37/1998. (VI. 11.) IKIM rendelet

a Turisztikai Célelőirányzat 1998. évi felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A turizmuspolitika megvalósítása, a turizmus minőségi fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan a devizamérleg javítása, valamint új munkahelyek teremtése érdekében, a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól szóló 263/1997. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kormányrendelet) összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A Célelőirányzatból az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi célokra adhat támogatást, illetve állami megrendelést (a továbbiakban: jogcímek):
a) hazai és külföldre irányuló turisztikai célú országos és regionális marketing-, propaganda- és reklámtevékenységre, propagandaeszközök (különösen prospektusok, kiadványok, filmek, reklámtárgyak) előállítására, megjelentetésére, hirdetésekre és a propagandatevékenységgel járó személyi és dologi kiadásokra;
b) a 10. § (1) bekezdése alapján megbízott közreműködő szervezet részére propagandaanyagok és eszközök terjesztésére, tárolására, az erre szolgáló tárgyi eszközök működtetésére, valamint az ezzel kapcsolatos beruházásokra (többek között berendezések, járművek, számítástechnikai eszközök), tourinform szolgáltatások elősegítésére;
c) nemzeti turisztikai külképviseleti hálózat működtetésére, fejlesztésére, személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a külföldön megrendelt és teljesített reklám-propaganda tevékenységgel, a nemzetközi szervezetekben való részvétellel kapcsolatos kiadások finanszírozására;
d) a turizmus szempontjából fontos rendezvények (kulturális, sport, konferencia, kongresszusi stb.) megvalósításának támogatására;
e) fejlesztési és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozására, a turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatására, vagy a beruházáshoz felvett hitelek kamattámogatására (többek között az üdülő, a falusi, a gyógy-, az ifjúsági, a kerékpár, a vízi és a természetjáró turizmus fejlesztése érdekében);
f) turisztikai kutatások, felmérések finanszírozására, statisztikai információs adatbázis fejlesztésének elősegítésére;
g) turisztikai szakemberképzés támogatására, bármely idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges tárgyi és személyi kiadásainak finanszírozására;
h) idegenforgalmi projektekben állami részvállalásra;
i) a Célelőirányzat működésével, felhasználásával, ellenőrzésével, nyilvántartásának személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos költségek fedezésére.
2. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, egyesülés, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(2) A Célelőirányzatot megillető követelés fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat 3 hónapon belül a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére kizárólag készpénzes értékesítésre - vagy az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.
(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.
3. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege a mindenkori költségvetési törvényben a minisztérium fejezetében e célra jóváhagyott előirányzat.
(2) A Célelőirányzat bevételeit képezik
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a Célelőirányzat, illetve jogelődei javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;
c) a Célelőirányzatból támogatást igénylő kérelmező által megfizetett eljárási díj;
d) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból a Célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések.
(3) A Célelőirányzat főbb felhasználási jogcímek szerinti felosztásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) megbízása alapján, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (a továbbiakban: OIB) dönt, az OIB ügyrendje szerint.
(4) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról, az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint évközi és éves beszámolót készít.
(5) A Célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Kincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

A támogatás általános feltételei

4. § (1) A Célelőirányzatból támogatás nyújtható természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás, felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;
b) azon szervezetnek vagy személynek, amely vagy aki a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségét öt évre visszamenően nem teljesítette;
c) akinek adó vagy adók módjára behajtható jogerős határozattal hozott következő köztartozása van: társadalombiztosítási befizetési kötelezettség, turisztikai hozzájárulás, kamarai tagsági díj, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi fizetési kötelezettség;
d) a pályázó nem rendelkezik a végzett tevékenység egészére kiterjedő valamennyi hatósági engedéllyel.
5. § (1) Az 1. § szerinti jogcímekre nyújtható
a) árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás),
c) egy éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz- és beruházási hitel megfizetett kamatainak részleges vagy teljes megtérítéseként kamattámogatás.
(2) Vissza nem térítendő támogatás legfeljebb az igazolt kiadások és költségek 70%-áig terjedően adható, kivételt képez az idegenforgalmi képzés, kutatás, amelyeknél indokolt esetben 100%-os támogatás is adható. A támogatás összege nem haladhatja meg - társfinanszírozása esetén sem - a támogatott projekt költségeinek 70%-át.
(3) A miniszter a több évre elhúzódó támogatás érdekében a tárgyévet követően adandó támogatásról is döntést hozhat. Ez nem haladhatja meg az éves Célelőirányzat kiadási előirányzatának 40%-át.
(4) Visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatás nyújtásánál kötelező a megfelelő biztosíték (különösen jelzálogjog, bankgarancia) kikötése.
(5) Ugyanazon programhoz, támogatási célhoz támogatás csak egy alkalommal ítélhető meg.
6. § (1) Fejlesztési (beruházási) támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható.
(2) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett (a fejlesztés megvalósításával kapcsolatban a pályázat benyújtását megelőzően pénzügyi teljesítés történt) beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható.
(3) A beruházónak a támogatás elnyeréséhez legalább 25%-os saját forrással kell rendelkezni.
(4) Nem tekinthető saját forrásnak:
a) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszerébe tartozó támogatásra pályázó költségvetési szerv költségvetésében az adott célra előirányzott összeg;
b) a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás;
c) a nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás.
(5) Több előirányzat együttes támogatása esetén együttesen a beruházás értékének maximum 70%-áig adható támogatás.
(6) A több település összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztések és az elmaradott térségekben történő fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek. A támogatások mértékének jelen jogszabályban rögzített felső határa 10%-kal növelhető a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat szerint a leghátrányosabb helyzetűnek nyilvánított megyékből érkező pályázatoknál.
7. § (1) A Célelőirányzatból nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegéből vásárolt tárgyi eszközök turisztikai céloknak megfelelően hasznosíthatók. Amennyiben a tárgyi eszközöket 5 éven belül nem a szerződés szerinti rendeltetéssel hasznosítják, vagy azt értékesíteni kívánják, a támogatott (vagy jogutódja) köteles a támogatásnak a tárgyi eszközök értékével arányos és az időközbeni értékcsökkenéssel korrigált - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt - összegét a támogató részére visszafizetni.
(2) A 10. § (1) bekezdése alapján megbízott közreműködő szervezet részére nyújtott működési támogatásból vásárolt tárgyi eszközök turisztikai célokra használhatók, és csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthetők el.

A pályáztatás szabályai

8. § (1) Támogatás a (9) bekezdés kivételével pályázat útján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a minisztérium közvetlenül, illetve a 10. § (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezet technikai közreműködésével írja ki, vagy a pályázókat meghívásos formában kéri fel.
(3) Több előirányzat együttes támogatására benyújtott igény esetén
a) a legmagasabb támogatást biztosító előirányzat kezelőjéhez kell az összes pályázatot benyújtani, aki köteles az egyes pályázatokat a címzettekhez eljuttatni.
b) a döntés és a szerződéskötés külön-külön történik az egyeztetés során tett észrevételek figyelembevételével. Minisztérium a döntés után 10 napon belül tájékoztatja a kapcsolódó előirányzatok kezelőit.
(4) A pályázati felhívásokat a Turisztikai Értesítőben és legalább egy országos napilapban kell megjelentetni.
(5) A pályázati úton elnyerhető támogatásokat a pályázati bíráló bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) értékelik, és tesznek javaslatot a döntésre. A Bizottságok összetételét a turisztikai szakmai szövetségek által összeállított szakértői névsor figyelembevételével, az OIB elnökével egyeztetve, a minisztérium illetékes helyettes államtitkára határozza meg. A Bizottságnak minden esetben tagja az IKIM képviselője és a Kormányrendelet 1. számú melléklete szerint kapcsolódó célelőirányzatok közül az érdekelt képviselője.
(6) A Pályázati Szabályzatot, a Bizottság ügyrendjét az OIB véleményének kikérésével a miniszter határozza meg.
(7) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a miniszter vagy az általa meghatalmazott személy dönt.
(8) A döntést követően 15 napon belül a pályázat eredményét - a pályázó írásbeli értesítése mellett - a Turisztikai Értesítőben közzé kell tenni.
(9) Pályázaton kívüli támogatásra a turisztikai terület és termékfejlesztési (beruházási) támogatások kivételével olyan esetekben kerülhet sor, amikor az idő rövidsége vagy más speciális ok miatt nincs mód pályáztatásra és a pályázó támogatása nemzetgazdasági érdekből fontos, ezzel jelentős előny érhető el, vagy hátrány hárítható el, és a pályázati cél csak így érhető el. A tárgyévben pályázaton kívül adható támogatás összege nem haladja meg a Turisztikai Célelőirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának 2%-át, a támogatás odaítéléséről az OIB véleménye alapján a miniszter dönt.
9. § (1) A pályázat benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 50 000 Ft.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a Kormányrendelet 7-8. §-ában előírtakat.
(3) A pályázati eljárásban egyszeri alkalommal van lehetőség az előírt dokumentumok hiánypótlására, a hiánypótlásra történő felszólításban meghatározott határidőn belül.
(4) Forráshiány miatt elutasított pályázat esetén a befizetett eljárási díjat a minisztérium az elutasításról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.
10. § (1) A Célelőirányzat rendeltetésszerű felhasználásában való közreműködéshez, a részfeladatok ellátására a minisztérium közreműködő szervezetet bízhat meg.
(2) A közreműködő szervezet részt vehet az 1. §-ban szereplő célok megvalósításában, illetve a célok elősegítésében. A közreműködő szervezet konkrét feladatait, a pénzügyi finanszírozás és elszámolás rendjét keretszerződésben kell meghatározni. A keretszerződésben kell kikötni a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó szankciókat.
(3) Az 1. § végrehajtása érdekében megbízott közreműködő szervezet a feladattal arányos működési költségei és a feladat ellátása érdekében szükséges tárgyi eszközök beszerzésének kiadásai a 3. § (3) bekezdése alapján jóváhagyott keretösszeg erejéig a Célelőirányzatból működési támogatásként folyamatosan megtéríthetők. Az 1. § b)-c) pontjában meghatározott célokra történő tárgyi eszközök beszerzésére a Célelőirányzatnak maximum 3%-a használható fel.

Szerződéskötés feltételei

11. § (1) A minisztérium a döntést követően 30 napon belül támogatási szerződést köt a kedvezményezettel.
(2) A szerződésnek rendelkeznie kell:
a) a támogatás felhasználási feltételeiről;
b) a támogatás folyósításáról, annak ütemezéséről;
c) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokról;
d) a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, valamint
e) a visszafizetés biztosítékáról,
f) visszatérítendő támogatásnál (hitel) a visszatérítendő támogatás kamatának mértékéről, a visszafizetési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezményeiről;
g) az előleggel való elszámolás módjáról, határidejéről.
(3) A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel szerződést kötni a következő feltételek megléte esetén lehet: 30 napnál nem régebbi igazolás, hogy
a) köztartozása (adó, vám, illeték, tb.),
b) kamarai tagdíjhátraléka,
c) környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi fizetési kötelezettsége
nincs, illetve ezekre halasztást kapott.
(4) Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából 30 napon belül nem jön létre a támogatási szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti.
(5) A minisztérium elállhat a támogatási szerződéstől, ha
a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg;
b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott;
c) a támogatott program, projekt a kedvezményezettnek felróható okból hiúsul meg.
(6) A kedvezményezett köteles azonnal jelezni, ha a program, projekt megvalósulása, üteme bármilyen akadályba ütközik.
(7) A kedvezményezett kérésére indokolt esetben, a támogatási cél sérelme nélkül a szerződés módosítható.
(8) Amennyiben a kedvezményezett - neki fel nem róható okból - a szerződésben vállalt kötelezettségeit csak részben (legalább 75%-os arányban) teljesíti, a támogatást arányosan csökkenteni kell. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti, vagy 75%-nál kisebb arányban teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, az igénybe vett támogatás egészét a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell visszafizetnie.

A támogatások folyósítása

12. § (1) A támogatások folyósítását a Kincstár a minisztérium rendelkezése, utalványozása alapján végzi.
(2) A támogatás folyósítása a kamattámogatás kivételével utólagosan, a kedvezményezett által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Az állami pénzeszközök utalványozásakor biztosítani kell a támogatási szerződés és a kifizetés összhangját.
(3) A kifizetés nem rendelhető el, illetve nem teljesíthető, ha a kedvezményezettnek a 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott köztartozása van.
13. § (1) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa-levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa-levonási joggal rendelkezik, úgy az a visszaigényelhető áfa és az igazolt saját forrás összegével csökkentve igényelhető.
(2) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.
(3) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.
(4) Támogatási előleg csak indokolt esetben folyósítható utólagos elszámolási kötelezettséggel a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összeg erejéig, amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át. Az erre vonatkozó igényét - összegszerűen és részletesen megindokolva - a kedvezményezettnek a pályázatban is jeleznie kell.
(5) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta és elszámolt az előleggel.

A támogatások ellenőrzési rendszere

14. § (1) A támogatás teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a minisztérium képviselője vagy megbízottja, illetve külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik.
(2) A támogatásban részesülő köteles a támogatás forrásainak felhasználását - ellenőrzés céljából - elkülönítetten nyilvántartani.
(3) Az ellenőrzés a támogatás folyósításához kötődő, illetve a támogatás felhasználásához kapcsolódóan folyamatba épített és utólagos ellenőrzés keretében történik. Ez utóbbi a szabályszerűség mellett kiterjed a program, projekt megvalósítására, a felhasználás rendeltetésszerűségének és a tárgyi eszközöknek a támogatási feltételekben előírt turisztikai hasznosítás ellenőrzésére is.
(4) Egy program vagy akció akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal alátámasztva számol be a kedvezményezett.
(5) A fejlesztési célú program, illetve projekt akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a kedvezményezett által a támogatási szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a kedvezményezett.
15. § (1) A Turizmus Szakterület a Célelőirányzat időarányos felhasználásáról havonta kimutatást készít a miniszter részére az OIB egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) A Célelőirányzat éves felhasználásáról készült beszámolót az OIB véleményezése alapján a miniszter hagyja jóvá.
(3) A Célelőirányzat éves maradványának elszámolásánál az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. és 93. §-ai az irányadóak.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 5/1996. (II. 16.) IKM rendelet hatályát veszti.
(2) Az 1996. december 31-én megszűnt „Vendégségben Magyarországon” Célelőirányzatból nyújtott visszatérítendő támogatás (hitel) törlesztése a Célelőirányzat Kincstárnál vezetett számlájára történik, amelyet elkülönítetten kell kezelni, és év végén az állami költségvetés javára befizetni.