk
A CIV 42. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. Cikk A felelősség korlátozására vonatkozó jog megszűnése
Az Egységes Szabályok 30., 31. és 38-41. Cikkeiben foglalt felelősségkorlátozások, valamint a belföldi jog rendelkezései, amelyek a kártérítést meghatározott összegre korlátozzák, nem alkalmazhatók, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a vasút követett el, akár szándékosan, akár gondatlanságból vagy annak tudatában, hogy ilyen kár valószínűleg bekövetkezik.”
6. Cikk
A CIV 43. Cikk címe helyébe a következő szövegrész lép, valamint a Cikk a következő 1. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 1-4. §-ok számozása 2-5. §-ra változik:
„A kártérítési összeg átszámítása és kamatozása
1. § Amennyiben a kártérítési összeg kiszámításánál külföldi pénznemben kifejezett összeget kell átszámítani, az átszámítást a kártérítési összeg kifizetésének napján és helyén érvényes árfolyamon kell végezni.”
7. Cikk
A CIV 53. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A jogosult elveszti a vasútnak az utasok halála és megsérülése esetében fennálló felelősségén alapuló minden igényét, ha a balesetet legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy a kárról tudomást szerzett, valamelyik vasútnál, amelynél a 49. Cikk 1. § értelmében a felszólamlás benyújtható, be nem jelenti.”
8. Cikk
A CIV 55. Cikke 2. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § A fuvarozási szerződésből eredő egyéb igények egy év alatt évülnek el.)
„Az elévülési idő azonban két év olyan kár megtérítésére irányuló igény esetében, amely bizonyíthatóan akár a károkozás szándékával, akár gondatlanul és ilyen kár valószínű bekövetkezésének tudatában elkövetett cselekményre vagy hanyagságra vezethető vissza.”

III. CIKK

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függelékének, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályokra (CIM) vonatkozó módosítások

1. Cikk
A CIM 1. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A 2. Cikkben megállapított kivételek fenntartásával az Egységes Szabályokat kell alkalmazni mindazokra az áruküldeményekre, amelyeket közvetlenül fuvarlevéllel olyan útvonalra adnak fel fuvarozásra, amely legalább két Tagállam területét érinti és kizárólag olyan vonalakat foglal magában, amelyeket az Egyezmény 3. és 10. Cikkeinek megfelelő jegyzékbe felvettek, valamint adott esetben az Egyezmény 2. Cikk 2. § második bekezdés szerinti, azonos elbírálás alá eső fuvarozásokra.”
2. Cikk
A CIM 18. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Cikk Felelősség a fuvarlevélbe írt bejegyzésekért
A feladó felelős az általa a fuvarlevélbe írt adatok helyességéért. Viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból származnak, hogy ezek az adatok helytelenek, pontatlanok vagy hiányosak, vagy azok nem a részükre kijelölt helyen vannak.”
3. Cikk
A CIM 40. Cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a cikk 4. §-a hatályát veszti:
„2. § A kártérítés összege azonban nem lehet több, mint a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja után 17 elszámolási egység.”
4. Cikk
A CIM 43. Cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Ha a fuvarozási határidő túllépése esetén kár keletkezett, beleértve az áru megsérülését is, a vasút köteles kártérítést fizetni, ennek összege azonban a fuvardíj négyszeresét nem haladhatja meg.”
5. Cikk
A CIM 44. Cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. Cikk A felelősség korlátozására vonatkozó jog megszűnése
A 25., 26., 30., 32., 33., 40., 42., 43., 45. és 46. Cikkekben foglalt felelősséghatárokat nem alkalmazzák, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a vasút követett el, akár egy ilyen kár előidézésének szándékával akár gondatlanságból vagy annak tudatában, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik.”
6. Cikk
A CIM 47. Cikkének címe helyébe a következő szövegrész lép, valamint a Cikk a következő 1. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 1-3. §-ok számozása 2-4. §-ra változik:
„Kártérítés átszámítása és kamatozása
1. § Ha a kártérítés kiszámítása során külföldi pénznemben kifejezett összegeket kell átszámítani, akkor az átszámítást a kártérítés fizetésének napján és helyén érvényes árfolyamon kell végezni.”
7. Cikk
A CIM 58. Cikke 1. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a d) pont hatályát veszti:
(Az elévülési idő mégis két év, a következő igények esetében:)
„c) szándékosságra visszavezethető kár megtérítésére irányuló igény olyan kár megtérítésére irányuló igény, amely vagy a károkozás szándékával vagy gondatlanul és ilyen kár valószínű bekövetkezésének tudatában elkövetett cselekményre vagy hanyagságra vezethető vissza.”

IV. CIKK

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás
1. § A jelen Jegyzőkönyv 1991. június 30-ig, Bernben, a Svájci Kormánynál, mint Letéteményes Kormánynál van elhelyezve, hogy mindazon államok aláírhassák, amelyeket a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet (OTIF) második Közgyűlésére meghívtak.
2. § A COTIF 20. Cikke 1. §-ának rendelkezései szerint a jelen Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, jóvá kell hagyni vagy el kell fogadni; a megerősítésről, az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okmányt a lehető leghamarabb letétbe kell helyezni a Letéteményes Kormánynál.

V. CIKK

Hatálybalépés

A jelen jegyzőkönyvbe foglalt határozatok az azon hónapot követő 12. hónap első napján lépnek hatályba, amelyben a Letéteményes Kormány értesítette a Tagállamokat a COTIF 20. Cikk 2. § feltételeit teljesítő okmány letétbe helyezéséről.

VI. CIKK

Csatlakozás

Azok az államok, amelyek az OTIF második Közgyűlésére meghívást kaptak, és a jelen Jegyzőkönyvet a IV. CIKK 1. §-ban megszabott határidőn belül nem írták alá, ahhoz a csatlakozási okmánynak a Letéteményes Kormánynál történő letétbe helyezésével csatlakozhatnak.

VII. CIKK

Kapcsolat a COTIF és a Jegyzőkönyv között

Csak a COTIF tagállamai lehetnek e Jegyzőkönyv szerződő felei.

VIII. CIKK

A Jegyzőkönyv szövege

A jelen Jegyzőkönyvet francia nyelven szövegezték és írták alá.
A francia szöveghez német, angol, arab, olasz és holland nyelvű fordításokat mellékelnek.
Kizárólag a francia szöveg hiteles.
Ennek hiteléül a Kormányaik által meghatalmazott alulírottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Bernben, ezerkilencszázkilencven december huszadikán, egyetlen eredeti példányban, francia nyelven, amelyet a Svájci Államszövetség levéltárában helyeznek letétbe. Mindegyik szerződő Állam egy hiteles másolatot kap.”
3. § (1) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (a továbbiakban: COTIF) A) Függelékének végrehajtásáról szóló kiegészítő határozmányokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A COTIF B) Függelékének végrehajtásáról szóló kiegészítő határozmányokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
4. § Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. október 1-jétől kell alkalmazni.