203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
(A Bt. 4. §-ához)
1. § (1) A felszíni előkutatást (a továbbiakban: előkutatás), annak megkezdése előtt legalább 30 nappal, a területileg illetékes bányakapitánysághoz (a továbbiakban: bányakapitányság) kell bejelenteni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az előkutatást végző elnevezését és székhelyét;
b) a tevékenységgel megismerni kívánt ásványi nyersanyag megnevezését;
c) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási helyét és helyrajzi számát;
d) az előkutatás tervezett időtartamát, módszerét.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyt és az előkutatással érintett ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodást, valamint helyszínrajzot.
(4) A bejelentést a bányakapitányság megküldi a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) területi hivatalának.
(5) A bányakapitányság intézkedni köteles, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy
a) az előkutatás a megismerni kívánt ásványi nyersanyag vonatkozásában zárt területet érint;
b) a területre a Bt. 5. §-a szerinti engedélyt adott ki a bányakapitányság ugyanazon ásványi nyersanyagra, illetve ilyen eljárás folyamatban van;
c) a tervezett kutatási módszerek nem minősülnek előkutatásnak.
(6) Az előkutatás során nyert földtani adatokat az MGSZ részére meg kell küldeni.
(A Bt. 11. §-ához)
2. § (1) Abban az esetben, ha a pályázat részvételi díj befizetését írta elő, a pályázati feltételek értékelésének ki kell terjednie arra is, hogy a pályázó igazolta-e a részvételi díj befizetését.
(2) Ha többen együttesen pályáznak ugyanarra a koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőjüket kijelölni, és pályázatukban feltüntetni.
(3) A pályázatok értékelésére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) elnöke Minősítő Bizottságot hoz létre.
A Minősítő Bizottság tagja:
a) a Belügyminisztérium,
b) az Egészségügyi Minisztérium,
c) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
d) a Gazdasági Minisztérium,
e) a Honvédelmi Minisztérium,
f) a Környezetvédelmi Minisztérium,
g) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
h) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
i) a Pénzügyminisztérium és
j) az MGSZ
képviselője.
(4) A pályázati részvételi díjak befizetéséből származó bevételeket a bányászati koncesszió pályázatok előkészítésére és a koncessziós szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére kell fordítani. A bevételek felhasználásáról az MBH elnöke dönt.
(5) A koncesszióra előkészített területre a koncesszió megadásáig kutatási engedély nem adható, bányatelek nem állapítható meg.
(A Bt. 18. §-ához)
3. § (1) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához előírt hozzájárulás iránti kérelmet az MBH-hoz kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról készült közokiratot vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratot;
b) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást;
c) az átvevő cégbejegyzését vagy a bejegyzési eljárás megindításának cégbírósági igazolását;
d) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (6) bekezdés szerinti biztosíték adására, amely az átadó által felajánlott és elfogadott biztosítéknál nem lehet kevesebb;
e) a koncessziós tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását;
f) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy az átadót terhelő tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi, valamint elmaradt bányajáradék fizetési kötelezettségeket teljesíti;
g) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást.
(A Bt. 20. §-ához)
4. § (1) A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak
a) a kutatási területről, bányatelekből, meddőhányóból kitermelt,
b) a torlatból, hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,
c) a tereprendezés, illetve a mederalakítás során kitermelt és üzletszerűen hasznosított, értékesített,
d) szénhidrogén esetében - beleértve a vízkutakból kitermelt és üzletszerűen értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott,
e) a kitermelt geotermikus energia kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott, továbbá
f) jogosulatlan bányászati tevékenység esetében a bányafelügyelet geodéziai vagy más méréseken, számításokon alapuló jogerős és végrehajtható határozatában megállapított
mennyisége után keletkezett érték szolgál.
(2) A gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a bányajáradék mértékét akkor csökkentheti, ha a bányavállalkozó gazdasági számításokkal igazolja, hogy az ásványvagyon termelési veszteségeinek csökkentése és az ipari vagyon mennyiségének növelése érdekében költségesebb termelési, művelési eljárást alkalmaz, vagy vállalja, hogy a számára nem gazdaságos kitermelést foglalkoztatáspolitikai, energiaellátási vagy egyéb közérdekből fenntartja. A bányajáradék mértékének csökkentése iránti kérelmet az MBH-hoz kell benyújtani.
(3) A bányajáradékot a miniszter által meghatározott tartalmú önbevallás alapján kell kiszámítani. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg az MBH-nak meg kell küldeni.
A bányajáradékot
a) kőolaj és földgáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 25. napjáig,
b) egyéb ásványi nyersanyagok és kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 25. napjáig,
c) jogosulatlan bányászati tevékenység esetén az erről szóló határozat végrehajthatóságát követően haladéktalanul
kell befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira.
A bányajáradék befizetését és az önbevallás alapjául szolgáló adatokat az MBH ellenőrzi.
(4) A bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését az MBH akkor engedélyezheti, illetve írhatja elő, ha azt közérdek indokolja, és az ásványi nyersanyag átvételének, hasznosításának feltételei rendelkezésre állnak. A Bt. 20. §-ának (10) és (12) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló rész természetbeni teljesítése nem engedélyezhető. A bányajáradék természetben történő teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi.
(5) Ha az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint bányajáradék fizetésére kötelezett
a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi, vagy
b) a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével, illetve jogosulatlan bányászati tevékenységével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy ipari vagyonként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi,
az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására - a bányafelügyelet javaslatára - a miniszter díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetési kötelezettség mértékét az MGSZ szakvéleményének figyelembevételével kell meghatározni.
(6) A kitermelésre megállapított határidő elmulasztása miatt megállapított térítésre (Bt. 15. §) és a szüneteltetés időtartamára [Bt. 30. § (3) bekezdés], valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjak beszedésére a bányajáradékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés f) pontja esetében a fizetendő bányajáradék mértéke a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékének 100%-a.
(8) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek során kitermelt ásványi nyersanyag meghatározásakor vitás esetben a bányafelügyelet megkéri az MGSZ szakvéleményét.
(9) A bányavállalkozó kérheti a művelési eljárás növelt hatékonyságúvá minősítését. A művelési eljárás akkor tekinthető növelt hatékonyságúnak, ha rétegkezelési, kitermelés-technológiai vagy felszíni technológiai beavatkozásokkal az ipari készlet növelésére gyakorolt hatása bizonyított. A minősítésről az MBH - az MGSZ bevonásával - dönt.
5. § (1) A Bt. 20. § (10) bekezdésében meghatározott, elmaradt tájrendezési feladatok finanszírozását szolgáló összeg kezelése a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatban, elkülönítetten történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kizárólag a Bt. 20. § (10) bekezdése szerinti, bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok, saját forrást nem igénylő finanszírozására használható fel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájrendezési feladat
a) a bányászati tevékenység következtében maradandóan megváltozott külszíni terület, beleértve a bányatavat és környezetét is,
b) a bányászati tevékenységhez kapcsolódó műtárgy, valamint
c) a Bt. 23. §-a hatálya alá nem tartozó meddőhányó
ökológiai, természeti és tájképi környezetbe illő kialakításához vagy újrahasznosíthatóvá tételéhez szükséges tevékenység, az ehhez kapcsolódó tájrendezési tervek elkészítése, továbbá mindezek körének központi felmérése.
(4) A tájrendezési feladat akkor nem hárítható át a bányavállalkozóra, ha
a) a bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnt, és a felszámolási vagy végelszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályokban, valamint a Bt.-ben foglalt kötelezettségek végrehajtása során a tájrendezési feladatok elvégzésére nem került sor;
b) a bányavállalkozó vagy jogutódja nem deríthető fel.
(5) Az át nem hárítható tájrendezési feladatok fennállásáról a bányakapitányság kérelemre hatósági bizonyítványt ad ki. Ebben igazolja, hogy bányászati tevékenység folyt a területen, a tájrendezést nem hajtották végre, a tevékenységet végző bányavállalkozó jogutód nélkül szűnt meg, illetve nem deríthető fel.
(6) A bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatokról készített terv engedélyezésére a Bt. 36. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.
(7) Nem tekinthető bányavállalkozóra át nem háríthatónak a tájrendezési feladat akkor, ha annak végrehajtására biztosítékul szolgáló összeg a bányakapitányságnál rendelkezésre áll [22. § (6) bekezdés].
(A Bt. 22. §-ához)
6. § (1) A kutatási engedély iránti kérelmet a területileg illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani.
A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését, helyrajzi számát és az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását;
b) a kutatás célját és elvégzésének tervezett időpontját;
c) az esetleges korábbi kutatások értékelését;
d) a terület földtani, teleptani viszonyaira és az ásványi nyersanyagra vonatkozó ismereteket;
e) az alkalmazni kívánt kutatási módszereket.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kutatási terület topográfiai térképét, helyszínrajzát (Egységes Országos Térképrendszerben);
b) a tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére, a tájrendezési, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok [Bt. 41. § (6) bekezdés] ismertetését;
c) a Bt. 49. §-ának 16. pontjában meghatározott kivett hely esetében a jogosult egyetértő nyilatkozatát, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóságnak a kutatásra vonatkozó engedélyét.
(3) A kutatási engedély iránti kérelemről a bányakapitányság az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásai, valamint az MGSZ szakvéleménye alapján dönt.
(4) A kutatási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett kutatás kivett helyet (Bt. 49. § 16. pont) érint, és a kutatáshoz a kivett hely jogosítottja nem járult hozzá, vagy az engedély megadása más bányászati jogát sértené. Kutatási engedély nem adható annak sem, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve a Bt. 41. § (1)-(4) bekezdése alapján kiszabott bányászati bírságot nem fizette meg.
(5) A kutatási engedélyben meg kell határozni
a) a kutatási területet sarokpont koordinátákkal, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag (nyersanyagok) kutatására adták ki az engedélyt;
b) az engedély érvényességének időtartamát;
c) a kutatás módszereit;
d) a tevékenység végzésére előírt követelmények (pl. a bányakárok rendezése, a tájrendezési feladatok végrehajtása, a természet- és a környezetvédelmi kötelezettségek) teljesítésére a Bt. 41. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján előírt biztosítékokat.
(6) A kutatást legfeljebb 4 év időtartamra szabad engedélyezni, amely egy alkalommal az eredetileg engedélyezett időtartam felével meghosszabbítható. Ha a kutatást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi vagy régészeti hatóság, illetve a kivett hely jogosítottjának rendelkezése miatt 90 napot meghaladóan szüneteltetni kell, az így kiesett idő a kutatás engedélyezett idejébe nem számítható be. A kutatási engedély más ásványi nyersanyagra történő kiterjesztése az engedély érvényességi idejét nem módosítja.
(7) A kutatási időszak meghosszabbítása akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó igazolja, hogy a kutatást megkezdte, és
a) a munkaprogramban, illetve a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatást a működési körén kívül eső okból befejezni nem tudja; vagy
b) a jóváhagyott kutatási feladatok bővítését vállalja.
(8) A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges részből és a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott tervtérképből áll.
A terv szöveges részének tartalmaznia kell
a) a kutatási engedély határozat számát, keltét;
b) az előirányzott kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológiai és biztonsági feltételeket;
c) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, helyét és felvonulási útvonalait;
d) a kutatás tervezett módjának (mennyiség, mélység), ütemezésének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek elhárítására tervezett intézkedések ismertetését;
e) a tevékenység káros környezeti hatásainak, továbbá a környezet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az ütemezett tájrendezési feladatokat.
(9) Koncessziós szerződés alapján végzett kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet a koncessziós szerződés megkötésétől, illetve a kutatási engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani a bányakapitánysághoz. Nem kell műszaki üzemi tervet készíteni a kutatás megkezdéséhez, ha az elfogadott munkaprogram részletesen tartalmazza a Bt. 27. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeket és a térképeket.
(10) A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásai, valamint az MGSZ szakvéleménye alapján dönt.
7. § (1) A kutatási területeket blokkokban kell megállapítani.
Egy kutatási blokk területe legfeljebb
a) szénhidrogének esetében 400 km2;
b) geotermikus energia esetében 100 km2
c) szenek és bauxitfélék esetében 50 km2;
d) érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km2;
e) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km2.
Azonos ásványi nyersanyagra egy bányavállalkozó - az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó bányavállalkozó kivételével - egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokknak megfelelő területen rendelkezhet kutatási joggal.
(2) Blokkok meghatározása nélkül engedélyezhető a kutatás szeizmikus kutatási vonalra vagy légifelvételezéssel tervezett kutatásra.
(3) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a jóváhagyott munkaprogramban vagy műszaki üzemi tervben vállalt kutatási feladatainak teljesítését követően a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. Ha a bányavállalkozó a kutatási területnek csak egy részét kívánja visszaadni, a visszaadott terület szénhidrogén-kutatás esetén nem lehet kisebb 10 km2-nél, más esetekben 1 km2-nél. A kutatási engedély lejártát követő 6 hónapon belül a bányavállalkozó köteles a kutatási területet visszaadni. A bányakapitányság a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési és környezetvédelmi kötelezettségeket teljesítették.
(4) A kutatás során végzett szilárd ásványi nyersanyag kitermelést, annak várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal, a szénhidrogén kitermelését jellemző mennyiségi és minőségi adatokat a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a bányakapitánysághoz. A kitermelést a bányakapitányság ásványvagyonvédelmi okokból, a vízügyi, a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi okokból korlátozhatja.
(5) Zárt területen, a hatósági engedély alapján kitermelési tevékenységet végző bányavállalkozó részére, meglévő bányatelkének bővítése céljából a bányatelekkel határos, legfeljebb egy kutatási blokknyi területre - koncesszió nélkül - a művelés alatt álló anyaggal azonos ásványi nyersanyagra kutatási engedély adható. A bővítés nem sértheti más bányavállalkozó bővítéssel kapcsolatos jogát.
8. § (1) A kutatás eredményéről külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező földtani szakértő (a továbbiakban: földtani szakértő) által aláírt zárójelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül egy-egy példányban a bányakapitányságnak és az MGSZ-nek meg kell küldeni.
(2) A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell
a) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;
b) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;
c) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit és eredményét;
d) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait;
e) a nyersanyag minőségi jellemzését, az ásványvagyon mennyiségi és minőségi meghatározását és ennek megbízhatóságát;
f) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatait;
g) a bányaföldtani adatok összefoglalását.
(3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell
a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait);
b) a kutatás során történt kitermeléssel kapcsolatos adatokat, valamint az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat;
c) a nyersanyag-előfordulás topográfiai és földtani térképét, a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket;
d) a kutatási engedélyben [6. § (5) bekezdés d) pont] vagy a pályázati kiírás nyomán a koncessziós szerződésben [Bt. 10. § (2) bekezdés c) és g) pont], valamint a 7. § (3) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítéséről készített összefoglalót.
(A Bt. 23. §-ához)
9. § (1) Az ásványi nyersanyagok feltárása során végzett szilárd ásványi nyersanyag-kitermelés megkezdését, várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal köteles a bányakapitányságnak írásban bejelenteni. Szénhidrogén esetében az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.
(2) A bányavállalkozó a feltárás során az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles az MGSZ-nek a következő év február 28-ig bejelenteni.
(A Bt. 24. §-ához)
10. § (1) Szénhidrogén szállítóvezetéknek, alkotó részének, valamint tartozékának (a továbbiakban együtt: szénhidrogén szállítóvezeték) hatósági engedély alapján történő létesítésére és használatbavételére a Bt. 31. §-ában, üzemeltetésére a Bt. 28. §-ában és 32-35. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Szénhidrogén szállítóvezeték létesítése, valamint bővítése csak szénhidrogén szállítására jogosult gazdálkodó szervezet kérelmére és részére engedélyezhető.
A kérelemhez mellékelni kell
a) az általános elrendezési tervet (helyszínrajzot);
b) műszaki terveket és tervrajzokat;
c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy az általános elrendezési tervet és a műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és az érintett közművek üzemeltetőivel egyeztette;
d) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot;
e) a területfelhasználási engedélyt, ha azt a külön jogszabály előírja;
f) a külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnél (létesítménynél) a környezetvédelmi engedélyt.
(3) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-szállító vezetéket tilos elhelyezni:
a) nyomvonalas létesítmény alatt a keresztezést kivéve, továbbá közlekedési célt szolgáló alagútban és hídon;
b) más közművel közös árokban, illetve alagútban;
c) építmény és létesítmény alatt, valamint bányaművelés okozta rétegmozgásos területen;
d) építmény és létesítmény védett területén vagy biztonsági övezetében kivéve, ha a szállítóvezeték az építmény, létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges.
(4) A szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezésekhez tartozó létesítményeit (telekhatáron belüli, illetve a távközlési hálózat hozzáférési pontjain lévő létesítmények) a hírközlési hatóság szakhatósági bevonásával a bányakapitányság engedélyezi. A távközlési hálózat egyéb létesítményeinek engedélyezési eljárásában a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.
(5) A bányavállalkozó az üzemeltetésében álló kőolaj-, földgáz- és gáztermék szállító vezetékek, valamint a kapcsolódó
a) önálló felszíni tároló technológiával rendelkező föld alatti tárolólétesítmények, és a
b) föld felett, 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú kőolajtárolók
szabad kapacitását belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára más vállalkozónak köteles rendelkezésre bocsátani. Ennek alapján a bányavállalkozó a szabad kapacitás mértékéig - a (6)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazásával - köteles a megrendelővel díjfizetés ellenében szerződést kötni.
(6) Szabad kapacitásnak minősül
a) az üzemeltető saját szükségletét kielégítő,
b) állami rendelkezésen alapuló tartalékolási kötelezettség által igénybe vett,
c) bányászati koncessziós szerződésben vállalt, vagy
d) szerződéssel már lekötött
teljesítőképességen felül rendelkezésre álló kapacitás.
(7) A szabad kapacitás igénybevételének feltétele, hogy
a) a mérésügyi jogszabályokban előírt hiteles mérés lehetősége az átadás-átvétel helyén és időpontjában rendelkezésre áll;
b) a szerződésszerű átvétel és az ellenszolgáltatás megfizetésének biztosítékai rendezettek;
c) földgáz esetében a szerződés szerinti, illetve a tényleges átadás idejére elrendelt korlátozás esetére a földgáz tulajdonosa hozzájárul ahhoz, hogy a gázértékesítő igénybejelentése alapján a kapacitás üzemben tartója a távvezetéki kiszolgálásra alkalmas földgázt a gázértékesítőnek átadja.
(8) Azonos megrendelői igények teljesítésére a bányavállalkozó nem köthet ki eltérő szerződési feltételeket, és gazdasági erőfölényével más módon sem élhet vissza.
(9) A bányavállalkozó nem köteles olyan sajátosságokkal rendelkező termékre szerződést kötni, vagy szerződés alapján olyan terméket átvenni, amely termék
a) csővezetéki szállításának, tárolásának, műszaki, biztonsági akadálya van;
b) az egészséget, a környezetet, a természetet veszélyezteti;
c) a vezetékben, tárolóban levő termék minőségét ronthatja, és a keletkezett kár megtérítését a megrendelő nem vállalja; továbbá
d) amelynek a bányavállalkozó szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése utáni átadás-átvétele nem rendezett.
(A Bt. 26. §-ához)
11. § (1) Geotermikus energia kinyerésére csak abban az esetben jelölhető ki bányatelek, ha az nem kapcsolódik felszín alatti víz kitermeléséhez.
(2) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányaműveletek felszíni hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányakapitányság határpillér kijelölésére intézkedik.
(3) A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére, kiterjedésére, minőségére, a telep adottságára, az egyéb ásványi nyersanyag készletre, a bányaműveletek és az ehhez szükséges létesítmények (pl. meddőhányó, előkészítő) várható környezeti hatásaira.
(4) Ugyanarra a területre részben vagy egészben egymást fedő bányatelkeket is meg lehet állapítani.
(5) A bányatelket töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal, valamint fedő- és feküszintekkel kell körülhatárolni. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy azok egymással érintkezzenek.
(6) A bányatelek megállapítási kérelemhez mellékelni kell
a) a bányatelek műszaki leírását;
b) bányatelekkel, illetve bányatelken végzett műveletek hatásával érintett ingatlanok, felszíni és felszín alatti létesítmények, vízfolyások vagy állóvizek meghatározását;
c) a b) pont szerinti ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) név- és címjegyzékét és az érintett ingatlanok tulajdoni lapjainak 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát;
d) a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésre vonatkozó javaslatot;
e) a bányatelek térképét;
f) szilárdásvány bányászata esetében a tájrendezési előtervet, amelyben közölni kell az érdekelt hatóságok által előzetesen jóváhagyott újrahasznosítási célt.
(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglalt műszaki leírásnak tartalmaznia kell
a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit;
b) a bányaművelés hatásával szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz, a Bt. 49. §-ának 16. pontja szerinti kivett hely megjelölését;
c) a kijelölendő biztonsági, illetve védőpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont;
d) a megállapítandó bányatelekkel határos, azt részben vagy egészben fedő bányatelkeket és azok határvonalait;
e) a föld alatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét gáztárolásra, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolás környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.
(8) A műszaki leírásban ismertetni kell
a) a feltáráskor, kitermeléskor várható melléktermékek, hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságait;
b) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyműveléssel, külfejtéssel, kúthálózattal, irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású fúrólyukas módszer) és ennek várható hatásait a felszín alatti vizekre, valamint a környezet más elemeire;
c) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését.
(9) Nem kell a (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat a bányatelek megállapítása iránti kérelemhez mellékelni a kőolaj és földgáz kinyerésére, a föld alatti gáztárolásra, továbbá a geotermikus energia kinyerésére szolgáló bányatelek megállapításához.
12. § (1) A bányatelek megállapítása végett a bányakapitányság a kérelmező, az érdekelt szakhatóságok, a már meglévő bányatelek jogosultjának, az MGSZ területi hivatala és a települési önkormányzat képviselő-testülete képviselőjének, valamint - a 11. § (9) bekezdésében foglalt kivételekkel - az ingatlantulajdonosok bevonásával tárgyalást tart. A bányakapitányság a bányatelek megállapítása felől az érdekelt szakhatóságok előírásainak, valamint az MGSZ szakvéleményének figyelembevételével határozatot hoz, és ebben meghatározza a bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához vagy csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedéseket és feltételeket, szilárdásvány-bányászat esetében az érdekelt hatóságok által előzetesen jóváhagyott újrahasznosítási célt, továbbá a tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.
(2) A határozatot és a térképet egy-egy példányban meg kell küldeni a kérelmezőnek és az érdekelt első fokú szakhatóságoknak.
(3) Ha a bányatelek módosítása, egyesítése környezet- és természetvédelmi, illetőleg más felszíni érdeket vagy felszín alatti vizek hasznosításához fűződő érdeket is érint, akkor a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(4) A bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni.
(5) A bányatelek akkor törölhető [Bt. 26. § (9) bekezdés], ha a területen a bányászattal összefüggő környezetkárosodást felszámolták, és a felszínt veszélyeztető talajmozgás már nem várható.
(6) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog [Bt. 6. § (2) bekezdés] átruházásához a bányakapitányság hozzájárulása szükséges. A kérelemhez mellékelni kell a 3. § (2) bekezdésben előírt dokumentációkat.
(7) A Bt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján hatósági engedéllyel szerzett bányászati jogosultság csak az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti gazdálkodó szervezetre ruházható át.
(A Bt. 27. §-ához)
13. § (1) A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg. A terv szöveges részből és tervtérképből áll. A tervnek tartalmaznia kell azokat a bányászati tevékenységeket is, amelyeket a bányavállalkozó más vállalkozóval végeztet el.
(2) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervet jóváhagyásra csak a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  előírt - a bányatelek teljes területére vonatkozó - jogerős környezetvédelmi engedéllyel együtt nyújthatja be a bányakapitánysághoz.
(3) A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza
a) az előirányzott kutatási, feltárási, illetőleg kitermelési feladatokat - beleértve a védőpillér tervezett lefejtését vagy gyengítését is -, az ehhez szükséges technológiai és biztonsági feltételeket;
b) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének, továbbá a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;
c) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit;
d) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, kőolaj- és földgázbányászat esetében a művelési tervekre való utalást;
e) a kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét, valamint eszközrendszerét;
f) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatokat;
g) a tervezett fejtési, illetve termelési veszteség értékeit, valamint a lelőhely felhagyását;
h) a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét.
(4) Műszaki üzemi terv nem hagyható jóvá annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve a Bt. 41. § (1)-(4) bekezdése alapján kiszabott bányászati bírságot nem fizette meg.
(5) A Bt. 29. §-a szerinti bányászati tevékenység esetén a bányavállalkozók az egymás tevékenységét közvetlenül érintő körben egyesített műszaki üzemi tervet kötelesek készíteni.
(6) Ha a kitermelés szüneteltetését, illetve a bánya bezárását (megszüntetését), a szénhidrogénmező felhagyását a 14. § (3) bekezdése szerinti időszakra tervezik, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a 17. §, illetve a 26. § szerinti tervrészletet is.
(7) A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter bányabiztonsági szabályzatban  [LÁBJEGYZET_3]  állapítja meg.
14. § (1) A tervezett intézkedéseket indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk ütemezését.
(2) Ha a műszaki üzemi terv védőpillér-lefejtést irányoz elő, a bányakapitányság a szakhatóságokat és egyéb érdekelteket köteles az eljárásba bevonni.
(3) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés esetében legfeljebb kétévi, geotermikus energiatermelés, kőolaj- és földgázbányászat, valamint külfejtések esetében legfeljebb ötévi időtartamra készíthető. Ha a terv több évre készül, azt évente felül kell vizsgálni, és az esetleg megváltozott viszonyoknak megfelelően módosítani kell.
(4) A műszaki üzemi tervet, illetve az engedélyezett terv évenkénti felülvizsgálata alapján a módosításra vonatkozó javaslatot - a tevékenység megkezdését, illetve a tervezett módosítást megelőzően legalább 90 nappal, ha a módosítás nem igényel szakhatósági közreműködést, legalább 15 nappal - kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani. Ha a módosítás szakhatóság ügykörébe tartozó érdeket érint, a bányakapitányság az érdekelt szakhatóságot köteles az eljárásba bevonni.
15. § (1) A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől - a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon-gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban - eltérni csak a bányakapitányságnak az érdekelt szakhatóság állásfoglalásán alapuló jóváhagyásával szabad.
(2) A műszaki üzemi tervtől való eltérés jóváhagyása iránti kérelmet annak tervezett végrehajtását megelőzően legalább 90 nappal, ha az eltérés nem igényel szakhatósági közreműködést, legalább 15 nappal kell a bányakapitánysághoz benyújtani. A szakhatósági közreműködésre a 14. § (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(A Bt. 28. §-ához)
16. § (1) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányában alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére az előírt üzemi utasítások (kezelési, technológiai, karbantartási, egészségvédelmi stb.) rendelkezésre álljanak.
(2) Azt a munkát, amely üzemi utasítás alapján végezhető csak akkor szabad megkezdeni, ha annak rendelkezéseiről az érintett dolgozókat kioktatták, és erről a munkát elrendelő személy a munka megkezdése előtt meggyőződött.
(3) Ha a bányaüzem kiterjedése, a bányabeli munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a bányászati veszélyforrások fokozott mértéke indokolja, a bányakapitányság több felelős műszaki vezető helyettes kijelölését rendelheti el.
(4) A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést.
(5) A bányakapitányság a felelős műszaki vezető (helyettes) kijelölésének visszavonását kezdeményezheti, ha a felelős műszaki vezető (helyettes) figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi a jogszabályokban, szabványokban meghatározott műszaki követelményeket, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályokat.
(6) Élő vizek medrében elhelyezett bányászati létesítmények időszakos ellenőrzéséről és a létesítés engedélyezésekor meghatározott biztonsági feltételek megtartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni.
(A Bt. 30. §-ához)
17. § (1) Szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 3 évi időtartamra hagyható jóvá.
(2) A szüneteltetésre kidolgozott műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell
a) a szüneteltetés okának megjelölését és tervezett időtartamát;
b) a szüneteltetés megkezdéséig és a szüneteltetés időtartama alatt elvégzendő munkákat, a munkák ütemezését és feltételeinek teljesítését;
c) a szüneteltetés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát és figyelésének módját, valamint a külszín, a vizek, az ásványvagyon, a természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;
d) a szüneteltetés időtartama alatt is nyitvamaradó bányatérségek megnevezését, a nyitvatartás célját, rendeltetését és az üzemelő berendezéseket (pl. aknák, föld alatti bányatérségek, valamint szállítás, szellőztetés, vízemelés, energiaellátás);
e) a szüneteltetés időtartama alatt szükséges ellenőrzési rendet;
f) a szüneteltetés miatt felhagyott (lezárt) bányatérségeket, az azokban visszamaradt berendezéseket, anyagokat;
g) a szüneteltetés időszakában felhagyásra tervezett egyes bányatérségek felhagyási módját;
h) a művelés újbóli megindításának feltételeit;
i) a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerinti térképeket.
(3) A szüneteltetés után a művelés újraindítása csak az erre kidolgozott és jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.
(4) A szüneteltetés ideje alatt kieső bányajáradék pótlására befizetett díjat a későbbi kitermelés alapján fizetendő bányajáradék összegébe be kell számítani.
(5) A kőolaj- és földgázbányászatban az ipari készlet elsődleges és másodlagos eljárásokkal történő művelését követően a növelt hatékonyságú művelési eljárás vagy mezőfelszámolás megkezdéséig, de legfeljebb 3 évig a szüneteltetés miatt a bányajáradék pótlására díjfizetés nem állapítható meg.
(A Bt. 31. §-ához)
18. § (1) A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi.
(2) A bányafelügyelet engedélyezési körébe tartozó létesítmények (gépek, berendezések) típusterv szerinti építését, használatát, üzemben tartását az MBH engedélyezi.
(3) Az engedélyköteles létesítmény több bányavállalkozó által történő közös használatához az engedélyező hatóság hozzájárulása szükséges.
(4) A bányafelügyelet által engedélyezett létesítmény felhagyását, lebontását - ha ahhoz hatósági engedélyre nincs szükség - a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a bányakapitányságnak. A robbantóanyag-raktár felhagyását be kell jelenteni a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak is. Ha a bányakapitányság az említett időtartam alatt intézkedést nem tesz, a felhagyás, lebontás végrehajtható.
(A Bt. 32. §-ához)
19. § (1) A védőpillért (határpillért, védőidomot) a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával és az ügyben érintett szakhatóságok, valamint az MGSZ bevonásával a bányakapitányság jelöli ki.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a bányászati műveletek (mélyművelés, külfejtés) hatásaival szemben védelmet igénylő létesítmény, vízkészlet, folyó- vagy állóvíz, természeti érték (a továbbiakban együtt: védett létesítmény) leírását és ezek földrajzi fekvését;
b) a javasolt védőpillér méretezését és az abban lekötött ásványi nyersanyagvagyon mennyiségi és minőségi adatait;
c) az érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) nevét és címét;
d) a védőpillér határvonalát és főbb metszeteit, valamint a védett létesítményeket feltüntető bányatelek térképet.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a védőpillérrel érintett ingatlanok tulajdoni lapjainak 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát.
(4) A bányakapitányság védőpillér kijelölésére kötelezi a bányavállalkozót, ha megállapítja, hogy az alkalmazott bányaműveletek védett létesítményt veszélyeztetnek.
(5) A védőpillért és a biztonsági övezetet fel kell tüntetni a bányatérképeken. A bányavállalkozó az illetékes építési hatóságtól kérheti, hogy a biztonsági övezetben építési tilalmat vagy korlátozást rendeljen el.
(6) A védőpillér méretezésének szabályait bányabiztonsági szabályzat állapítja meg.
(7) A védőpillér meggyengítése, lefejtése iránti kérelemben - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - ismertetni kell a védőpillérben tervezett bányászati műveletek részletes műszaki leírását, különös tekintettel a biztosítás és a fejtési üreg felhagyásának (pl. tömedékelés, omlasztás) tervezett módjára.
(8) A bányakapitányság a védőpillérek kijelölésével, módosításával, részleges vagy teljes lefejtésével vagy törlésével kapcsolatban kiadott jogerős határozatait és a vonatkozó térképeket köteles megküldeni az érintett szakhatóságoknak és az illetékes építési hatóságnak.
(A Bt. 33. §-ához)
20. § (1) A bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) az erre vonatkozó külön szabályozás szerint szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni.
(2) A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti. A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatok ellátását.
(3) A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányakapitányság felügyeli.
(4) A bányatérképek egy példányát - a műszaki üzemi terv mellékleteként - át kell adni a bányakapitányságnak.
(5) A bányakapitányság - a térkép minősítésének megfelelő előírások megtartásával - köteles az érdekeltek részére a bányatérképekbe történő betekintést lehetővé tenni.
(6) A bányatérkép méretére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a hites bányamérő képesítésére és szakmai gyakorlatára vonatkozó követelményeket és feltételeit, továbbá a nyilvántartás rendjét külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  határozza meg.
(A Bt. 34. §-ához)
21. § (1) A Bt. 34. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a föld alatti bányákat valamennyi fő bányaveszély, a külfejtéseket és a bányák külszíni létesítményeit porártalomveszély és szilikózisveszély szempontjából kell minősíteni. A föld alatti bányák és a sugárveszélyesnek minősített föld alatti bányák külszíni létesítményeinek sugárveszély szempontjából történő minősítéséről külön jogszabály rendelkezik.
(2) Azonos veszély szempontjából a bánya egyes részei eltérően is minősíthetők.
(3) A bánya minősítését a bányakapitányság a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor hagyja jóvá.
(4) Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, vagy bővítést terveznek, amely a bánya minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó köteles haladéktalanul gondoskodni a személyek védelméről és a bánya új minősítésének elkészítéséről.
(5) A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más vállalkozót (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe. Bányászati tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) a munkavégzésre előírt szakmai képesítéssel és bányászati gyakorlattal, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos bányabiztonsági szabályzatokban előírt vizsgával rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak a bányászati tevékenységért fennálló felelősségét.
(6) A bányaüzemben munkát végezni, gépet, berendezést, műszert szerelni és alkalmazni, vegyi anyagot felhasználni a minősítésnek megfelelő szabályok alkalmazásával szabad. A minősítésre vonatkozó előírások megtartását a bányakapitányság ellenőrzi.
(A Bt. 36. §-ához)
22. § (1) A tájrendezési tervet szilárdásvány-bányászat esetében a bányatelek megállapítását követő három éven belül, kőolaj- és földgázbányászatra, valamint föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek esetében a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervben kell elkészíteni.
(2) A tájrendezési tervnek tartalmaznia kell a bányászati tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett, továbbá a bányászati tevékenységgel maradandóan megváltozó felszíni terület környezetkímélő újrahasznosításának tervezett célját, a megvalósításhoz szükséges feladatok ismertetését és éves ütemezését. A tájrendezési tervhez mellékelni kell a vonatkozó, illetve külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  szerinti térképeket is.
(3) Az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásuk kialakításánál - a körülmények megváltozásának kivételével - kötelesek figyelembe venni a bányatelek megállapítási eljárásban a tájrendezési előtervvel, illetve újrahasznosítási céllal kapcsolatos nyilatkozatukat.
(4) A tájrendezés befejezését a vállalkozó 30 napon belül köteles a bányakapitányságnak bejelenteni. A tájrendezés végrehajtásáról, a bányászati tevékenység befejezéséről a bányakapitányság az érintett szakhatóságok bevonásával határoz.
(5) A bányavállalkozó ellen indult felszámolási vagy végelszámolási eljárás esetén a felszámoló, végelszámoló az eljárás befejezéséig köteles intézkedni - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_7]  foglaltakon túlmenően - a bányavállalkozót terhelő tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére.
(6) A jogutód nélkül megszűnt bányavállalkozó hatósági engedélyben megállapított bányászati jogát a fennálló bányakár, tájrendezési, környezet- és természetvédelmi kötelezettségekkel együtt, az MBH átruházás céljából meghirdeti a minisztérium hivatalos lapjában. Amennyiben a meghirdetéstől számított egy év elteltével a bányászati jog más személy részére nem került átruházásra, a bányászati jogot a bányakapitányság hivatalból törli, és intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (6) bekezdés szerint rendelkezésre álló biztosíték terhére történő teljesítéséről. A bányászati jog átruházása esetén a 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A bányatavakra és azok partjára - a külön jogszabályban foglaltak mellett - a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(A Bt. 38. §-ához)
23. § (1) A bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet köteles az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a Bt. 38. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben említett tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. Az értesítési kötelezettség nem áll fenn, ha a bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlan használatára jogosult.
(2) A Bt. 38. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekre is.
(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapításánál - amennyiben az akadályoztatás nem korábban keletkezett - a szolgalmi jog alapításának időpontja az irányadó.
(4) A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania az illetékes földhivatalhoz. Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszűnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni.
(5) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.
(6) A Bt. 38. §-ának (4) bekezdése alapján az állam javára kisajátított ingatlan a külön törvény szerinti kincstári vagyon.
(7) Az állam javára kisajátított ingatlan tulajdonjogának, valamint a bányavállalkozót a Bt. 38. § (5) bekezdés szerint megillető használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivatalnál a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezdeményezi.
(8) A kiadások összegének megelőlegezése akkor is a bányavállalkozó kötelessége, ha az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa azért kéri, mert az ingatlanán elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette vagy súlyosan akadályozza.
(A Bt. 39. §-ához)
24. § A bányászati tevékenység befejezése után a Bt. 39. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a bányakapitányság megkereste az illetékes földhivatalt a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett.
(A Bt. 41. §-ához)
25. § (1) A Bt. 41. §-ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa 1 000 000 forint. Ha a bírságkiszabás alapját képező jogellenes állapotot a bányavállalkozó a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 3 000 000 forint.
(2) A jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység kivizsgálása során a bányakapitányság - a tevékenységet végző költségére - elrendelheti a kitermelőhely geodéziai bemérését és a kitermelt ásványvagyon mennyiségének földtani szakértő bevonásával történő meghatározását.
(3) A szabálytalan bányászati tevékenység esetében az ingatlan eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatot a bányakapitányság megküldi a területileg illetékes földhivatalnak.
(4) A befolyt bírság összege az MBH-t illeti meg. A bírságok összegét bányabiztonsági és bánya-egészségügyi kutatásokra és ezek megvalósítására, az ipari vagyont tartalmazó zárt területek fenntartására [Bt. 39. § (3) bekezdés] és az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére [26. § (5) bekezdés], az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására, továbbá a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumok működési támogatására kell fordítani. A bírság felhasználásról az MBH elnöke dönt.
(5) A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték adásáról - a koncessziós szerződés esetét kivéve - a bányakapitányság a bányászati jog átruházására, a bányatelek megállapítására, a műszaki üzemi terv vagy a tájrendezési terv jóváhagyására indított eljárás keretében rendelkezhet. A határozat meghozatala előtt meg kell kérni a bányavállalkozónak a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul a bányavállalkozó által hitelintézettel vagy biztosítási társasággal e célra megkötött fedezeti megállapodás, illetve hitelintézetnél e célra tartósan lekötött pénzbetét szolgálhat. A pénzbetét felhasználásához a bányakapitányság hozzájárulása szükséges, amely feltételt a pénzintézettel kötött szerződésben is rögzíteni kell.
(7) A meg nem fizetett bányajáradék és bírság behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.
(A Bt. 42. §-ához)
26. § (1) A bánya bezárása (megszüntetése), a mező felhagyása tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben [14. § (3) bekezdése] vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben.
(2) A bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell
a) a bányabezárás, mezőfelhagyás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát;
b) a külszín, valamint a felszín alatti vizek, természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;
c) a tájrendezés befejezésére tervezett intézkedéseket és ezek ütemezését;
d) a más célú hasznosításra alkalmas bányászati létesítmények, berendezések és föld alatti bányatérségek ismertetését;
e) a bányabezárás (megszüntetés), mezőfelhagyás során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;
f) a bányabezárást (megszüntetést), mezőfelhagyást követően még várható bányakárok megelőzésére, elhárítására, enyhítésére, megtérítésére, valamint a természet- és környezetvédelmi, vízvédelmi kötelezettségek végrehajtására vonatkozó ütemtervet és az esetleg szükséges figyelőrendszer meghatározását;
g) a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetésére vagy közérdekből történő további üzemeltetésére készített javaslatot;
h) a meddőhányók hasznosításával, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket;
i) a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű berendezések és dokumentumok jegyzékét és a megőrzésükre vonatkozó javaslatot.
(3) A tervben javaslatot kell adni a környezetet nem veszélyeztető más célú hasznosításra, és meg kell adni a (2) bekezdés e)-h) pontjaiban előírt feladatok ütemezését. Az i) pontban előírt jegyzéket a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumoknak meg kell küldeni, és térítésmentesen felajánlani.
(4) A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell
a) a bányaföldtani dokumentációk jegyzékét;
b) a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást [Bt. 25. § (2) bek.];
c) a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet;
d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet;
e) a környezetvédelmi térképet;
f) a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedélyt.
(5) A kitermelés befejezésekor a bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi terv, valamint a bányászati létesítmények felhagyásáról, lebontásáról szóló bejelentések [18. § (4) bek.] elbírálása során a bányakapitányság köteles vizsgálni a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű gépek, berendezések, létesítmények és dokumentumok megőrzésének lehetőségeit.
(6) A feltárt ipartörténeti jelentőségű tárgyi emlékek értékesítése esetében a bányászati emlékek gyűjtésére és őrzésére alapított múzeumokat elővásárlási jog illeti meg.
(7) A megszűnt föld alatti bánya nyitvamaradó térségének más célú hasznosítása az illetékes hatóság által - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - akkor engedélyezhető, ha
a) a bányavállalkozó a más célú hasznosítással érintett bányatérséggel kapcsolatban végrehajtotta a bányabezárás műszaki üzemi tervében előírt kötelezettségeit;
b) a bányavállalkozó a bányászati tevékenységgel okozott bányakárt megtérítette, és a környezeti, természeti kárt helyreállította, kivéve, ha ezeket a hasznosító átvállalta;
c) a hasznosító biztosítékot ad a nyitvamaradó bányatérséggel összefüggésben bekövetkező bányakárok megtérítésének fedezetére.
(8) A más célra hasznosított föld alatti bányatérségek felhagyását a bányafelügyelet engedélyezi. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a föld alatti bányatérségek felhagyására vonatkozó műszaki tervet.
(A Bt. 43. §-ához)
27. § A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete - a Bt. 1. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a kitermelés befejezését és a tájrendezési feladatok elvégzését követően megszűnik.
28. § (1) A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák következő föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni létesítményeire terjed ki:
a) ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérség, valamint a felhagyott bányák nyitvamaradó térségei;
b) a föld alatti bányatérséghez a föld felszínén közvetlenül csatlakozó építmények és berendezések (pl. az aknatorony, az aknaszállító berendezés, a szellőztetőberendezés, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépháza);
c) az ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából kialakított külszíni bányatérség és ezek építményei (pl. üzemi technológiai épületek, meddőhányók, zagytározók, szállítószalagok);
d) a folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrás, valamint a fúrási tevékenységhez szükséges, a biztonsági övezeten, a fúrási telepen belül lévő berendezések;
e) a folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutak, valamint a biztonsági övezeten belül a termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezések, tartozékok (kútszeparátor, kútfejszerelvény, glikolozó berendezés, mélyszivattyús himba stb);
f) a föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet, természetes vagy mesterséges üreg, a hozzá tartozó kútrendszer és a kutak kútfejszerelvényei;
g) mezőbeli kőolaj- és földgázvezetékek és tartozékai (pl. a hozzájuk kapcsolódó szeparátorok, gázsűrítők, szivattyúk és csapadékleválasztók);
h) kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek és ezek tartozékai, az 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú indító állomások, csomópontok és átadóállomások kivételével.
(2) A bányák (1) bekezdés b)-h) pontjaiban felsorolt létesítményeiben keletkezett tüzek eloltásában a tűzoltóság - a bányavállalkozó felkérésére - a rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazásával működik közre.
(3) A bányák föld feletti létesítményeinek tűzvédelmi ellenőrzésére a bányakapitányságot meg kell hívni.
(4) A föld alatti tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok műszaki és szervezeti feltételeit, továbbá a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységek bányabeli szabályait - az egészségügyi és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - a miniszter állapítja meg.
29. § (1) Közvetlenül az MBH hatáskörébe tartozik:
a) a bányajáradék számításának, befizetésének ellenőrzése, nyilvántartása, továbbá a behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;
b) a robbantó anyagok műszaki követelményeinek, valamint a tárolásra vonatkozó műszaki feltételek megállapítása, továbbá a robbantó anyagok gyártási és forgalomba hozatali engedélyeinek kiadása;
c) a létesítmények, gépek és berendezések típusengedélyezése;
d) a bányabiztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése.
Az eltérési, felmentési engedélyt az MBH a kérelemmel érintett másodfokú szakhatóság véleményének figyelembevételével adja ki.
(2) A bányászati szakértői működéssel kapcsolatos szabályokat, valamint a bányászati vizsgálóállomások engedélyezésének szabályait a miniszter állapítja meg.
(3) Az MBH elnöke állapítja meg a területi bányakapitányságok és az MBH szervezetét és ügyrendjét, valamint a bányafelügyeletek dolgozóinak szakképesítési és gyakorlati követelményeit.
(4) A Bt. hatálya alá tartozó koncessziós tevékenységek gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az érdekelt közigazgatási szervekkel - a Bt. 9. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatok eredményeire támaszkodva - a pályázat kiírása előtt az MBH egyezteti.
(A Bt. 44. §-ához)
30. § (1) A bányakapitányság - a bányavállalkozó kérelmére - eltérést, felmentést engedélyezhet a bányabiztonsági szabályzatok egyes előírásai alól.
(2) A bányafelügyelet a külön jogszabályban meghatározott szabálysértési ügyekben szabálysértési hatóságként jár el.
(3) A bányafelügyelet képviselője a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során észlelt hiányosságok megszüntetésére az e célra bányaüzemenként előírt “Hatósági Utasítások Könyvé”-ben a helyszínen rendelkezhet. Az ilyen bejegyzést egyszerűsített határozatnak kell tekinteni, mely ellen jogorvoslatnak van helye.
(4) A miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - szabályozza az ipari robbantó anyagok gyártásának, tárolásának és felhasználásának (megsemmisítésének) engedélyezési rendjét, valamint a robbantási tevékenységet végző személyek szakképesítési és szakmai gyakorlati követelményeit. Az ipari robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit bányabiztonsági szabályzatban kell megállapítani.
(5) A bányafelügyelet ellátja a külön jogszabályokban részére megállapított hatósági feladatokat.
(6) A bányafelügyeletnek a propán-bután töltőtelepekre megállapított hatósági hatásköre [Bt. 44. § (1) bekezdés a) pont] nem terjed ki a gázüzemű gépjárművek üzemanyagtöltő helyeire.
(A Bt. 45. §-ához)
31. § (1) A bányafelügyeletnek a vizek felszínre hozatalára megállapított biztonságtechnikai hatósági felügyelete - a szénhidrogénnel együtt felszínre hozott víz szénhidrogén-tárolóba történő elhelyezésére mélyített kutak kivételével - nem terjed ki a vízkutak üzemeltetésére.
(2) Az 500 m-nél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló hatósági eljárásban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.
(A Bt. 46. §-ához)
32. § (1) A Bt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 300 m2 alapterület számításánál az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületét kell figyelembe venni.
(2) A föld alatti tárolótérség létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésénél a külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_8]  előírtakat kell alkalmazni.
(3) A föld alatti tárolótérség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkát bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni.
(A Bt. 50. §-ához)
33. § (1) A Bt. 50. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földtani adatokat, ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat, valamint a mintaanyagokat (a továbbiakban együtt: adat) a rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell térítésmentesen az MGSZ rendelkezésére bocsátani. A rendelkezésre bocsátási kötelezettség azokra az adatokra terjed ki, amelyeket igazoltan az MGSZ vagy jogelődje még nem kapott meg, és nincsenek levéltárban elhelyezve.
(2) Az átadott adatok az MGSZ állományába tartoznak, megőrzésükről, kezelésükről és a hozzáférés biztosításáról az MGSZ főigazgatója gondoskodik.
(3) Az MGSZ által át nem vett adatok megőrzésére és kezelésére - a mintaanyag kivételével - az ezeket birtokban tartó szervezet irattározási szabályzatát kell alkalmazni.
34. § E rendelet alkalmazásában:
1. Bánya: az ásványi nyersanyagok feltárására, kitermelésére és elsődleges feldolgozására irányuló munkák végzése céljából kialakított felszíni vagy felszín alatti térség, ideértve a szénhidrogének tárolására kialakított földtani szerkezetet vagy mesterséges üreget is.
2. Bányaüzem: a viszonylagosan önálló műszaki-gazdasági egység, amelyet a bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása (mezőfejlesztés) és kitermelése, a föld alatti gáznemű és cseppfolyós állapotú szénhidrogén tárolása és a geotermikus energia kinyerése, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges feldolgozás) céljából működtet.
3. Bányanyílás (kútfej): a bányának, kőolaj- és földgázbányászati üzemnek az első technológiai pontja, ahol a kitermelt, nyers bányatermék (a meddővel és kísérő ásványi nyersanyaggal együtt) a külszínen megjelenik.
4. Bányavasút: bányászati célokat szolgáló saját használatú vasút, sikló, kötélpálya, távolsági szalagpálya (a továbbiakban együtt: vasút), amely a bányaüzem szállítási szükségletét elégíti ki oly módon, hogy a bányaüzem dolgozóit, termékeit a bányaüzem területén belül vagy azon kívül levő üzemi létesítményhez (osztályozó, őrlőmű, rakodó stb.), vagy továbbfuvarozás céljából közforgalmú vasúthoz, közúthoz, vízi úthoz szállítja.
5. Bányabezárás (bányamegszüntetés), szénhidrogénmező felhagyása: valamennyi bányaművelés megszüntetése, a bánya külszínre nyíló térségeinek szabályszerű felhagyása, tömedékelése, lezárása és a tájrendezés befejezése.
6. Bányászati rekultiváció: a bányászati tevékenységgel érintett föld alatti térségeknek környezetet nem veszélyeztető felhagyása vagy más célú hasznosításra alkalmassá tétele.
7. Felszíni előkutatás:
- a távérzékeléssel,
- légi geofizikai méréssel,
- felszíni geofizikai méréssel - kivéve a robbantásos szeizmikus mérési módszereket -,
- a terepi földtani észleléssel és méréssel,
- felszíni (felszínközeli) laboratóriumi mértékű mintavételezéssel, vagy
- a felsoroltakhoz hasonló és a talaj felszínének megbontását nem eredményező kutatási módszerekkel
végzett tevékenység.
8. Földtani szakértő: a 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiállított, megfelelő szakterületre (szilárd ásványi nyersanyagok vagy szénhidrogén földtana) vonatkozó, érvényes engedéllyel rendelkező személy.
9. Földgáz: a föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló ásványi nyersanyagok gyűjtő elnevezése (szénhidrogéngázok, szén-dioxid, kén-dioxid, kén-hidrogén stb.).
10. Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a bányavállalkozó által kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része. E vonatkozásban nem minősül bányavállalkozónak, aki vízjogi engedély alapján geotermikus energiát gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célra használ, még abban az esetben sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják.
11. Propán-bután töltőtelep: az odaszállított propán-bután gázok és elegyeik tárolására, palackba vagy a fogyasztók ellátását szolgáló tartályba töltésre létesített, a külön jogszabály szerint a gázszolgáltató, a gázforgalmazó, a gázértékesítő tulajdonában, használatában és üzemeltetésében álló telephely. Nem tartozik ide az egyéb célú (pl. kistartályos ellátás, falugáz rendszer) átfejtőhely és létesítmény.
12. Szüneteltetés: olyan bányászati tevékenység, amikor a bányában (szénhidrogénmezőben) feltárási (vágathajtási, mezőfejlesztési) és kitermelési (fejtési) munkát - a szezonjellegű munkák esetét kivéve - a művelés újraindításának igényével, valamely ok miatt 6 hónapot meghaladó időtartamban nem végeznek.
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására kiadott 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet, valamint a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatokról szóló 25/1994. (VII. 14.) KTM-IKM együttes rendelet és a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a “továbbá, ha bányatelek módosításra kerül” szövegrész hatályát veszti.
(3) A bányakapitányság a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 32. §-ának (4) bekezdése szerint nyilvántartott adatokat a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül köteles a területileg illetékes jegyző (a továbbiakban: jegyző) részére átadni. Aki a 32. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a bejelentést a jegyzőnek pótlólag megtenni.
(4) A bányatelek megállapítását a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőben nem kezdeményező bányavállalkozó bányászati jogát - az eredménytelen figyelemfelhívást követően - a bányakapitányság törli, és elrendeli a bányabezárást, valamint a tájrendezést.
(5) E rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül a 33. § (1) bekezdésében foglalt adatokról az adatokat kezelő szervezet vagy magánszemély tételes nyilvántartást, továbbá a mintaanyag mennyiségéről és állapotáról a földtani kutatást végző szervezet vagy bányavállalkozó felmérést köteles készíteni, és azt az MGSZ-nek átadni.
(6) A földtani kutatást végző szervezet vagy bányavállalkozó a kutatás során nyert mintaanyagot az e rendelet hatálybalépésekor meglévő mennyiségben és állapotban köteles megőrizni. A minták selejtezésére csak az MGSZ előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.
(7) A zárt területek minősítésének első felülvizsgálatát e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégezni. A zárt területek évente történő felülvizsgálatánál figyelembe kell venni a prognosztikus kutatások, valamint a gazdasági, környezeti, természeti, régészeti és társadalmi hatások vizsgálatának eredményeit.
(8) A 2. § (5) bekezdésben foglalt területek jegyzékét az MBH a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(9) Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és területi szervei (Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek) jogutódja a Magyar Bányászati Hivatal, illetve területi szervei a bányakapitányságok. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke által közzétett szabályzatok kiváltásáról az új szabályzatok rendelettel történő kiadásával a miniszter intézkedik.
(10) A bányászati szakigazgatási eljárásban szakhatóságként közreműködő érdekelt hatóságok jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd: 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd: 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd: 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] Lásd: 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet; 70/1995. (XII. 26.) IKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] Lásd: 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_7] Lásd: 1991. évi IL. törvény.

[LÁBJEGYZET_8] Lásd: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.