33/1998. (V. 22.) IKIM rendelet

a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok (a továbbiakban: Célelőirányzat) (a költségvetési törvény szerinti XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím) felhasználásáról és kezeléséről az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (4)-(5) bekezdésében, 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a 263/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a költségvetési törvény mellékletében XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. és 6. előirányzat-csoport alatti kiadás felhasználására.
(2) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban leírt jogcímeken (a továbbiakban: fejlesztési célú pályázatok) elnyerhető támogatások forrását a Célelőirányzat fejlesztési célra fordított előirányzatrésze (Kormányrendelet 1. számú mellékletében megjelölt előirányzatrész) biztosítja, ezen pályázatok esetében a rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kormányrendeletben foglaltak az irányadók.
(3) A költségvetési törvény mellékletében a XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím, 2., 3. és 4. előirányzat-csoport alatti kiadásra a 21. §-ban foglaltak az irányadók.
2. § (1) A Célelőirányzat a gazdaságfejlesztési és kereskedelempolitikai célok megvalósításának eszköze. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból - a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségeivel összhangban - pályázati úton, az alábbi jogcímeken nyerhető el támogatás:
a) a működőtőke befektetések növelése, a magyar ipar szerkezetátalakításának gyorsítása, nemzetközi versenyképességének javítása céljából a korszerű, magas minőségű termékek gyártására alkalmas termelőkapacitások létrehozása és bővítése; a hatékony vállalatközi kooperáció érdekében a beszállítói kapcsolatok kialakítása, jelentős hozzáadott értéket eredményező logisztikai tevékenység megvalósítása, valamint a szállodai férőhelyek létrehozása és bővítése;
b) a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolataik bővülését eredményező tevékenység;
c) a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító Ipari Parkok létrehozása;
d) a magyar vállalkozások és termékek nemzetközi elfogadtatása érdekében, a külpiaci megjelenést segítő, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és alkalmazott kereskedelmi módszerek és eszközök megteremtése;
e) az Európai Közösség szabályaival konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, kidolgozása és tanúsíttatása.
(2) A Célelőirányzat a következő nemzetgazdasági célkitűzésekhez és nemzetgazdasági érdekeket szolgáló tevékenységekhez biztosíthat részben vagy egészben finanszírozást:
a) a minisztériumi szinten kezdeményezett kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységhez, a külpiaci megjelenést elősegítő programokhoz (a továbbiakban együtt: központi rendezvény), a stratégiai feladatok megoldását megalapozó kutatásokhoz, az országpropagandát szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenységhez, az információs rendszer működtetéséhez és fejlesztéséhez;
b) a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Társaság (ITD-H) működtetéséhez;
c) az Európai Közösséghez történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösség társult országok számára is megnyitott programjaiban való részvételhez;
d) jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott gazdaságstratégiai célok végrehajtásához.
(3) Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az (1) bekezdésben meghatározott célokra évente nyilvános pályázati felhívásokban hirdeti meg a tárgyévi támogatási feltételeket és a hozzájuk rendelt támogatási mértékeket.
3. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak mértéke a költségvetési törvényben a minisztérium fejezetében e célra jóváhagyott előirányzat.
(2) A Célelőirányzat bevételeit képezik:
a) a Célelőirányzat, illetve jogelődei javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
b) a Célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által megfizetett eljárási díj,
c) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból a Célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések; az önkéntes befizetések felhasználási célját a felajánló meghatározhatja,
d) külön jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.
(3) A Célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolításaira a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(4) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról évközi és éves beszámolót készít a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályok előírásai alapján.
(5) A Célelőirányzatból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével kapcsolatos költségeket.

A támogatás általános feltételei

4. § (1) A Célelőirányzatból támogatás belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaságok és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részére nyújtható.
(2) A Célelőirányzatból a 2. § (1) bekezdés szerinti támogatások kizárólag pályázat útján nyerhetők el.
(3) A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez, illetve más tevékenységhez támogatás nem adható. A beruházás megkezdési időpontjának
a) fejlesztési célú program, illetve projekt esetében az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,
b) hitelek kamattámogatása esetén a beruházásra történő első pénzügyi kifizetés dátumát,
c) a kereskedelem- és minőségfejlesztési pályázatok esetében a szolgáltatási szerződés dátumát kell tekinteni.
(4) Ugyanazon programhoz, projekthez támogatás a Célelőirányzat terhére csak egy pályázati kiírás alapján és csak egy alkalommal ítélhető meg.
(5) A támogatási igény elbírálása során előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek elősegítik, illetőleg hozzájárulnak
a) a gazdaság modernizálásához, a gazdasági szerkezet átalakításához, új szakmakultúrák megteremtéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez,
b) a beszállítói tevékenységeket szolgáló fejlesztésekhez,
c) munkahelyteremtéshez,
d) a regionális fejlesztésekhez, a vállalkozási övezetek és Ipari Parkok létrehozásához,
e) a több település összefogásával, társulással, illetve a végső kedvezményezettek integrációjában (a továbbiakban: társulás) megvalósuló fejlesztésekhez, amennyiben a társulás létrejöttének célja megegyezik a pályázati céllal,
f) a környezetvédelmi követelményekkel való összhang megteremtéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez,
g) az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez.
(6) Támogatási szerződés nem köthető azokkal a szervezetekkel vagy egyéni vállalkozókkal,
a) amelyek csődeljárás, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állnak,
b) amelyek a pályázat benyújtását megelőző 2 naptári éven belül a költségvetés alrendszereiből juttatott valamely támogatásért szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részlegesen teljesítették,
c) amelyeknek 30 napon túl meg nem fizetett köztartozása van, ideértve a társadalombiztosítási tartozásokat is.
(7) A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőknek - a köztartozás megfizetéséig - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglétéről - a szerződés megkötését követően kialakuló ilyen köztartozás vagy meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

Fejlesztési támogatásokra vonatkozó további szabályok

5. § (1) Más előirányzatokkal, részelőirányzatokkal való együttes és összehangolt fejlesztési célú pályázat finanszírozása esetén a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból a program, illetve projekt teljes beruházási költségének legfeljebb 50%-áig igényelhető kiegészítő támogatás a rendelkezés egyéb szabályozásának figyelembevételével, kivéve a külön jogszabályban meghatározott, az ország legsúlyosabb helyzetű megyéiből benyújtott fejlesztési célú pályázatokat, illetve az Ipari Parkok infrastruktúra beruházásait, ahol a felső határ legfeljebb 75%.
(2) A Célelőirányzatból fejlesztési programra, projektre irányuló pályázat támogatása esetén a támogatás igénylőjének a teljes beruházási költség legkevesebb 25%-ának megfelelő saját forrással kell rendelkeznie.
(3) A 10 millió Ft beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatást, kamatmentes kölcsönt igénylő fejlesztési célú programok és projektek esetében a vállalkozás üzleti tervének 5 éven belüli (szállodaberuházás esetén 10 éven belüli) megtérülést kell biztosítania.
(4) Amennyiben a pályázó több előirányzatból kíván támogatást igényelni, úgy a pályázat(ok)ban valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek eleget kell tennie.
(5) A támogatások mértékének jelen jogszabályban rögzített felső határa 10%-kal növelhető
a) a külön jogszabályban meghatározott, a leghátrányosabb helyzetű megyékből érkező,
b) a beszállítóipari programhoz tartozónak minősített,
c) az Ipari Parkokba történő befektetésekre,
d) a vállalkozási övezetekben megvalósuló beruházásokra vonatkozó pályázatoknál.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kedvezmények csak egy címen vehetők igénybe. A támogatás teljes összege a kedvezménnyel együtt sem haladhatja a 8. § (4) bekezdése szerinti 200 millió Ft-ot, illetve 400 millió Ft-ot.

A támogatások formái

6. § (1) A Célelőirányzat forrásaiból a 2. § (1)-(2) bekezdésében részletezett jogcímekhez a 4. § (1) bekezdésében megjelölt alanyok részére
a) az árat közvetlenül nem befolyásoló, a pályázó bevételeit növelő, illetve költségeit csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), és/vagy
b) a szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás),
c) a fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó kamattámogatás
nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egyes meghirdetett pályázati kiírásoknak megfelelően együttesen és egy időben is alkalmazhatók.
(3) A kamattámogatási forma esetén a támogatott hitel teljes banki hiteldíj mutatójára a pályázati felhívás felső határt állapít meg.
(4) A Kormány által meghatározott stratégiai célok végrehajtásához rendelt forrásokat a döntés szerinti formában, mértékben és feltételekkel kell folyósítani.
7. § (1) Vissza nem térítendő juttatás nyújtható
a) a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési célokra, központi rendezvényekhez [2. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés a)-b) pont],
b) az Európai Közösség szabályai szerinti minőségtanúsítási rendszerek bevezetéséhez, kidolgozásához és tanúsíttatásához [2. § (1) bekezdés e) pont],
c) az Európai Közösséghez történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösség társult országok számára is megnyitott programjaiban való részvételhez [2. § (2) bekezdés c) pont],
d) a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti fejlesztési célú projektek esetében a technológiailag szükséges, a szolgáltatónak jogszabály alapján fizetendő közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás költségeihez, továbbá a „zöldmezős” beruházások esetében a létesítmény telekhatáron kívüli külső infrastrukturális csatlakozásainak kiépítéséhez.
(2) Visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájú támogatás nyújtható a fejlesztési célú pályázatok körében, kivéve az (1) bekezdés d) pontja esetét és a (3) bekezdés szerinti kamattámogatást.
(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolatainak bővülését eredményező fejlesztési hitelekhez kamattámogatás nyújtható [2. § (1) bekezdés b) pont].
(4) A Célelőirányzatból fejlesztési célú pályázatok esetében - kivéve a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pályázatot, ahol a pályázati meghirdetés szerint kell eljárni - a támogatás
a) forgóeszköz-beszerzés forrásául nem szolgálhat,
b) nem finanszírozhat ingatlanvásárlást, továbbá
c) nem nyújtható kizárólag építési tevékenységhez az idegenforgalmi beruházások kivételével.

A támogatás mértéke

8. § (1) A támogatás mértéke a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti esetekben a pályázati felhívás, illetőleg a támogatási szerződés szerint elismerhető költségek 50%-áig, központi rendezvényeknél az elismerhető költségek 100%-áig terjedhet.
(2) A 7. § (1) bekezdés c) pontja esetében a támogatás mértéke a nemzetközi programokhoz előírt hozzájárulási követelménynek kell hogy megfeleljen, de nem lehet több, mint a teljes program költségének 50%-a.
(3) A 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési célú projektek esetében a 8. § (4) bekezdésében meghatározott összeghatáron belül a támogatás a technológiailag szükséges, a szolgáltatónak jogszabály alapján fizetendő közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás költségének, illetve a „zöldmezős” beruházások esetében a létesítmény telekhatáron kívüli külső infrastrukturális csatlakozásai kiépítése költségének mértékéig terjedhet.
(4) A termelő- és idegenforgalmi férőhely kapacitások kiépítéséhez nyújtott támogatás mértéke
a) a 7. § (2) bekezdése szerinti fejlesztési célú beruházásoknál a pályázati kiírás szerint elismert beruházási költségek 25%-áig terjedhet, de nem lehet több, mint 200 millió Ft, vagy a gépek, termelőberendezések és a működésüket szolgáló technológiai fejlesztés együttes költsége,
b) abban az esetben, ha a fejlesztési célú beruházáson belül a termelést közvetlenül szolgáló technológiai gépek és berendezések értéke meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, a - visszatérítendő és vissza nem térítendő - támogatások együttes összegének felső határa 400 millió Ft lehet,
c) meghatározásánál szálloda esetén technológiai berendezésnek, vetítési alapnak az elfogadható építményköltség minősül.
(5) A 7. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás mértékét a pályázati felhívások rögzítik.

A pályázat kiírása

9. § (1) A pályázati felhívásokat a minisztérium hivatalos lapjában (Ipari és Kereskedelmi Közlöny) és legalább egy országos terjesztésű gazdasági napilapban kell megjelentetni. A megjelenésről a minisztérium legalább két országos terjesztésű napilap hirdetményében ad tájékoztatást.
(2) A központi rendezvényekre a minisztérium, illetve a 14. § (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezet a pályázatot esetenként írhatja ki a minisztérium hivatalos lapjában és egy országos terjesztésű gazdasági napilapban.
(3) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása - előzetes hirdetmény közzétételével - felfüggeszthető.

A pályázat tartalmi követelményei

10. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt szervezethez kell benyújtani.
(2) Ha a pályázó a Kormányrendelet hatálya alá tartozó más költségvetési előirányzatokból, illetve egyéb jogszabályok alapján igényel további támogatásokat (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), úgy a valamennyi igényelt előirányzat szabályozásának megfelelően elkészített pályázatokat - a szükséges példányszámban - egyidejűleg és kizárólag azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást igényli. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható a pályázat.
A pályázatoknak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője felelős, ahová az igénylést benyújtották.
(3) A pályázatoknak az egyes támogatási célok és jogcímek fennállását alátámasztó speciális követelmények mellett tartalmazniuk kell a Kormányrendelet 7. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt adatokat és dokumentumokat a következő kiegészítésekkel:
a) a pályázó azonosító adatait, a cégbejegyzés másolatát;
b) a cég rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;
c) a pályázatban szereplő rendezvény, program, projekt, illetve fejlesztés tárgyát:
1. célját, megnevezését, a megvalósítás helyét,
2. fejlesztési célú pályázat esetében az akció vagy fejlesztés általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, annak forrásait és azok rendelkezésre állásának igazolását,
3. a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
4. fejlesztési célú pályázat esetében az igazolt saját forrás összegét, a saját forrás rendelkezésre állásának formáját,
5. az igényelt támogatás összegét;
d) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök bemutatását.
(4) A fejlesztési célú pályázathoz csatolni kell a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket.
(5) A benyújtott pályázatok kapcsán hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség.
(6) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő hiányos pályázat esetén a benyújtás időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni.
11. § (1) A pályázat benyújtásakor pályázati díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, de legalább 5000 Ft.
(2) A központi rendezvények esetében a pályázati díj 5000 Ft.
(3) A pályázati díjat a Kincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, IKIM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználási keret számla javára kell átutalással teljesíteni.
(4) A pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő másolatát a pályázathoz csatolni kell.
(5) A befizetett pályázati díjat a minisztérium csak forráshiány miatt elutasított pályázat esetén fizeti vissza. A visszafizetést az elutasító döntést követő 30 napon belül köteles megtenni.

A pályázatok elbírálása

12. § (1) Támogatás nyújtásáról a Gazdaságfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Tárcaközi Bizottság), illetve az általa létrehozott szakmai bizottságok javaslata alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.
(2) A Tárcaközi Bizottság elnökét a miniszter jelöli ki; tagjai a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár, valamint az Országos Területfejlesztési Központ, az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselői.
(3) A pályázati felhívásban megjelölt szakmai bizottságok legalább háromhavonta üléseznek.
(4) A döntés-előkészítés módjáról és az állásfoglalás kialakításának szabályairól a Tárcaközi Bizottság ügyrendje intézkedik.
(5) A Tárcaközi Bizottság döntési javaslatait a fejlesztési célú pályázatok értékelésébe bevont más előirányzatok kezelőinek, a Megyei Területfejlesztési Tanácsok, az Országos Területfejlesztési Központ, az országos gazdasági kamarák és az országos érdek-képviseleti szervezetek véleménye és észrevételei figyelembevételével hozza meg.
(6) A támogatások odaítélése a rendelkezésre álló források függvényében a pályázatok sorolásával történik.
(7) A támogatás tárgyában hozott döntés az igényeltnél kisebb összeg odaítélését is tartalmazhatja.
(8) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait, továbbá a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntéshozó részére. Az emlékeztetőt a pályázók megtekinthetik.
(9) A fejlesztési célú pályázatok körében hozott támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a szakmai bizottságok titkársága adatot szolgáltat
a) a több támogatási forrásra benyújtott támogatás esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére,
b) a Kincstár részére a Kormányrendelet 2. számú mellékletében megjelölt adatszolgáltató lapon,
c) a minisztérium hivatalos lapjának kiadója részére, amely az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a minisztérium hivatalos lapjában (Ipari és Kereskedelmi Közlöny) közzéteszi.
13. § (1) A fejlesztési célú pályázatok esetén az elbírálás eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 munkanapon belül írásban kell értesíteni. A nyertes támogatást igénylők, a pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) részére egyidejűleg a szerződés megkötésére határidőt kell megállapítani.
(2) Egyéb pályázatok esetében a kedvezményezettnek az aláírásra megküldött szerződés tekintendő értesítésnek, és egyidejűleg a szerződés megkötésére határidőt kell megállapítani.
(3) Az elbírálás eredményéről a pályázat benyújtásától, illetőleg az utolsó adatszolgáltatási igény teljesítésétől számított legkésőbb 90 napon belül írásban kell értesíteni a pályázót.

A szerződéskötés

14. § (1) A pályázat elfogadása esetén a támogatási döntésben szereplő, valamint a Kormányrendelet 7. § (2) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatnak, a Kormányrendelet 11. § (2)-(7) bekezdésében rögzített, továbbá e rendelet 15. §-ában és 19. §-ában foglalt feltételekkel, a program, illetve a projekt végrehajtásának követelményeiről, a teljesítésről, annak tárgyi és pénzügyi ütemezéséről, a támogatási szerződés lezárásának kellékeiről és kötelezettségeiről, ellenőrzési jogosultság elfogadásáról, a kedvezményezett által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó szankciókról a minisztérium, illetve a megbízásából eljáró, illetve az általa a részfeladat végrehajtásával megbízott szervezet (a továbbiakban: közreműködő) szerződést köt a kedvezményezettel.
(2) A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Társaság, valamint a keretszerződések és a Kormány döntéseinek kedvezményezettjei a Célelőirányzatból beszerzett tárgyi eszközeiket saját leltáraikban elkülönítetten kötelesek nyilvántartani és kezelni, azok csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetők el.
(3) Amennyiben a kedvezményezettnek felróható okból - a szerződéskötésre az értesítésben rögzített határidőn belül - nem jön létre a támogatási szerződés, úgy a támogatási döntés érvényét veszti.
15. § (1) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén visszavonható, illetve a támogatást nyújtó a szerződéstől elállhat.
(2) Amennyiben a kedvezményezett - neki fel nem róható okból - a fejlesztési célú projektre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de - számszerűen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban - teljesíti, illetve valósítja meg, úgy az igénybe vett támogatás arányos részét az igénybevétel napjától a visszavonási döntés időpontjáig számítva - a visszavonáskor érvényes mértékű - jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
(3) Ha a kedvezményezett a fejlesztési célú projektre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségeit, neki fel nem róható okból 75%-ot el nem érően teljesíti, illetve neki felróható okból nem vagy csak részlegesen teljesíti, továbbá az Ipari Parkok beruházásainak támogatásánál a cím megvonása esetén az igénybe vett támogatás egészét az igénybevétel napjától a visszavonási döntés időpontjáig számítva - a visszavonáskor érvényes mértékű - jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
(4) A nem vagy csak részleges teljesítés miatt visszavont támogatás és az szerződéstől való elállás esetén alkalmazott kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával történik, és annak a támogatási szerződésben meghatározott előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyet az előirányzatról szóló szabályozás szerint a támogatás folyósítása terhelt.

A támogatások folyósítása

16. § (1) A támogatások folyósítását a Kincstár a minisztérium vagy az általa utalványozásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján, illetve a 21. § szerint a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek szerint végzi. A támogatások folyósítására a Kormányrendelet 14-16. §-aiban előírtak a mértékadók.
(2) A támogatás folyósítása utólagosan, a kedvezményezett által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Az utalványozáskor biztosítani kell a támogatási szerződés és a kifizetés összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok (számla vagy számlát helyettesítő bizonylat) meglétét.
(3) A támogatás folyósítása - a kötelezettségvállalások időbeni kiterjedésének függvényében - legfeljebb öt költségvetési évre terjedhet ki.
(4) A kifizetés nem rendelhető el, illetve nem teljesíthető - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennálltáig -, ha a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van.
(5) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására a támogatást nyújtó szerv akkor jogosult, ha a folyósítás köztartozás miatti felfüggesztésére már legalább három alkalommal sor került. A visszatartás a kedvezményezettnek a támogatás ellenében a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
17. § (1) A fejlesztési célú támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa-levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa-levonási joggal rendelkezik, úgy az a visszaigényelhető áfa és az igazolt saját forrás összegével csökkentve igényelhető.
(2) A fejlesztési célú támogatás a támogatási szerződésben rögzített - az igénylésben, illetve a pályázatban megjelölt forrásösszetétel szerinti - pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.
(3) A fejlesztési célú támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.
(4) Támogatási előleg az Áht.-ben megfogalmazottakon túl, csak központi rendezvény esetén folyósítható, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A pályázónak az erre vonatkozó igényét - összegszerűen és részletesen megindokolva - az igénylésben, illetve a pályázatban is jeleznie kell.
(5) Az előleggel való elszámolás módjáról és határidejéről a szerződésben kell megállapodni.
(6) A fejlesztési célú támogatásból előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját és egyéb forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.
18. § (1) A támogatások folyósítása teljesítésigazolás alapján, a minisztérium rendelkezése alapján a Célelőirányzat terhére, a kedvezményezett javára történik a Kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének megfelelő módon. A támogatás folyósításának módját a szerződésben kell rögzíteni.
(2) A támogatást a minisztérium - az általa a részfeladatok végrehajtására (pl. pályázatok előkészítése, azok végrehajtásával, ellenőrzésével megbízott) kijelölt, illetve jogszabályban meghatározott - közreműködő szervezet útján is nyújthatja (a továbbiakban: keretszerződéses támogatási forma).
(3) A minisztérium a közreműködő szervezet részére, a támogatandó célok, részfeladatok megvalósítására támogatási keretet (a továbbiakban: keret) biztosít. A keret felhasználásáról, a támogatás folyósításának feltételeiről a 14. § szabályai szerint megkötött keretfolyósítási szerződésben (a továbbiakban: keretszerződésben) kell rendelkezni, összhangban a rendelet és a Kormányrendelet előírásaival.
(4) A keretszerződéses támogatási formában a szerződéseket a végső kedvezményezett(ekk)el a közreműködő szervezet köti meg. A keretszerződést a 14. § szabályai szerint kell kialakítani, ebben rendelkezni kell a kerettel való elszámolás módjáról és a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó szankciókról.
(5) A keret igénybevétele a tényleges fizetés esedékességének függvényében történhet.
(6) A közreműködő szervezet folyósítja a (4) bekezdés alapján létrejött szerződések szerinti kifizetéseket, elvégzi a szerződések teljesítésének teljes körű vizsgálatát és a támogatási célkitűzések megvalósításának ellenőrzését.

A támogatások ellenőrzési rendszere

19. § (1) A támogatások ellenőrzési rendszerére a Kormányrendelet 17. §-a az irányadó azzal az eltéréssel, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a minisztérium vagy a szerződésben meghatározott feltételek szerint írásban felhatalmazott megbízottja, illetve a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik.
(2) A támogatásban részesülő köteles a támogatás forrásainak felhasználását - ellenőrzés céljából - elkülönítetten nyilvántartani.
(3) Egy program, rendezvény vagy akció akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal alátámasztva számol be a kedvezményezett.
(4) A fejlesztési célú program, illetve projekt akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a kedvezményezett. A fejlesztési célú program, a projekt lezárásának követelménye az érintettek bevonásával, a kölcsönös és teljes körű, a kötelezettségek teljesítését, a befejezettséget bemutató záró jegyzőkönyv elkészítése.
20. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület nem alapítható.
(2) A Célelőirányzat követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(3) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.
21. § (1) A költségvetési törvény szerinti Világkiállításokra vonatkozó rendkívüli előirányzat-csoportjait elkülönítetten kell - a programfinanszírozásra vonatkozó 262/1997. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint - kezelni, felhasználásuk során a Világkiállításokkal kapcsolatos kormányhatározatokban rögzítettek szerint kell eljárni.
(2) A vissza nem térítendő támogatásból finanszírozható
a) az előkészítő munkák költsége (kinttartózkodási költségek, helyszíni tárgyalások költségei, a tárgyi eszközök beszerzése, az építési költségek stb.), valamint
b) a kiállítás időtartama alatt felmerülő központi költség, továbbá
c) az építmények utóhasznosításával, illetve bontásával kapcsolatos költség.
(3) A költségvetési törvényben meghatározott, a programfinanszírozás körébe bevont PHARE SME rendkívüli előirányzat-csoport egészének vagy egy részének felhasználásáról a minisztérium szerződést köt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítására, a nemzetközi társfinanszírozási kötelezettség végrehajtására.

Átmeneti rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 4/1996. (II. 16.) IKM rendelet, valamint az azt módosító 38/1996. (VII. 4.) IKM rendelet, a 63/1996. (XII. 22.) IKIM rendelet és a 45/1997. (VIII. 29.) IKIM rendelet hatályát veszti.
(2) Az 1997. december 31-e előtt benyújtott pályázatok esetében a benyújtás időpontjában érvényes 4/1996. (II. 16.) IKM rendelet szerint kell elbírálni.
(3) Az 1998. június 30-ig befogadhatók azok a fejlesztési célú pályázatok, amelyeknél a benyújtás időpontjáig a beruházás megvalósításával kapcsolatban pénzügyi teljesítés nem történt.