207/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet

a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: tv.) szerint működő kockázati tőketársaságokra és kockázati tőkealapokra.
(2) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A kockázati tőketársaság a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, e rendelet 8. §-a szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. 56. §-a szerinti üzleti jelentésből álló éves beszámolót köteles készíteni e rendeletben foglaltak figyelembevételével.
(2) A kockázati tőkealap az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, a 8. § szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. 56. §-a szerinti üzleti jelentésből álló éves beszámolót köteles készíteni.

Számviteli politika

3. § A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) a kockázati tőkebefektetések értékelési elveit és azok után történő céltartalékképzés rendjét meghatározó szabályzatot,
b) az értékelés felülvizsgálatára (ellenőrzésére) vonatkozó szabályzatot,
c) a befektetés elveit tartalmazó szabályzatot,
d) a kölcsönnyújtásra és a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatot.

A mérleg egyes tételeinek tartalma

4. § (1) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a mérlegben a befektetett eszközök között köteles kimutatni a kockázati tőkebefektetésnek minősülő tulajdoni, illetve tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
(2) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a mérlegben a befektetett eszközök között negatív előjellel köteles kimutatni a Tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kockázati tőkebefektetések után képzett céltartalék állományát.
(3) A csőd- vagy felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott és saját célra nem hasznosított vagyontárgyakat - az értékpapírok kivételével - a készletek között kell kimutatni.
(4) A forgóeszközökön belül az értékpapírok között kell kimutatni az ideiglenesen szabad pénzeszközökből vásárolt állampapírok könyv szerinti értékét, valamint a csőd-, illetve felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott, eladásra szánt értékpapírok értékét.
(5) A kockázati tőkealap jegyzett tőkeként köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkejegyek névértékének megfelelő összegű induló tőkéjét.
(6) A kockázati tőkealap a saját tőkén belül, tartalékként köteles kimutatni a tárgyévet megelőző évek mérleg szerinti eredményének összegét, továbbá a jogszabály alapján tőkejuttatásként véglegesen kapott, illetve átadott eszközök értékét és pénzeszközök összegét.

Eredménykimutatás egyes tételei

5. § (1) A kockázati tőketársaság a kockázati tőkerészvény után fizetett (fizetendő) osztalékot, illetve kamatot a Tv. általános előírásai szerint köteles elszámolni.
(2) A kockázati tőkealap a kockázati tőkejegy után fizetett (fizetendő) hozamot kamatráfordításként köteles elszámolni.
(3) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a Tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján a kockázati tőkebefektetések után történő céltartalékképzést az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni. A kockázati tőkebefektetések tárgyéven belül, negyedévenként történő minősítésekor és értékelésekor a szükséges szintet meghaladó céltartaléktöbblet felhasználását az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.
(4) A tv. alapján az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére fizetett (fizetendő) díjakat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
(5) Az alapkezelő részére fizetett (fizetendő) alapkezelői díjat az egyéb költségek között kell elszámolni.

Értékelési előírások

6. § (1) A kockázati tőkebefektetéseken belül elkülönítetten kell kimutatni és értékelni:
a) a teljes egészében realizált befektetéseket,
b) a részlegesen realizált befektetéseket,
c) a még nem realizált befektetéseket.
(2) A kockázati tőkebefektetéseket bekerülési értéken kell kimutatni, azok összege után - minősítés alapján - céltartalékot lehet képezni, értékvesztést elszámolni nem lehet.
(3) Ha a kockázati tőkebefektetés értékelésére a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap alkalmazza a Tv. 41/A. §-a szerinti mérleg fordulónapi piaci értékelést, akkor az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolását megelőzően a befektetés után képzett céltartalékot fel kell használni.
(4) A (3) bekezdés szerinti piaci értékelést célszerű alkalmazni többek között akkor, ha
a) a kockázati tőkebefektetés értéke megnő harmadik féllel kapcsolatos tranzakció miatt,
b) a portfolió társaság - amelybe a kockázati tőkebefektetés irányult - társasági vagyonértéke - eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete - folyamatosan nő, és reálisan mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését,
c) a portfólió társaság jelentős és fenntartható nyereséget ér el, és a nyereségek diszkontált értéke (jelenértéke) jól mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését.

Könyvvezetési kötelezettség

7. § A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap a Tv. szerinti kettős könyvvitelt köteles vezetni oly módon, hogy abból az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igénye mindenkor kielégíthető, a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesíthető legyen.