1/1998. (I. 12.) PM rendelet

a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban szóló 42/1996. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban szóló 42/1996. (XII. 28.) PM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítom:
1. § (1) A Rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„b) a kincstári fiókok: a Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatainak ellátására megyénként és Budapesten szervezett egységek. A Kincstár ügyfele vonatkozásában kincstári fiók alatt mindig az ügyfél számláját vezető kincstári fiókot kell érteni.”
(2) A Rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e rendeletben eltérően nem szabályozott kérdések tekintetében a pénzforgalomról szóló hatályos 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés (a továbbiakban: MNB rendelkezés) szabályai az irányadók.”
2. § (1) A Rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó ügyfelek, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére számla megnyitását, megszüntetését, a számla-törzsadatokban bekövetkező módosítást a Kincstár központjától kell kérnie az arra külön jogszabályban felhatalmazott szervnek.”
(2) A Rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a Kincstár által rendszeresített „Intézmény- és Számla-törzsadatok bejelentése” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Kincstár központjához.”
(3) A Rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kincstári körbe tartozó újonnan alapított költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlanyitásakor a nyomtatványon a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv igazolja a törzskönyvi nyilvántartás adatait.”
(4) A Rendelet 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A számla megnyitásáról, megszüntetéséről, a számla-törzsadatokban bekövetkező változásokról a Kincstár írásban tájékoztatni köteles a számla megnyitására, megszüntetésére külön jogszabályban felhatalmazott szervet, a számlatulajdonost, a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet, valamint az MNB rendelkezésben meghatározott szerveket.”
3. § A Rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlanyitására, megszüntetésére a 3. § (2) bekezdésben foglalt nyomtatványt kell alkalmazni.”
4. § (1) A Rendelet 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számla felett rendelkezők bejelentésére, valamint a számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, rendelkezési jogosultságának igazolására a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) A Rendelet 5. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
5. § (1) A Rendelet 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számlatulajdonos költségvetési szerv költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve, egysége számára pénzforgalmi betétkönyv nyitható.”
(2) A Rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A betétkönyv megnyitására, megszüntetésére irányuló kérelmet a Kincstár fiókjánál kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a finanszírozó számlatulajdonos költségvetési szerv és a betétkönyv tulajdonos költségvetési szerv adatain kívül a betétkönyv kezelésére kijelölt postahivatal adatait is.”
(3) A Rendelet 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az előirányzat-felhasználási keret számlához kapcsolódó „K” jelzésű pénzforgalmi betétkönyvbe jóváírás csak a Kincstár által vezetett számláról teljesíthető.
A társadalombiztosítási költségvetési szervek ellátási számláihoz és a bíróságok letéti számláihoz kapcsolódóan „KK” jelzésű pénzforgalmi betétkönyvek nyithatók, melyek javára befizetés is teljesíthető.”
6. § (1) A Rendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstárhoz beérkezett fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatok teljesítésére, valamint a hozzá beérkezett megbízások összegének a kedvezményezett számlatulajdonos számláján történő jóváírására vonatkozó szabályokat az e rendeletben - a kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) és az államháztartási egyedi azonosító (a továbbiakban: ÁHT-azonosító) használat körébe vont számlákra - meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kincstár a fiókokban közzétett hirdetményben határozza meg a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja, ezen belül azt az időpontot ameddig a befogadott, illetve a beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott további megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat - ha a megbízó későbbi határidőt nem jelöl meg - legkésőbb a következő munkanapon teljesíti a Kincstár.”
(2) A Rendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kincstár a kincstári körbe tartozó, valamint a kincstári körre vonatkozó szabályok szerint finanszírozott költségvetési szervek, fejezetek által benyújtott azon egyéb bizonylatokat, amelyek befolyásolhatják a számlákról felhasználható előirányzat-felhasználási keret összegét, és azok a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelnek nyilvántartásában köteles olyan módon átvezetni, hogy a számlatulajdonos legkésőbb a benyújtást követő második munkanapon már annak figyelembevételével rendelkezhessen a számlája felett.”
7. § (1) A Rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„Fizetési módok
7/A. § (1) A Kincstárban alkalmazható fizetési módok a következők:
a) átutalás:
1. egyszerű átutalás,
2. csoportos átutalás;
b) beszedési megbízás:
1. azonnali beszedési megbízás,
2. csoportos beszedési megbízás,
3. határidős beszedési megbízás;
c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
kincstári kártya;
d) készpénzfizetés.
A fizetési módokra vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csoportos átutalási megbízásokat a kincstári számlatulajdonosoknak a Kincstárral kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani. A csoportos fizetési megbízás speciális részletes eljárási szabályainak meghatározására a Kincstár elnöke jogosult.
(3) Megállapodáson alapuló azonnali beszedési megbízás esetében a Kincstárfiókhoz benyújtandó felhatalmazó levélnek - amennyiben az abban megjelölt terhelendő számla KTK vagy ÁHT-azonosító használatára kötelezett - tartalmaznia kell a kiadási KTK-t vagy ÁHT-azonosítót.
(4) Határidős beszedési megbízás esetében - amennyiben a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT-azonosító használatára kötelezett - a Kincstárfiókhoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadási, illetve bevételi KTK-t vagy ÁHT-azonosítót.”
(2) A Rendelet a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„Fedezetigazolás
7/B. § A fedezetigazolás, valamint a fedezetigazolás összegének elkülönített fedezetbiztosítási számlán történő kezelése a Kincstárban azzal az eltéréssel történik, hogy a kincstári számlatulajdonosnak a fedezetigazolást megelőzően intézkednie kell a fedezetbiztosítási számla megnyitásáról.
A Kincstár fedezetigazolást kizárólag a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetről ad ki.”
8. § A Rendelet V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„V.
A kincstári tranzakciós kódok és az államháztartási egyedi azonosító számok alkalmazása”
9. § (1) A Rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozók, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek a pénzforgalmi műveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben meghatározott esetekben KTK-t és ÁHT-azonosítót kötelesek alkalmazni.”
(2) A Rendelet 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KTK közlése alól mentességet élvező számlák körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségre.”
(3) A Rendelet 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A használandó KTK-kat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A Kincstár elnöke a pénzforgalommal kapcsolatos információs igények kielégítésével, valamint a kiemelt előirányzatokban bekövetkező változásokkal összhangban jogosult a KTK-k megváltoztatására, új KTK-k használatának elrendelésére az érintettek előzetes tájékoztatásával és egyetértésével.”
(4) A Rendelet 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A KTK feltüntetése nélküli, vagy nem létező KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstárfiókja nem teljesíti. A Kincstárfiókja nem teljesíti a fizetési megbízást abban az esetben sem, ha a kiemelt előirányzaton nem áll rendelkezésre a megbízás teljesítéséhez szükséges szabad keret.
A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK feltüntetésével érkező bevétel jóváírásra kerül, azonban a kincstári körbe tartozó ügyfél, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szerv annak terhére csak a megfelelő kiemelt bevételi előirányzatra történő rendezését követően tud kifizetést teljesíteni, a nem azonosított bevétel visszautalása kivételével. A nem azonosított bevételeket a Kincstárfiók a napi számlakivonatban tételesen szerepelteti.”
(5) A Rendelet 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése, jogcímek közötti helyesbítés esetén alkalmazhatók.”
(6) A Rendelet 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A KTK-t az MNB rendelkezés által rendszeresített Pf. 1. nyomtatványszámú 2 példányos átutalási megbízás közlemény rovatának utolsó 7 pozíciójában kell feltüntetni a következők szerint:
Jobbról a hetedik pozícióban # azonosító jelet kell feltüntetni. A következő 2x3 mező két KTK elhelyezésére szolgál. A # jelet követő első három pozícióba minden esetben a terhelendő, a második három pozícióba a jóváírandó kiemelt előirányzat KTK-ját kell feltüntetni.
Ha az átutalás több jogcímet érint vagy nettósított összeg, a KTK-kat e rendelet 9. §-ában foglaltak szerint az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén kell feltüntetni.”
(7) A rendelet 8. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Postai kifizetési utalvány használata esetén, ha a kifizetés egy jogcímet érint, a 2 példányos feladójegyzéken kell feltüntetni a KTK-t.
Ha a kifizetés több jogcímet érint vagy nettósított összeg, az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell feltüntetni a KTK-kat.”
(8) A Rendelet 8. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Pf. 101. nyomtatványszámú „Készpénzfelvételi utalvány” használata esetén, ha a pénzfelvétel egy kiemelt jogcímet érint
- a Kincstárfiók részére pénztári szolgáltatást nyújtó Magyar Nemzeti Bank pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalványhoz csatolt átutalási megbízáson,
- a Kincstárfiók saját pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalvány hátoldalán kell feltüntetni a KTK-t.
Több jogcímet érintő kifizetés vagy nettósított kifizetés esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell megjelölni a KTK-kat.
A számlatulajdonos meghatározott célú és összegű készpénzkifizetés esetén (pl. számfejtett személyi juttatás) nem köteles a készpénzfelvételi utalványt 1000 Ft-ra kerekítve kiállítani.”
(9) A Rendelet 8. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott, devizaátutalási megbízások esetében használt, az MNB által rendszeresített nyomtatványokon nem kell feltüntetni a KTK-t. A devizaátutalási megbízásokat a Kincstárfiók részére kell benyújtani, amely az aláírás hitelességét és a fedezetet a nyomtatványon igazolja és a megbízást további ügyintézésre megküldi a Magyar Nemzeti Bank részére. Az MNB terhelési értesítése alapján a kincstári fiók az ellenértékkel - tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként - megterheli a kincstári ügyfél számláját. A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést.”
(10) A Rendelet 8. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A postai készpénzátutalási megbízás nyomtatványon, ha a kincstári körbe tartozó ügyfél, valamint a kincstári körre vonatkozó szabályok szerint finanszírozott költségvetési szerv a postával kötött megállapodás alapján
a) a készpénzátutalási megbízás nyomtatvány törzslapjának másolatát teljes egészében visszakapja, a KTK-t a „Befizetőazonosító” rovat első három pozíciójában kell elhelyezni, a tényleges befizetőazonosító és a CDV ellenőrzőszám előtt,
b) a készpénzátutalási megbízás nyomtatvány törzslapjának „a befizető neve, címe, valamint a közlemény rovatokat tartalmazó részét kapja csak vissza másolatban, a KTK-t a „Közlemény” rovat első sorában kell elhelyezni.”
10. § A Rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A kincstári körbe tartozó ügyfél, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szerv - mint jogosult - által benyújtott beszedési megbízás közlemény rovatának utolsó három pozíciójában kell feltüntetni a KTK-t.
(2) A Kincstár tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként terheli az ügyfél számláját azokban az esetekben, ha a Kincstár a számla terhelését nem a kincstári ügyfél közvetlen megbízása alapján hajtja végre. Ezek az esetek a következők:
a) a Kincstár által megelőlegezett postaköltség utóterhelése, ha a megfelelő kiemelt előirányzaton nem áll rendelkezésre szükséges szabad keret,
b) a kincstári kártyával teljesített kiadások,
c) a jogszabályi előíráson, valamint jogerős bírósági, államigazgatási határozaton alapuló azonnali beszedési megbízás, átutalási végzés, a bírósági végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedésének teljesítése,
d) a Kincstár által a központi költségvetési szerv köztartozásának átutalása esetében nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzaton a szükséges szabad keret.
A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést.
(3) Az ÁHT-azonosító biztosítja az államháztartási információs rendszerekben a különböző nyilvántartások közötti adat- és információáramlást, valamint a Kincstár jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. A költségvetési szervek, előirányzatok ÁHT-azonosítóval történő ellátására vonatkozó szabályokat külön PM rendelet szabályozza.
(4) A programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzatok és a nemzetgazdasági előirányzatok terhére történő kiadások vagy javára érkező bevételek teljesítése során az ÁHT-azonosítót e rendelet 9. §-ában foglaltak szerint kell feltüntetni.
(5) Az ÁHT-azonosító megjelölése nélkül vagy nem létező ÁHT-azonosító megjelölésével benyújtott fizetési megbízásokat a Kincstárfiók nem teljesíti.
(6) Az ÁHT-azonosító nélküli, vagy nem létező ÁHT-azonosító megjelölésével érkező bevétel jóváírásra kerül a Kincstár által adott technikai ÁHT-azonosítón. A számla felett rendelkezőnek e rendelet 9. §-ában meghatározott formában gondoskodnia kell ezeknek a bevételeknek a megfelelő ÁHT-azonosítóra rendezéséről.”
11. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó ügyfelek, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek főkönyvi nyilvántartása és a Kincstár pénzforgalomból nyert adatai közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK és ÁHT-azonosító használatára kötelezett számlák számlatulajdonosai e rendelet 3. számú melléklete szerinti átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kötelesek alkalmazni abban az esetben, ha
a) a fizetési megbízáson (átutalási megbízás, készpénzfelvételi utalvány, postai kifizetési utalványok feladójegyzéke) szereplő fizetendő, utalandó (a továbbiakban: fizetendő) összeg több kiemelt előirányzatot érint,
b) a fizetendő összeg kiadási jogcím és bevételi jóváírás (levonás) nettósított összegét tartalmazza,
c) a programfinanszírozásba bevont fejezeti kezelésű előirányzat terhére történik a kifizetés,
d) fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba be nem vont előirányzatai terhére vagy javára történik a fizetés,
e) közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések törvényben meghatározott értékhatárát elérő kötelezettségvállalással kapcsolatos dologi és felhalmozási kiadás terhére történik a kifizetés,
f) nemzetgazdasági előirányzatok terhére vagy javára történik a fizetés,
g) a Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások, postaköltség és kincstári kártyával teljesített kiadás utóterhelését, jogszabályi előíráson, jogerős bírósági vagy államigazgatási határozaton alapuló azonnali beszedési megbízás, átutalási végzés, a bírósági végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedésének teljesítésére, valamint a Kincstár által a központi költségvetési szerv köztartozása átutalásának teljesítését követően a kiemelt előirányzati rendezésre kerül sor,
h) a kereskedelmi banknál vezetett devizaszámláról teljesített kiadást az ügyfél,
i) pénzforgalom nélküli helyesbítésre kerül sor az egyes kiemelt előirányzatok között,
j) nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra (nemzetgazdasági előirányzatok esetében a megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal ellátott törvénysorra) történő átvezetésre kerül sor,
k) egyéb, a kiadásokat és a bevételeket azonos összeggel érintő pénzforgalom nélküli rendezésre kerül sor, amely a Kincstár nyilvántartása és az ügyfelek főkönyvi nyilvántartási adatai közötti eltéréseket megszünteti.
(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt esetekben a kiegészítő szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt (összecsatolva) kell benyújtani a Kincstár fiókjához. Mágneses adathordozón történő fizetési megbízás benyújtás esetén a fizetési megbízásokat KTK-k szerint szét kell bontani. A fizetési megbízáson a kiadási KTK feltüntetésére szolgáló rovatokban XXX-el kell jelölni, hogy a fizetési megbízáshoz kiegészítő szelvény kapcsolódik. A fizetési megbízáson és a kapcsolódó kiegészítő szelvényen feltüntetett dátumnak azonosnak kell lenni. Az (1) bekezdés g)-k) pontjai esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényt önmagában kell benyújtani és a szelvényen a fizetési megbízás bizonylat sorszáma rovatban az első pozícióba X-et kell feltüntetni.
(3) A kiegészítő szelvény tartalmazza a számlatulajdonos nevét, érintett számlaszámát, a bizonylat sorszámát, a fizetési bizonylat számát, a tényleges teljesítés dátumát (amelyet a Kincstár tölt ki), a kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási számát, a programazonosító számot, a dátumot, aláírást, valamint az átutaló számlára vonatkozóan a kiemelt előirányzati tranzakciós kódot, az ÁHT-azonosítót, a tételes elszámolás összegét és annak részletezését, a kötelezettségvállalás terhére történő utolsó kifizetés feltüntetését, és a jogosult számlájára vonatkozóan a kiemelt előirányzati tranzakciós kódot, az ÁHT-azonosítót, a tételes elszámolás összegét és annak részletezését.
(4) A kiegészítő szelvényen minden esetben ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, számlaszámát, valamint a dátumot és az aláírást. A többi adatot e rendeletben szabályozott esetekben kell kitölteni. A kiegészítő szelvény jogosult számlához kapcsolódó adatait csak a nemzetgazdasági előirányzatok és a programfinanszírozási körbe be nem vont fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve számlák javára történő fizetés esetén kell kitölteni.
A postai kifizetési utalvány használatakor a fizetési megbízás bizonylatszáma helyén az első pozícióban P betűt kell szerepeltetni.
(5) Ha a fizetési megbízáson szereplő fizetendő összeg kifizetése több jogcím terhére történik a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyezni a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(6) Ha a kifizetés a kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik (nettó módon) a kiegészítő szelvényen, a (4) bekezdésben foglaltakon felül, fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és bevételi jogcímeknél szereplő összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(7) Ha programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történik a fizetés, a fizetési megbízáshoz minden esetben mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (4) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény átutaló számlájára vonatkozó rovataiban fel kell tüntetni az egyes jogcímek ÁHT-azonosítóját, azon belül a fizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel. Amennyiben a jogosult programfinanszírozásba be nem vont fejezeti kezelésű előirányzat, a kiegészítő szelvényen a jogosult számlára vonatkozó részletező adatokat ki kell tölteni.
(8) Ha a fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba bevont előirányzatai terhére történik kifizetés, a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját a hozzá tartozó összegekkel és a program indításakor a Kincstár által adott programazonosító számot is.
(9) Ha a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát elérő kötelezettségvállalással összefüggő dologi és felhalmozási kiadások terhére történik kifizetés, a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás bejelentésekor a Kincstárfiók által adott hivatkozási számot, a kiadási előirányzat KTK-ját(it), összegét (összegeit), a fizetési megbízás összegét, és amennyiben az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó utolsó kifizetés történik, azt is jelölni kell.
Abban az esetben, ha a dologi és a felhalmozási előirányzatok terhére a közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát meghaladó kifizetést teljesít a kincstári ügyfél, azonban kiegészítő szelvényt nem csatol a fizetési megbízáshoz, ezt olyan nyilatkozatnak kell tekinteni, amely szerint a kifizetés tárgya nem tartozik a kötelezettségvállalás bejelentés hatálya alá.
(10) Ha a nemzetgazdasági előirányzatok terhére vagy javára történik fizetés, a kiegészítő szelvényen fel kell tüntetni a (4) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény megfelelő (az átutaló számlájára vagy a jogosult számlájára vonatkozó) rovataiban az egyes jogcím(ek) ÁHT-azonosítóját az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(11) A Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások, postaköltség és kincstári kártyával teljesített kiadás utóterhelését, jogszabályi előíráson, jogerős bírósági vagy államigazgatási határozaton alapuló azonnali beszedési megbízás, átutalási végzés, a bírósági végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedése teljesítése, valamint a a Kincstár által a központi költségvetési szerv köztartozása átutalásának teljesítését követő kiemelt előirányzati rendezés esetében a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások visszatérülése kódon megfelelő összeggel a rendezendő összeget és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatok KTK-it a hozzá tartozó megfelelő összegekkel.
(12) Kereskedelmi banknál vezetett devizaszámláról történt kifizetésről a tranzakciót követő 3 munkanapon belül, terhelésként és jóváírásként azonos összeggel a megfelelő kiemelt előirányzatot megjelölve a kiegészítő szelvényen kell tájékoztatni a Kincstárfiókot. A szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelő kiadási és bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt.
(13) Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi előirányzatok között történő helyesbítések esetében a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi előirányzat visszafizetési (stornó) KTK-ját a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási és bevételi előirányzat KTK-ját a megfelelő összeggel.
(14) Nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetése esetében a kiegészítő szelvényen a (4) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó, helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelő bevételi KTK-t(kat) a hozzá kapcsolódó összeggel.
(15) Az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén KTK és az e rendeletben előírt esetekben ÁHT-azonosító feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK vagy ÁHT-azonosító feltüntetésével benyújtott bizonylatot a Kincstárfiók nem teljesíti, illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.”
12. § (1) A Rendelet 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 20. §-ának (3)-(4) bekezdésében előírt, valamint a külön jogszabályokban a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok „helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai” előirányzataival összefüggő előirányzat-módosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat a Kincstár részére e rendelet 4/a) számú mellékletében meghatározott formában két példányban a Kincstár központja részére kell benyújtani. A Kincstár az előirányzat-módosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja a benyújtó részére.
A Korm. Rendelet 20. §-ának (5) bekezdésében előírt saját hatáskörű előirányzat-módosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat e rendelet 4/b) számú mellékletében meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani a Kincstárfiókja részére.
Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat módosítására vonatkozó adatszolgáltatást e rendelet 4/c) számú mellékletében meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani a Kincstárfiók részére.
Az előirányzat-módosításokról történő tájékoztatásra rendszeresített adatlap tartalmazza az előirányzat-módosítások szakmai tartalmát, a módosítást gyakorló és hatáskörének megjelölését tartalmazó nyolcpozíciós kódszámot, valamint kiemelt előirányzatonkénti részletezésben a módosítás összegének feltüntetését. Egy adatlapon egy kódszámhoz tartozó előirányzat-módosítás szerepeltethető.”
(2) A Rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt, a havi előirányzat-felhasználási keret megállapítására és korrekciójára vonatkozó, adatközlésre e rendelet 6/a) számú mellékletében meghatározott formátumú adatlapot kell használni. Az adatlap tartalmazza a fejezethez tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező ügyfelek részére időarányosan nyitandó előirányzat-felhasználási keret számított összegét, a köztartozások miatti zárolt keret összegét, a keretnyitásnál figyelembevételre kerülő fejezeti korrekció összegét, a kiutalandó (korrigált) keret összegét.
A Kincstár központ a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott Naptári rend szerinti időpontokban az adatlap 2 példányának megküldésével tájékoztatja a felügyeleti szervet, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keretek összegéről. A felügyeleti szerv minden esetben 1 példányban, a Naptári rend szerinti időpontokban köteles visszaküldeni az adatlapot, amelyen a megfelelő rovatok kitöltésével tájékoztatja a Kincstár központját az egyes költségvetési szervek közötti korrekciós igényéről.
Ugyanezen Korm. rendelet 27. §-ában meghatározott, a társadalombiztosítási költségvetési szervek működésére megnyitásra kerülő előirányzat-felhasználási keret megállapítására vonatkozó adatközlésre e rendelet 6/b) számú mellékletében meghatározott formátumú adatlapot kell használni. Az adatlap tartalmazza a társadalombiztosítási költségvetési szerv ÁHT-azonosítóját, számlaszámát, megnevezését, és a megnyitandó havi keret összegét.”
(3) A Rendelet 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az R. 19. §-ának (5) bekezdésében foglalt előrehozást e rendelet 7/a) és 7/b) számú mellékleteiben meghatározott adatlapokon 3 példányban - az előrehozás indokait tartalmazó kérelem 2 példányának csatolásával - kell kérnie a felügyeleti szervnek a Pénzügyminisztériumtól. Az időarányos visszapótlással történő előirányzat-felhasználási keret előrehozásra szolgáló adatlap tartalmazza az előrehozással érintett kincstári ügyfél megnevezését, számlaszámát, az éves támogatás összegéből még ki nem utalt összeget, az előrehozás összegét és időpontját. Az előrehozást a következő havi keretnyitások kiszámítása során időarányosan veszi figyelembe a Kincstár. Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó és/vagy visszatérítendő előirányzat-felhasználási keret előrehozására szolgáló adatlap tartalmazza az előrehozással érintett kincstári ügyfél megnevezését, számlaszámát, az előrehozás és a visszapótlás összegeit havi részletezésben.
A Pénzügyminisztérium az adatlapon igazolja az előrehozás engedélyezését, és annak 2 példányát - a kérelem 1 példányának csatolásával - megküldi a Kincstár központ részére a finanszírozás lebonyolítására. A Kincstár központ feldolgozza a beérkező adatlapokat, majd a beérkezést követő 5 napon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja a kincstári ügyfelet az előrehozás nyilvántartásba vételéről.”
(4) A rendelet 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az R. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt finanszírozási tervet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak kell előirányzat-felhasználási tervként e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott formában 2 példányban a Kincstár központ részére benyújtani a negyedévet megelőző hónap 20. napjáig, az első negyedévre vonatkozó előzetes adatszolgáltatást a megelőző év december 20. napjáig, a havi korrekciókkal elkészített tervet tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig. A Kincstár központ az előirányzat-felhasználási tervet, a terv egy példányának visszaküldésével visszaigazolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.”
13. § A Rendelet 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár fiókja valamennyi számlatulajdonost a számlán történt terhelésről, illetve jóváírásról írásban vagy mágneses adathordozón összevont és tételes számlakivonattal értesíti. Számlakivonatot kell készíteni és azt a számlatulajdonos részére továbbítani minden olyan napon, amelyen a számlán terhelés vagy jóváírás történt.
Az összevont számlakivonat tartalmazza a könyvelési nap dátumát, a számla tárgynapi nyitóegyenlegét, a számlán az összevont terhelt forgalmat, az összevont jóváírt forgalmat, a záróegyenleget, a forgalmi tételek darabszámát, valamint a kivonatsorszámot.
A tételes számlakivonat a terhelési és jóváírási tételeket darabonkénti részletezésben tartalmazzák.”
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 2. számú melléklet helyébe e rendelet 2. számú melléklete, a 3. számú melléklete és kitöltési útmutatója helyébe e rendelet 3. számú melléklete és kitöltési útmutatója lép. A Rendelet 4/a) számú melléklete nem változik, a 4/a) számú melléklet kitöltési útmutatója helyébe e rendelet 4. számú mellékletében foglalt kitöltési útmutató lép. A Rendelet az e rendelet 5. számú mellékletében szereplő 4/c) számú melléklettel és annak kitöltési útmutatójával egészül ki. A Rendelet 5. számú melléklete és kitöltési útmutatója helyébe e rendelet 6. számú melléklete és annak kitöltési útmutatója lép. A Rendelet 6. számú melléklete helyébe 6/a) és 6/b) sorszámmal e rendelet 7. számú és 8. számú mellékletei, valamint azok és kitöltési útmutatói lépnek. A Rendelet 7. számú mellékletének és kitöltési útmutatójának számozása 7/a) számra változik. A Rendelet kiegészül 7/b) számú mellékletként e rendelet 9. számú mellékletével és annak a kitöltési útmutatójával. A Rendelet 10. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.