209/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. §-ának b) pontjában, valamint a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira - a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentést az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, - ideértve azt is, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentés készítési időpontját kell figyelembe venni - és az (1) bekezdés szerinti adathordozókon - a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt - a negyedévet követő második hónap 15-éig két példányban a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni.”
2. § A Vhr. 12. §-a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(5) bekezdésének számozása (2)-(6) bekezdésre változik:
„(1) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, szellemi termék) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és éven túl - legalább e rendelet 21. §-ának (7) bekezdése szerinti leírási kulcsok figyelembevételével számított leírási idő alatt - szolgálják a pénztár működési tevékenységét és szolgáltatásainak teljesítését.”
3. § A Vhr. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
„(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog, szellemi termék beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni.”
4. § (1) A Vhr. 16. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(A saját tőke részeként...)
„A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár eszközeinek értékeléséből származó értékelési különbözettel azonos összegű értékelési különbözet tartalékát, továbbá az értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.”
(2) A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A saját tőke - a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés tárgyévi eredményéből, az értékelési különbözet tartalékából, valamint az értékelési tartalékból áll.”
(3) A Vhr. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:
a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét növelő módosítását is;
b) az alapítók által a pénztár alapításakor tartaléktőkeként véglegesen átadott pénzeszközök értékét;
c) a likviditási és kockázati céltartalékból a tartaléktőkébe átcsoportosított eszközök értékét.”
(4) A Vhr. 16. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:
a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;
b) a tartaléktőkéből a fedezeti céltartalékba az egyéni számlákra, illetve a szolgáltatási számlákra átcsoportosított összegeket;
c) a tartaléktőkéből a likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosított eszközök értékét.”
(5) A Vhr. 16. §-a (10) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Értékelési különbözet tartalékaként kell kimutatni az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése, valamint e rendelet 1. számú mellékletének 2. g), 3. e), 4. d), 6. b) és 7. b) pontjai szerint a piaci értékelés alapján meghatározott értékelési különbözetek összegét.”
(6) A Vhr. 16. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Értékelési tartalékként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök - ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat - piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.”
5. § (1) A Vhr. 21. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és devizabetétek, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg fordulónapjához, illetve a negyedév utolsó napjához kapcsolódó értékeléskor, az eszközök fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékelési különbözetként kell kimutatni - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten -, a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékával szemben.”
(2) A Vhr. 21. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök értékelése napján érvényes]
„c) piaci értéke több, mint - az előző értékelés(ek)kor ráfordításként elszámolt értékvesztéssel csökkentett - könyv szerinti értéke, akkor a pozitív különbözet összegéből a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kimutatott értékvesztés összegének megfelelő összeggel, az adott eszköz könyv szerinti értékét kell növelni a ráfordítások egyidejű csökkentésével. A piaci érték növekedéséből adódóan az eszközök értékelésekor a könyv szerinti értéket legfeljebb az eredeti beszerzési érték összegéig lehet helyesbíteni. Amennyiben a piaci érték az eredeti beszerzési értéket meghaladja, akkor az eredeti beszerzési érték és a piaci érték közötti különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben értékelési különbözetként kell elszámolni.”
(3) A Vhr. 21. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök - a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével - az Szt. 41/A. §-ában foglaltak szerint a mérleg fordulónapjához kapcsolódó értékelésekor, az eszközök december 31-i fordulónappal meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten -, a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor a különbözet csökkenését, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.
(12) Amennyiben a (11) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek az értékeléskor érvényes
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési tartalékot kell csökkenteni a pozitív értékhelyesbítés egyidejű csökkentésével;
b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékhelyesbítést pedig az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni.”
6. § A Vhr. a 21. §-a után a következő alcímekkel, valamint 21/A-21/D. §-sal egészül ki:
„A pénztárak egyesülése, szétválása
Vagyonmérleg, vagyonleltár
21/A. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).
(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(12) bekezdésben és a 21/B-21/D. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a) az átalakuló pénztár vagyonmérlegének
1. első oszlopa tartalmazza - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az eszközök és források könyv szerinti értékét,
2. második oszlopa tartalmazza a (9)-(10) bekezdés szerinti átértékelési különbözetet,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a vagyonértékelés szerinti értéket;
b) az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegének
1. első oszlopa tartalmazza - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jogelőd pénztár vagyonértékelés szerinti vagyonát [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa],
2. második oszlopa tartalmazza az esetleges különbözeteket,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a jogutód pénztár vagyonát.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:
a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő pénztárnak,
b) összeolvadás esetén az egyesülő pénztáraknak.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát
a) beolvadás esetében a beolvadó és átvevő pénztár megbontásban és együttesen,
b) összeolvadás esetében az egyesülő pénztárak szerinti megbontásban és együttesen
tartalmazza.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon
a) különválás esetében a különválással létrejövő pénztárak vagyonmérlegére,
b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a továbbműködő pénztár vagyonmérlegére.
(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az Mpt. 69. §-a (3) bekezdése, valamint e rendelet 21. § (4) és (11)-(12) bekezdése szerinti értékelést is.
(9) Az átalakuló pénztár, a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.
(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)-(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.
(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.
Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete
21/B. § (1) Az átalakuló pénztárnak - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.
(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében - külön oszlopban - kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.
(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.
Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete
21/C. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete „jogelőd” pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 21/B. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 21/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2) A kiválással létrejövő pénztárnak - ha élt a 21/A. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a „különbözetek” oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések - kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.
(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.
(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 21/B. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
Végleges vagyonmérleg
21/D. § (1) Az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni, és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.
(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 21/A-21/C. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérleg fordulónappal - az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.
(4) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.”
7. § (1) A Vhr. 23. §-ának (3) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„Az egyéni számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy a tárgyidőszakban milyen jogcímeken történt jóváírás, illetve terhelés, s egy adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén mennyi a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelése. A pénztártagnak az egyéni számlája tárgyév végi egyenlegéről küldött értesítésnek tájékoztató adatként tartalmaznia kell a pénztártag tárgyév végi elismert követelésének piaci értékét is.”
(2) A Vhr. 23. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.”
8. § A Vhr. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az előző év adatait is be kell mutatni.”
9. § (1) A Vhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvvizsgálónak az Mpt. 46. §-ában meghatározottakon kívül feladatát képezi a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív összege), továbbá különösen a tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés (piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték), a tárgynegyedévben értékesített befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részesedések és értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések eladási ára és könyv szerinti értéke különbözetében fennálló árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség, továbbá a határidős ügyletek lejáratkori árfolyama és kötési árfolyama közötti árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség pénzügyileg realizált összegének hitelesítése is.”
(2) A Vhr. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének I/8. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök negyedév utolsó napjára vonatkozó piaci értékét - indokolással alátámasztva - meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet és az értékvesztés összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.”
10. § A Vhr. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni.”
11. § A Vhr. 1. számú melléklete az 1. számú melléklet szerint, 2. számú melléklete a 2. számú melléklet szerint, 3. számú melléklete a 3. számú melléklet szerint, 4. számú melléklete a 4. számú melléklet szerint, 5. számú melléklete az 5. számú melléklet szerint, 7. számú melléklete a 6. számú melléklet szerint módosul.
12. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag másik pénztárba történő átlépése esetén a tag követelésének átutalását legkésőbb az átadó pénztárnál a tag által történő átlépési bejelentés negyedévét követő 45 napon belül kell elvégezni.”

Hatálybalépés

13. § (1) E rendelet 1999. január 1. napján lép hatályba. A 12. §-ban meghatározott szabályokat azokra az átlépésekre kell alkalmazni, amelyeket a rendelet hatálybalépése után kezdeményeztek.
(2) A rendelet 1. §-ában foglaltak az 1998. IV. negyedévi jelentés elkészítésénél és a Pénztárfelügyelethez történő megküldésénél is alkalmazhatók.
(3) A rendelet 10. §-ában foglaltak az 1998. évi pénztári beszámoló közzétételénél is alkalmazhatók.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vhr. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 6. §-ának (4) bekezdése, 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 16. §-ának (6) bekezdése.

Átmeneti rendelkezések

14. § (1) E rendelet hatálybalépésekor a tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és devizabetétek, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok mérleg fordulónapi piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében kimutatott értékelési különbözetet csökkenteni kell az értékelési különbözet tartalékával szemben a piaci értéknek az eredeti beszerzési értéket meg nem haladó összege és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegével.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolt különbözet összegével növelni kell az eszköz könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.
(3) Az immateriális javak és tárgyi eszközök (kivéve a tartós befektetési célú ingatlanokat) 1998. december 31-én kimutatott értékelési különbözetét és értékelési különbözet tartalékát 1999. január 1-jén a rendelet 21. §-ának (11) bekezdése szerinti értékhelyesbítésbe, illetve a rendelet 16. §-ának (12) bekezdése szerinti értékelési tartalékba kell átvezetni.