218/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az alábbiak szerint módosítja:
1. § A Vhr. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kötelesek alkalmazni.
(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szervek értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.”
2. § A Vhr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.”
3. § A Vhr. 3. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő (6)-(7) bekezdés lép, és kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(6) Ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv - ideértve a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - megszűnik (összevonás, beolvasztás, egyesülés, átalakulás miatt), a megszűnő szervnek a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.
(7) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számla megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(8) Amennyiben a költségvetés alapján önállóan gazdálkodó szerv nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek - könyvviteli elszámolási és beszámolási kötelezettségét nem érintve - kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.”
4. § (1) A Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.”
(2) A Vhr. 4. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint rendkívüli eseménynek, valamint lényegesnek. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő lényeges szempontnak;”
„b) a kisértékű tárgyi eszközök és szellemi termékek minősítésénél,”
(3) A Vhr. 4. §-a kiegészül a következő új (6) és (9) bekezdésekkel, és a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(6) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a tárgyévet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig a tárgyévre vonatkozóan a költségvetési szerv által vezetett könyvekben helyesbítések végezhetők.”
„(9) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika szövegének jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a költségvetés alapján gazdálkodó szerv vezetője (alapok felett rendelkező kijelölt személy) felelős.”
5. § (1) A Vhr. 6. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
„(3) ... Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 9. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a központi nyomtatványon elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.”
(2) A Vhr. 6. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolójának, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.”
6. § (1) A Vhr. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:]
„c) előirányzat-maradvány kimutatás”
(2) A Vhr. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező, a 28. § (3) bekezdése szerinti immateriális javak és tárgyi eszközök alakulásának összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.”
(3) A Vhr. 7. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának készítése során el kell végezni]
„e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.”
7. § (1) A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy sem - a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 30 ezer forint egyedi beszerzési ár [18. § (2) bek.] előállítási érték alatti tárgyi eszközök és szellemi termékek beszerzési vagy előállítási költsége - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható.”
(2) A Vhr. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatniuk a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy költségvetés alapján gazdálkodó szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízták.”
8. § A Vhr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.”
9. § A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyév költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2-3. számú mellékletek szerint kell megállapítani.”
10. § (1) A Vhr. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A térítésmentesen átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - a mérlegbe az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni.”
(2) A Vhr. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell értékelni.”
11. § A Vhr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A tárgyévről, december 31-i fordulónappal készített mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell dokumentálni.
(2) A leltár a mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.
(3) Az eszközök - kivéve a követeléseket - leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás, amelynek tartalmát, formáját és kellékeit a gazdálkodó szerv saját hatáskörében, leltározási szabályzatában rögzíti.
(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.
(6) A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján, számviteli politikájában meghatározott módon leltározza.”
12. § A Vhr. 26. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e) és j) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.”
13. § (1) A Vhr. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.”
(2) A Vhr. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység ténylegesen befolyt bevételeinek és ténylegesen teljesített kiadásainak - ideértve a pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat is - különbözete.”
14. § A Vhr. 28. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott PHARE, világbanki és egyéb segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az indokolásnak tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.”
15. § A Vhr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban negyedévenként - az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján - kell rögzíteni.”
16. § A Vhr. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A számlarendnek a törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a - 4. § alapján a számviteli politikában nem rendezett - szabályozásokat, amelyeket e rendelet vagy más jogszabály a költségvetés alapján gazdálkodó szerv hatáskörébe utalt.”
17. § (1) A Vhr. 6. számú mellékletében a „Bruttó érték növekedések” jogcímei és „Bruttó érték csökkenések” jogcímei a következőkre változnak:
(Növekedések)
„Beszerzés, létesítés; Felújítás; Beszerzés, felújítás előzetesen felszámított áfája; Térítésmentes átvétel; Saját kivitelezésű beruházás (felújítás aktivált értéke); Egyéb növekedés; Összes növekedés”
(Csökkenések)
„Selejtezés, megsemmisülés; Térítésmentes átadás; Értékesítés; Egyéb csökkenés; 02-04-ből nem aktivált (beruházás, felújítás, előleg és áfa) összege; Összes csökkenés”
(2) A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a Vhr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, a Vhr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, a Vhr. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, a Vhr. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

Módosító és záró rendelkezések

18. § A Magyar Államkincstár könyvvezetési és beszámolási kötelezettségéről szóló 257/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 4. §-a a következőkkel egészül ki:
„... A kincstári éves beszámolót a Kincstár elnöke írja alá és küldi meg a Pénzügyminisztérium részére.”
19. § A Kr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében az Szt., valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, módosított 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2)-(6) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a számlarendre, a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan.
(2) A Kincstár a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni.
(3) A külföldön kibocsátott kötvények esetében az állomány számbavételénél a devizában kifejezett névértéknek a tranzakció napjának megfelelő, az MNB tárgynapi hivatalos árfolyamán átszámított forintértéke tekintendő bekerülési értéknek.
(4) A Kincstár számlarendjében köteles szabályozni, hogy (2)-(3) bekezdés szerinti árfolyamon - az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - milyen időszakonként (naponta, havonta) értékeli át a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit forintértékre.
(5) A Kincstár a mérlegben szereplő devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.
(6) A (4) bekezdés miatti értékelésből eredő, valamint a külföldön kibocsátott kötvény tranzakciók adott külföldi bank kötés napján érvényes tényleges árfolyama és az (5) bekezdés szerinti árfolyam közötti különbözet elszámolására elkülönített főkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a mérlegben az árfolyamkülönbözet a saját tőke elkülönített részét képezi. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait a Kincstár számlarendjében kell rögzíteni.”
20. § (1) A Kr. 2. számú mellékletének F/I. 4. pontja és F/II. 4.9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„F/I. 4. Költségvetés által átvállalt hitelek”
„F/II. 4.9. Egyéb kötelezettségek:
4.9.1. Hosszú lejáratú belföldi hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei
4.9.2. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei
4.9.3. Hosszú lejáratú belföldi kibocsátású értékpapírok következő évet terhelő törlesztő részletei
4.9.4. Hosszú lejáratú külföldi kibocsátású értékpapírok következő évet terhelő törlesztő részletei
4.9.9. Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek”
(2) A Kr. 5. számú melléklet „A) A nyújtott hitelek eszközfajtánként és igénybe vevők szerint” kimutatás Belföldi igénybe vevők felsorolása kiegészül „- egyéb” sorral.
21. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 26. §-ának (12) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást és az 5. számú melléklete szerinti egyszerűsített eredménykimutatást először az 1998. évre vonatkozóan kell elkészíteni.