3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, összhangban a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvénnyel, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya az R. 10. §-ában foglalt tervezési szakterületek közül
a) az 1. számú mellékletben megjelölt közlekedési építmény-tervezési,
b) a 2. számú mellékletben megjelölt hírközlési építmény-tervezési,
c) a 3. számú mellékletben megjelölt vízi építmény-tervezési
tevékenységre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az építési, létesítési engedélyhez nem kötött építmények tervezésére, valamint a tervpályázatokra.
2. § (1) A rendelet mellékleteiben meghatározott, az egyes szakterületekhez sorolt közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési munkák önálló végzésére az a természetes személy jogosult, aki a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától a szakterületre vagy szakterületen belüli részterületre vonatkozó tervezői engedélyt (a továbbiakban: engedély) kapott, és szerepel a kamara által vezetett hivatalos tervezői névjegyzékben.
(2) Engedély a mellékletekben felsorolt - egy vagy több - szakterületre adható, az alábbi besorolással:
a) „A” kategóriás tervező: teljes körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül,
b) „B” kategóriás tervező: a mellékletekben meghatározott körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül.
3. § (1) Az engedélyt szakmai jellel és nyilvántartási számmal kell ellátni.
(2) A szakmai jel kifejezi:
a) a mellékletekben rögzített tervezési szakterületet,
b) a tervező besorolását.
(3) A nyilvántartási szám kifejezi:
a) a tervező lakóhelye szerinti megye KSH jelzőszámát,
b) a névjegyzéki bejegyzés azonosító számát.
4. § (1) „A” kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:
a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy
b) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy
c) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal,
továbbá igazolta szakmai jártasságát  [LÁBJEGYZET_1]  az önálló tervezési tevékenységben és a „B” kategóriát meghaladó tervezési feladatok végrehajtásában tervező munkatársként (kivéve, ha a szakterületen nincs „B” kategória).
(2) „B” kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:
a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
b) tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
c) tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal.  [LÁBJEGYZET_2]
5. § A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott tervezői engedélyek - amennyiben a tervező a rendeletben, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben rögzített feltételeknek megfelel - a rendelet hatálybalépésétől számított 5 évig érvényesek az engedélyben feltüntetett szakterületre.
6. § Közlekedési, hírközlési vagy vízi építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.
7. § (1) A rendelet 1998. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a távközlési építménytervezési, továbbá a távközlési és postaforgalmi tervezési jogosultságról szóló, többször módosított 5/1988. (V. 19.) MP rendelkezés, valamint a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogosultság részletes feltételeiről szóló, többször módosított 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelet.  [LÁBJEGYZET_3]
(2) Az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló, többször módosított 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelet 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy)
„d) a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.”
(3) A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy)
„d) a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.”
(4) A nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az engedélyező hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadja, ha)
„i) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.”
(5) A nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló, többször módosított 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet 14. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az engedélyező hatóság az építési engedély megadását megtagadja, ha)
„d) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.”

[LÁBJEGYZET_1] A szakmai jártasság, a szakirányú végzettség részletes képzettségi követelményeire, a szakmai és tervezői gyakorlat tartalmára, valamint ezek igazolásának módjára a Magyar Mérnöki Kamara nyilvános szabályzatot ad ki.

[LÁBJEGYZET_2] A szakmai jártasság, a szakirányú végzettség részletes képzettségi követelményeire, a szakmai és tervezői gyakorlat tartalmára, valamint ezek igazolásának módjára a Magyar Mérnöki Kamara nyilvános szabályzatot ad ki.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1998/26.