200/1998. (XII. 9.) Korm. rendelet

az Egyetemes Postaegyesület XXI. Szöuli Kongresszusán elfogadott Általános Szabályzat, valamint az Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről

(Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodájának vezérigazgatója 1998. január 7-én szóbeli jegyzékben kapott tájékoztatást az okiratok jóváhagyásáról.)
1. § A Kormány az Egyetemes Postaegyesület XXI. Szöuli Kongresszusán elfogadott Általános Szabályzatát, valamint az Egyetemes Postaegyezményt és Zárójegyzőkönyvét e rendelettel kihirdeti.
2. § Az okiratok magyar nyelvű szövege a következő:

„AZ EGYETEMES POSTAEGYESÜLET ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA

Alulírottak, az Egyesület tagországai kormányainak meghatalmazottai az Egyetemes Postaegyesület Bécsben, 1964. július 10-én kötött Alapokmánya 22. Cikk 2. bekezdése alapján közös megegyezéssel és ugyanezen Alapokmány 25. Cikk 4. bekezdésében foglaltak fenntartásával az Alapokmány alkalmazásának és az Egyesület működésének biztosítására ebben az általános szabályzatban az alábbi rendelkezéseket határozták el:

I. Fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEINEK MŰKÖDÉSE

101. Cikk

Kongresszusok és rendkívüli kongresszusok szervezése és összehívása

1. A tagországok képviselői az előző kongresszus okiratainak hatálybalépésétől számítva legkésőbb 5 év múlva kongresszusra gyűlnek egybe.
2. Mindegyik tagország a kormánya által szükséges felhatalmazással ellátott egy vagy több meghatalmazottal képviselteti magát a kongresszuson. A tagországok szükség esetén egy másik tagország küldöttségével is képviseltethetik magukat. Egy küldöttség azonban a saját országán kívül természetesen csak egy másik tagországot képviselhet.
3. A tanácskozásokon minden tagországnak egy szavazata van.
4. Elvileg mindegyik kongresszus kijelöli azt az országot, ahol a következő kongresszus lesz. Ha ez a kijelölés nem alkalmazható, az Igazgatási Tanács dolga annak az országnak a kijelölése, ahol a kongresszus összeül, az országgal történt megállapodás után.
5. A Nemzetközi Irodával történt megállapodás után a meghívó kormány állapítja meg a kongresszus végleges időpontját és pontos helyét. Elvileg egy évvel ez előtt az időpont előtt a meghívó kormány meghívást küld az egyes tagországok kormányainak. Ezt a meghívást akár közvetlenül, akár egy másik kormány, vagy a Nemzetközi Iroda vezérigazgatója közvetítésével lehet küldeni. A meghívó kormánynak egyúttal feladata, hogy a kongresszuson hozott határozatokat valamennyi tagország kormányának tudomására hozza.
6. Amikor egy kongresszust úgy kell összehívni, hogy nincs meghívó kormány, a Nemzetközi Iroda az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben és a Svájci Szövetség kormányával történő megállapodás után megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kongresszust az Egyesület székhelyének országában hívják össze és rendezzék meg. Ebben az esetben a Nemzetközi Iroda látja el a meghívó kormány teendőit.
7. Rendkívüli kongresszus helyét a Nemzetközi Irodával történő megállapodás után azok a tagországok állapítják meg, amelyek a kongresszus összehívását kezdeményezték.
8. A 2-6. bekezdésben leírtak - az analógia alapján - a rendkívüli kongresszusokra is vonatkoznak.
102. Cikk

Az Igazgatási Tanács összetétele, működése és összejövetelei

1. Az Igazgatási Tanács negyvenegy tagból áll, akik két egymást követő kongresszus közötti időszakban fejtik ki tevékenységüket.
2. Az elnöki tisztség a kongresszust rendező országot illeti meg. Ha ez az ország erről lemond, e jog alapján taggá válik, és ennek következtében az a földrajzi körzet, amelyhez tartozik, egy további tagsággal rendelkezik, amelyre a 3. bekezdés megszorításai nem vonatkoznak. Ebben az esetben az Igazgatási Tanács az elnöki tisztségre annak a földrajzi csoportnak az egyik tagját választja, amelyhez a rendező ország tartozik.
3. Az Igazgatási Tanács negyven tagját arányos földrajzi megoszlás alapján a kongresszus választja. A tagságnak legalább a felét minden kongresszus alkalmával meg kell újítani; egyetlen tagország sem választható három egymást követő kongresszuson.
4. Az Igazgatási Tanács minden tagja kijelöli képviselőjét, akinek a posta területén illetékes személynek kell lennie.
5. Az Igazgatási Tanács tagsággal járó tevékenységért díjazás nem jár. A Tanács működési költségeit az Egyesület fedezi.
6. Az Igazgatási Tanácsnak a következő feladatai vannak:
6.1. két kongresszus közötti időszakban felügyeli az Egyesület valamennyi tevékenységét, figyelembe véve a kongresszus döntéseit, tanulmányozva a postai kérdésekkel kapcsolatos kormánypolitikákra vonatkozó kérdéseket, figyelembe véve az olyan nemzetközi szabályozási politikát, mint például a szolgálatok kereskedelmére és a konkurenciára vonatkozó politika;
6.2. tanulmányoz és illetékességének keretein belül jóváhagy minden szükségesnek ítélt intézkedést a nemzetközi postaszolgálat minőségének megőrzése, javítása és a szolgálat korszerűsítése érdekében;
6.3. a postai technikai segélynyújtás minden formáját előmozdítja, összehangolja és ellenőrzi a nemzetközi technikai segélynyújtás keretében;
6.4. megvizsgálja és jóváhagyja az Egyesület költségvetését és éves elszámolásait;
6.5. a 125. Cikk 3., 4., 5. és 6. bekezdésének megfelelően, amennyiben a körülmények ezt megkövetelik, engedélyezi a költségvetés felső határának túllépését;
6.6. megállapítja az UPU Pénzügyi Szabályzatát;
6.7. megállapítja a tartalékalap kezelésének szabályait;
6.8. megállapítja a külön alap kezelésének szabályait;
6.9. megállapítja a különleges tevékenységek alapjának kezelési szabályait;
6.10. megállapítja az önkéntes alap kezelésének szabályait;
6.11. ellátja a Nemzetközi Iroda tevékenységének ellenőrzését;
6.12. ha kérik, engedélyezi a 126. Cikk 6. bekezdésének megfelelően egy alacsonyabb tagdíj-hozzájárulási osztály választását;
6.13. megállapítja a Személyzeti Szabályzatot és a választott tisztségviselők szolgálati feltételeit;
6.14. létrehozza vagy megszünteti a Nemzetközi Iroda munkahelyeit, a kiadások meghatározott felső határához kapcsolódó megszorítások figyelembevételével;
6.15. kinevezi vagy előlépteti a tisztségviselőket a vezérigazgató-helyettesi fokozatokba (D.2.);
6.16. megállapítja a szociális alap szabályzatát;
6.17. jóváhagyja az Egyesület működéséről a Nemzetközi Iroda által készített éves jelentést, és adott esetben megteszi az erre vonatkozó észrevételeket;
6.18. dönt feladatai ellátása érdekében a postaigazgatásokkal létesítendő kapcsolatokról;
6.19. a Postaforgalmi Tanáccsal történő konzultáció után dönt a megfigyelői joggal nem rendelkező szervezetekkel létesítendő kapcsolatokról; megvizsgálja és jóváhagyja a Nemzetközi Iroda beszámolóit az UPU-nak más nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatairól; meghozza a szükségesnek ítélt döntéseket e kapcsolatok irányításáról és azok folytatásáról; kellő időben kijelöli azokat a kormányközi és nem kormányközi nemzetközi szervezeteket, amelyeket fel kell kérni arra, hogy a kongresszuson képviseltessék magukat, és megbízza a Nemzetközi Iroda vezérigazgatóját, hogy a szükséges meghívásokat küldje el;
6.20. ha szükségesnek tartja, megállapítja azokat az elveket, amelyeket a Postaforgalmi Tanácsnak figyelembe kell vennie a jelentős pénzügyi kihatásokkal járó kérdések tanulmányozásánál (díjak, végdíjak, átszállítási díjak, a küldemények légiszállítási alapdíja és a levélpostai küldemények feladása külföldön), figyelemmel kíséri e kérdések tanulmányozását, és - annak biztosítása érdekében, hogy azok az említett elveknek megfeleljenek - megvizsgálja és jóváhagyja a Postaforgalmi Tanácsnak ugyanezen témákra vonatkozó javaslatait;
6.21. a kongresszus, a Postaforgalmi Tanács vagy a postaigazgatások kérésére tanulmányozza az Egyesületet vagy a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő igazgatási, törvénykezési és jogi kérdéseket. Az Igazgatási Tanácsra tartozik annak eldöntése, hogy a fent említett területeken a postaigazgatások által a kongresszusok közötti időszakban kért tanulmányok beindítása célszerű-e vagy sem;
6.22. jóváhagyja a Postaforgalmi Tanács ajánlásait a levélpostai küldemények bérmentesítési díjainak két kongresszus közötti időszakban és az Egyetemes Postaegyezményben előírt eljárás szerinti módosítására vonatkozólag;
6.23. javaslatokat készít, amelyeket vagy a kongresszus, vagy a postaigazgatások által történő jóváhagyásra terjesztenek elő, a 122. Cikknek megfelelően;
6.24. illetékességi körének határain belül jóváhagyja a Postaforgalmi Tanács ajánlásait egy új szabályozás, vagy egy új gyakorlat elfogadására, ha szükséges addig is, amíg a Kongresszus dönt a kérdésben;
6.25. megvizsgálja a Postaforgalmi Tanács által készített éves jelentést, és adott esetben az általa előterjesztett javaslatokat;
6.26. a Postaforgalmi Tanácsra bízza egyes kérdések tanulmányozását, a 104. Cikk 9.17. pontjának megfelelően;
6.27. a 101. Cikk 1. bekezdése szerinti esetben kijelöli a kongresszus székhelyországát;
6.28. megfelelő időben, és a Postaforgalmi Tanáccsal történő konzultáció után meghatározza a kongresszusi munka megfelelő viteléhez szükséges bizottságok számát és azok feladatait;
6.29. a Postaforgalmi Tanáccsal történő konzultáció után és a kongresszus jóváhagyásának fenntartásával kijelöli azokat a tagországokat, amelyek alkalmasak:
- a kongresszusi alelnökségek, valamint a bizottsági elnökségek és alelnökségek ellátására, amennyire lehetséges figyelembe véve a tagországok méltányos földrajzi megoszlását,
- a szűkebb körű kongresszusi bizottságokban való részvételre;
6.30. dönt arról, hogy egy kongresszusi bizottság üléseiről jegyzőkönyvek helyett célszerű-e beszámolókat készíteni;
6.31. megvizsgálja és jóváhagyja a kongresszus elé terjesztendő, a Postaforgalmi Tanács által a Nemzetközi Iroda segítségével kidolgozott stratégiai terv tervezetét; megvizsgálja és jóváhagyja a Postaforgalmi Tanács javaslatai alapján a kongresszus által véglegesített terv éves felülvizsgálatait, és a Postaforgalmi Tanáccsal összehangolva dolgozik a terv kidolgozásán és éves aktualizálásán.
7. A tisztviselőknek a D.2. osztályba történő kinevezésekor az Igazgatási Tanács megvizsgálja a pályázók szakmai felkészültségét - akiket azoknak a tagországoknak a postaigazgatásai javasoltak, amelyek nemzetiségét a pályázók viselik - ügyelve arra, hogy a vezérigazgató-helyettesi állásokat a lehetőség határain belül különböző körzetekből származó pályázók töltsék be, és más körzetből származzanak, mint a vezérigazgató és a vezérigazgató első helyettese, figyelembe véve a Nemzetközi Iroda hatékonyságának alapkövetelményét, és ugyanakkor tiszteletben tartva az Iroda belső előléptetési rendszerét.
8. Az első ülésen, amelyet a kongresszus elnöke hív össze, az Igazgatási Tanács tagjai közül négy alelnököt választ, és megállapítja ügyrendjét.
9. Az Igazgatási Tanács - elnökének összehívására - elvileg évente egyszer az Egyesület székhelyén ül össze.
10. Az Igazgatási Tanács elnöke, alelnökei, bizottságainak elnökei és stratégiai tervezési csoportjának elnöke alkotja az Igazgató Bizottságot. Ez a Bizottság készíti elő és irányítja az Igazgatási Tanács egyes ülésszakainak a munkáit, és látja el mindazokat a feladatokat, amelyekkel ez utóbbi megbízza, vagy amelyeknek a szükségessége felmerül a stratégiai tervezési folyamat során.
11. Az e szervezet ülésszakain részt vevő minden Igazgatási Tanács tag képviselőjének - a kongresszus alatti értekezletek kivételével - joga van egy turistaosztályra szóló menettérti repülőjegy, vagy egy elsőosztályú vonatjegy árának, vagy bármely más formájú utazás költségének a megtéríttetésére azzal a feltétellel, hogy ez az összeg nem haladja meg a turistaosztályra szóló menettérti repülőjegy árát. Ugyanez a jog illeti meg bizottságai, munkacsoportjai és más szervei minden tagjának a képviselőjét, amikor ezek a kongresszuson és a Tanács ülésszakain kívül üléseznek.
12. A Postaforgalmi Tanács elnöke látja el annak képviseletét az Igazgatási Tanácsnak azon ülésein, melyeknek napirendjén az általa irányított szervre vonatkozó kérdéseket vitatják meg.
13. A két szerv működése közötti hatékony kapcsolat biztosítása érdekében a Postaforgalmi Tanács kijelölheti képviselőit, akik megfigyelői minőségben részt vehetnek az Igazgatási Tanács értekezletein.
14. Annak az országnak a postaigazgatását, ahol az Igazgatási Tanács ülésezik, meghívják, hogy megfigyelői minőségben vegyen részt az értekezleteken, ha ez az ország nem tagja az Igazgatási Tanácsnak.
15. Az Igazgatási Tanács értekezleteire szavazati jog nélkül meghívhat bármely nemzetközi szervezetet, bármely szövetség, vagy vállalat képviselőjét, vagy bármely olyan szaktekintélyt, akinek a munkálatokba való bekapcsolódását kívánja. Ugyanilyen feltételek mellett meghívhatja a tagországok egy vagy több olyan postaigazgatását is, amelyek a napirenden lévő kérdésekben érdekeltek.
16. Az Igazgatási Tanács tagjai ténylegesen részt vesznek annak tevékenységében. Az Igazgatási Tanácshoz nem tartozó tagországok kérésükre közreműködhetnek a végzett tanulmányokban, betartva azokat a feltételeket, amelyeket a Tanács előírhat munkája eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében. Felkérhetik őket arra is, hogy lássák el munkacsoportok elnöki tisztségét, ha ismereteik, vagy tapasztalataik ezt indokolják. Az Igazgatási Tanácshoz nem tartozó tagországok részvétele az Egyesület számára többletköltség nélkül történik.
103. Cikk

Okiratok az Igazgatási Tanács tevékenységéről

1. Minden ülésszak után az Igazgatási Tanács tájékoztatja az Egyesület tagországait és a szűkebb körű egyesületeket a tevékenységéről, nevezetesen megküldve számukra egy elemző beszámolót, valamint határozatait és döntéseit.
2. Az Igazgatási Tanács egész működéséről jelentést tesz a kongresszusnak, és azt a postaigazgatásoknak legalább két hónappal a kongresszus megnyitása előtt megküldi.
104. Cikk

A Postaforgalmi Tanács összetétele, működése és értekezletei

1. A Postaforgalmi Tanács negyven tagból áll, akik két egymást követő kongresszus közötti időszakban fejtik ki tevékenységüket.
2. A Postaforgalmi Tanács tagjait a kongresszus választja, specifikus földrajzi megoszlás alapján. Huszonnégy hely a fejlődő országoknak és tizenhat hely a fejlett országoknak van fenntartva. A tagságnak legalább a felét minden kongresszus alkalmával meg kell újítani.
3. A Postaforgalmi Tanács egyes tagjainak képviselőjét országuk postaigazgatása jelöli ki. Ennek a képviselőnek a postaigazgatás szakképzett tisztviselőjének kell lennie.
4. A Postaforgalmi Tanács működésével járó költségek az Egyesületet terhelik. Tagjai semmiféle díjazásban nem részesülnek. A Postaforgalmi Tanácsban részt vevő igazgatások képviselőinek utazási és tartózkodási költségei ezeket az igazgatásokat terhelik. Az ENSZ által összeállított jegyzék alapján kedvezőtlen helyzetűnek minősített minden egyes ország képviselőjének azonban joga van - a kongresszus idején rendezett értekezletek kivételével - egy turistaosztályra szóló menettérti repülőjegy, vagy egy elsőosztályú vonatjegy árának, vagy bármely más formában történő utazás költségének megtéríttetésére, azzal a feltétellel, hogy ez az összeg nem haladja meg a turistaosztályra szóló menettérti repülőjegy árát.
5. Az első értekezlet alkalmával, amelyet a kongresszus elnöke hív össze és nyit meg, a Postaforgalmi Tanács tagjai közül megválasztja az elnököt, az alelnököt, a bizottságok elnökeit és a stratégiai tervezési csoport elnökét.
6. A Postaforgalmi Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.
7. Elvben a Postaforgalmi Tanács minden évben az Egyesület székhelyén összeül. Az értekezlet időpontját és helyét az elnök határozza meg, az Igazgatási Tanács elnökével és a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójával való megállapodás után.
8. A Postaforgalmi Tanács elnöke, alelnöke, bizottságainak elnökei és stratégiai tervezési csoportjának elnöke alkotja az Igazgató Bizottságot. Ez a Bizottság készíti elő és irányítja a Postaforgalmi Tanács egyes ülésszakainak a munkáit, és látja el mindazokat a feladatokat, amelyekkel ez utóbbi megbízza, vagy amelyeknek a szükségessége felmerül a stratégiai tervezési folyamat során.
9. A Postaforgalmi Tanács feladatai a következők:
9.1. tanulmányokat végez azokkal a legfontosabb üzemeltetési, kereskedelmi, műszaki, gazdasági és technikai együttműködési problémákkal kapcsolatban, amelyek az Egyesület valamennyi tagországának postaigazgatását érdeklik, nevezetesen a jelentős pénzügyi kihatásokkal bíró kérdésekről (díjak, végdíjak, átszállítási díjak, postaanyag légiszállítási alapdíja, postacsomag díjrészek és levélpostai küldemények feladása külföldre), e tárgykörökben tájékoztatásokat és véleményeket dolgoz ki, és javaslatot tesz az ezekkel kapcsolatban foganatosítandó intézkedésekre;
9.2. elvégzi az Egyesület végrehajtási szabályzatainak felülvizsgálatát a kongresszus befejezését követő hat hónapon belül, hacsak a kongresszus másként nem dönt. Sürgős szükségesség esetén a Postaforgalmi Tanács más ülésszakain is módosíthatja az említett szabályzatokat. Mindkét esetben a Postaforgalmi Tanács alá van rendelve az Igazgatási Tanács irányelveinek a politikát és az alapvető elveket illetően;
9.3. koordinálja a nemzetközi postaszolgálatok fejlesztésére és javítására irányuló gyakorlati intézkedéseket;
9.4. az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával ez utóbbi illetékességének keretei között beindít minden szükségesnek ítélt akciót a nemzetközi postaszolgálat minőségének megőrzése és erősítése és korszerűsítése érdekében;
9.5. felülvizsgálja és módosítja a két kongresszus közötti időszakban és az Egyetemes Postaegyezményben előírt eljárás szerint - az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával - a levélpostai küldemények bérmentesítési díjait;
9.6. javaslatokat készít, amelyeket jóváhagyásra vagy a kongresszus vagy a postaigazgatások elé terjeszt a 122. Cikknek megfelelően; az Igazgatási Tanács jóváhagyása szükséges, ha ezek a javaslatok ez utóbbi hatáskörébe tartozó kérdésekre vonatkoznak;
9.7. a tagországok postaigazgatásainak kérésére megvizsgál minden olyan javaslatot, amelyet a postaigazgatások a 121. Cikk szerint a Nemzetközi Irodához továbbítanak, elkészíti annak véleményezését, és megbízza az Irodát, hogy azt csatolja az említett javaslathoz, mielőtt a tagországok postaigazgatásai elé terjeszti jóváhagyásra;
9.8. ha szükséges, és esetleg az Igazgatási Tanács jóváhagyása és valamennyi postaigazgatással történő konzultáció után javaslatot tesz egy szabályozás vagy egy új gyakorlat elfogadására, amíg az ügyben a kongresszus dönt;
9.9. szabványokat dolgoz ki, és bocsát a postaigazgatások rendelkezésére technikai és üzemviteli téren, és illetékességének más olyan területein, amelyeknél az egységes gyakorlat követése nélkülözhetetlen. Ugyanígy, szükség esetén az általa létrehozott szabványokat módosítja;
9.10. a Nemzetközi Iroda segítségével, valamint az Igazgatási Tanáccsal konzultálva és annak jóváhagyásával kidolgozza a kongresszus elé terjesztendő stratégiai tervet; minden évben - szintén a Nemzetközi Iroda segítségével és az Igazgatási Tanács jóváhagyásával - felülvizsgálja a kongresszus által elfogadott tervet;
9.11. jóváhagyja a Nemzetközi Iroda által az Egyesület tevékenységéről készített éves beszámolót, azokat a részeket illetően, amelyek a Postaforgalmi Tanács felelőssége alá tartozó területekre és feladataira vonatkoznak;
9.12. feladatainak ellátása érdekében dönt a postaigazgatásokkal létesítendő kapcsolatokról;
9.13. tanulmányozza az új és a fejlődő országokat érdeklő oktatási és szakképzési problémákat;
9.14. megteszi a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy tanulmányozza és közzétegye azokat a tapasztalatokat és fejlődést, amelyeket egyes országok a postaszolgálattal kapcsolatos technikai, forgalmi, gazdálkodási és szakképzési területén elértek;
9.15. tanulmányozza az új és a fejlődő országokban a postaszolgálat jelenlegi helyzetét, szükségleteit, és megfelelő ajánlásokat dolgoz ki a postaszolgálatok javításának útjáról és eszközeiről ezekben az országokban;
9.16. az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben megfelelő intézkedéseket tesz az Egyesület minden tagországával, különösen pedig az új és a fejlődő országokkal való technikai együttműködés területén;
9.17. megvizsgálja mindazokat az egyéb kérdéseket, amelyeket a Postaforgalmi Tanács valamely tagja, az Igazgatási Tanács, vagy valamelyik tagország igazgatása terjeszt elő.
10. A Postaforgalmi Tanács tagjai ténylegesen részt vesznek annak tevékenységében. Azoknak a tagországoknak a postaigazgatásai, amelyek nem tagjai a Postaforgalmi Tanácsnak, kérésükre közreműködhetnek a végzett tanulmányokban, betartva azokat a feltételeket, amelyeket a Tanács előírhat munkája eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében.
Felkérhetik őket arra is, hogy lássák el a munkacsoportok elnöki tisztségét, ha ismereteik vagy tapasztalataik ezt indokolják.
11. A Postaforgalmi Tanács a kongresszust megelőző ülésszakán megállapítja a következő Tanácsnak a kongresszus elé terjesztendő alapmunkaprogram tervezetét, figyelembe véve a stratégiai terv tervezetét, valamint az Egyesület tagországai, az Igazgatási Tanács és a Nemzetközi Iroda kéréseit. Ezt az alapprogramot, amely korlátozott számú aktuális és közérdekű tanulmányt tartalmaz, a tényleges helyzet és az új prioritások függvényében minden évben felülvizsgálja.
12. A két szerv működése közötti hatékony kapcsolat biztosítása érdekében az Igazgatási Tanács kijelölheti képviselőit, akik megfigyelői minőségben részt vehetnek a Postaforgalmi Tanács értekezletein.
13. A Postaforgalmi Tanács üléseire szavazati jog nélkül meghívhat:
13.1. bármely nemzetközi szervezetet, vagy bármely szaktekintélyt, akinek a munkálatokba való bekapcsolódását kívánja;
13.2. olyan tagországok postaigazgatásait, amelyek nem tartoznak a Postaforgalmi Tanácshoz;
13.3. bármely olyan szövetséget vagy vállalatot, amellyel konzultálni kíván a tevékenységére vonatkozó kérdésekben.
105. Cikk

Okiratok a Postaforgalmi Tanács tevékenységéről

1. Minden ülésszak után a Postaforgalmi Tanács tájékoztatja az Egyesület tagországait és a szűkebb körű egyesületeket a tevékenységéről, nevezetesen megküldve számukra egy elemző beszámolót, valamint határozatait és döntéseit.
2. A Postaforgalmi Tanács az Igazgatási Tanács számára éves beszámolót készít a tevékenységéről.
3. A Postaforgalmi Tanács egész működéséről jelentést készít a kongresszus számára, és azt a postaigazgatásoknak legalább két hónappal a kongresszus megnyitása előtt megküldi.
106. Cikk

A kongresszusok Ügyrendi Szabályzata

1. Munkájának megszervezéséhez és a tárgyalások lebonyolításához a kongresszus a kongresszusok ügyrendi szabályzatát használja, amely a jelen általános szabályzathoz csatolódik.
2. Minden kongresszus módosíthatja ezt a szabályzatot magában az ügyrendi szabályzatban meghatározott feltételek mellett.
107. Cikk

A Nemzetközi Iroda munkanyelvei

A Nemzetközi Iroda munkanyelve a francia és az angol.
108. Cikk

Az okiratoknál, a tárgyalásoknál és a szolgálati levelezésnél használt nyelvek

1. Az Egyesület okiratainál a francia, az angol, az arab és a spanyol nyelvet használják. Használják továbbá a német, a kínai, a portugál és az orosz nyelvet is azzal a feltétellel, hogy a dokumentumok utóbbi nyelveken történő előállítása a legfontosabb alapokiratokra korlátozódik. Más nyelveket is használnak azzal a feltétellel, ha azok a tagországok, amelyek azokat kérik, minden költséget viselnek.
2. Az a tagország vagy azok a tagországok, amelyek nem hivatalos nyelv használatát kérik, nyelvi csoportot alkotnak. A hivatalos nyelvet használó tagországok alkotják a francia nyelvi csoportot.
3. Az okiratokat a Nemzetközi Iroda adja ki a hivatalos nyelven és a megalakított többi nyelvi csoport nyelvein, vagy közvetlenül, vagy e csoportok területi irodái útján, a Nemzetközi Irodával történt megegyezés szerinti módozatoknak megfelelően. A különböző nyelvű kiadás ugyanazon minta szerint történik.
4. A Nemzetközi Iroda által közvetlenül kiadott okiratoknak a kért különböző nyelveken történő szétosztása lehetőség szerint egyidejűleg történik.
5. A postaigazgatások és a Nemzetközi Iroda, valamint ez utóbbi és a harmadik felek közötti levelezés bármely olyan nyelven történhet, amelyhez a Nemzetközi Iroda fordítószolgálattal rendelkezik.
6. A bármilyen nyelvre történő fordítás költségeit - beleértve az 5. bekezdés alkalmazásából eredőket is - az a nyelvi csoport fedezi, amely ezt a nyelvet kérte. A francia nyelvi csoport fedezi az angol, arab és spanyol nyelven kapott okiratok és levelezés hivatalos nyelvre történő fordításának költségeit. Az Egyesület fedezi mindazokat a költségeket, amelyek az okiratok megküldésével járnak. Az okiratok német, kínai, portugál és orosz nyelvű előállításának az Egyesület által viselt költségei felső határát kongresszusi határozat rögzíti.
7. Az egyes nyelvi csoportok által viselendő költségeket a csoportok tagjai között az Egyesület költségeihez való hozzájárulásuk arányában osztják szét.
Ezeket a költségeket a nyelvi csoportok tagjai között más felosztási kulcs alapján is fel lehet osztani, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltek ebben megegyeznek, és elhatározásukról a csoport szóvivője útján a Nemzetközi Irodát értesítik.
8. A Nemzetközi Iroda a tagországoknak a választott nyelv megváltoztatása iránti kérelmeit két évet meg nem haladó határidőn belül teljesíti.
9. Az Egyesületi szervek értekezleteinek tárgyalásain a francia, angol, spanyol és orosz nyelvek használata elfogadott - elektronikus berendezéssel vagy anélkül működő - tolmácsolási rendszer alkalmazásával, amelynek kiválasztása a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójával és az érdekelt tagországokkal való véleményegyeztetés után az értekezlet szervezőinek megítélésére van bízva.
10. A 9. bekezdésben jelzett tárgyalásoknál és értekezleteknél egyéb nyelvek is használhatók.
11. Azok a küldöttségek, amelyek egyéb nyelveket használnak, biztosítják azoknak a 9. bekezdésben említett nyelvek egyikén történő szimultán tolmácsolását, akár az ugyanabban a bekezdésben említett rendszer útján - ha az ahhoz szükséges műszaki változtatásokat el lehet végezni -, akár pedig külön tolmácsok közreműködésével.
12. A tolmácsszolgálat költségeit az Egyesület költségeihez való hozzájárulásuk arányában azok között a tagországok között osztják szét, amelyek ugyanazt a nyelvet használják. A műszaki berendezés felszerelésével és fenntartásával járó költségeket azonban az Egyesület viseli.
13. A postaigazgatások megállapodnak abban, hogy kölcsönös kapcsolataikban a szolgálati levelezésre milyen nyelvet használnak. Ilyen megállapodás hiányában a francia nyelvet kell használnia.

II. Fejezet

NEMZETKÖZI IRODA

109. Cikk

A Nemzetközi Iroda vezérigazgatójának és a vezérigazgató első helyettesének megválasztása

1. A Nemzetközi Iroda vezérigazgatóját és a vezérigazgató első helyettesét a kongresszus választja két egymást követő kongresszus közötti időszakra; megbízatásuk legkisebb időtartama öt év. Megbízatásuk egyetlen alkalommal újítható meg. Ha a kongresszus nem határoz másképpen, hivatalba lépésük időpontja a kongresszust követő év január 1-je.
2. Legalább hét hónappal a kongresszus megnyitása előtt a Nemzetközi Iroda vezérigazgatója jegyzéket intéz a tagországok kormányaihoz, amelyben felhívja figyelmüket a vezérigazgatói és az első vezérigazgató-helyettesi állásra szóló esetleges pályázatok benyújtására, s egyidejűleg jelzi, hogy a hivatalban lévő vezérigazgató vagy az első vezérigazgató-helyettes bejelentette-e eredeti mandátuma esetleges megújítására vonatkozó kívánságát. Az életrajzzal ellátott pályázatoknak a kongresszus megnyitása előtt legalább két hónappal be kell érkezniük a Nemzetközi Irodához. A pályázóknak azon tagországok állampolgárainak kell lenniük, amelyek a pályázatokat benyújtják. A Nemzetközi Iroda elkészíti a kongresszus részére a szükséges okiratokat. A vezérigazgatónak és a vezérigazgató első helyettesének megválasztása titkos szavazással történik: először a vezérigazgató megválasztására kerül sor.
3. A vezérigazgató állásának megüresedése esetén a vezérigazgató teendőit a vezérigazgató első helyettese látja el mindaddig, amíg az előbbi megbízatásának határideje nem jár le; a vezérigazgató első helyettese megválasztható erre az állásra, és hivatalból elfogadható mint jelölt, feltéve, hogy eredeti, első vezérigazgató-helyettesi mandátumát már az előző kongresszus egyszer nem újította meg, és kifejezi azt a kívánságát, hogy tekintsék jelöltnek a vezérigazgatói állásra.
4. A vezérigazgatói és az első vezérigazgató-helyettesi állás egyidejű megüresedése esetén az Igazgatási Tanács választ - előzetes pályázatkiírás eredményeképpen beérkező pályázatok alapján - első vezérigazgató-helyettest a legközelebbi kongresszusig terjedő időszakra. A pályázatok benyújtásánál analógia alapján a 2. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
5. Az első vezérigazgató-helyettesi állás megüresedése esetén az Igazgatási Tanács - a vezérigazgató javaslatára - megbízza a Nemzetközi Iroda egyik vezérigazgató-helyettesét az első vezérigazgató-helyettesi feladatok ellátásával a következő kongresszusig.
110. Cikk

A vezérigazgató feladatai

1. A vezérigazgató szervezi, irányítja és vezeti a Nemzetközi Irodát, amelynek ő a törvényes képviselője. Hatáskörébe tartozik a besorolás a G1-D1 fokozatú állásokba, és a kinevezés és előléptetés e fokozatokba. A P1-D1 fokozatokba történő kinevezéseknél figyelembe kell vennie a jelöltek szakmai felkészültségét, akiket azoknak a tagországoknak a postaigazgatásai javasoltak, amelyeknek nemzetiségét viselik, figyelembe véve a méltányos földrajzi földrészek szerinti, és a nyelvek, valamint minden más idevonatkozó szempont szerinti elosztást, és ugyanakkor tiszteletben tartva az Iroda belső előléptetési rendszerét. A speciális felkészültséget igénylő állások esetében azonban a vezérigazgató kívülállókhoz is fordulhat. Új tisztviselő kinevezésekor figyelembe veszi továbbá azt is, hogy elvileg a D2, D1 és P5 állásokat betöltő személyeknek az Egyesület különböző tagországi állampolgárainak kell lenniük. A Nemzetközi Iroda tisztviselőinek a D1 és P5 fokozatokba történő előléptetésénél nem köteles ugyanezt az elvet alkalmazni. Egyébként az arányos földrajzi elosztásra és a nyelvekre vonatkozó követelményeket csak a megfelelő rátermettség vizsgálatát követően veszik figyelembe a kiválasztási folyamatban. A vezérigazgató évente egyszer, az Egyesület tevékenységéről szóló beszámolóban tájékoztatja az Igazgatási Tanácsot a P4-D1 fokozatokban történt kinevezésekről és előléptetésekről.
2. A következők tartoznak a vezérigazgató hatáskörébe:
2.1. ellátja az Egyesület okiratainak letéteményesi feladatait, és közvetítői szerepet lát el az Egyesületbe való felvétel és csatlakozás, valamint az abból való kiválás alkalmával követendő eljárásnál;
2.2. valamennyi igazgatást értesíti a Postaforgalmi Tanács által elfogadott, vagy felülvizsgált végrehajtási szabályzatokról;
2.3. elkészíti az Egyesület éves költségvetésének tervezetét az Egyesület szükségleteivel még összeegyeztethető lehető legalacsonyabb szinten, és a tervezetet megfelelő időben megvizsgálásra az Igazgatási Tanács elé terjeszti; az Igazgatási Tanács jóváhagyása után a költségvetést közli a tagországokkal, és gondoskodik a végrehajtásáról;
2.4. végrehajtja az Egyesület szervei által kért, és az okiratokban számára kijelölt specifikus tevékenységeket;
2.5. megteszi az Egyesület szervei által kidolgozott célkitűzések megvalósítására irányuló kezdeményezéseket a meghatározott politika és a rendelkezésre álló pénzeszközök keretében;
2.6. indítványokat és javaslatokat terjeszt az Igazgatási Tanács és a Postaforgalmi Tanács elé;
2.7. elkészíti a Postaforgalmi Tanács részére - ez utóbbi által adott irányelvek alapján - a kongresszus elé terjesztendő stratégiai terv tervezetét és az éves felülvizsgálat tervezetét;
2.8. biztosítja az Egyesület képviseletét;
2.9. közvetítőként szerepel:
- az UPU és a szűkebb körű egyesületek,
- az UPU és az Egyesült Nemzetek Szervezete,
- az UPU és az Egyesületet érdeklő tevékenységet folytató nemzetközi szervezetek, és
- az UPU és az olyan nemzetközi szervek, egyesületek, vagy vállalatok közötti viszonylatokban, amelyekkel az Egyesület szervei konzultálni kívánnak, vagy amelyeket munkáikba be kívánnak vonni;
2.10. ellátja az Egyesület szerveinek főtitkári feladatát, és ennek keretében - figyelembe véve a jelen szabályzat külön rendelkezéseit - ügyel nevezetesen:
- az Egyesület szervei munkájának előkészítésére és megszervezésére,
- az okiratok, jelentések és jegyzőkönyvek kidolgozására, előállítására és szétosztására,
- a titkárság működésére az Egyesület szerveinek értekezletei alatt;
2.11. részt vesz az Egyesület szerveinek értekezletein, és - szavazati jog nélkül - a tárgyalásokon, azzal a lehetőséggel, hogy képviseltesse magát.
111. Cikk

A vezérigazgató első helyettesének feladatai

1. A vezérigazgató első helyettese segíti a vezérigazgatót, és irányában felelős.
2. A vezérigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén jogait a vezérigazgató első helyettese gyakorolja. Ugyanez áll fenn abban az esetben, ha a vezérigazgatói állás a 109. Cikk 3. bekezdésének megfelelően megüresedik.
112. Cikk

Az Egyesület szerveinek titkársága

Az Egyesület szervei titkárságának teendőit a Nemzetközi Iroda látja el a vezérigazgató felelősségével. Minden egyes ülés alkalmával a kiadott okiratokat megküldi a szerv tagjai postaigazgatásainak, azon ország postaigazgatásainak, amelyek ugyan nem tagjai a szervnek, de részt vesznek a végzett tanulmányok kidolgozásában, a szűkebb körű postaegyesületeknek, valamint a többi olyan tagország postaigazgatásainak, amelyek azokat kérik.
113. Cikk

A tagországok névjegyzéke

A Nemzetközi Iroda összeállítja és naprakész állapotban tartja az Egyesület tagországainak névjegyzékét, feltüntetve hozzájárulási osztályukat, földrajzi csoportjukat, és az Egyesület okirataihoz való kapcsolatukat.
114. Cikk

Felvilágosítások. Vélemények. Az Okiratok értelmezésére és megváltoztatására vonatkozó kérelmek. Felmérések. Közreműködés a számadások kiegyenlítésénél

1. A Nemzetközi Iroda mindenkor az Igazgatási Tanács, a Postaforgalmi Tanács, és a postaigazgatások rendelkezésére áll, hogy a postaszolgálatra vonatkozó kérdésekben nekik minden szükséges felvilágosítást megadjon.
2. Feladata nevezetesen a nemzetközi postaszolgálatot érintő mindenfajta felvilágosítás összegyűjtése, rendezése, közzététele és szétosztása; az érdekelt felek kívánságára a vitás kérdésekben a véleményadás; az Egyesület okiratainak értelmezésére és módosítására vonatkozó kérelmek intézése, és általában mindazoknak a szerkesztési vagy dokumentációs tanulmányoknak és munkáknak a végzése, amelyeket az említett okiratok hatáskörébe utalnak, vagy amelyekre az Egyesület érdekében felkérik.
3. Intézi továbbá azokat a felméréseket, amelyeket a postaigazgatások kérnek azzal a céllal, hogy egy meghatározott kérdésről a többi igazgatás véleményét megtudják. Az ilyen felmérések eredményének nincs szavazás jellege és kötelező ereje.
4. Kompenzációs irodaként közreműködik a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó mindenfajta számadás rendezésében azok között a postaigazgatások között, amelyek erre felkérik.
115. Cikk

Technikai együttműködés

A Nemzetközi Iroda feladata, hogy a nemzetközi technikai együttműködés keretében a postai technikai segélynyújtást minden formában fejlessze.
116. Cikk

A Nemzetközi Iroda által szolgáltatott nyomtatványok

A Nemzetközi Iroda feladata, hogy a nemzetközi válaszdíjszelvényeket előállíttassa és ellássa velük azokat a postaigazgatásokat, amelyek ezt kérik.
117. Cikk

Szűkebb körű egyesületek okiratai és különmegállapodások

1. A szűkebb körű egyesületek okiratait és azokat a különmegállapodásokat, amelyeket az Alapokmány 8. Cikke alapján kötöttek, a szűkebb körű egyesületek irodáinak, vagy ezek hiányában az egyik szerződő félnek két példányban meg kell küldenie a Nemzetközi Iroda részére.
2. A Nemzetközi Iroda ügyel arra, hogy a szűkebb körű egyesületek okiratai és a különmegállapodások ne tartalmazzanak a közönségre nézve kedvezőtlenebb feltételeket mint az Egyesület okiratai, és a postaigazgatásokat a fent említett egyesületek és megállapodások létezéséről értesíti. A Nemzetközi Iroda a jelen rendelkezéssel kapcsolatban tapasztalt minden szabálytalanságot az Igazgatási Tanács tudomására hoz.
118. Cikk

Az Egyesület folyóirata

A Nemzetközi Iroda a rendelkezésre bocsátott okiratok felhasználásával folyóiratot szerkeszt német, angol, arab, kínai, spanyol, francia és orosz nyelven.
119. Cikk

Éves jelentés az Egyesület működéséről

A Nemzetközi Iroda az Egyesület működéséről éves jelentést készít, amelyet az Igazgatási Tanács jóváhagyása után megküld a postaigazgatásoknak, a szűkebb körű egyesületeknek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

III. Fejezet

A JAVASLATOK ELŐTERJESZTÉSÉNÉL ÉS MEGVIZSGÁLÁSÁNÁL KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

120. Cikk

A kongresszus elé terjesztendő javaslatoknál követendő eljárás

1. A 2. és az 5. bekezdésben említett kivételektől eltekintve, a tagországok postaigazgatásai által a kongresszus elé terjesztendő mindenfajta javaslat előterjesztését az alábbi eljárás szabályozza:
a) előterjesztésre azokat a javaslatokat fogadják el, amelyek a Nemzetközi Irodához legalább hat hónappal a kongresszus megnyitásának napja előtt beérkeznek;
b) semmilyen szerkesztési jellegű javaslatot nem fogadnak el a kongresszus időpontját megelőző hat hónapos időszak alatt;
c) azokat az érdemi változásokat tartalmazó javaslatokat, amelyek a kongresszus időpontját megelőző hat és négy hónap közötti időszakban érkeznek a Nemzetközi Irodához, csak akkor fogadják el előterjesztésre, ha azokat legalább két igazgatás támogatja;
d) azokat az érdemi változásokat tartalmazó javaslatokat, amelyek a kongresszus időpontját megelőző négy és két hónap közötti időszakban érkeznek a Nemzetközi Irodához, csak akkor fogadják el előterjesztésre, ha azokat legalább nyolc igazgatás támogatja. A később érkező javaslatokat már nem fogadják el;
e) a támogató nyilatkozatoknak ugyanazon határidő alatt kell a Nemzetközi Irodához érkezniük, mint azoknak a javaslatoknak, amelyekre vonatkoznak.
2. Az Alapokmányra és az általános szabályzatra vonatkozó javaslatoknak a kongresszus megnyitása előtt legalább hat hónappal kell a Nemzetközi Irodához megérkezniük: az ezután, de a kongresszus megnyitása előtt beérkező javaslatokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha a kongresszuson képviselt országok kétharmados többségével a kongresszus így dönt, és ha az 1. bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.
3. Minden javaslatnak elvileg csak egy célkitűzése lehet, és csak az e célkitűzés által megindokolt módosításokat tartalmazhatja.
4. A szerkesztési jellegű javaslatokat a fejrészben „Proposition d'ordre rédactionnel” (Szerkesztési jellegű javaslat) megjegyzéssel látják el azok az igazgatások, amelyek előterjesztik, és a Nemzetközi Iroda ezeket a sorszámozást követő R betűjelzéssel teszi közzé. Azokat a javaslatokat, amelyeket nem láttak el ilyen megjegyzéssel, de amelyek a Nemzetközi Iroda véleménye szerint csak a szövegezést érintik, megfelelő utalással teszik közzé; az Iroda ezekről a javaslatokról a kongresszus részére jegyzéket állít össze.
5. Az 1. és 4. bekezdésben előírt eljárást nem alkalmazzák sem a kongresszusok ügyrendi szabályzatára, sem pedig a már benyújtott javaslatokra vonatkozó módosításokra.
121. Cikk

Két kongresszus között előterjesztett javaslatoknál követendő eljárás

1. Az Egyezményre vagy a megállapodásokra vonatkozó minden olyan javaslat figyelembevételéhez, amelyet valamely postaigazgatás két kongresszus között terjeszt elő, legalább két másik postaigazgatás támogatása szükséges. E javaslatokkal nem foglalkoznak, ha a Nemzetközi Iroda nem kapja meg egyidejűleg a szükséges támogató nyilatkozatokat.
2. E javaslatokat a Nemzetközi Iroda útján küldik meg a többi postaigazgatásnak.
3. A végrehajtási szabályzatokra vonatkozó javaslatoknál nincs szükség támogatásra, de a Postaforgalmi Tanács csak akkor veszi azokat figyelembe, ha jóváhagyja azok sürgős szükségességét.
122. Cikk

A javaslatok megvizsgálása két kongresszus között

1. Az Egyezményre, a megállapodásokra és a zárójegyzőkönyveikre vonatkozó valamennyi javaslatot a következő eljárás szerint tárgyalják: a tagországok postaigazgatásainak kéthónapos határidejük van a Nemzetközi Iroda körözvénye útján közölt javaslatok megvizsgálására és arra, hogy az esetleges észrevételeiket az Irodával közöljék. Módosításokat nem fogadnak el. A válaszokat a Nemzetközi Iroda összegyűjti, és azzal a felhívással közli a postaigazgatásokkal, hogy nyilatkozzanak a javaslat mellett vagy ellen. Azokat az igazgatásokat, amelyek kéthónapos határidő alatt nem küldték be szavazatukat, úgy tekintik, mint amelyek a szavazástól tartózkodnak. A fenti határidőket a Nemzetközi Iroda körözvényeinek keltétől számítják.
2. A végrehajtási szabályzatokra vonatkozó módosító javaslatokat a Postaforgalmi Tanács tárgyalja.
3. Ha a javaslat valamely megállapodásra vagy zárójegyzőkönyvére vonatkozik, az 1. bekezdésben említett eljárásokban csak azoknak a tagországoknak postaigazgatásai vehetnek részt, amelyek az illető megállapodást aláírták.
123. Cikk

Két kongresszus között elfogadott határozatok hivatalos közlése

1. Az Egyezmény, a megállapodások és ezek zárójegyzőkönyveinek módosításairól a Nemzetközi Iroda vezérigazgatója értesíti a tagországok kormányait.
2. A végrehajtási szabályzatokban és zárójegyzőkönyveikben a Postaforgalmi Tanács által végrehajtott módosításokat a Nemzetközi Iroda közli a postaigazgatásokkal. Ugyanez a helyzet az Egyezmény 59. Cikk 3.3.2. pontjában és a megállapodások megfelelő rendelkezéseiben említett értelmezéseknél is.
124. Cikk

A végrehajtási szabályzatok és a két kongresszus között elfogadott más határozatok hatálybalépése

1. A végrehajtási szabályzatok ugyanakkor lépnek hatályba és ugyanaddig érvényesek, mint a kongresszuson elfogadott okiratok.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak fenntartásával, az Egyesület okiratainak módosításával kapcsolatban két kongresszus között elfogadott határozatok legkorábban csak a hivatalos közlésüktől számított három hónap múlva hajthatók végre.

IV. Fejezet

PÉNZÜGYEK

125. Cikk

Az Egyesület kiadásainak megállapítása és kiegyenlítése

1. A 2-6. bekezdésekben foglaltak fenntartásával az Egyesület szerveinek működésével járó éves kiadások 1996-ra és az azt követő évekre nem haladhatják meg az alábbi összegeket:
35 278 600 svájci frank az 1996. évre;
35 126 900 svájci frank az 1997. évre;
35 242 900 svájci frank az 1998. évre;
35 451 300 svájci frank az 1999. évre;
35 640 700 svájci frank a 2000. évre.
A 2000. évi alap összeghatárt kell alkalmazni a későbbi évekre is az 1999-re tervezett kongresszus elhalasztása esetén.
2. A következő kongresszus összehívásával kapcsolatos költségek (a titkárság átköltözése, szállítási költségek, a szimultán tolmácsolás műszaki felszerelésének költségei, az okiratok előállításának költségei a kongresszus alatt stb.) nem haladhatják meg a 3 699 300 svájci frankos határt.
3. Az Igazgatási Tanácsnak joga van az 1. bekezdésben megállapított határok túllépésére, hogy figyelembe lehessen venni a postahivatalok nemzetközi névjegyzékének újrakiadását. Az erre a célra engedélyezett túllépés teljes összege nem haladhatja meg a 900 000 svájci frankot.
4. Az Igazgatási Tanácsnak joga van az 1. és 2. bekezdésben megállapított határok túllépésére, hogy figyelembe lehessen venni a fizetési fokozatoknál, a nyugdíjjárulékoknál vagy a pótlékoknál - beleértve az álláspótlékokat is - azokat az emeléseket, amelyeknek az alkalmazásához az Egyesült Nemzetek Szervezete a Genfben szolgálatot teljesítő személyzeténél hozzájárult.
5. Az Igazgatási Tanácsnak joga van arra is, hogy a svájci fogyasztási árindex függvényében évente szabályozza a személyzetre vonatkozó költségeken kívüli költségek összegét.
6. Az 1. bekezdéstől eltérően az Igazgatási Tanács - rendkívüli sürgősség esetén a vezérigazgató - engedélyezheti a meghatározott keretek túllépését a Nemzetközi Iroda épülete jelentős és előre nem látható javításainak elvégzésére, anélkül azonban, hogy a túllépés összege évente a 125 000 svájci frankot meghaladná.
7. Ha az 1. és 2. bekezdésben megállapított hitelek nem bizonyulnak elegendőnek ahhoz, hogy az Egyesület jó működését biztosítsák, ezeket az összeghatárokat csak az Egyesület tagországai többségének jóváhagyásával lehet túllépni. Minden ilyen konzultációnak részletes indoklást kell tartalmaznia az ilyen jellegű kérés alátámasztására.
8. Azoknak az országoknak, amelyek az Egyesülethez csatlakoznak, vagy amelyeket az Egyesületbe tagként felvesznek, valamint azoknak, amelyek az Egyesületből kiválnak, le kell róniuk a tagdíjukat arra a teljes évre, amelynek folyamán a felvételük vagy a kilépésük érvénybe lép.
9. A tagországok az Igazgatási Tanács által megállapított költségvetés alapján előre fizetik az Egyesület éves költségeihez való tagdíjhozzájárulási részüket. Ezeket a hozzájárulási részeket legkésőbb annak a pénzügyi évnek az első napján kell kifizetni, amelyikre a költségvetés vonatkozik. Ennek az időpontnak a letelte után a fizetendő összegeket - az Egyesület javára - kamat terheli, amely az első hat hónap során évi három százalék, a hetedik hónaptól kezdve pedig évi hat százalék.
10. Kivételes körülmények között az Igazgatási Tanács mentesíthet egy tagországot az esedékes kamatok teljes egészének vagy egy részének a fizetése alól, ha az hátralékos adósságainak összegét teljes egészében kiegyenlítette.
11. Egy tagország hátralékos számláinak az Igazgatási Tanács által jóváhagyott amortizációs terve keretében is mentesíthető az összegyűlt vagy felmerülő kamatok teljes egészének vagy egy részének a fizetése alól. E mentesítés azonban az amortizációs tervnek a legfeljebb ötéves megállapított határidőn belüli teljes és pontos végrehajtásának van alárendelve.
12. Az Egyesület pénzgazdálkodási hiányának áthidalása végett tartalékalapot képeznek, amelynek összegét az Igazgatási Tanács szabja meg. Ezt az alapot elsősorban a költségvetési többletekből töltik fel. Az alap szolgálhat a költségvetési egyensúly megteremtésére vagy a tagországok hozzájárulási összegeinek csökkentésére is.
13. Ami az átmeneti pénzgazdálkodási hiányokat illeti, a Svájci Államszövetség kormánya rövid távra folyósítja a szükséges előlegeket, amelyek feltételeit közös megállapodással határozzák meg. E kormány díjmentesen felügyeli a pénzügyi elszámolások vezetését, valamint a kongresszus által megállapított összeghatárok alapján a Nemzetközi Iroda számvitelét.
126. Cikk

Hozzájárulási osztályok

1. A tagországok annak a tagdíjhozzájárulási osztálynak megfelelően járulnak hozzá az Egyesület kiadásainak fedezéséhez, amelyhez tartoznak. Ezek az osztályok az alábbiak:
50 egységnek megfelelő osztály,
40 egységnek megfelelő osztály,
35 egységnek megfelelő osztály,
25 egységnek megfelelő osztály,
20 egységnek megfelelő osztály,
15 egységnek megfelelő osztály,
10 egységnek megfelelő osztály,
5 egységnek megfelelő osztály,
3 egységnek megfelelő osztály,
1 egységnek megfelelő osztály,
0,5 egységnek megfelelő osztály, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete által legkevésbé fejlettnek minősített országoknak, vagy az Igazgatási Tanács által kijelölt más országoknak tartanak fenn.
2. Az 1. bekezdésben felsorolt hozzájárulási osztályokon kívül minden tagország választhat egy 50 egység feletti hozzájárulási osztályt.
3. A tagországokat az Egyesületbe való felvételük vagy csatlakozásuk időpontjában az Alapokmány 21. Cikk 4. bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően sorolják be az előbb említett hozzájárulási osztályok valamelyikébe.
4. A tagországok utólag megváltoztathatják hozzájárulási osztályukat azzal a feltétellel, hogy ezt a változtatást a kongresszus megnyitása előtt bejelentik a Nemzetközi Irodának. Ez a bejelentés, amelyet a kongresszus elé terjesztenek, a kongresszus által hozott pénzügyi rendelkezések életbelépésének időpontjával lép hatályba.
5. A tagországok egyszerre csak eggyel alacsonyabb osztályba történő átsorolásukat kérhetik. Azok a tagországok, amelyek a kongresszus megnyitása előtt nem fejezték ki óhajukat hozzájárulási osztályuk megváltoztatására, továbbra is abban az osztályban maradnak, amelyben eddig voltak.
6. Olyan, kivételes körülmények között azonban, mint a nemzetközi segélyprogramot szükségessé tevő természeti katasztrófák, az Igazgatási Tanács engedélyezhet egy hozzájárulási osztállyal való visszasorolást egy olyan tagországnak, amely bizonyítja, hogy nem tudja fenntartani az eredetileg választott hozzájárulási osztályát.
7. A 4. és 5. bekezdéstől eltérően a felsőbb osztályba történő átsorolás nem jár semmilyen korlátozással.
127. Cikk

A Nemzetközi Iroda kiadványai árának megtérítése

A Nemzetközi Iroda által az igazgatásoknak térítés ellenében szállított kiadványokat a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az Iroda által elküldött számla keltét követő hó elsejétől számított hat hónapon belül kell megfizetni. E határidő után az esedékes összegeket - az Egyesület javára - kamat terheli, amely évi öt százalék, az említett határidő lejártának napjától számítva.

V. Fejezet

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

128. Cikk

Választottbírósági eljárás

1. Választottbíróság útján eldöntendő véleményeltérés esetén az érdekelt postaigazgatások mindegyike kiválasztja egy olyan tagország postaigazgatását, amely a vitás kérdésben nincs közvetlenül érdekelve. Ha az ügyben több igazgatás közösen érdekelt, e rendelkezés alkalmazásánál csak egyetlen igazgatásnak számítanak.
2. Abban az esetben, ha a szóban forgó igazgatások egyike hat hónapos határidő alatt a választottbíráskodásra vonatkozó javaslatnak nem tesz eleget, a Nemzetközi Iroda - ha erre felkérik - maga szólítja fel a mulasztó igazgatást a választottbíró kijelölésére, vagy a bírót maga, hivatalból jelöli ki.
3. Az érdekelt felek megegyezhetnek abban, hogy csak egyetlen választottbírót jelölnek ki, amely a Nemzetközi Iroda is lehet.
4. A választottbírák szótöbbséggel hoznak határozatot.
5. A szavazatok egyenlősége esetén a választottbírák a vita eldöntésére a vitás ügyben szintén nem érdekelt másik postaigazgatást választanak.
Ha a választásban nem tudnak megegyezni, ezt az igazgatást a Nemzetközi Iroda jelöli ki olyan igazgatások közül, amelyeket a választottbírák nem javasoltak.
6. Valamely megállapodásra vonatkozó véleménykülönbség esetén a választottbírákat csak azok közül az igazgatások közül lehet kijelölni, amelyek az illető megállapodást aláírták.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

129. Cikk

Az Általános Szabályzatra vonatkozó javaslatok jóváhagyásának feltételei

Ahhoz, hogy végrehajthatók legyenek, az általános szabályzatra vonatkozó és a kongresszus elé terjesztett javaslatokat a kongresszuson képviselt tagországok többségének jóvá kell hagynia.
A szavazás alkalmával az egyesület tagországai legalább kétharmadának jelen kell lennie.
130. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetével való megegyezésekre vonatkozó javaslatok

A 129. Cikkben említett jóváhagyási feltételeket kell alkalmazni az Egyetemes Postaegyesület és az Egyesült Nemzetek Szervezete között kötött megegyezéseket módosító javaslatokra is, hacsak e megegyezések maguk nem határozzák meg a bennük foglalt rendelkezések módosításának feltételeit.
131. Cikk

Az Általános Szabályzat hatálybalépése és érvényességének időtartama

A jelen általános szabályzat 1996. január 1-jén lép hatályba, és a következő kongresszus okiratainak életbelépéséig marad érvényben.
Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai az általános szabályzatot egy példányban aláírták, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. A kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik félnek egy másolatot küld.
Kelt Szöulban, 1994. szeptember 14-én.”

„EGYETEMES POSTAEGYEZMÉNY

Az Egyesület tagországai kormányainak alulírott meghatalmazottai az Egyetemes Postaegyesület Bécsben, 1964. július 10-én kötött Alapokmánya 22. Cikkének 3. bekezdése alapján, közös egyetértéssel és az Alapokmány 25. Cikke 4. bekezdésének fenntartásával ebben az Egyezményben megállapították a nemzetközi postaszolgálatra alkalmazandó közös szabályokat és a levélpostai forgalomra vonatkozó rendelkezéseket.

1. Rész

A NEMZETKÖZI POSTASZOLGÁLATRA ALKALMAZANDÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Az átszállítás szabadsága

1. Az átszállítás szabadságának az elvét az Alapokmány 1. Cikke mondja ki. Ez minden postaigazgatás számára azzal a kötelezettséggel jár, hogy egy másik postaigazgatás által neki átadott zárlatokat és nem közvetlen zárlatban továbbított átmenő levélpostai küldeményeket mindig azokon a leggyorsabb útvonalakon és azokkal a legbiztonságosabb eszközökkel továbbítsa, amelyeket saját küldeményei számára használ.
2. Azoknak a tagországoknak, amelyek nem vesznek részt a romlandó biológiai anyagokat vagy radioaktív anyagokat tartalmazó levelek kölcsönös forgalmában, jogukban áll, hogy ne fogadják el a közvetlen zárlaton kívüli területükön átmenő ilyen küldeményeket. Ugyanez vonatkozik a leveleken, levelezőlapokon és a vakok írásán kívüli, olyan levélpostai küldeményekre, amelyek tekintetébe nem tettek eleget azoknak a törvényes rendelkezéseknek, amelyek azok közzétételének vagy forgalmazásának feltételeit az átszállító országban szabályozzák.
3. A szárazföldi vagy tengeri úton továbbítandó postacsomagok átszállításának szabadságát az ebben a szolgálatban részt vevő országok területére korlátozták.
4. A légipostai csomagok átszállításának szabadsága az Egyesület egész területén biztosított. Azok a tagországok azonban, amelyek nem csatlakoztak a Postacsomag Megállapodáshoz, nem kötelezhetők arra, hogy részt vegyenek a légicsomagok felületi úton történő továbbításában.
5. Ha egy tagország nem tartja be az átszállítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket, a többi tagországnak jogában áll, hogy megszüntesse a postaszolgálatot ezzel az országgal.
2. Cikk

A postai küldemények tulajdonjoga

Minden postai küldemény a feladó tulajdonát képezi mindaddig, amíg az átvételre jogosultnak nem kézbesítették, kivéve azt az esetet, amikor a küldeményt a rendeltetési ország jogszabályai alapján lefoglalták.
3. Cikk

Új szolgálat bevezetése

Az igazgatások közös megegyezéssel olyan új szolgálatot rendszeresíthetnek, amelyet az Egyesület okiratai kifejezetten nem szabályoznak. Az új szolgálatra vonatkozó díjakat az egyes érdekelt igazgatások állapítják meg, a szolgálat üzemeltetési költségeinek figyelembevételével.
4. Cikk

Pénzegység

Az Alapokmány 7. Cikkében meghatározott, és az Egyezményben és a Megállapodásokban, valamint azok végrehajtási szabályzataiban alkalmazott pénzegység a különleges lehívási jog (DTS).
5. Cikk

Postabélyegek

1. Csak a postaigazgatóságok bocsátanak ki az Egyesület okiratainak megfelelően a bérmentesítés megfizetését tanúsító postabélyegeket. A postai bérmentesítési jelzések, a bérmentesítőgép lenyomatok, és a nyomdagépeknek, vagy más nyomtatási, vagy bélyegzési eljárásoknak a szabályzat rendelkezéseinek megfelelő lenyomatai csak a postaigazgatás engedélyével használhatók.
2. A postabélyegek témáinak és motívumainak meg kell felelniük az UPU Alapokmány bevezető része és az Egyesület szervei által hozott határozatok szellemének.
6. Cikk

Díjak

1. A különböző nemzetközi postai szolgáltatásokra vonatkozó díjakat az Egyezmény és a Megállapodások határozzák meg. A díjak e meghatározásának elvben az adott szolgáltatások biztosítására vonatkozó költségekkel összefüggésben kell történnie.
2. Az alkalmazott díjaknak - beleértve az okiratokban irányadó jelleggel meghatározott díjakat is - legalább egyenlőeknek kell lenniük az ugyanolyan jellemzőknek (fajta, mennyiség, kezelési idő stb.) megfelelő belföldi küldeményekre alkalmazott díjakkal.
3. A postaigazgatóságoknak joguk van arra, hogy túllépjék az Egyezményben és a Megállapodásokban rögzített valamennyi díjat, beleértve a nem irányadó jelleggel meghatározott díjakat is:
3.1. ha azok a díjak, amelyeket ugyanezekre a szolgáltatásokra belföldi forgalomban alkalmaznak, magasabbak a meghatározott díjaknál;
3.2. ha ez szolgálataik üzemeltetési költségeinek fedezésére szükséges, vagy bármilyen más ésszerű okból.
4. Az Egyezményben és a Megállapodásokban előírt postai díjakon kívül tilos bármilyen más postai díjat beszedni az ügyfelektől.
5. Az Egyezményben és a Megállapodásokban felsorolt eseteket kivéve minden postaigazgatás megtartja az általa beszedett díjakat.
7. Cikk

Postai díjmentesség

1. Elv
1.1. A postai díjmentesség eseteit az Egyezmény és a Megállapodások kifejezetten meghatározzák.
2. Postaszolgálat
2.1. A postaigazgatások vagy hivatalaik által küldött és a postaszolgálatra vonatkozó olyan levélpostai küldemények,
2.2. A légipostai pótdíjak kivételével minden postai díjtól mentesek a postaszolgálatra vonatkozó olyan levélpostai küldemények,
2.2.1. amelyeket az Egyetemes Postaegyesület szervei és a szűkebb körű egyesületek szervei váltanak egymással;
2.2.2. amelyeket ezeknek az egyesületeknek a szervei között váltanak;
2.2.3. amelyeket az említett szervek a postaigazgatásoknak vagy hivatalaiknak küldenek.
3. Hadifoglyok és polgári internáltak
3.1. A légipostai díjak kivételével minden postai díjtól mentesek a hadifoglyoknak címzett, vagy az általuk - akár közvetlenül, akár a szabályzatban említett hivatalok közvetítésével - küldött levélpostai küldemények, postacsomagok és a pénzküldemények. Azok a harcoló polgári személyek, akiket egy semleges ország befogadott és internált, az előbb említett rendelkezések alkalmazását illetően ugyanolyanoknak tekintendők, mint a tulajdonképpeni hadifoglyok.
3.2. A 3.1. pont alatti rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a levélpostai küldeményekre, postacsomagokra és pénzküldeményekre, amelyek más országból származnak, és amelyek a polgári személyek háború esetén adódó védelméről szóló 1949. augusztus 12-i, genfi Egyezményben említett internált polgári személyeknek szólnak, vagy amelyeket ezek adnak fel, akár közvetlenül, akár pedig a szabályzatban említett hivatalok közvetítésével.
3.3. A szabályzatban említett hivatalok szintén postai díjmentességet élveznek a 3.1-3.2. pontban említett személyekre vonatkozó olyan levélpostai küldeményekre, postacsomagokra és pénzküldeményekre, amelyeket akár közvetlenül, akár közvetítői minőségben küldenek vagy kapnak.
3.4. Postacsomagok 5 kilogramm súlyhatárig küldhetők postai díjmentességgel. E súlyhatár 10 kilogrammra emelkedik azoknál a küldeményeknél, amelyeknek a tartalma oszthatatlan, vagy amelyeket a hadifoglyoknak történő szétosztás céljából egy tábornak vagy a tábor bizalmi embereinek címeznek.
4. Vakok írása
4.1. A vakok írásai minden postai díjtól mentesek, a légipostai pótdíjakon kívül.

2. Rész

A LEVÉLPOSTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

1. Fejezet

ALAPSZOLGÁLATOK

8. Cikk

Levélpostai küldemények

1. A levélpostai küldeményeket az alábbi két rendszer egyike szerint osztályozzák. Minden igazgatás szabadon választhatja meg azt a rendszert, amelyet kimenő forgalmában alkalmaz.
2. Az első rendszer a küldemények kezelési gyorsaságán alapul. Ebben az esetben a küldemények feloszlanak:
2.1. elsőbbségi küldeményekre: a leggyorsabb (légi vagy felületi) úton, elsőbbséggel szállított küldemények; súlyhatárok: általában 2 kilogramm, a könyveket és brosúrákat tartalmazó küldeményeknél 5 kilogramm (fakultatív szolgálat), a vakok írásánál 7 kilogramm;
2.2. elsőbbség nélküli küldeményekre: olyan küldemények, amelyeknél a feladó alacsonyabb díjszabást választott, ami hosszabb átfutási idővel jár; súlyhatárok: azonosak a 2.1. pont alattiakkal.
3. A második rendszer a küldemények tartalmán alapul. A küldemények ebben az esetben feloszlanak:
3.1. levelekre és levelezőlapokra, amelyeknek gyűjtőneve: LC; súlyhatár: 2 kilogramm;
3.2. nyomtatványokra, vakok írására és kiscsomagokra, amelyeknek gyűjtőneve: AO; súlyhatárok: 2 kilogramm a kiscsomagoknál, 5 kilogramm a nyomtatványoknál, 7 kilogramm a vakok írásánál.
4. A tartalmon alapuló osztályozási rendszerben:
4.1. a légi úton elsőbbséggel szállított levélpostai küldemények elnevezése: „légipostai küldemények”;
4.2. a légi úton, alacsonyabb fokú elsőbbséggel szállított felületi levélpostai küldemények elnevezése: „S.A.L. küldemények”.
5. Minden igazgatásnak joga van arra, hogy elfogadjon egyetlen, megfelelően összehajtott és minden oldalról leragasztott papírlapból álló elsőbbségi küldeményeket és légpostai leveleket. Az ilyen küldemények elnevezése: „aerogrammok”.
6. A szabályzatban meghatározott feltételek mellett, egyetlen feladó által tömegesen feladott, ugyanabban a zárlatban vagy különálló zárlatokban kapott levélpostai küldeményekből álló postaanyag elnevezése: „tömeges küldemények”.
7. Az ugyanannak a címzettnek, ugyanarra a rendeltetési helyre szóló napilapokat, időszaki lapokat, könyveket és egyéb nyomtatott termékeket tartalmazó külön zsákok elnevezése mindkét rendszerben: „M zsákok”; súlyhatár: 30 kilogramm.
8. A mérethatárokat és elfogadási feltételeket, valamint a súlyhatárokra vonatkozó részletkérdéseket a szabályzat tartalmazza.
9. Cikk

Bérmentesítési díjak

1. A levélpostai küldeményeknek az Egyesület egész területén megvalósuló szállításáért járó bérmentesítési díjakat a felvevő igazgatás határozza meg. A bérmentesítési díjak magukban foglalják a küldeményeknek a címzettek lakóhelyén teljesülő kézbesítését is, amennyiben a rendeltetési országban a kézbesítőszolgálatot a szóban forgó küldeményekre rendszeresítették. Az alkalmazás feltételeit a szabályzat tartalmazza.
2. Az irányadó jellegű bérmentesítési díjakat az alábbi táblázatok tartalmazzák:
2.1. Díjak a gyorsaságon alapuló rendszerben:
Küldemények	Súlyfokozatok	Irányadó jellegűdíjak, DTS
Elsőbbségi küldemények		20 grammig	0,37
20 grammon felül	100 grammig	0,88
100 grammon felül	250 grammig	1,76
250 grammon felül	500 grammig	3,38
500 grammon felül	1000 grammig	5,88
1000 grammon felül	2000 grammig	9,56
további 1000 grammonként		4,78(fakultatív)
Elsőbbség nélküli küldemények	20 grammig	0,18
20 grammon felül	100 grammig	0,40
100 grammon felül	250 grammig	0,74
250 grammon felül	500 grammig	1,32
500 grammon felül	1000 grammig	2,21
1000 grammon felül	2000 grammig	3,09
további 1000 grammonként		1,54(fakultatív)
2.2. Díjak a tartalmon alapuló rendszerben:
Küldemények	Súlyfokozatok	Irányadó jellegűdíjak, DTS
Levelek		20 grammig	0,37
20 grammon felül	100 grammig	0,88
100 grammon felül	250 grammig	1,76
250 grammon felül	500 grammig	3,38
500 grammon felül	1000 grammig	5,88
1000 grammon felül	2000 grammig	9,56
Levelezőlapok			0,26
Nyomtatványok		20 grammig	0,18
20 grammon felül	100 grammig	0,40
100 grammon felül	250 grammig	0,74
250 grammon felül	500 grammig	1,32
500 grammon felül	1000 grammig	2,21
1000 grammon felül	2000 grammig	3,09
további 1000 grammonként		1,54
Kiscsomagok	20 grammon felül	100 grammig	0,40
100 grammon felül	250 grammig	0,74
250 grammon felül	500 grammig	1,32
500 grammon felül	1000 grammig	2,21
1000 grammon felül	2000 grammig	3,09
3. A Postaforgalmi Tanácsnak - az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával - jogában áll, hogy felülvizsgálja és módosítsa a 2. bekezdésben említett irányadó jellegű díjakat a két kongresszus közötti időszakban. A felülvizsgált díjak az Egyesület tagjai által az országukban feladott nemzetközi küldeményekre meghatározott díjak mediánján alapulnak.
4. A felvevő igazgatásnak joga van arra, hogy az alábbi tartalmú levélpostai küldeményekre díjkedvezményt adjon:
4.1. az országban feladott napilapokra és időszaki lapokra az adott küldeményfajtára alkalmazott díjszabás 50 százalékát meg nem haladó díjkedvezményt;
4.2. az olyan könyvekre és brosúrákra, zenepartitúrákra és térképekre, amelyek a borítólapjukon vagy védőlapjukon szereplőkön kívül nem tartalmaznak semmilyen hirdetést vagy reklámot, a 4.1. pontban említettel azonos mértékű díjkedvezményt.
5. Az M zsákokra alkalmazandó díjat az egyes zsákok összsúlyáig terjedő, egy kilogrammos súlyfokozatonként kell kiszámítani. A felvevő igazgatásnak joga van arra, hogy az ilyen zsákokra díjkedvezményt adjon, amely az adott küldeményfajtára alkalmazott díj 20 százalékáig terjedhet. Ez a díjkedvezmény független lehet a 4. bekezdésben említett díjkedvezményektől.
6. A felvevő igazgatásnak joga van ahhoz, hogy a szabványméretű küldeményekre alkalmazott díjaktól eltérő díjakat alkalmazzon a nem szabványméretű küldeményekre. A szabványméretű küldeményeket a szabályzat határozza meg.
7. A tartalmon alapuló rendszerben a különböző díjazás alá eső küldeményeknek egyetlen küldeményben történő egyesítése megengedett, azzal a feltétellel, hogy az összsúly ne haladja meg annak a küldeményfajtának a felső súlyhatárát, amelynek a súlyhatára a legmagasabb. Az ilyen küldeményre alkalmazott díj a felvevő igazgatás belátása szerint vagy azonos annak a küldeményfajtának díjával, amelynek a díjszabása a legmagasabb, vagy pedig az egyes küldeményelemekre alkalmazandó különböző díjak összegével. Ezek a küldemények az „Envois mixtes” („Vegyes küldemények”) megjelölést viselik.
10. Cikk

Díjazás a továbbítási mód vagy a gyorsaság szerint

1. Az elsőbbségi küldeményekre alkalmazott díjak - amelyeket mindig a leggyorsabb (légi vagy felületi) úton szállítanak - magukban foglalják a gyors továbbítás esetleges pótlólagos költségeit.
2. Azoknak az igazgatásoknak, amelyek a tartalmon alapuló rendszert alkalmazzák, joguk van arra, hogy:
2.1. pótdíjakat szedjenek a légipostai küldeményekért. A pótdíjaknak összefüggésben kell lenniük a légiszállítási költségekkel, és azonosak legalább az egyes rendeltetési országok teljes területére, bármilyen útvonalat is használjanak. A légipostai küldeményre alkalmazott pótdíj kiszámításánál az igazgatásoknak jogukban áll a közönség számára rendszeresített, esetleg csatolt űrlapok súlyát is figyelembe venni;
2.2. a S.A.L. küldeményekre a légipostai küldeményeknél általuk beszedett pótdíjaknál alacsonyabb pótdíjakat szedjenek be;
2.3. kombinált díjakat határozzanak meg a légipostai küldemények és a S.A.L. küldemények bérmentesítésére, postai szolgáltatásaik költségeinek és a légiszállításért fizetendő díjak figyelembevételével.
3. A 9. Cikk 4-5. bekezdése szerinti díjkedvezmények a légi úton szállított küldeményekre is vonatkoznak, de semmilyen díjkedvezmény nem alkalmazható a díjnak e szállítás költségeinek fedezésére szolgáló részére.
11. Cikk

Kedvezményes díjak

A díjaknak a 6. Cikk 2. bekezdésében meghatározott alsó határa felett a postaigazgatóságoknak jogukban áll belföldi jogszabályaikon alapuló kedvezményes díjak engedélyezése az országukban feladott levélpostai küldeményekre. Lehetőségük van nevezetesen arra, hogy kedvezményes díjakat engedélyezzenek jelentős postaforgalmat lebonyolító ügyfeleiknek.
12. Cikk

Különdíjak

1. Semmilyen kézbesítési díj nem szedhető a címzettől az 500 gramm alatti súlyú kiscsomagokért.
2. Ha az 500 gramm feletti kiscsomagokért kézbesítési díjat szednek belföldi forgalomban, ugyanez a díj szedhető a külföldről származó kiscsomagokért.
3. Az igazgatásoknak az alább említett esetekben joguk van arra, hogy ugyanazokat a díjakat szedjék be, mint a belföldi forgalomban:
3.1. feladási díj, amelyet a közvetlenül indítás előtti feladásért a feladótól szedhet be;
3.2. feladási díj, amelyet a felvevő munkahelyek általános nyitvatartási idején túli feladásért a feladótól szednek be;
3.3. gyűjtési díj, amelyet a feladó lakhelyéről történő gyűjtésért ez utóbbitól szednek be;
3.4. visszavételi díj, amelyet a felvevő munkahelyek általános nyitvatartási idején túli visszavételért a címzettől szednek be;
3.5. postán maradó küldemények díja, amelyet a címzettől szednek be;
3.6. fekbér minden olyan, 500 grammot meghaladó súlyú levélpostai küldeményért, amelyet a címzett nem vett át addig az ideig, ameddig a küldeményt díjmentesen tartják a rendelkezésére. Ez a díj nem alkalmazható a vakok írására.
13. Cikk

Bérmentesítés

1. A feladónak a levélpostai küldeményeket általában teljes egészében bérmentesíteni kell. A bérmentesítés módozatait a szabályzat írja le.
2. A felvevő igazgatásnak jogában áll, hogy a nem, vagy elégtelenül bérmentesített küldeményeket a feladóknak visszaadja azzal a céllal, hogy ők maguk egészítsék ki azok bérmentesítését.
3. A felvevő igazgatás is gondoskodhat a nem bérmentesített levélpostai küldemények bérmentesítéséről, vagy az elégtelenül bérmentesített küldemények bérmentesítésének kiegészítéséről és a hiányzó összeg beszedéséről a feladótól. Ebben az esetben joga van arra, hogy legfeljebb 0,33 DTS kezelési díjat is beszedjen. A hiányzó bérmentesítést a szabályzatban meghatározott módozatok valamelyikével kell jelezni.
4. Abban az esetben, ha a 2-3. bekezdésben leírt lehetőségeket nem alkalmazzák, a nem, vagy elégtelenül bérmentesített küldeményekért a címzettől vagy - ha visszaküldött küldeményekről van szó - a feladótól külön díjat szednek, amelynek a kiszámítását a szabályzat határozza meg.
14. Cikk

Levélpostai küldemények bérmentesítése a hajók fedélzetén

1. A hajók fedélzetén az útvonal két végpontján vagy egy közbeeső kikötőben való tartózkodás alatt feladott levélpostai küldeményeket annak az országnak a bélyegeivel és díjszabása szerint kell bérmentesíteni, amelynek vizein a hajó tartózkodik.
2. Ha a hajón való feladás a nyílt tengeren történik, a levélpostai küldeményeket annak az országnak a bélyegeivel és díjszabása szerint lehet bérmentesíteni, amelynek tulajdonában a hajó van, vagy amelyhez tartozik, hacsak az érdekelt igazgatások másképpen nem állapodtak meg. Az ilyen körülmények között bérmentesített küldeményeket a hajó megérkezése után mihelyt lehetséges, a kikötő postahivatalának kell átadni.
15. Cikk

Nemzetközi válaszdíjszelvények

1. A postaigazgatásoknak jogukban áll a Nemzetközi Iroda által kibocsátott nemzetközi válaszdíjszelvényeket árusítani, illetve azok eladását belföldi jogszabályaiknak megfelelően korlátozni.
2. A válaszdíjszelvények értéke 0,74 DTS. Az érdekelt igazgatások által megállapított eladási ár nem lehet ennél az értéknél alacsonyabb.
3. A válaszdíjszelvényeket bármely tagországban egy külföldre szóló közönséges légipostai levél vagy közönséges elsőbbségi küldemény legkisebb bérmentesítési díját képviselő egy vagy több postabélyegre lehet becserélni. Ha a becserélő ország belföldi szabályozása ezt nem tiltja, a válaszdíjszelvényeket benyomott bélyeggel ellátott postai értékcikkre, vagy más postai bérmentesítési jelre, vagy lenyomatra is be lehet cserélni.
4. Minden tagország postaigazgatása fenntarthatja magának továbbá a jogot annak megkövetelésére, hogy a válaszdíjszelvényeket és az e válaszdíjszelvények becserélésével bérmentesítendő küldeményeket egyszerre adják postára.

2. Fejezet

KÜLÖNSZOLGÁLATOK

16. Cikk

Ajánlott küldemények

1. A levélpostai küldeményeket ajánlottként is fel lehet adni.
2. Az ajánlott küldemények díját előre kell leróni. A díj a küldemény osztályozási rendszere és fajtája szerinti bérmentesítési díjból, és egy legfeljebb 1,31 DTS-nek megfelelő, egységes ajánlási díjból tevődik össze. Az egyes M zsákoknál az igazgatások az egységes díj helyett átalánydíjat szedhetnek be, amely az egységes díj ötszörösét nem haladhatja meg.
3. Azokban az esetekben, amikor különleges biztonsági intézkedésekre van szükség, az Igazgatások a 2. bekezdésben említett díjon felül a belföldi szabályozásukra előírt külön díjakat is beszedhetik a feladóktól vagy a címzettektől.
4. Azoknak a postaigazgatásoknak, amelyek készek magukra vállalni az erőhatalom esetéből származó kockázatokat, joguk van arra, hogy egy legfeljebb 0,13 DTS-nek megfelelő külön díjat szedjenek be minden ajánlott küldeményért.
17. Cikk

Igazolt kézbesítésű küldemények

1. A levélpostai küldeményeket igazolt kézbesítésű küldeményként is fel lehet adni az olyan igazgatások közötti viszonylatokban, amelyek biztosítják ezt a szolgálatot.
2. Az igazolt kézbesítésű küldemények díját előre kell leróni. A díj a küldemény osztályozási rendszere és fajtája szerinti bérmentesítési díjból, és a felvevő igazgatás által meghatározott igazolt kézbesítési díjból tevődik össze. Ennek a díjnak az ajánlási díjnál természetesen alacsonyabbnak kell lennie.
18. Cikk

Értékküldemények

1. Az értékpapírokat, értékes okiratokat vagy tárgyakat tartalmazó elsőbbségi és elsőbbség nélküli küldemények és levelek elnevezése: „értékküldemények”, és azokat a feladó által nyilvánított érték erejéig a tartalom biztosításával lehet küldeni. Ez a forgalom az olyan postaigazgatások közötti forgalomra korlátozódik, amelyek egyetértésüket fejezték ki ezeknek a küldeményeknek akár kölcsönös viszonylataikban, akár csak egyik irányban történő elfogadásával kapcsolatban.
2. Az értéknyilvánítás összege elvben korlátlan. Minden igazgatásnak jogában áll saját magát illetően az értéknyilvánítás összegét korlátozni egy olyan összegre, amely nem lehet alacsonyabb 4000 DTS-nél. A belföldi szolgálatban elfogadott értéknyilvánítási határ alkalmazható azonban abban az esetben, ha az alacsonyabb ennél az összegnél.
3. Az értékküldemények díját előre kell leróni. A díj a közönséges bérmentesítési díjból, a 16. Cikk 2. bekezdésében előírt egységes ajánlási díjból és a biztosítási díjból tevődik össze.
4. Az ajánlási díj helyett a postaigazgatásoknak joguk van arra, hogy belföldi szolgálatuk megfelelő díját vagy kivételesen egy, legfeljebb 3,27 DTS-nek megfelelő díjat szedjenek be.
5. A biztosítási díj nyilvánított 65,34 DTS-enként vagy a 65,34 DTS töredékéért 0,33 DTS, vagy a nyilvánított értékfokozat 0,5 százaléka. Ezt a díjat kell alkalmazni, bármely legyen is a rendeltetési ország, még azokban az országokban is, amelyek magukra vállalják az erőhatalom esetéből származó kockázatokat.
6. Azokban az esetekben, amikor különleges biztonsági intézkedésekre van szükség, az igazgatások a 3-5. bekezdésben említett díjakon felül a belföldi szabályozásukban előírt külön díjakat is beszedhetik a feladóktól vagy a címzettektől.
19. Cikk

Expresszküldemények

1. A feladók kérésére, és az olyan országokba szóló forgalomban, amelyeknek az igazgatásai ezt a szolgálatot biztosítják, a levélpostai küldeményeket különkézbesítő útján kézbesítik, a kézbesítőhivatalhoz történő megérkezésük után a lehető leghamarabb. Minden igazgatásnak joga van arra, hogy ezt a szolgálatot az elsőbbségi küldeményekre, a légipostai küldeményekre, vagy - ha a két igazgatás között használt egyetlen útvonalról van szó - a felületi LC küldeményekre korlátozza. Az expresszküldemények különböző módon kezelhetők, amennyiben a címzettnek nyújtott szolgáltatás általános minőségi szintje legalább olyan magas, mint a különkézbesítő igénybevételével elért minőségi szint.
2. Ha a küldemények az utolsó szokásos napi kézbesítés után érkeznek be a kézbesítőhivatalhoz, azokat különkézbesítővel, még aznap és ugyanolyan feltételek mellett kézbesítik, mint amelyeket a belföldi forgalomban alkalmaznak azokban az országokban, amelyek biztosítják ezt a szolgáltatást.
3. Azoknak az igazgatásoknak, amelyeknek a levélpostai küldemények továbbítására több útvonaluk van, az expresszküldeményeket e küldeményeknek az érkező anyagot fogadó kicserélőhivatalhoz történő beérkezése után a leggyorsabb belföldi továbbítási útvonalon kell továbbítaniuk, és utána azokat a lehető leggyorsabban fel kell dolgozni.
4. Ezekért az „expressz”-nek minősített küldeményekért a bérmentesítési díjon felül egy olyan díjat kell beszedni, amely legalább annyi, mint - az eset szerint - egy közönséges elsőbbségi/elsőbbség nélküli küldemény, vagy egy egyszerű díjú, közönséges levél bérmentesítési díjának az összege, és legfeljebb 1,63 DTS. Az egyes M zsákoknál az igazgatások az egységes díj helyett átalánydíjat szedhetnek be, amely az egységes díj ötszörösét nem haladhatja meg. Ezt a díjat teljes egészében előre kell leróni.
5. Amikor az expresszkézbesítés külön megterhelést jelent, további díj szedhető a belföldi fogalom ugyanolyan fajta küldeményeire vonatkozó rendelkezések szerint.
6. Ha a rendeltetési igazgatás szabályozása ezt megengedi, a címzettek a kézbesítőhivatalnál kérhetik a nekik szóló küldemények expresszkézbesítését beérkezésük után. Ebben az esetben a rendeltetési országnak joga van arra, hogy kézbesítéskor a belföldi szolgálatában alkalmazott díjat szedje be.
20. Cikk

Tértivevény

1. Ajánlott küldemény, igazolt kézbesítésű küldemény vagy értékküldemény feladója a feladáskor tértivevényt kérhet, ha megfizeti a legfeljebb 0,98 DTS-nek megfelelő díjat. A tértivevényt a leggyorsabb (légi vagy felületi) úton küldik vissza a feladónak.
2. Ha a feladó olyan tértivevényt tudakol, amelyet megfelelő idő alatt nem kapott meg, a díjat másodszor nem szedik be.
21. Cikk

Kézbesítés saját kézbe

A feladó kérésére, és az olyan igazgatások közötti viszonylatokban, amelyek ehhez hozzájárultak, az ajánlott küldeményeket, az igazolt kézbesítésű küldeményeket saját kézbe kézbesítik. Az igazgatások megállapodhatnak abban, hogy ezt a lehetőséget csak tértivevénnyel kísért ilyen küldeményeknél engedélyezik. A feladó minden esetben kifizeti a saját kézbe kézbesítés legfeljebb 0,16 DTS-nek megfelelő díját.
22. Cikk

Díjjegyzékes küldemények

1. Az olyan igazgatások közötti viszonylatokban, amelyek egyetértésüket fejezték ki ezzel kapcsolatban, a feladók a felvevőhivatalnak tett előzetes nyilatkozattal magukra vállalhatják a küldeményeket - a kézbesítéskor - terhelő összes díjat és költséget. Amíg a küldeményt a címzettnek nem kézbesítették, a feladó a feladás után is kérheti, hogy a küldeményt díjjegyzékes küldeményként kézbesítsék.
2. Az 1. bekezdésben említett esetekben a feladóknak kötelezniük kell magukat arra, hogy megfizetik azokat az összegeket, amelyeket a rendeltetési hivatal követelhet. Adott esetben ideiglenes fizetést kell teljesíteniük.
3. A felvevő igazgatás a feladótól legfeljebb 0,98 DTS-nek megfelelő díjat szed be, amelyet a felvevő országban nyújtott szolgáltatásokért járó díjként megtart magának.
4. A feladás után benyújtott kérelem esetében a felvevő igazgatás ezenfelül beszed egy legfeljebb 1,31 DTS-nek megfelelő további díjat is kérelmenként. Ha a kérelmet távközlési úton kell továbbítani, a feladónak az ennek megfelelő díjat is meg kell fizetnie.
5. A rendeltetés igazgatásnak joga van beszedni egy legfeljebb 0,98 DTS-nek megfelelő megbízási díjat. Ez a díj független a vám elé állítási díjtól. A díjat a feladótól szedik be, a rendeltetési igazgatás számára.
6. Minden igazgatásnak joga van arra, hogy a díjjegyzékes küldemények szolgálatát az ajánlott küldeményekre és az értékküldeményekre korlátozza.
23. Cikk

Nemzetközi kereskedelmi válaszlevél szolgálat

1. A szabályzat megfelelő rendelkezéseinek megfelelően előkészített és csomagolt romlandó biológiai és radioaktív anyagokra az elsőbbségi küldemények díját vagy a levelek díját és az ajánlási díjat kell alkalmazni. Elfogadásuk az olyan postaigazgatások közötti viszonylatokra korlátozódik, amelyek egyetértésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy elfogadják ezeket a küldeményeket akár kölcsönös viszonylatban, akár csak az egyik irányban. Az ilyen anyagokat a leggyorsabb útvonalon, általában légi úton továbbítják, a megfelelő légipostai pótdíjak lerovása mellett.
2. A romlandó biológiai anyagokat csak hivatalosan elismert szaklaboratóriumok küldhetik egymásnak, míg a radioaktív anyagokat csak a szabályszerűen felhatalmazott feladók adhatják fel.

3. Fejezet

KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

25. Cikk

Levélpostai küldemények feladása külföldön

1. Egyetlen tagország sem köteles sem továbbítani, sem a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a területén lakó feladók egy külföldi országban adnak, vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket.
2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezések megkülönböztetés nélkül vonatkoznak akár a feladó lakhelye szerinti országban előkészített és azután a határon átszállított levélpostai küldeményekre, akár egy külföldi országban készített levélpostai küldeményekre.
3. A rendeltetési igazgatásnak jogában áll a feladótól és - ennek hiányában - a felvevő igazgatástól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha sem a feladó, sem a felvevő igazgatás nem hajlandó megfizetni ezeket a díjakat a rendeltetési igazgatás által meghatározott határidőn belül, ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő igazgatásnak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját szabályozása szerint kezelheti.
4. Egyetlen tagország sem köteles sem továbbítani, sem a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, anélkül, hogy megfelelő díjazásban részesülne. A rendeltetési igazgatásoknak jogukban áll a felvevő igazgatástól a felmerült költségekkel arányos díjazást követelni, ami nem lehet magasabb a következő két formula legmagasabb összegénél: vagy az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díj 80 százaléka, vagy 0,14 DTS küldeményenként plusz 1 DTS kilogrammonként. Ha a felvevő igazgatás nem hajlandó megfizetni ezeket a díjakat a rendeltetési igazgatás által meghatározott határidőn belül, ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő igazgatásnak - azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse - , vagy azokat saját szabályozása szerint kezelheti.
26. Cikk

Nem megengedett küldemények

Tilalmak

1. Nem megengedettek azok a küldemények, amelyek nem tesznek eleget az Egyezményben és a szabályzatban előírt feltételeknek.
2. Az értékküldeményeken kívüli küldemények nem tartalmazhatnak pénzérméket, bankjegyeket, papírpénzeket, vagy bármilyen bemutatóra szóló értékeket, utazási csekkeket, platinát, aranyat, ezüstöt, akár megmunkáltat, akár nem drágaköveket, ékszereket és más értéktárgyakat. Ha azonban a felvevő és a rendeltetési ország belföldi szabályozása ezt megengedi, ezeket a tárgyakat zárt borítékban ajánlott küldeményként fel lehet adni.
3. A levelek nem tartalmazhatnak olyan, aktuális és személyes jellegű iratokat, amelyeket nem a feladó és a címzett vagy a velük együtt élő személyek váltanak egymással. Ha a felvevő vagy a rendeltetési ország igazgatása ilyen iratok jelenlétét állapítja meg, azokat saját szabályozása szerint kezeli tovább.
4. A szabályzatban taglalt kivételektől eltekintve a nyomtatványok és a vakok írása:
4.1. nem tartalmazhat semmilyen időszerű és személyes jellegű bejegyzést vagy iratot;
4.2. nem tartalmazhat semmilyen postabélyeget, bérmentesítési jegyet, akár le van bélyegezve, akár nincs, sem pedig semmilyen értékpapírt.
5. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése levélpostai küldeményekben tilos:
5.1. kábítószerek és pszichotrop anyagok;
5.2. robbanó-, gyúlékony vagy más veszélyes anyagok; a 24. Cikkben említett romlandó biológiai anyagok és radioaktív anyagok azonban nem esnek e tilalom alá;
5.3. obszcén és erkölcstelen tárgyak;
5.4. olyan tárgyak, amelyek bevitele vagy forgalomba hozatala a rendeltetési országban tilos.
6. Élő állatok elhelyezése a levélpostai küldeményekben tilos.
6.1. Az értékküldeményeken kívüli levélpostai küldeményekben azonban megengedettek:
6.1.1. a méhek, a piócák és a selyemhernyók;
6.1.2. a kártékony rovarok olyan élősdijei és pusztítói, amelyek e rovarok vizsgálatára szolgálnak, és amelyeket hivatalosan elismert intézetek küldenek egymásnak.
7. A tévesen felvett küldemények kezelésére a szabályzat az irányadó. Azokat a küldeményeket azonban, amelyek az 5.1-5.3. pontban említett tárgyakat tartalmazzák, semmi esetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzetteknek nem kézbesítik, sem pedig a feladási helyre nem küldik vissza.
27. Cikk

Utánküldés

1. A címzett címváltozása esetén a levélpostai küldeményeket azonnal utánküldik neki, a belföldi szolgálatban előírt feltételek mellett.
2. A küldeményeket azonban nem küldik utána:
2.1. ha a feladó azok utánküldését a címiraton a rendeltetési országban ismert nyelven írt feljegyzéssel megtiltotta;
2.2. ha azokon a címzett címén kívül „vagy az ott lakó”
megjegyzés szerepel.
3. Azoknak az igazgatásoknak, amelyek belföldi szolgálatukban díjat szednek az utánküldési kérelmekért, joguk van ugyanennek a díjnak a beszedésére a nemzetközi szolgálatban.
4. A szabályzatban szereplő kivételektől eltekintve semmilyen pótdíjat nem szednek be a levélpostai küldemények egyik országból a másikba történő utánküldéséért. Azoknak az igazgatásoknak azonban, amelyek belföldi szolgálatukban utánküldési díjat szednek be, joguk van ugyanennek a díjnak a beszedésére a nemzetközi forgalomból a saját szolgálatukba utánküldött levélpostai küldeményekért.
5. Az utánküldési feltételeket a szabályzat tartalmazza.
28. Cikk

Kézbesíthetetlen küldemények

1. Kézbesíthetetlen küldeményeknek tekintik azokat a küldeményeket, amelyeket a címzetteknek bármilyen okból nem lehetett kézbesíteni.
2. A kézbesíthetetlen küldemények visszaküldéséről, valamint azok őrzési idejéről a szabályzat rendelkezik.
3. A szabályzatban szereplő kivételektől eltekintve semmilyen pótdíjat nem szednek be a felvevő országba visszaküldött küldeményekért. Azoknak az igazgatásoknak azonban, amelyek belföldi szolgálatukban visszaküldési díjat szednek be, joguk van ugyanennek a díjnak a beszedésére a nemzetközi forgalomból nekik visszaküldött küldeményekért.
29. Cikk

Visszavétel

Címváltozás vagy címhelyesbítés a feladó kérésére

1. A levélpostai küldemények feladója a küldeményt visszaveheti a szolgálatból, vagy annak címét módosíthatja, vagy helyesbítheti mindaddig, amíg ezt a küldeményt:
1.1. a címzettnek nem kézbesítették;
1.2. az illetékes hatóság el nem kobozta, vagy meg nem semmisítette a 26. Cikk rendelkezéseinek megszegése miatt;
1.3. le nem foglalták a rendeltetési ország jogszabályai értelmében.
2. Minden igazgatás köteles elfogadni a visszavételi, címváltoztatási vagy címhelyesbítési kérelmeket a többi igazgatás szolgálatainál feladott minden levélpostai küldeményre, ha szabályozása ezt megengedi.
3. A feladónak minden kérelemért egy legfeljebb 1,31 DTS-nek megfelelő külön díjat kell fizetnie.
4. A kérelmet postai úton vagy távközlési úton továbbítják a feladó költségére. A továbbítási feltételeket és a távközlési útvonalak igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a szabályzat tartalmazza.
5. Az ugyanannál a hivatalnál, ugyanazon feladó által, ugyanannak a címzettnek a címére egyidejűleg feladott több küldeményre vonatkozó minden visszavételi, címváltoztatási vagy címhelyesbítési kérelemnél csak egyszer szedik be a 3-4. bekezdésben előírt díjakat.
30. Cikk

Tudakozványok

1. A tudakozványokat a küldemény feladási napját követő naptól számított egy éven belül fogadják el.
2. Ez alatt az idő alatt a tudakozványokat elfogadják, mihelyt a problémát jelzi a feladó vagy a címzett. Ha azonban egy feladó tudakozványa olyan küldeményre vonatkozik, amelyet nem kézbesítettek, és az előírt továbbítási idő még nem járt le, erről az időről a feladót tájékoztatni kell.
3. Minden igazgatás köteles a többi igazgatás szolgálatainál feladott bármilyen küldeményre vonatkozó tudakozványokat elfogadni.
4. A tudakozványok intézése díjtalan. Ha azonban távközlési útvonal vagy az EMS szolgálat igénybevételét kérik, a többletköltségek elvben az ezt kérő személyt terhelik. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a szabályzat tartalmazza.

4. Fejezet

VÁMKÉRDÉSEK

31. Cikk

Vámellenőrzés

A felvevő ország postaigazgatásának és a rendeltetési ország postaigazgatásának joga van arra, hogy a levélpostai küldeményeket országai jogszabályai szerint vámellenőrzésre bemutassa.
32. Cikk

Vám elé szállítási díj

A felvevő, illetve - az eset szerint - a rendeltetési országban vámellenőrzésre bemutatott küldeményeket postai részről egy legfeljebb 2,61 DTS-nek megfelelő díjjal lehet megterhelni. Az egyes M zsákokért a különdíj legfeljebb 3,27 DTS-is terjedhet. Ez a díj csak az olyan küldemények vám elé állítása és elvámolása címén szedhető, amelyekre vámköltséget vagy bármilyen más, ugyanilyen jellegű költséget vetettek ki.
33. Cikk

Vámdíjak és egyéb díjak

A postaigazgatásoknak joguk van arra, hogy a küldemények feladóitól vagy - az eset szerint - címzettjeitől beszedjék a vámdíjakat és minden egyéb esetleges díjat.

5. Fejezet

FELELŐSSÉG

34. Cikk

A postaigazgatások felelőssége. Kártérítések

1. Általános rendelkezések
1.1. A 35. Cikkben olvasható kivételektől eltekintve a postaigazgatások felelnek:
1.1.1. az ajánlott küldemények és értékküldemények elveszéséért, kifosztásáért vagy sérüléséért;
1.1.2. az igazolt kézbesítésű küldemények elveszéséért.
1.2. A postaigazgatások magukra vállalhatják az erőhatalom esetéből származó kockázatokat is.
2. Ajánlott küldemények
2.1. Az ajánlott küldemény feladója kártérítésre jogosult küldeményének elvesztés esetén:
2.1.1. az ajánlott küldemény elveszéséért járó kártérítés összege 30 DTS, beleértve a küldemény feladásakor fizetett díjak összegét is;
2.1.2. az M zsák elveszéséért járó kártérítés összege 150 DTS, beleértve a küldemény feladásakor fizetett díjak összegét is.
2.2. Az ajánlott küldemény feladója kártérítésre jogosult akkor is, ha küldeményének tartalmát kifosztották, vagy az megsérült. Ehhez azonban annak előzetes elismerése szükséges, hogy a burkolat elegendő volt ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsa a tartalom védelmét az esetleges kifosztás vagy sérülés ellen.
2.2.1. A kifosztott vagy sérült ajánlott küldeményért járó kártérítés elvben megfelel akár tényleges összegének. Semmi esetre sem haladhatja azonban meg a 2.1.1-2.1.2. pontban meghatározott összegeket. A közvetett kárt és az elmaradt hasznot nem veszik figyelembe.
3. Igazolt kézbesítésű küldemények
3.1. Igazolt kézbesítésű küldemény elveszése esetén a feladó a lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
3.2. A feladó jogosult a lerótt díjak visszatérítésére akkor is, ha a tartalmat teljes egészében kifosztották, vagy az teljes egészében megsérült. Ehhez azonban annak előzetes elismerése szükséges, hogy a burkolat elegendő volt ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsa a tartalom védelmét az esetleges kifosztás vagy sérülés ellen.
4. Értékküldemények
4.1. Értékküldemény elveszése, kifosztása vagy sérülése esetén a feladó elvben a kár tényleges összegének megfelelő kártérítésre jogosult. A közvetett kárt és az elmaradt hasznot nem veszik figyelembe. Ez a kártérítés azonban semmi esetre sem haladhatja meg DTS-ben az értéknyilvánítás összegét.
4.2. A kártérítést az ugyanolyan fajta értéktárgyakra a szállításra történt elfogadás helyén és idején érvényes, DTS-re átszámított folyó ár alapján kell megállapítani. Folyó ár hiányában a kártérítést a tárgyak ugyanezen az alapon megállapított forgalmi értéke alapján számítják ki.
4.3. Ha egy értékküldemény elveszéséért, teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért jár kártérítés, a feladó vagy - az eset szerint - a címzett azonfelül jogosult a lerótt díjak és illetékek visszatérítésére is. A biztosítási díjat azonban semmi esetre sem térítik vissza, az a felvevő igazgatásé marad.
5. A 2.2. és a 4.1. pontban említettektől eltérően a címzett jogosult a kártérítésre egy kifosztott, vagy sérült ajánlott küldemény, vagy értékküldemény átvétele után.
6. A felvevő igazgatásnak joga van arra, hogy országában a feladóknak az ajánlott küldeményekért a belföldi szabályozásában megállapított kártérítési összegeket fizesse ki, azzal a feltétellel, hogy azok nem alacsonyabbak a 2.1. pontban meghatározott kártérítési összegeknél. Ugyanez a helyzet a rendeltetési igazgatás esetében is, amikor a kártérítést a címzettnek fizetik. A 2.1. pontban meghatározott összegek azonban továbbra is érvényesek:
6.1. a felelős igazgatás elleni visszkereset esetén;
6.2. ha a feladó jogairól a címzett javára lemond, vagy fordítva.
35. Cikk

A postaigazgatások mentessége a felelősség alól

1. A postaigazgatások felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, igazolt kézbesítésű küldeményekért és értékküldeményekért, amelyeket az ilyen fajta küldeményekre a saját szabályozásukban előírt feltételek mellett kézbesítettek. A felelősség azonban fennmarad:
1.1. ha kifosztást vagy sérülést tapasztaltak akár a küldemény kézbesítése előtt, akár annak kézbesítésekor;
1.2. ha - amikor a belföldi szabályozás ezt megengedi - a címzett vagy a felvételi helyre szóló visszaküldésnél adott esetben a feladó a kifosztott vagy sérült küldemény átvételekor fenntartással él;
1.3. ha - amikor a belföldi szabályozás ezt megengedi - az ajánlott küldeményt levélszekrény útján kézbesítették, és a címzett a tudakozódási eljárás során úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem kapta meg;
1.4. ha egy értékküldemény címzettje vagy a felvételi helyre történő visszaküldés esetén a feladó a szabályszerű átvételi elismerés ellenére késedelem nélkül bejelenti a küldeményt neki kézbesítő igazgatásnak, hogy kárt állapított meg. Ilyenkor be kell bizonyítani, hogy a kifosztás vagy a sérülés nem a kézbesítés után történt.
2. A postaigazgatások nem felelősek:
2.1. erőhatalom esetén, a 34. Cikk 1.2. pontjában foglaltak fenntartásával;
2.2. amikor - feltéve, hogy a felelősségüket másképpen nem állapították meg - nem tudnak számot adni a küldeményekről, a szolgálati okiratoknak erőhatalom esetéből származó megsemmisülése miatt;
2.3. ha a kárt a feladó hibája vagy mulasztása okozta, vagy az a küldemény tulajdonságából származott;
2.4. ha olyan küldeményekről van szó, amelyeknek tartalma a 26. Cikkben említett tilalmak alá esik, és amennyiben ezeket a küldeményeket az illetékes hatóság tartalmuk miatt elkobozta, vagy megsemmisítette;
2.5. a rendeltetési ország jogszabályai értelmében történő elfoglalás esetén, az illető ország igazgatásának bejelentése szerint;
2.6. ha olyan értékküldeményekről van szó, amelyeknél a tartalom tényleges értékét meghaladó, csalárd értéknyilvánítás történt;
2.7. ha a feladó a küldemény feladási napját követő naptól számított egy éven belül semmilyen tudakozványt nem nyújtott be.
3. A postaigazgatások semmilyen felelősséget nem vállalnak a vámárunyilatkozatokra vonatkozólag, bármilyen formában is állították ki azokat, sem pedig azokért a döntésekért, amelyeket a vámszolgálatok a vám elé állított küldemények megvizsgálása során hoznak.
36. Cikk

A feladó felelőssége

1. A levélpostai küldemény feladója felelős a szállításból kizárt tárgyak feladása, vagy az elfogadási feltételek be nem tartása miatt a többi postaküldeményben okozott minden kárért.
2. A feladó ugyanolyan mértékben felelős mint a postaigazgatások.
3. A feladó felelőssége még akkor is fennmarad, ha a felvevő hivatal elfogadja az ilyen küldeményt.
4. A feladó nem felelős akkor, ha az igazgatások vagy a szállítók részéről hiba vagy mulasztás történt.
37. Cikk

A kártérítés kifizetése

1. A felelős igazgatás elleni visszkereseti jog fenntartásával a kártérítés kifizetése - az eset szerint - a felvevő igazgatás vagy a rendeltetési igazgatás kötelezettsége. Az igazolt kézbesítésű küldeményeknél a díj visszatérítésének kötelezettsége a felvevő igazgatásra hárul.
2. A feladónak joga van arra, hogy kártérítés iránti jogairól a címzett javára lemondjon, és fordítva, a címzettnek is joga van arra, hogy kártérítés iránti jogairól a feladó javára lemondjon. A feladó vagy a címzett felhatalmazhat egy harmadik személyt a kártérítés átvételére, ha a belföldi jogszabályok ezt megengedik.
3. A felvevő vagy a rendeltetési igazgatásnak - az eset szerint - joga van arra, hogy a jogosult személyt annak az igazgatásnak a terhére kártalanítsa, amely miután a szállításban részt vett és szabályszerű megkeresést kapott, az ügyet két hónap alatt nem intézte el véglegesen, vagy nem jelezte,
3.1. hogy a kár erőhatalom esete következményének látszik;
3.2. hogy a küldeményt tartalma miatt az illetékes hatóság visszatartotta, elkobozta, vagy megsemmisítette, vagy a rendeltetési ország jogszabályai értelmében lefoglalták.
4. A felvevő vagy a rendeltetési igazgatásnak - az eset szerint - joga van arra, hogy a jogosult személyt kártalanítsa abban az esetben, ha egy hiányosan kitöltött C9 űrlapot az adatok kiegészítése céljából vissza kellett küldeni, és ennek a 3. bekezdésben szereplő határidő túllépése lett a következménye.
38. Cikk

A kártérítés esetleges visszavétele a feladótól vagy a címzettől

1. Ha kártérítés kifizetése után egy előzőleg elveszettnek tekintett ajánlott küldemény, vagy értékküldemény, vagy a tartalom egy része megkerül, a feladót, vagy - az eset szerint - a címzettet értesítik, hogy a küldemény három hónapig a fizetett kártérítés összegének visszatérítése ellenében a rendelkezésére áll. Ugyanakkor megkérdezik tőle, hogy a küldeményt kinek kézbesítsék. Visszautasítás vagy a megadott határidő alatt a válasz elmaradása esetén ugyanezt az eljárást követik - az eset szerint - a címzett vagy a feladó irányában.
2. Ha a feladó és a címzett a küldemény átvételéről lemond, az annak az igazgatásnak vagy - adott esetben - azoknak az igazgatásoknak a tulajdonává válik, amelyek a kárt viselték.
3. Ha utólag olyan értékküldemény kerül elő, amelyről megállapítják, hogy tartalmának értéke alacsonyabb a kártérítés kifizetett összegénél, a küldemény kézbesítése ellenében a feladónak vissza kell térítenie ennek a kártérítésnek az összegét, ami nem mentesíti őt a csalárd értéknyilvánításból adódó következmények alól.

6. Fejezet

ELEKTRONIKUS LEVÉL

39. Cikk

Általános rendelkezések

1. A postaigazgatások megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek az elektronikus levélszolgálatokban.
2. Az elektronikus levél olyan postaszolgálat, amely távközlési útvonalat használ a feladótól fizikai vagy elektronikus formában kapott közleményeknek - az eredetivel egyező és néhány másodperc alatt történő - továbbításához, amelyeket a címzettnek fizikai vagy elektronikus formában kell kézbesíteni. A fizikai formában történő kézbesítés esetén az információkat általában a lehető legnagyobb távolságra elektronikus úton továbbítják, és azokat a címzetthez a lehető legközelebb alakítják át fizikai formájúra. A fizikai formájú közleményeket levélpostai küldeményként, borítékban kézbesítik a címzettnek.
3. Az elektronikus levélre vonatkozó díjakat az igazgatások költségeik és a piaci követelmények figyelembevételével állapítják meg.
40. Cikk

Távmásoló-szolgálat

A bürofax típusú szolgálatok skálája lehetővé teszi szövegek és képek eredetivel egyező továbbítását távmásolás útján.
41. Cikk

Távnyomtató-szolgálat

A szolgálatok skálája lehetővé teszi informatikai berendezések (PC, központi számítógép) által előállított szövegek és képek továbbítását.

3. Rész

A LEVÉLPOSTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK: A POSTAIGAZGATÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK

1. Fejezet

A LEVÉLPOSTAI KÜLDEMÉNYEK KEZELÉSE

42. Cikk

A szolgálati minőséggel kapcsolatos célkitűzések

1. Az igazgatásoknak határidőt kell meghatározniuk az országukba szóló, vagy onnan származó elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények kezelésére, valamint a felületi és az elsőbbség nélküli küldemények kezelésére. Ez a határidő nem lehet kedvezőtlenebb a belföldi szolgálatukban a hasonló küldeményekre alkalmazott határidőnél.
2. A felvevő igazgatásoknak közzé kell tenniük a szolgálati minőséggel kapcsolatos célkitűzéseket a külföldre szóló elsőbbségi küldeményekre és légipostai küldeményekre, kiindulási pontként a felvevő és a rendeltetési igazgatás által meghatározott, és a szállítási időt is magában foglaló határidőket véve alapul.
3. A postaigazgatásoknak időszakonként ellenőrizniük kell az előírt határidők betartását, vagy a Nemzetközi Iroda, vagy a szűkebb körű egyesületek által szervezett felmérések keretében, vagy kétoldalú megállapodások alapján.
4. Az is kívánatos, hogy a postaigazgatások az előírt határidők betartását más ellenőrzési rendszerek segítségével, nevezetesen külső ellenőrzésekkel is ellenőrizzék.
5. Amennyire lehetséges, az igazgatások minőség-ellenőrzési rendszereket alkalmaznak a (mind érkező, mind induló) nemzetközi levélzárlatoknál; olyan értékelésről van szó, amelyet - a lehetőség határain belül - a felvételtől a kézbesítésig végeznek (végponttól végpontig).
6. Minden igazgatás megadja a Nemzetközi Irodának azokat a végső felvételi határidőkre (legkésőbbi feladási időpontokra) vonatkozó aktualizált adatokat, amelyek referenciaként nemzetközi postaszolgálatuk üzemeltetésénél.
7. Amennyire lehetséges, az adatokat külön kell megadni az elsőbbségi és az elsőbbség nélküli küldeményforgalomra.
43. Cikk

A küldemények kicserélése

1. Az igazgatások egy vagy több igazgatás közvetítésével kölcsönösen küldhetnek egymásnak mind közvetlen zárlatokat, mind pedig á découvert küldeményeket, a szolgálat igényei és érdekei szerint.
2. Ha a küldemények átszállítása egy országon keresztül az illető ország postaigazgatásának részvétele nélkül történik, ez utóbbit erről előre tájékoztatni kell. Ez az átszállítási forma nem jár az átszállító ország postaigazgatásának a felelősségével.
3. Az igazgatásoknak joguk van arra, hogy a felületi zárlatokat légi úton csökkentett elsőbbséggel továbbítsák, azon igazgatások egyetértésének a fenntartásával, amelyek a zárlatokat országuk repülőterén fogadják.
4. A kicserélés a szabályzat rendelkezéseinek alapján bonyolódik le.
44. Cikk

Levélzárlatok váltása katonai egységekkel

1. Levélzárlatok válthatók más országok szárazföldi, tengeri vagy légi szolgálatainak közvetítésével:
1.1. egy tagország postái és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a rendelkezésére bocsátott katonai egységek parancsnokai között;
1.2. e katonai egységek parancsnokai között;
1.3. egy tagország postai, és ugyanennek az országnak külföldön állomásozó tengeri vagy légi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között;
1.4. ugyanazon ország tengeri vagy légi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között.
2. Az 1. bekezdésben említett zárlatokban elhelyezett levélpostai küldemények kizárólag azoknak a katonai egységeknek vagy a vezérkarok tagjainak és hajó vagy repülőgépek legénységeinek szólhatnak, vagy tőlük eredhetnek, amelyeknek a zárlatoknak címezték, vagy amelyektől azok erednek. Az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabásokat és szállítási feltételeket saját szabályai szerint annak az országnak a postaigazgatása határozza meg, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hajók vagy a repülőgépek tartoznak.
3. Külön megállapodás hiányában annak az országnak az igazgatása, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hadihajók vagy a hadirepülőgépek tartoznak, a vonatkozó igazgatások felé felel a zárlatok átszállítási díjainak, a végdíjaknak és a légiszállítási díjaknak a kiegyenlítéséért.
45. Cikk

A szolgálat ideiglenes felfüggesztése

Ha rendkívüli körülmények arra kényszerítenek egy postaigazgatást, hogy teljesen vagy részlegesen - ideiglenesen - felfüggessze szolgálatainak végrehajtását, azonnal tájékoztatni kell az érdekelt igazgatásokat.

2. Fejezet

A FELELŐSSÉG ESETEINEK TÁRGYALÁSA

46. Cikk

A felelősség meghatározása a postaigazgatások között

1. Az ellenkező bizonyításáig a felelősség azt a postaigazgatást terheli, amely - bár a küldeményt átvette anélkül, hogy észrevételt tett volna, és minden szabályszerű nyomozási anyag a rendelkezésére áll - nem tudja kimutatni sem a címzettnek történt kézbesítést, sem - adott esetben - egy másik igazgatásnak történt szabályszerű továbbítást.
2. Ha az elveszés, a kifosztás vagy a sérülés a szállítás során történt, anélkül, hogy meg lehetne állapítani, az esemény melyik ország területén vagy szolgálatában következett be, az érdekelt igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
3. Az egyes igazgatások felelőssége a többi igazgatással szemben semmi esetre sem haladhatja meg az értéknyilvánítás általuk elfogadott felső határát.
4. Azok a postaigazgatások, amelyek nem biztosítják az értékküldemény szolgálatot, a közvetlen zárlatokban szállított ilyen küldeményekért az ajánlott küldeményekre előírt felelősséget viselik. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, amikor a postaigazgatások nem vállalnak felelősséget az értékekért az általuk használt hajók vagy repülőgépek fedélzetén.
5. Ha az elveszés, a kifosztás vagy a sérülés olyan közvetítő igazgatás területén vagy szolgálatában következett be, amely nem biztosítja az értékküldemény szolgálatot, a felvevő igazgatás viseli a közvetítő igazgatás által nem fedezett kárt. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a kár összege magasabb az értéknyilvánításának a közvetítő igazgatás által fogadott felső határánál.
6. Azok a vámdíjak és egyéb díjak, amelyeknek a törlését nem lehetett elérni, az elveszésért, kifosztásért vagy sérülésért felelős igazgatásokat terhelik.
7. Az igazgatás, amely a kártérítés kifizetését végezte, ennek a kártérítésnek az összeghatáráig annak a személynek a jogaiba lép, aki a kártérítést kapta akár a címzett, akár a feladó, akár harmadik személyek elleni minden esetleges visszkereset esetén.

3. Fejezet

ÁTSZÁLLÍTÁSI DÍJAK ÉS VÉGDÍJAK

47. Cikk

Átszállítási díjak

1. Az 50. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a két postaigazgatás vagy ugyanannak az országnak két hivatala között egy vagy több más postaigazgatás szolgálati (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi átszállításra és a tengeri átszállításra vonatkozó szolgáltatás díjazását jelentik.
2. Az á découvert küldeményeket szintén terhelhetik átszállítási díjak. Az alkalmazás módozatait a szabályzat tartalmazza.
48. Cikk

Átszállítási díjtáblázatok

1. Az átszállítási díjakat az alábbi táblázatban feltüntetett díjtételek alapján számítják ki:
Távolság	Díjak bruttó kilogrammonként, DTS
1.1. Szárazföldi távolság
100 kilométerig				0,14
100 kilométeren felül		200 kilométerig		0,17
200 kilométeren felül		300 kilométerig		0,20
300 kilométeren felül		400 kilométerig		0,22
400 kilométeren felül		500 kilométerig		0,24
500 kilométeren felül		600 kilométerig		0,26
600 kilométeren felül		700 kilométerig		0,27
700 kilométeren felül		800 kilométerig		0,29
800 kilométeren felül		900 kilométerig		0,31
900 kilométeren felül		1 000 kilométerig		0,32
1 000 kilométeren felül		1 100 kilométerig		0,34
1 100 kilométeren felül		1 200 kilométerig		0,35
1 200 kilométeren felül		1 300 kilométerig		0,37
1 300 kilométeren felül		1 500 kilométerig		0,39
1 500 kilométeren felül		2 000 kilométerig		0,43
2 000 kilométeren felül		2 500 kilométerig		0,49
2 500 kilométeren felül		2 750 kilométerig		0,53
2 750 kilométeren felül		3 000 kilométerig		0,56
3 000 kilométeren felül		4 000 kilométerig		0,62
4 000 kilométeren felül		5 000 kilométerig		0,72
5 000 kilométeren felül		6 000 kilométerig		0,81
6 000 kilométeren felül		7 000 kilométerig		0,89
7 000 kilométeren felül		8 000 kilométerig		0,97
8 000 kilométeren felül		9 000 kilométerig		1,05
9 000 kilométeren felül		10 000 kilométerig		1,12
10 000 kilométeren felül		11 000 kilométerig		1,19
11 000 kilométeren felül		12 000 kilométerig		1,26
12 000 kilométeren felül		13 000 kilométerig		1,32
13 000 kilométeren felül		14 000 kilométerig		1,39
14 000 kilométer felett				1,45
Távolság	Díjak bruttó kilo-grammonként,DTS
1.2. Tengeri távolság
tengeri mérföldekben kifejezve
100 mérföldig		185 km-ig		0,17
100 mérföldön felül	200 mérföldig	185 km-en felül	370 km-ig	0,19
200 mérföldön felül	300 mérföldig	370 km-en felül	556 km-ig	0,21
300 mérföldön felül	400 mérföldig	556 km-en felül	741 km-ig	0,22
400 mérföldön felül	500 mérföldig	741 km-en felül	926 km-ig	0,23
500 mérföldön felül	600 mérföldig	926 km-en felül	1 111 km-ig	0,24
600 mérföldön felül	700 mérföldig	1 111 km-en felül	1 296 km-ig	0,24
700 mérföldön felül	800 mérföldig	1 296 km-en felül	1 482 km-ig	0,25
800 mérföldön felül	900 mérföldig	1 482 km-en felül	1 667 km-ig	0,25
900 mérföldön felül	1 000 mérföldig	1 667 km-en felül	1 852 km-ig	0,26
1 000 mérföldön felül	1 100 mérföldig	1 852 km-en felül	2 037 km-ig	0,26
1 100 mérföldön felül	1 200 mérföldig	2 037 km-en felül	2 222 km-ig	0,27
1 200 mérföldön felül	1 300 mérföldig	2 222 km-en felül	2 408 km-ig	0,27
1 300 mérföldön felül	1 500 mérföldig	2 408 km-en felül	2 778 km-ig	0,28
1 500 mérföldön felül	2 000 mérföldig	2 778 km-en felül	3 704 km-ig	0,29
2 000 mérföldön felül	2 500 mérföldig	3 704 km-en felül	4 630 km-ig	0,31
2 500 mérföldön felül	2 750 mérföldig	4 630 km-en felül	5 093 km-ig	0,32
2 750 mérföldön felül	3 000 mérföldig	5 093 km-en felül	5 556 km-ig	0,32
3 000 mérföldön felül	4 000 mérföldig	5 556 km-en felül	7 408 km-ig	0,34
4 000 mérföldön felül	5 000 mérföldig	7 408 km-en felül	9 260 km-ig	0,36
5 000 mérföldön felül	6 000 mérföldig	9 260 km-en felül	11 112 km-ig	0,38
6 000 mérföldön felül	7 000 mérföldig	11 112 km-en felül	12 964 km-ig	0,40
7 000 mérföldön felül	8 000 mérföldig	12 964 km-en felül	14 816 km-ig	0,41
8 000 mérföldön felül	9 000 mérföldig	14 816 km-en felül	16 668 km-ig	0,42
9 000 mérföldön felül	10 000 mérföldig	16 669 km-en felül	18 520 km-ig	0,43
10 000 mérföldön felül	11 000 mérföldig	18 520 km-en felül	20 372 km-ig	0,45
11 000 mérföldön felül	12 000 mérföldig	20 372 km-en felül	22 224 km-ig	0,46
12 000 mérföldön felül	13 000 mérföldig	22 224 km-en felül	24 076 km-ig	0,47
13 000 mérföldön felül	14 000 mérföldig	24 076 km-en felül	25 928 km-ig	0,48
14 000 mérföldön felül		25 928 km felett		0,49
2. A Postaforgalmi Tanácsnak joga van arra, hogy két kongresszus között felülvizsgálja és módosítsa az 1. bekezdésben említett díjakat. A felülvizsgálatnak - amelyet olyan módszer igénybevételével lehet végezni, amely biztosítja az átszállítási műveleteket végző igazgatások méltányos díjazását - megbízható és reprezentatív gazdasági és pénzügyi adatokon kell alapulnia. Az eldöntött kerülő esetleges módosítás a Postaforgalmi Tanács által meghatározott időpontban lép érvénybe.
49. Cikk

Végdíjak

1. Az 50. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával minden olyan igazgatásnak, amely egy másik igazgatástól levélpostai küldeményeket kap, joga van arra, hogy az indító igazgatástól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag által előidézett költségek fedezésére.
2. Díjazás
2.1. A díjazás a levélpostai küldeményeknél - az M zsákok kivételével - 3,427 DTS, kilogrammonként.
2.2. Az M zsákokra alkalmazandó díj kilogrammonként 0,653 DTS.
2.2.1. Az 5 kilogrammal kisebb súlyú M zsákokat 5 kilogramm súlyúnak tekintik a végdíjak címén járó díjazásnál.
3. Korrekciós mechanizmus
3.1. Ha egy adott viszonylatban egyévenként több, mint 150 tonna postaanyag-mennyiséget (az M zsákokon kívül) indító vagy rendeltetési igazgatása azt tapasztalja, hogy az indított vagy a kapott postaanyag egy kilogrammjában lévő küldemények átlagos darabszáma eltér a 17,26 küldeménynek megfelelő világátlagtól, a díjazást felülvizsgáltathatja, ha ehhez a világátlaghoz képest:
3.1.1. a küldemények darabszáma a 21-et meghaladja, vagy
3.1.2. a küldemények darabszáma kevesebb, mint 14.
3.1.3. A 3.1.2. pontban említett esetben a felülvizsgálat nem alkalmazható, ha a szóban forgó postaanyag-mennyiség egy olyan fejlődő országnak szól, amely szerepel a kongresszus által ezzel a céllal elfogadott jegyzékben.
3.1.4. Ha egy igazgatás kéri a 3.1. pontban említett felülvizsgálat alkalmazását, az érintett másik igazgatás szintén megteheti ezt, még akkor is, ha a postaanyag mennyisége a másik irányban nem éri el az évi 150 tonnát.
3.1.5. A 3.1.4. pontban előírt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a fejlődő országokra, amelyek szerepelnek a kongresszus által ezzel a céllal elfogadott jegyzékben.
3.2. A felülvizsgálatot a végrehajtási szabályzatban meghatározott feltételek szerint végzik el.
4. Tömeges küldemények
4.1. A tömeges küldeményeknél a rendeltetési igazgatás különleges díjazást kérhet, a következő formulák valamelyike szerint:
4.1.1. a világátlagnak megfelelő díjak: küldeményeként 0,14 DTS, és kilogrammonként 1 DTS alkalmazása;
4.1.2. a rendeltetési ország kezelési költségeit tükröző küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása. Ezeknek a költségeknek összefüggésben kell lenniük a belföldi díjakkal, a végrehajtási szabályzatban meghatározott feltételek szerint.
4.2. A 3.1.3. pontban említett rendelkezések fenntartásával, ha egy rendeltetési igazgatás specifikus díjazást kér a tömeges küldeményekre, az indító igazgatás kérheti, hogy a forgalom többi részére a 3.1. pontban leírt korrekciót alkalmazzák.
5. A Postaforgalmi Tanácsnak jogában áll, hogy a 2. és a 4.1.1. pontban említett díjakat módosítsa két kongresszus között. Az általa végezhető felülvizsgálatnak megbízható és reprezentatív gazdasági és pénzügyi adatokon kell alapulnia. Az esetleges módosítás a Postaforgalmi Tanács által meghatározott időpontban lép érvénybe. A Postaforgalmi Tanácsnak joga van arra is, hogy meghatározza a 4.1.2. pontban említett díjazási rendszer alkalmazásának módozatait.
6. Minden igazgatás teljes egészében vagy részben lemondhat az 1. bekezdésben említett díjról.
7. Az érdekelt igazgatások kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is alkalmazhatnak a végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére.
50. Cikk

Mentesség az átszállítási díjak és a végdíjak alól

Mentesek a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak és a végdíjak alól a 7. Cikk 2.2. pontjában említett, postaszolgálatra vonatkozó levélpostai küldemények, a feladási helyre közvetlen zárlatban visszaküldött, nem kézbesített postaküldemények, valamint az üres postazsákokat tartalmazó küldemények.
51. Cikk

Az átszállítási díjak és a végdíjak elszámolása

1. Átszállítási díjak
1.1. A felületi postaanyag átszállítási díjainak elszámolását az átszállító igazgatás évente állítja össze minden indító igazgatás számára. Az elszámolás az adott év során átszállításra kapott indított zárlatok súlyán alapul. A 48. Cikkben meghatározott díjtáblázatokat kell alkalmazni.
1.2. Az átszállítási díjak a zárlatok indító igazgatását terhelik. A díjakat - az 1.4. pontban említett kivétel fenntartásával - az átszállító országok igazgatásainak vagy azoknak az igazgatásoknak kell fizetni, amelyek szolgálatai rész vesznek a zárlatok szárazföldi vagy tengeri szállításában.
1.3. Amikor az átszállító ország igazgatása nem vesz részt a zárlatok szárazföldi vagy tengeri szállításában, a megfelelő átszállítási díjakat a rendeltetési igazgatásnak kell fizetni, ha az viseli erre az átszállításra vonatkozó költségeket.
1.4. Az átmenő zárlatok tengeri átszállítási díjait a zárlatok indító postaigazgatásai és a tengerhajózási társaságok vagy ügynökségeik között közvetlenül is lehet rendezni. A behajózási kikötő érintett postaigazgatásnak ehhez előzetes hozzájárulását kell adnia.
1.5. A tartozó postaigazgatás mentesül az átszállítási díjak fizetése alól, ha az éves egyenleg nem haladja meg a 163,35 DTS-t.
2. Végdíjak
2.1. A levélpostai küldeményeknél - az M zsákok kivételével - a végdíjak elszámolását a követelő igazgatás évente állítja össze, az adott évben kapott zárlatok tényleges súlya alapján. A 49. Cikkben meghatározott díjakat kell alkalmazni.
2.2. Az M zsákoknál a végdíjak elszámolását a követelő igazgatás évente állítja össze, a 49. Cikkben meghatározott feltételek szerint végdíjköteles súly alapján.
2.3. Azért, hogy az éves súlyt meg lehessen állapítani, a zárlatok indító igazgatásainak állandóan jelezniük kell minden zárlatnál:
- a postaanyag súlyát (az M zsákok kivételével);
- az 5 kilogramm feletti M zsákok súlyát;
- az 5 kilogramm alatti M zsákok darabszámát.
2.4. Amikor szükségesnek bizonyul a tömeges küldemények darabszámának és súlyának a meghatározása, a szabályzatban erre a küldeményfajtára jelzett módozatokat kell alkalmazni.
2.5. Az érdekelt igazgatások megállapodhatnak abban, hogy a végdíjak elszámolását kölcsönös viszonylataikban különböző statisztikai módszer alkalmazásával végzik. A szabályzatban a statisztikai módszer alkalmazásával végzik. A szabályzatban a statisztikai időszakra előírt gyakoriságoktól eltérően is megállapodhatnak.
2.6. A tartozó postaigazgatás mentesül a végdíjak fizetése alól, ha az éves egyenleg nem haladja meg a 326,70 DTS-t.
2.7. Minden igazgatásnak joga van választott bíróság elé vinni azokat az éves statisztikai eredményeket, amelyek szerinte túlságosan eltérnek a valóságtól. Ennek a választottbíróságnak a megalakítása az Általános Szabályzat 128. Cikkében meghatározott módon történik. A választottbíráknak jogukban áll a fizetendő átszállítási díjak és végdíjak összegét az igazságosság szem előtt tartásával meghatározni.

4. Fejezet

LÉGISZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK

52. Cikk

Általános elvek

1. Az egész légi útvonalra a légiszállítási költségek:
1.1. az indító ország igazgatását terhelik, amikor közvetlen zárlatokról van szó;
1.2. azt az igazgatást terhelik, amely a küldeményeket egy másik igazgatásnak átadja, amikor - á découvert - átmenő elsőbbségi küldeményekről és légipostai küldeményekről van szó, beleértve a tévirányított küldeményeket is.
2. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni az átszállítási díjak alól mentes légzárlatokra és az - á découvert - átmenő elsőbbségi és légipostai küldeményekre is.
3. Minden olyan rendeltetési igazgatásnak, amely országán belül biztosítja a nemzetközi postaanyag légiszállítását, joga van az e szállítás által előidézett járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonal súlyozott átlagtávolságra meghaladja a 300 kilométert. A díjmentességet előíró megállapodás kivételével a költségeknek minden, külföldről származó elsőbbségi zárlatra és légizárlatra azonosaknak kell lenniük, függetlenül attól, hogy postaanyagot légi úton szállítják-e tovább, vagy sem.
4. Ha azonban a rendeltetési igazgatás által beszedett végdíjak elszámolása kifejezetten a költségeken vagy a belföldi díjakon alapul, a belföldi légiszállítási költségek címén semmiféle további térítésre nem kerül sor.
5. A rendeltetési igazgatás a súlyozott átlagtávolság kiszámításánál nem veszi figyelembe azoknak a zárlatoknak a súlyát, amelyeknél a végdíjak elszámolásának kiszámítása kifejezetten a rendeltetési igazgatás költségein vagy belföldi díjain alapul.
6. Az érdekelt igazgatások közötti külön megállapodás kivételével a 48. Cikket kell alkalmazni a légizárlatok esetleges szárazföldi vagy tengeri útszakaszaira. Semmilyen átszállítási díj fizetésére nem kerül azonban sor:
6.1. a légizárlatoknak az ugyanazt a várost kiszolgáló két repülőtér közötti átrakásáért;
6.2. ezeknek a zárlatoknak egy várost kiszolgáló repülőtér és az ugyanabban a városban lévő raktár közötti szállításáért, és ezeknek a zárlatoknak továbbküldés céljából történő visszaszállításáért.
53. Cikk

Légiszállítási alapdíj és a légiszállítási költségek kiszámítása

1. Az igazgatások között a számadások rendezésénél légiszállítás címén alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá. Az alapdíjat a Nemzetközi Iroda számítja ki a szabályzatban meghatározott formula szerint.
2. A közvetlen zárlatok és az - á découvert - átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények légiszállítási költségeinek kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a szabályzat tartalmazza.

5. Fejezet

TELEMATIKAI ÖSSZEKÖTTETÉSEK

54. Cikk

Általános rendelkezések

1. A postaigazgatások telematikai összeköttetéseket létesíthetnek egymással és más partnereikkel.
2. Az érdekelt postaigazgatások szabadon választhatják meg a szállító cégeket és az adatcserék megvalósítására szolgáló műszaki adathordozókat (hardver és szoftver).
3. A hálózati szolgálatokat szolgáltató vállalattal egyeztetve a postaigazgatások kétoldalúan állapodnak meg e szolgálatok fizetésének módjában.
4. A postaigazgatások sem anyagilag, sem jogilag nem felelősek azért, ha egy másik igazgatás nem teljesíti a telematikai cserék végrehajtásával kapcsolatos szolgálatok címén járó fizetéseket.

6. Fejezet

KÜLÖNFÉLE RENDELKEZÉSEK

55. Cikk

A számadások rendezése

A postaforgalomból eredő nemzetközi számadásoknak a postaigazgatások közötti rendezési folyó tranzakcióknak tekinthetők, amelyeket az érdekelt tagországok szokásos nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően hajtanak végre, ha léteznek megállapodások ebben a tárgyban. Ilyen fajta megállapodás hiányában a számadások rendezését a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.
56. Cikk

Adatszolgáltatás, a Nemzetközi Iroda kiadványai, okiratok őrzése, űrlapok

A postaszolgálat végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra, a Nemzetközi Iroda kiadványaira, az okiratok őrzésére és a használandó űrlapokra vonatkozó rendelkezéseket a szabályzat tartalmazza.

4. Rész

EMS SZOLGÁLAT

57. Cikk

EMS szolgálat

1. Az EMS szolgálat a fizikai eszközök útján biztosított leggyorsabb postai szolgáltatás. Az EMS szolgálat levelezések, okiratok vagy árucikkek nagyon rövid időn belüli összegyűjtését, továbbítását és kézbesítését jelenti.
2. Az EMS szolgálatot kétoldalú megállapodások alapján szabályozzák. Azokra a kérdésekre, amelyeket ez utóbbiak kifejezetten nem szabályoznak, az egyesület okiratainak megfelelő rendelkezései érvényesek.
3. Ezt a szolgálatot lehetőség szerint az alábbiakban bemutatott, a következő részekből álló logóval azonosítják:
- egy narancssárga szárny;
- EMS betűk kék színben;
- három vízszintes, narancssárga színű sáv.
A logót ki lehet egészíteni a nemzeti szolgálat nevével.
4. A szolgáltatásra vonatkozó díjakat a felvevő igazgatás határozza meg, a költségek és a piac követelményeinek figyelembevételével.

5. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. Cikk

Büntető intézkedésekre vonatkozó kötelezettségek

1. A tagországok kormányai kötelezik magukat arra, hogy megteszik, vagy országuk törvényhozó testületének javasolják a szükséges intézkedéseket:
1.1. a postabélyegek - még ha azokat ki is vonták a forgalomból - és nemzetközi válaszdíjszelvények hamisításának büntetése érdekében;
1.2. annak érdekében, hogy büntessék az alábbiaknak a használatát vagy forgalomba hozatalát:
1.2.1. hamisított postabélyegek (még ha azokat ki is vonták a forgalomból), már használt postabélyegek, valamint hamisított, vagy már használt bérmentesítőgép lenyomatok, vagy nyomdai lenyomatok,
1.2.2. hamisított nemzetközi válaszdíjszelvények;
1.3. avégett, hogy megtiltsák és megszüntessék a postaszolgálatban használatos szelvényeknek és bélyegeknek a gyártásával és forgalomba hozatalával űzött csalárd ténykedéseket, ha a hamisítást vagy utánzást egy tagország postaigazgatása által kibocsátott szelvényekkel vagy bélyegekkel össze lehet téveszteni;
1.4. annak érdekében, hogy megakadályozzák és adott esetben megbüntessék a kábítószerek és pszichotrop anyagok, valamint a robbanó-, gyúlékony vagy más veszélyes anyagok postaküldeményekben való elhelyezését, hacsak ezt az elhelyezést az Egyezmény és a megállapodások kifejezetten nem engedélyezik.
59. Cikk

Az Egyezményre és végrehajtási szabályzatára vonatkozó javaslatok elfogadásának feltételei

1. Ahhoz, hogy határozatokká váljanak, a kongresszus elé terjesztett, és a jelen Egyezményre és végrehajtási szabályzatára vonatkozó javaslatokat a jelen lévő és szavazó tagországok többségének el kell fogadnia. A szavazáskor a kongresszuson képviselt tagországok legalább felének jelen kell lennie.
2. Ahhoz, hogy határozatokká váljanak, a szabályzatra vonatkozó olyan javallatokat, amelyeket a kongresszus döntésre a Postaforgalmi Tanács hatáskörébe utalt, vagy amelyeket két kongresszus között nyújtanak be, a Postaforgalmi Tanács tagjai többségének el kell fogadnia.
3. Ahhoz, hogy határozatokká váljanak, a két kongresszus között benyújtott, és a jelen Egyezményre vonatkozó javaslatoknak meg kell szerezniük:
3.1. a szavazatok kétharmadát, és az Egyesület tagországainak legalább a felének válaszolni kell a konzultáció keretében, ha az Egyezmény 1-7. Cikkének (1. Rész), 8-11., 13., 16-18., 20., 24-26., 34-38. Cikkének (2. Rész), a 43. Cikke 2. bekezdésének, 44-51., 55. Cikkének (3. Rész), 56-60. Cikkének (5. Rész) és Zárójegyzőkönyve valamennyi Cikkének módosításáról van szó;
3.2. a szavazatok többségét, és az Egyesület tagországainak legalább a felének válaszolni kell a konzultáció keretében, ha a 3.1. pontban említetteken kívüli rendelkezések alapvető módosításáról van szó;
3.3. a szavazatok többségét, ha:
3.3.1. az Egyezmény 3.1. pontban említetteken kívüli rendelkezéseinek szerkesztési jellegű módosításáról van szó;
3.3.2. az Egyezmény és Zárójegyzőkönyve rendelkezéseinek értelmezéséről van szó.
4. A 3.1. pontban szereplő rendelkezésektől függetlenül minden olyan tagországoknak jogában áll, amelynek belföldi szabályozása még összeegyeztethetetlen a javasolt módosítással, hogy a módosítás bejelentésének időpontjától számított kilencven napon belül írásos nyilatkozatot tegyen a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójának, jelezve, hogy nincs lehetősége ennek a módosításnak az elfogadására.
60. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépése és érvényességének időtartama

A jelen Egyezmény 1996. január 1-jén lép hatályba, és a következő kongresszus okiratainak életbelépéséig marad érvényben.
Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai ezt az Egyezményt egy példányban aláírták, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeztek letétbe. A kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik félnek egy másolatot küld.
Kelt Szöulban, 1994. szeptember 14-én.
(Aláírások)

AZ EGYETEMES POSTAEGYEZMÉNYZÁRÓJEGYZŐKÖNYVE

Alulírott meghatalmazottak a mai napon kötött Egyetemes Postaegyezmény aláírásakor a következőkben állapodtak meg:
I. Cikk

A postai küldemények tulajdonjoga

1. A 2. Cikk nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahrein, Barbados, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Kanada, Dominika, Egyiptom, Fidzsi, Gambia, Ghána, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Grenada, Guyana, Írország, Jamaica, Kenya, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malaysia, Malawi, Mauritius, Nauru, Nigéria, Új-Zéland, Uganda, Pápuaföld-Új-Guniea, St. Cristophe és Nevis, St. Lucie, St. Vincent és Grenadin, Salamon-szigetek, Nyugat-Szamoa, Seychelles, Sierra Leone, Szingapúr, Szwazföld, Tanzánia (Egyesült Köztársaság), Trinidad és Tobago, Tuvalu, Vanuatu, Jemen Zambia és Zimbabwe.
2. A 2. Cikk Dániára sem vonatkozik, amelynek jogszabályai nem teszi lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét, vagy címváltoztatását a feladó kérésére, attól kezdve, hogy a címzettet értesítették arról, hogy címére küldemény érkezett.
II. Cikk

Díjak

A 6. Cikk 4. bekezdésével ellentétben Kanada igazgatásának jogában áll, hogy más postai díjakat szedjen, mint amelyek az Egyezményben és a megállapodásokban rögzültek, ha a szóban forgó díjak országa jogszabályai szerint megengedhetők.
III. Cikk

Kivétel a vakok írásának postai díjmentessége alól

1. A 7. Cikk 4. bekezdésével ellentétben St. Vincent és Grenadin és Törökország igazgatásának - amelyek belföldi szolgálatukban nem biztosítanak postai díjmentességet a vakok írása számára - jogában áll, hogy beszedje a bérmentesítési díjakat és a különszolgálatok díjait: ezek azonban nem lehetnek magasabbak belföldi szolgálatuk díjainál.
2. A 7. Cikk 4. bekezdésével ellentétben Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és Japán igazgatásának joga van arra, hogy a vakok írásánál a különszolgálatokra azokat a díjakat szedje be, amelyeket belföldi forgalmában alkalmaz.
IV. Cikk

Kiscsomagok

Az 500 grammos súlyt meghaladó kiscsomagok kicserélésében való részvétel kötelezettsége nem vonatkozik Myanmarra és Pápuaföld-Új-Guineára, amelyeknek nincs lehetőségük ennek a kicserélésnek a biztosítására.
V. Cikk

Nyomtatványok. Felső súlyhatár

A 8. Cikk 3.2. pontjával ellentétben Kanada és Írország igazgatásának jogában áll, hogy 2 kg-ra korlátozza az érkező és az indított nyomtatványok súlyhatárát.
VI. Cikk

Ajánlott M zsákok

Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada postaigazgatásának jogában áll, hogy ne fogadja el az ajánlott M zsákokat, és hogy ne biztosítsa a más országokból származó ilyen fajta zsákok számára az ajánlott küldeményekre fenntartott szolgálatot.
VII. Cikk

Levélpostai küldemények feladása külföldön

1. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és Görögország postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy az előidézett munkákkal összefüggő díjat szedjen minden postaigazgatástól, amely a 25. Cikk 4. bekezdése értelmében olyan küldeményeket küld neki vissza, amelyeket eredetileg nem továbbítottak szolgálati postaküldeményként.
2. A 25. Cikk 4. bekezdésével ellentétben Kanada postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy az indító igazgatástól olyan díjat szedjen, amely lehetővé teszi számára, hogy legalább az ilyen küldemények kezelése által előidézett költségeket fedezze.
3. A 25. Cikk 4. bekezdése felhatalmazza a rendeltetési igazgatást arra, hogy a felvevő igazgatástól megfelelő díjat szedjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítése címén. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság fenntartja magának azt a jogot, hogy ezt a fizetést a rendeltetési országban az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díjnak megfelelő összegre korlátozza.
4. A 25. Cikk 4. bekezdése felhatalmazza a rendeltetési igazgatást arra, hogy a felvevő igazgatástól megfelelő díjat szedjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítése címén. A következő országok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a fizetést az Egyezményben és a szabályzatban a tömeges küldeményekre engedélyezett határokra korlátozzák: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bahama, Barbados, Brunei Darussalam, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Grenada, Guyana, India, Malaysia, Nepál, Új-Zéland, Hollandia, Holland Antillák és Aruba, St. Lucie, St. Vincent és Grenadin, Srí Lanka, Surinam és Thaiföld.
5. A 4. pontban szereplő fenntartásoktól függetlenül a következő országok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Egyezmény 25. Cikkének rendelkezéseit teljes egészében alkalmazzák az Egyesület tagországaitól kapott küldeményekre: Németország, Argentína, Benin, Brazília, Burkina Faso, Kamerun, Ciprus, Elefántcsontpart (Köztársaság), Egyiptom, Franciaország, Görögország, Guinea, Izrael, Olaszország, Japán, Jordánia, Libanon, Mali, Mauritánia, Monaco, Portugália, Szenegál, Szíria (Arab Köztársaság), Togo.
VIII. Cikk

Tilalmak

1. Kivételes jelleggel Libanon postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, vagy platinát, aranyat, vagy ezüstöt - akár megmunkálták azokat, akár nem -, drágaköveket és egyéb értékes tárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket. Nem vonatkoznak rá szigorúan a 35. Cikk rendelkezései a felelősségét illetően az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén, valamint az üvegtárgyakat vagy törékeny tárgyakat tartalmazó küldeményeket illetően.
2. Kivételes jelleggel Bolívia, Kína (Népköztársaság), Irak, Nepál és Vietnam postaigazgatása nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzeket, vagy bármilyen bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, vagy platinát, aranyat, vagy ezüstöt - akár megmunkálták azokat, akár nem -, drágaköveket, ékszereket és egyéb értékes tárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket.
3. Myanmar postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadja el a 26. Cikk 2. bekezdésében említett értékes tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket, mivel belső szabályozása tiltja az ilyen fajta küldemények elfogadását.
4. Nepál postaigazgatása nem fogadja el a bankjegyeket vagy fémpénzt tartalmazó ajánlott küldeményeket és értékküldeményeket, kivéve, ha ezzel kapcsolatban külön megállapodást kötöttek.
IX. Cikk

Vámköteles tárgyak

1. A 28. Cikkre hivatkozva a következő országok postaigazgatásai nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket: Bangladesh, El Salvador.
2. A 28. Cikkre hivatkozva a következő országok postaigazgatásai nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges és ajánlott leveleket: Afganisztán, Albánia, Szaúd-Arábia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kambodzsa, Közép-Afrika, Chile, Kolumbia, Kuba, El Salvador, Észtország, Etiópia, Olaszország, Nepál, Üzbegisztán, Panama (Köztársaság), Peru, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, San Marino, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Venezuela.
3. A 28. Cikkre hivatkozva a következő országok postaigazgatásai nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges leveleket: Benin, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Djibouti, Mali, Mauritánia, Niger, Omán, Szenegál, Vietnam, Jemen.
4. Az 1-3. pont alatti rendelkezésektől függetlenül, a szérumokat, oltóanyagokat, valamint a sürgősen szükséges gyógyszereket tartalmazó küldeményeket, amelyeket nehéz beszerezni, minden esetben elfogadják.
X. Cikk

Visszavétel. Címváltoztatás vagy címhelyesbítés a feladó kérésére

1. A 29. Cikk nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Bahama, Bahrein, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Kanada, Dominika, Fidzsi, Gambia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Grenada, Guyana, Irak, Írország, Jamaica, Kenya, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malaysia, Malawi, Myanmar, Nauru, Nigéria, Új-Zéland, Uganda, Pápuaföld-Új-Guinea, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, St. Cristophe és Nevis, St. Lucie, St. Vincent és Szingapur, Szwazföld, Tanzánia (Egyesült Köztársaság), Trinidad és Tobago, Tuvalu, Vanuatu és Zambia. Ezeknek az országoknak a jogszabályai nem engedik meg a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére.
2. A 29. Cikk Ausztráliára csak olyan mértékben vonatkozik, amennyire az összeegyeztethető ennek az országnak a belföldi szabályozásával.
XI. Cikk

Tudakozványok

1. A 30. Cikk 4. bekezdésével ellentétben Szaúd-Arábia, a Zöldfoki-szigetek, Gabon, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Görögország, Irán (Iszlám Köztársaság), Mongólia, Myanmar, Szíria (Arab Köztársaság), Csád és Zambia postaigazgatása fenntartja magának a jogot, hogy tudakozványdíjat szedjen ügyfeleitől.
2. A 30. Cikk 4. bekezdésével ellentétben Argentína, Szlovákia és a Cseh Köztársaság postaigazgatása fenntartja magának a jogot, hogy külön díjat szedjen abban az esetben, ha egy tudakozvány alapján végzett nyomozás után kiderül, hogy az indokolatlan volt.
XII. Cikk

Vám elé állítási díj

Gabon postaigazgatása fenntartja magának a jogot, hogy vám elé állítási díjat szedjen ügyfeleitől.
XIII. Cikk

A postaigazgatások felelőssége

1. Bangladesh, Benin, Burkina Faso, Kongó (Köztársaság), Elefántcsontpart (Köztársaság), Djibouti, India, Libanon, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Nepál, Szenegál, Togo és Törökország postaigazgatásának jogában áll, hogy ne alkalmazza a 34. Cikk 1.1.1. pontját az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén a felelősséget illetően.
2. A 34. Cikk 1.1.1. pontjával és a 35. Cikk 1. bekezdésével ellentétben Chile, a Kínai Népköztársaság és Kolumbia postaigazgatása csak az ajánlott küldemények elveszéséért és tartalmának teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért felel.
3. A 34. Cikkel ellentétben Szaúd-Arábia postaigazgatása semmi felelősséget nem vállal a 26. Cikk 2. bekezdésében említett tárgyakat tartalmazó küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
XIV. Cikk

A postaigazgatás mentessége a felelősség alól

Bolívia nem köteles betartani a 35. Cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit a felelősség fennmaradását illetően az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén.
XV. Cikk

Kártérítés kifizetése

1. Bangladesh, Bolívia, Guinea, Mexikó, Nepál és Nigéria postaigazgatása nem köteles figyelembe venni a 37. Cikk 3. bekezdésében foglaltakat a tudakozványok kéthónapos határidőn belüli végleges elintézését vagy azt illetően, hogy az illetékes hatóság egy postaküldeményt visszatartott, elkobzott vagy megsemmisített a tartalma miatt, vagy lefoglalt a belföldi jogszabályok értelmében.
2. Kongó (Köztársaság), Djibouti, Guinea, Libanon és Madagaszkár postaigazgatása nem köteles figyelembe venni a 37. Cikk 3. bekezdésében foglaltakat a tudakozványok kéthónapos határidő belüli végleges elintézését illetően. Azonfelül nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az említett határidő lejárta után valamely igazgatás a jogosultat számlájukra kártalanítsa.
XVI. Cikk

Átszállítási különdíjak

1. Görögország postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy egyrészt a 48. Cikk 1. bekezdésében szereplő szárazföldi átszállítási díjakat 30 százalékkal, másrészt a tengeri átszállítási díjakat 50 százalékkal növelje.
2. Oroszország postaigazgatásának jogában áll, hogy 0,65 DTS pótdíjat szedjen a 48. Cikk 1.1. pontjában említett átszállítási díjakon felül a transzszibériai vasút útvonalán szállított levélpostai küldemények minden kilogrammjáért.
3. Egyiptom és Szudán postaigazgatásának jogában áll, hogy a 48. Cikk 1. bekezdésében említett szárazföldi átszállítási díjakon felül 0,16 DTS pótdíjat szedjen a Nasser-tavon Shallal (Egyiptom) és Wadi Halfa (Szudán) között átszállított levélpostai küldemények minden zsákjáért.
4. Panama (Köztársaság) postaigazgatásának joga van arra, hogy a 48. Cikk 1. bekezdésében említett átszállítási díjakon felül 0,98 DTS pótdíjat szedjenek minden olyan levélpostai zsákért, amelyet a csendes-óceáni Balboa kikötő és az atlanti-óceáni Cristobal kikötő között a Panamai földszoroson keresztül szállítanak át.
5. Panama (Köztársaság) postaigazgatásának kivételesen joga van arra, hogy zsákonként 0,65 DTS pótdíjat szedjen a Balboa vagy Cristobal kikötőben raktározott, vagy átrakott minden zárlatért, feltéve, hogy ez az igazgatás szárazföldi vagy tengeri átszállítás címén semmilyen díjat nem kap ezekért a zárlatokért.
6. A szállítási és közlekedési eszközök terén mutatkozó különleges nehézségek miatt Afganisztán postaigazgatásának a 48. Cikk 1. bekezdésével ellentétben ideiglenes jelleggel joga van arra, hogy országán keresztül a zárlatok és az á découvert küldemények átszállítását közte és az érdekelt igazgatások között külön megállapított feltételek mellett végezze.
7. A 48. Cikk 1. bekezdésével ellentétben a Szíria-Irak gépkocsi szolgálatok olyan különleges szolgálatoknak tekintendők, amelyek külön átszállítási díjak szedésével járnak.
XVII. Cikk

Belföldi légiszállítási költségek

1. Az 52. Cikk 3. bekezdésével ellentétben Szaúd-Arábia, Bahama, a Zöldfoki-szigetek, Kongó (Köztársaság), Kuba, Dominika (Köztársaság), El Salvador, Ecuador, Gabon, Görögország, Guatemala, Guyana, Honduras (Köztársaság), Mongólia, Pápuaföld-Új-Guinea, Salamon-szigetek és Vanuatu postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy beszedje a nemzetközi zárlatoknak az országán belül légi úton történő szállítása címén járó összegeket.
2. Az 52. Cikk 3. bekezdésével ellentétben Myanmar postaigazgatása fenntartja magának azt a jogot, hogy beszedje a nemzetközi zárlatoknak az országon belül légi úton történő szállítása címén járó összegeket, akár légi úton szállítja azokat tovább, akár nem.
3. Az 52. Cikk 4-5. bekezdésével ellentétben az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Irán (Iszlám Köztársaság) és Törökország postaigazgatásának jogában áll, hogy az érdekelt igazgatásoktól egységes díjak formájában beszedje minden olyan igazgatástól származó érkező postaanyag által okozott belföldi légiszállítási költségeit, amellyel kifejezetten a költségeken vagy a belföldi díjakon alapuló végdíjelszámolást alkalmaz.
Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak felvették a jelen Jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezéseit magába az Egyezmény szövegébe foglalták volna, és azt aláírták egy példányban, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeztek letétbe. A kongresszust rendező ország kormánya erről mindegyik félnek egy másolatot küld.
Kelt Szöulban, 1994. szeptember 14-én.
(Aláírások)”
3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. január 1-jétől kell alkalmazni.