35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

a közigazgatási szakvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A vezetői megbízással, kinevezéssel, továbbá a szakmai főtanácsadó, szakmai tanácsadó címmel rendelkező, illetve ilyen munkakörbe kinevezett köztisztviselőnek (Ktv. 30/A. §, 31-32. §) az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.
(2) A Ktv. 25. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő köztisztviselő önkéntes jelentkezés alapján szakvizsgát tehet.
(3) A közigazgatási szerv határozza meg éves továbbképzési tervében, hogy az (1) bekezdésben megjelölt köztisztviselőnek a rendelkezésre álló határidőn belül melyik évben kell jelentkeznie a szakvizsga letételére.
(4) A (2) bekezdés szerinti szakvizsgázónak a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjével egyeztetnie kell a szakvizsga letételének időpontját oly módon, hogy a köztisztviselőnek szakvizsgára történő bejelentkezési szándékát a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles legkésőbb a következő évi továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe venni.
2. § (1) A szakvizsga a kötelező vizsgatárgy és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli teljesítéséből áll. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyakat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A szakvizsga írásbeli részében a köztisztviselő számot ad a kötelező vizsgatárgyból és a választható szakmai vizsgatárgyból szerzett általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) és jogeset(ek) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.
(3) A szóbeli szakvizsgára bocsátás előfeltétele az eredményes írásbeli szakvizsga.
(4) A szakmai vizsgatárgy kiválasztásához - a közigazgatási államtitkár és főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével - a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges. Nem tagadható meg az egyetértés, ha a vizsgatárgy a köztisztviselő feladatköréhez kapcsolódik.
(5) A főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője és az aljegyző „A helyi önkormányzati rendszer” vagy az „Önkormányzati gazdálkodás” vizsgatárgyat választhatja.
3. § (1) A közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdése szerinti Országos Közigazgatási Vizsgabizottságon (a továbbiakban: OKV) belül a közigazgatási szakvizsgákkal kapcsolatos egyes feladatok ellátására a következő szakbizottságok működnek:
- Belügyi-külügyi-igazságügyi-védelmi igazgatási szakbizottság;
- Nemzetgazdaság-igazgatási szakbizottság;
- Humán-igazgatási szakbizottság;
- Gazdaságpolitikai és pénzügyigazgatási szakbizottság;
- Önkormányzati szakbizottság.
(2) A szakbizottságok tagjait a belügyminiszter kéri fel ötéves időtartamra a központi közigazgatási szervek és a Ktv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek vezetői, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok javaslatai, valamint az OKV elnöksége által kiírt pályázat alapján. A javaslatok, valamint a pályázatok elbírálásának szempontjait az OKV elnöksége határozza meg.
(3) Az egyes szakbizottságok elnökeit a belügyminiszter a szakbizottságok tagjai közül kéri fel ötéves időtartamra.
(4) Az OKV elnökének tevékenységét a belügyminiszter által határozott időre kinevezett társelnök segíti. Munkájával a (7) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott feladatok előkészítésének irányításában működik közre.
(5) Az OKV szerveinek működését a belügyminiszter által kinevezett OKV titkár segíti, aki koordinációs feladatkörében:
- előkészíti az OKV elnökségének üléseit, az OKV elnökének iránymutatása szerint összeállítja az ülés napirendjét;
- folyamatosan kapcsolatot tart az OKV társelnökével és a szakbizottságok elnökeivel;
- a vizsgarendszer működtetésének feladatkörében szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez;
- az OKV elnökének javaslatot tesz a vizsgáztató bizottságok elnökeinek és a vizsgaszervezők által az egyes szakbizottságokból javasolt tagjainak kijelölésére.
(6) A szakbizottságok
a) javaslatot tesznek a szakvizsga követelményrendszerére, a választható vizsgatárgyakra és a vizsgatételekre;
b) megbízás alapján összeállítják a szakvizsga tananyagát és kidolgozzák a szakvizsga írásbeli részének feladatait.
(7) Az OKV elnöksége állapítja meg, illetve hagyja jóvá:
a) a szakvizsga követelményrendszerét és tananyagát;
b) a szakvizsga írásbeli részének feladatait;
c) szóbeli részének vizsgatételeit.
(8) Az OKV elnöksége a (7) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat közzéteszi a Magyar Közlönyben.
(9) Az OKV elnöksége, illetve szakbizottságai évente legalább egy alkalommal szakmai értekezleten áttekintik a szakvizsgák tapasztalatait.
(10) Az OKV elnöksége - a szakbizottságok bevonásával - a tapasztalatok alapján korszerűsíti a szakvizsga követelményrendszerét, tananyagát, vizsgatételeit, és szükség szerint javaslatot tehet a választható szakmai vizsgatárgyakra.
4. § (1) A szakvizsgát a választott szakmai vizsgatárgynak megfelelő szakbizottság tagjaiból alakított háromtagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait az OKV elnöke kéri fel az OKV titkárának közreműködésével.
(2) A bizottságok működésével, a szakvizsgák - valamint az igény szerint szervezett vizsga-előkészítők - szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatósága (a továbbiakban: MKI OMI) és a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) látják el.
(3) Az MKI OMI a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez az OKV elnökségének egyetértésével módszertani útmutatást ad, illetőleg a szakvizsgaszervezőknek - az OKV titkárának koordinálásával - szakmai módszertani értekezleteket tart.
(4) A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott köztisztviselő az MKI OMI-nál, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő pedig a szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt - a közigazgatási szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével - tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát.
(5) A szakvizsgaszervező (2) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtását a belügyminiszter felügyeli.
5. § (1) Szakvizsga július, augusztus és december hónapok kivételével bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.
(2) A szakvizsga írásbeli és a szóbeli része, valamint az eredménytelen szakvizsga és a javítóvizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.
(3) A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a köztisztviselő eredményes szakvizsgát nem tesz. Szóbeli javítóvizsgát csak az eredménytelen szakvizsgatárgyból kell tenni. Ha két éven belül a szóbeli javítóvizsga nem eredményes, akkor a vizsga írásbeli részét is meg kell ismételni. A javítóvizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.
(4) Az eredményes szakvizsgáról a köztisztviselő e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.
(5) Az eredményes szakvizsgát tett köztisztviselőnek más közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten közigazgatási szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjét és az aljegyzőt is.
6. § (1) A szakvizsga költsége: a szakvizsga díja, valamint a szakvizsgaszervező által tartott szakmai felkészítő konzultáció díja.
(2) A szakvizsga írásbeli, illetve szóbeli részének díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 15-15%-a. A javítóvizsga díja ugyanennyi, a vizsgatárgyak számától függetlenül.
(3) A szakvizsga költsége a szakvizsgára kötelezettek esetében a közigazgatási szervet, a javítóvizsgáé a köztisztviselőt terheli. A szakvizsgára önként jelentkező a szakvizsga költségeit önmaga viseli, a közigazgatási szerv azt részben vagy egészben átvállalhatja.
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a közigazgatási szakvizsgáról szóló 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R. rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § (1) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügykezelői alapvizsga általános közigazgatási, ügykezelési, titkos ügykezelési, titokvédelmi és ügyvitel-technikai kérdésekre terjed ki.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügykezelői alapvizsgával rendelkező ügykezelő mentesül a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 13. §-ában meghatározott bizonyítvány megszerzése alól.”
(3) Az R. 11. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 8. § (4) bekezdése alapján az az ügykezelő mentesül, aki titkos ügykezelési, titokvédelmi ismereteket is tartalmazó ügykezelői alapvizsgát tett.”
(4) Az R. mellékletének 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. A 19-21. pontban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jelöltnek egy tételt a titkos ügykezelés és titokvédelem témakörből kell húznia, felkészültségéről egyidejűleg írásban is számot kell adnia, kivéve, ha az Mr. 13. §-ában meghatározott vizsgát tett, és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési lapjához csatolta.”