22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet

a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében a rendelet hatálybalépésekor meglévő nádasok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és lehetőség szerint új nádasterületek kialakításáról kell gondoskodni.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Balaton medrében, a jogi partvonalon belül található nádasokra;
b) a Balaton jogi partvonala, valamint a Balatont körülvevő vasúti töltés - Badacsonytördemic és Balatonederics között a 71-es számú, valamint Keszthely és Balatonberény között a 71-es és a 7119-es számú közút (az ún. parti út), Balatonkenese és Siófok között a 70-es és 71-es műutak - által határolt földterületek nádasaira.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) jogi partvonal: a siófoki vízmérce 0 pontjához képest plusz 1 m azaz, 104,41 mBf vízszint által kimetszett szintvonal,
b) nádas: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágra tekintet nélkül minden földterület, amelyen nád-, sás-, káka-, valamint kísérőfajokból álló olyan növényzet található, amelynek meghatározó fajai időszakosan vagy állandó jelleggel a vízzel borított területen találhatóak, beleértve az e területekhez szervesen kapcsolódó száraz területek fenti fajokkal borított részét is.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását (a továbbiakban együtt: nádgazdálkodást) úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a környezet-, természet-, valamint vízminőség-védelmi követelményeket.
(2) A nádas művelési ágban nyilvántartott termőföldeken a művelési ágnak megfelelő gazdálkodást kell folytatni, a művelési ág megváltoztatására hatósági engedély alapján akkor van lehetőség, ha a nádas helyreállítása nem lehetséges.
(3) Ha a nádas kipusztulása a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) jogellenes mulasztásának vagy tevékenységének az eredménye, az eredeti állapot helyreállítására kell kötelezni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezést
a) a jogi partvonalon belüli területeken az illetékes vízügyi hatóság,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az illetékes természetvédelmi hatóság
rendeli el, a tulajdonos költségére.
(5) Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítja, az köteles az érintett területen a nádasrehabilitációt - szakértői útmutatás és ellenőrzés mellett - elvégezni. Ha e kötelezettségét nem teljesíti a nádas-rehabilitációra a természetvédelmi hatóság kötelezi, ennek eredménytelensége esetén a rehabilitációt költségére elvégezteti.
4. § Az e rendelet szerinti nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa, kincstári tulajdon esetében a vagyonkezelő köteles gondoskodni.

A nádasok minősítése és osztályozása

5. § (1) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott nádasokat környezet-, természet- és vízminőség-védelmi szempontból ötévenként minősíteni kell.
(2) A minősítést az alábbi nádascsoportonként kell elkészíteni:
a) állandóan vízben álló nádas: a Balaton jogi partvonalán belüli nádasok,
b) időszakosan vízben álló nádasok: a Balaton jogi partvonalán belül, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen, továbbá magas vízállás esetén víz borította területen található nádasok, melyek jellemzően sásos, gyékényes nádas, elnádasodó magas sás, láp és mocsárrét növénytársulásokból állnak,
c) természeti területen lévő egyéb nádasok: bokorfüzes nádasok, nádas ligetek, berki nádasok.
(3) A minősítés tartalmazza:
a) a nádas helyének a megjelölését (településhatár, helyrajzi szám), térképi ábrázolását és területének nagyságát,
b) a nádas típusát, az élőhely jellegének a leírását, valamint a kísérőfajok összetételének, fajgazdagságának bemutatását,
c) a nádas állomány minőségét meghatározó adatokat, a minőségi változások értékelését, valamint okainak feltárását,
d) a javasolt nádgazdálkodási módokat.
(4) E rendelet alapján végzett első minősítéskor az alábbiakat is el kell végezni, melyeket a továbbiakban szükség szerint, de minimálisan 10 évenként felül kell vizsgálni:
a) a nádas környezet-, természet- és vízminőség-védelmi, továbbá gazdasági értékének meghatározását,
b) a vízmennyiségre és vízminőségre vonatkozó adatokat, valamint a talaj- és üledékviszonyok bemutatását.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítést, a (2)-(4) bekezdésekben foglalt egységes szempontok szerint:
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti nádasok - ha azok nem tartoznak a b) pont hatálya alá - esetében az illetékes vízügyi hatóság,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti, valamint a természeti területen található nádasok esetében az illetékes természetvédelmi hatóság
végzi el.
6. § (1) A minősítés alapján a nádas fogalmára való tekintettel, valamint a gazdasági és az ökológiai szempontokat figyelembe véve, az 5. § (2) bekezdése szerinti nádasokat az e rendelet melléklete szerinti minőségi osztályokba kell sorolni.
(2) A minősítést végző hatóság - a minősítés alapján - a társhatóság [5. § (5) bekezdés] bevonásával dönt a minőségi osztályba sorolásról. A minősítés részletes leírását és a nádasok térképi ábrázolását a társhatóságok egymás részére - az elkészítést követő 15 napon belül - megküldik.
(3) A minősítések részletes leírását, továbbá a nádasok 1:10 000 méretarányú térképlapon történt ábrázolását a vízügyi hatóság vízikönyvi okirattárában, valamint a természetvédelmi hatóság nyilvántartásában kell elhelyezni.
(4) Az egyes nádasok minősítésének alapjául szolgáló leírás, a minősítés, továbbá 1:10 000 méretarányú térképlapon történő ábrázolása hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A minőségi osztályba sorolás eredményét - a minőségi osztály és az ebből fakadó kötelezettségek megjelölésével - a minősítést végző hatóság határozatban közli a nádgazdálkodásra kötelezettel.
(6) A minőségi osztályba sorolás alapjául szolgáló dokumentumokat a nádgazdálkodásra kötelezett a minősítést végző hatóságnál megtekintheti.

A nádgazdálkodás szabályai

7. § (1) Nád telepítését, felújítását, nádas rekonstrukcióját a Balaton vízgyűjtőjéről származó szaporítóanyaggal kell végezni.
(2) A nádas osztályba sorolásától függetlenül, a vegetációs időszakon kívül - ha a jégviszonyok lehetővé teszik - minden évben a nádasterületet vagy annak meghatározott részét le kell aratni, az aratás a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történik.
(3) A learatott nád a nádas területén kívül, az arra kijelölt helyen tárolható (náddepó). A náddepóból a nádat és a hulladékot az adott év május 15. napjáig el kell szállítani.
(4) A nádas és más vízinövényzet égetése csak kivételesen, így különösen növény-egészségügyi és természetvédelmi okból - a biztonsági, a környezet- és természetvédelmi rendszabályok betartásával - engedélyezhető.
Nádas és más vízinövények égetését
a) a természeti, illetve védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság,
b) az a) pontba nem tartozó esetben a települési önkormányzat jegyzője
engedélyezi.
(5) Az eljárásban a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt. Ha az engedélyezési eljárást a települési önkormányzat jegyzője folytatja le, szakhatóságként a nemzeti park igazgatóság, illetőleg természetvédelmi igazgatóság is részt vesz az eljárásban.
(6) A IV. és V. osztályú nádasok megtartásáról, illetve ahol ez lehetséges a helyreállításáról gondoskodni kell.
8. § (1) Védett természeti területeken a 7. §-ban foglaltakat jogszabályban, illetőleg a védett természeti terület kezelési tervében foglalt eltéréssel, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyével kell folytatni.
(2) Természeti területen a nádgazdálkodással kapcsolatos, valamint egyéb tevékenység - a nádas minőségétől függetlenül - csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(3) A védett természeti területen végzett munkához csak a természetvédelmi hatóság által kijelölt útvonalat szabad használni.
(4) A védett természeti területnek azokon a helyein, ahol védett (fokozottan védett) növények találhatók, a gépi nádaratás, közlekedés tilos. A természetvédelmi hatóság a gépi nádaratást, közlekedést kivételesen engedélyezheti, ha az a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes.
(5) Természetvédelmi indokból - a természetvédelmi hatóság helykijelölése szerint - megfelelő nagyságú, 1-3 éves (avas) nádasokat kell hagyni, amelyek csak vágásforgószerűen arathatók.
9. § (1) Az I-III. osztályú nádasokban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti.
(2) A IV-V. osztályú nádasokban - védett természeti terület kivételével - az (1) bekezdés szerinti tevékenység a vízügyi hatóság engedélyével végezhető, az engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság és a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt.
(3) A védett természeti területen - osztályba sorolásától függetlenül - található nádasokban - természetvédelmi kezelés kivételével - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja. A természetvédelmi kezelés módját a kezelési terv tartalmazza.

Záró rendelkezések

10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A nádasok e rendelet szerinti minősítését első ízben 1999. szeptember 30-ig kell elkészíteni, addig a korábban készült minősítés adatait kell figyelembe venni.
(3) E rendelet alkalmazásában természetvédelmi hatóság:
a) a helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a nemzeti park igazgatóság.
(4) Aki az e rendeletben foglaltakat, továbbá a nádasok védelmével kapcsolatos hatósági határozatban előírtakat megszegi, vagy a nádasállományt károsítja, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. §-ában foglaltak szerinti természetvédelmi bírság fizetésére köteles.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló nádasgazdálkodás rendjének szabályozásáról szóló 6/1984. (IV. 18.) OVH rendelkezés hatályát veszti.