24/1998. (VI. 9.) BM rendelet

a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény végrehajtásáról

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozás szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A Tv. 4. §-ában meghatározott engedélyt a vállalkozó székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) adja ki.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a folytatni kívánt tevékenység Tv. szerinti megnevezését;
b) az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőinek személyazonosító adatait, továbbá az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ezek a személyek megfelelnek a Tv. 4. §-ának (3) bekezdésében írt feltételeknek;
c) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az engedélyért folyamodó személyek nem állnak a Tv. 1. § (4) bekezdésében, illetve a 4. § (4) bekezdésében írt korlátozó rendelkezések hatálya alatt;
d) a vállalkozás formáját, székhelyét vagy székhely hiányában telephelyét;
e) a cégjegyzékszámot, illetve ha már működő (bejegyzett) vállalkozó nyújt be kérelmet, a cégbírósági bejegyzés, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány számát.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Tv. 4. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt feltétel fennállását igazoló okirat másolatát;
b) a kamara igazolását a Tv. 4. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról;
c) társas vállalkozás esetén a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) másolatát.
(4) A vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolványának, illetve a cégbejegyzésről szóló bírósági végzésének másolatát az igazolvány kézhezvételétől, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles az engedélyt kiadó rendőrkapitányságnak megküldeni.
2. § (1) A Tv. 5-6. §-ában meghatározott igazolványt és az ideiglenes igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság adja ki. Az igazolvány visszavonásig, az ideiglenes igazolvány hat hónapig érvényes.
(2) Az igazolvány, illetve ideiglenes igazolvány kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező családi és utónevét (nők esetében a leánykori családi és utónevet is), születési helyét, időpontját, anyja leánykori családi és utónevét, állampolgárságát, lakcímét, személyi igazolványának számát;
b) az 1. számú mellékletben meghatározott igazolvány típusának megjelölésével a gyakorolni kívánt tevékenység Tv. szerinti megnevezését;
c) igazolvány iránti kérelem esetében a Tv. 5. §-a (3)-(6) bekezdésében, ideiglenes igazolvány iránti kérelem esetében a Tv. 6. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétére, továbbá az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelmező nem áll a Tv. 1. § (4) bekezdésében, illetve a 4. § (4) bekezdésében írt korlátozó rendelkezés hatálya alatt.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) két db 3,5x4 cm-es nagyságú, három hónapnál nem régebbi arcfényképet;
b) igazolvány iránti kérelem esetén a 9. §-ban meghatározott iskolai végzettséget vagy szakképesítést tanúsító okmány közjegyző által hitelesített másolatát;
c) ideiglenes igazolvány iránti kérelemnél a szakképzési szerződés egy eredeti példányát.
(4) Az igazolványt, ideiglenes igazolványt az 1. számú mellékletben meghatározott formában kell kiadni.
3. § (1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezésének, az igazolvány, ideiglenes igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díja:
a) a Tv. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendőrhatósági engedély iránti kérelem esetén tevékenységfajtánként 20 000 Ft;
b) a Tv. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott igazolvány kiadása vagy pótlása iránti kérelem esetén igazolványfajtánként 6000 Ft;
c) a Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes igazolvány kiadása vagy pótlása iránti kérelem esetén igazolványfajtánként 2000 Ft;
d) névváltoztatás esetén szükséges igazolványcsere iránti kérelem esetén igazolványfajtánként 2000 Ft.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat illetékbélyeggel kell megfizetni.
(3) Fellebbezés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése szerinti illetéket kell leróni, a jogorvoslati eljárásban a megfizetett illeték visszafizetésére a 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
4. § (1) A tevékenység megkezdését, szüneteltetését, megszűnését, továbbá a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást - beleértve a tagok, segítő családtagok és az alkalmazottak személyében és adataiban bekövetkezett változásokat is - a nyilvántartáson történő átvezetés céljából a vállalkozó köteles a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a vállalkozó székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.
(2) A tagok, segítő családtagok, alkalmazottak személyében bekövetkezett változások bejelentéséhez csatolni kell a változással érintett igazolványának másolatát.
(3) Az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást az igazolvánnyal rendelkező személy köteles 8 napon belül a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.
(4) A rendőrség és a határőrség nyomozóhatósági feladatokat ellátó szerve (a továbbiakban: nyomozóhatóság) a Tv. 8. §-ának (3) bekezdésében írt büntetőeljárás esetén - a Tv. 7. §-a szerinti nyilvántartás igénybevételével - ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személy rendelkezik-e igazolvánnyal. Ha az érintett rendelkezik igazolvánnyal, a nyomozóhatóság az igazolványt átvételi elismervény ellenében köteles elvenni, majd azt - az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító rendőri szervnek megküldeni.
5. § (1) A Tv. 12. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában a vállalkozás neve vagy rövidített neve alatt az egyéni vállalkozói igazolványban, illetve a cégbírósági határozatban rögzített adatokat kell érteni.
(2) A személy- és vagyonőr formaruháján foglalkoztatásától függően „testőr”, „vagyonőr”, illetve „személy- és vagyonőr” feliratok helyezhetők el.
6. § A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző, illetve a magánnyomozó a munkavégzés során az igazolványt, ideiglenes igazolványt köteles magánál tartani és azt a hatóság, illetve az intézkedésével érintett személy felhívására felmutatni.
7. § A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen a személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendezvény biztosítását végző rendőri szerv által meghatározott szabályok betartásával végezhető.
8. § (1) A személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozó képesítés szakmai vizsgáit a 2. számú mellékletben felsorolt rendőrségi oktatási intézmények, valamint a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok szervezik.
(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, szerelő tevékenység végzéséhez szükséges képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit külön jogszabályok határozzák meg.
(3) A szakmai vizsgabizottság tagja a kamara megalakulását követően a kamara képviselője.
9. § (1) Személy- és vagyonőri, magánnyomozói képesítésként kell elfogadni az egyetemek állam- és jogtudományi karán, a Rendőrtiszti Főiskolán, a Rendőrtiszti Főiskola átképzőtagozatán, a Rendőrtiszti Akadémián, az Államigazgatási Főiskola Igazgatási Rendszerszervező szakán, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai biztonsági és általános felderítő szakán szerzett diplomát, valamint a rendőri szakközépiskolában szerzett bizonyítványt.
(2) Személy- és vagyonőri képesítésként el kell fogadni a katonai felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevelet, a rendőri szakiskolán, a határrendész képző szakiskolán, a büntetés-végrehajtás tiszthelyettes képző iskolán, a középfokú katonai szakképzési intézményben szerzett képesítést, a kutyavezető szakképesítést, a biztonságszervezői szakképesítést.
(3) Személy- és vagyonőri képesítésként kell elfogadni az üzemrendészeti szervek szervezéséről szóló 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet, valamint a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet alapján szerzett rendész képesítést, ha a kérelmező igazolja, hogy az e rendelet hatálybalépését megelőző tíz éven belül legalább három évig rendész munkakörben dolgozott.
(4) Vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, szerelő képesítésként kell elfogadni a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Villamosmérnöki szak, Műszer-automatika szakirány, Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelmi szakterületen, a Budapesti Politechnikum (3. számú melléklet) biztonságtechnikai mérnöki szakán szerzett képesítést, valamint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítést.

A kamara első választásának szabályai

10. § (1) E rendelet alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi és magánnyomozói szövetség az e tevékenységet folytató vállalkozások és személyek által létrehozott olyan szervezet:
a) amely az egyesülési jogról szóló törvény alapján jött létre, és a Tv. hatálybalépéséig a bíróság mint egyesületet nyilvántartásba vette;
b) a területi ipari és kereskedelmi kamara személy- és vagyonvédelmi tagozata.
(2) A Tv. 41. §-ában meghatározott szövetségek a rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül jelenthetik be a Belügyminisztériumnak, hogy a Szervező Bizottság (a továbbiakban: bizottság) munkájában részt kívánnak venni.
(3) A bejelentkezéshez csatolni kell a szövetség bírósági nyilvántartásba vételt tanúsító végzésének másolatát, illetve a személy- és vagyonvédelmi tagozatok esetében a megalakulásról készült jegyzőkönyvnek az ipari és kereskedelmi kamara területi szervezete által hitelesített másolatát.
11. § (1) A Belügyminisztérium a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül összehívja a szövetségek képviselőit a bizottság tagjainak megválasztására.
(2) A szövetségek két fő bizottsági tagra tehetnek javaslatot. A bizottság tagjai a megyei szervező bizottságok vezetői is.
(3) A bizottság tagjait a belügyminiszter megbízólevéllel látja el.
12. § A bizottság
a) a megalakulását követő harminc napon belül létrehozza a megyei, fővárosi szervező bizottságokat,
b) tagjai közül elnököt, valamint a Tv. 47. §-ának 4., 5. és 6. pontjában meghatározott szakmai kört képviselő alelnököket választ, és további tisztségviselőket választhat,
c) kijelölt tagja vezetésével munkacsoportokat hozhat létre,
d) meghatározza ügyrendjét, a tisztségviselők, a megyei, fővárosi szervezőbizottságok, továbbá a munkacsoportok feladatait.
13. § (1) A társas vállalkozók szervezési hozzájárulás címén - 1999. évi tagdíjuk terhére - az 1998. évben fizetett gazdasági kamarai tagsági díj 25%-át, de legalább kétezer forintot, az igazolvánnyal rendelkező személyek kétezer forintot a bizottság felhívására harminc napon belül fizetik be a bizottság e célra megnyitott bankszámlájára.
(2) A szervező bizottság gazdálkodására és könyvvezetésére az egyesületekre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A bizottság részletes elszámolást készít gazdálkodásáról, amelyet az alakuló küldöttgyűlésen terjeszt elő.
14. § A bizottság elkészíti a kamara alapszabályának tervezetét, melyet legalább a küldöttgyűlés időpontja előtt két héttel a megyei szervezőbizottságoknak kell megküldeni.
15. § A küldöttválasztás megszervezésében a megyei, fővárosi szervező bizottság feladata:
a) a területi küldöttválasztó gyűlés megszervezése és levezetése;
b) a megválasztott küldöttek részére megbízólevél kiállítása;
c) a választás jegyzőkönyvének elkészítése.
16. § A rendőrség - a küldöttválasztó gyűlés összehívása érdekében - a bizottság rendelkezésére bocsátja az engedéllyel, illetve igazolvánnyal rendelkezők azonosító adatait megyénkénti megoszlásban, s ennek alapján kell meghatározni a megválasztható küldöttek számát.
17. § (1) A társas vállalkozások, illetve az igazolvánnyal rendelkező személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat is - megyénként választják meg küldötteiket.
(2) Az igazolvánnyal rendelkező személyek, a társas vállalkozások és a kizárólag engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók az általuk birtokolt igazolványok, illetőleg az engedélyezett tevékenységek számától függetlenül egy szavazattal rendelkeznek, s egy területi küldötti mandátumot szerezhetnek.
(3) Több társas vállalkozást ugyanaz a természetes személy a szavazás során nem képviselhet. Az érintett írásban nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozás nevében él szavazati jogával.
(4) A Tv. 47. §-ának 4., 5. és 6. pontjában meghatározott szakmai körbe sorolt tevékenységek közül ugyanaz a természetes személy a szavazás során csak egyet képviselhet. Az érintett írásban nyilatkozik arról, hogy melyik szakmai körbe sorolt tevékenységek képviseletében él szavazati jogával.
18. § (1) A megyei, fővárosi küldöttválasztó gyűlésen a személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelkező személyek minden nyolcvan fő után egy, a nyolcvan főt el nem érő hányad tekintetében egy, a magánnyomozói igazolvánnyal rendelkező személyek minden tizenöt fő után egy, valamint a tizenöt főt el nem érő hányad tekintetében egy megyei küldöttet választanak.
(2) A küldöttválasztás során a 17. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatoknak megfelelő arányú képviseletet kell biztosítani a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, szerelő szakmai kör számára.
(3) A társas vállalkozások minden tíz vállalkozás után egy, valamint a tíz vállalkozást el nem érő hányad tekintetében egy küldöttet választanak.
(4) A megválasztott megyei küldöttek maguk közül, titkos szavazással minden igazolvánnyal rendelkező nyolcszáz fő után egy, a nyolcszáz főt el nem érő hányad tekintetében egy, minden negyven társaság után egy, valamint a negyven társaságot el nem érő hányad tekintetében egy országos küldöttet választanak.
(5) A szavazati jogosultság igazolásához a szavazás megkezdése előtt igazolni kell a 13. § (1) bekezdés szerinti szervezési hozzájárulás befizetését.
19. § (1) A küldöttek személyére a megyei szervező bizottság, illetőleg a jelenlévők tehetnek javaslatot.
(2) A javasolt személy akkor kerül fel a szavazólapra, ha jelölését legalább öt fő nyílt szavazással támogatja.
(3) A küldötteket titkos szavazással kell megválasztani.
(4) Küldöttek azok, akik - az e rendeletben meghatározott küldöttszámra tekintettel - sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
(5) A választásról készült jegyzőkönyvet bármely választásra jogosult megtekintheti.
20. § A bizottság feladata az alakuló küldöttgyűlés megszervezésében:
a) a kamara alakuló küldöttgyűlésének (a továbbiakban: küldöttgyűlés) összehívása, a megbízólevelek ellenőrzése, a küldöttgyűlés zavartalanságának biztosítása;
b) javaslattétel a küldöttgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők, szavazatszámláló bizottság) megválasztására;
c) beszámoló a bizottság küldöttgyűlésig végzett munkájáról;
d) javaslattétel a kamara alapszabályára;
e) javaslattétel a kamara tisztségviselőire.
21. § (1) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van.
(2) A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása nyílt szavazással történik. A tisztségviselők személyére a bizottság és bármely küldött javaslatot tehet.
(3) Megválasztottnak kell tekinteni azt a tisztségviselőt, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(4) Megválasztását követően a levezető elnök vezeti a küldöttgyűlést.
22. § A küldöttgyűlés határoz a kamara megalakulásáról, valamint dönt a Tv. által az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.
23. § (1) A bizottság szervező munkájáról szóló beszámolót, illetőleg a gazdálkodásáról készült jelentést a bizottság elnöke vagy kijelölt tagja terjeszti elő.
(2) A küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról.
24. § (1) Az alapszabály tervezetét a bizottság elnöke vagy kijelölt tagja terjeszti elő.
(2) Az alapszabály elfogadása nyílt szavazással történik, annak, illetve az ahhoz beterjesztett módosító indítványok elfogadásához a jelenlévő küldöttek kétharmadának szavazata szükséges.
25. § (1) A kamara az alapszabályban meghatározott tisztségviselőit titkos szavazással választja meg.
(2) A tisztségviselők személyére a bizottság és bármely küldött javaslatot tehet.
(3) A szavazólapra felvételhez legalább húsz szavazat szükséges.
(4) Több jelölt esetén külön szavazólapon kell szavazni az elnökre, továbbá a felügyelő, illetve az etikai bizottság elnökére.
(5) A meghatározott számú alelnökökre együttesen egy szavazólapon kell szavazni.
(6) Egy szavazólapon, de egymástól elkülönítve kell az elnökség, a felügyelő, illetve az etikai bizottság tagjaira szavazni.
(7) Megválasztottnak kell tekinteni azt a tisztségviselőt, aki a szavazatok többségét megkapta.
(8) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálásáról, továbbá a szavazólapok ezt követő megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít.
26. § A küldöttgyűlésről készült hitelesített jegyzőkönyv egy eredeti példányát az elfogadott alapszabállyal, valamint a szavazatszámlálásról készült jegyzőkönyv egy eredeti példányával együtt a kamara megalakulását követő tizenöt napon belül a belügyminiszternek kell megküldeni.

A kamarai nyilvántartás szabályai

27. § (1) A kamara nyilvántartja:
a) a vállalkozó (Tv. 47. § 3. pont) nevét, székhelyét vagy telephelyét, telefonszámát, tevékenységi körét, az engedély számát, az egyéni vállalkozói engedély, illetve a cégbejegyzés számát;
b) a társas vállalkozás rövidített nevét és a kamarai képviseletet ellátó képviselő nevét;
c) az igazolvánnyal rendelkező személy azonosító adatait, lakcímét, személyazonosító igazolványa számát, továbbá igazolványszámát;
d) a tagdíj megállapításához szükséges adatokat;
e) a tagsági viszony megszűnésének okát és időpontját;
f) a kamara alapszabálya által meghatározott adatokat.
(2) A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást a kamara tagja nyolc napon belül köteles bejelenteni az illetékes területi szervezetnek.

Átmeneti és záró rendelkezések

28. § (1) A kamara megalakulásának napjáig a rendőrhatósági engedélyt a Tv. 4. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt feltételek igazolásának hiányában is ki kell adni.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedéllyel rendelkezők a kamara területi szerveinek megalakulását követő harminc napon belül kötelesek a Tv. 4. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítéséről szóló igazolást az engedélyt kiadó rendőrkapitányságnak bemutatni.
(3) A 2. § (4) bekezdésében és a 3. §-ban írt rendelkezéseknek a 29. § (2) bekezdése szerinti hatálybalépéséig a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelettel létrehozott személy- és vagyonőri, valamint magánnyomozói igazolványt kell kiadni.
29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésről szóló 12/1995. (VIII. 18.) BM rendelet, valamint az azt módosító 29/1997. (IV. 18.) BM rendelet, továbbá 65/1997. (XI. 26.) BM rendelet.
(2) A 2. § (4) bekezdésében és a 3. §-ban meghatározott rendelkezések e rendelet kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 11/1995. (VIII. 18.) BM rendelet.
(3) A kamara megalakulásával egyidejűleg e rendelet 10-26. §-ai hatályukat vesztik.