47/1998. (III. 27.) Korm. rendelet

az ENSZ EGB Transz-Európai Vasúti Együttműködési Alapítványi Egyezményről (TER) szóló, Genfben, 1992. december 17-én kelt Megállapodás, valamint mellékletének és függelékeinek egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

(Az Egyezmény az aláírása napján, 1992. december 17-én lépett hatályba. A Megállapodás 1997-2000 közötti időszakra vonatkozó meghosszabbításáról szóló értesítés 1997. október 30-án megtörtént.)
1. § A Kormány az ENSZ Transz-Európai Vasúti Együttműködési Alapítványi Egyezményről (TER) szóló, Genfben, 1992. december 17-én aláírt Megállapodást a mellékletben és a függelékekben foglaltakkal egységes szerkezetben e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás magyar fordítása a következő:

„Európai Gazdasági Bizottság Transz-Európai Vasúti (TER) Együttműködési Alapítványi Egyezmény

Megállapodás egyrészt az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ECE) és másrészt a TER részt vevő Országok Kormányai között, az alábbiak szerint:
I. Cikkely

A Megállapodás tárgya

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és a TER-Kormányok (a továbbiakban: részt vevő Kormányok) megállapodtak abban, hogy együttműködnek a Transz-Európai Vasúti (TER) projekt (a továbbiakban: Projekt) megvalósításában. E Projekt leírását a Függelék tartalmazza. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és a részt vevő Kormányok megállapodtak továbbá abban, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága legyen az említett Projekt Végrehajtó Ügynökség.
II. Cikkely
A részt vevő Kormányok pénzalappal járulnak hozzá a Projekt költségeinek fedezéséhez az alábbiak szerint.
III. Cikkely
A Végrehajtó Ügynökség felelős a jelen Egyezmény kikötései szerint és a TER Kormányzó Bizottság döntései alapján a részt vevő Kormányok által a Projekt költségeinek fedezésére adott alap kezelésének programjáért és költségvetéséért.
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának Végrehajtó Titkársága látja el továbbá azokat a titkársági funkciókat, amelyeket a jelen Megállapodás reá ró, és amelyeket a felek meghatározhatnak.
IV. Cikkely
1. Mindegyik részt vevő Kormány, az alábbi 2. §-ban leírt módon, az Egyesült Nemzetek rendelkezésére bocsát évi 10 000 $ összeget, amelyhez szükség esetén további hozzájárulások jönnek más forrásból, és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága ezt az alapot a Projekt költségeinek fedezésére fordítja a Függelék szerint.
2. Mindegyik részt vevő Kormány letétbe helyezi a fenti alapot, konvertibilis valutában visszavonhatatlan felhasználásra, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által megjelölt számlára a Swiss Bank Corporation, Cas postale 2770, CH 1211 Genéve 2, bankban, legkésőbb minden év januárjában.
3. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága alapítványt hoz létre az Egyesült Nemzetek Pénzügyi Szabályzatai és Szabályai szerint a fenti alap átvétele és kezelése céljából.
4. Az alapítványt és a belőle finanszírozott tevékenységeket az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága kezeli az Egyesült Nemzetek érvényes szabályzatai, szabályai és irányelvei szerint. Részletezve: személyzet alkalmazása és ügyeinek intézése; vásárolt berendezések, szállítások és szolgáltatások; szerződések kötése a fenti szabályzatok, szabályok és irányelvek előírásaival összhangban.
5. Az összes pénzügyi számlát és kimutatást USA dollárban kell vezetni.
V. Cikkely
1. Az alapítványt terhelik az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságánál a jelen Megállapodás szerinti projekttevékenységek végrehajtása során felmerült kiadások.
2. Az alapítványt terheli továbbá az alapítvány összes kiadásának tizenhárom (13) százaléka; ez a százalék az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által az alapítvány alatt finanszírozott Projekt megvalósításában nyújtott programtámogatási szolgáltatások költsége.
3. Az alapítványt terheli továbbá a Végrehajtó Ügynökség által alkalmazott személyek, valamint az alapítvány által finanszírozott és foglalkoztatott azon személyek tiszteletdíja és nettó bére egy (1) százalékának megfelelő összeg is, akik tartalékot képeznek bármilyen, szolgáltatással kapcsolatban felmerült igény fedezésére (halál, sérülés vagy betegség), az Egyesült Nemzetek érvényes szabályzatainak és szabályainak vagy szerződéseinek megfelelően; ezt a tartalékot nem lehet visszaszármaztatni a részt vevő Kormányoknak.
VI. Cikkely
1. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága a jelen Megállapodás szerinti műveleteket a hozzájárulások kézhezvétele után kezdi el és folytatja.
2. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága semmiféle kötelezettséget nem vállal a Projekt finanszírozására meghatározott összegeken felül.
3. Ha előre nem látott kiadások merülnek fel vagy ha a fenti IV. Cikkely 1. pontjában meghatározott éves hozzájárulás nem bizonyul elegendőnek a Projekt költségének fedezésére, akkor az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága pótköltségvetést nyújt be a részt vevő Kormányoknak, a szükségessé vált további finanszírozásról. Ha nem áll rendelkezésre ilyen további finanszírozás, akkor az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának csökkentenie kell vagy szükség esetén be kell szüntetnie a Projekthez a jelen Megállapodás alapján nyújtott támogatást. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága semmilyen esetben sem vállal semmiféle felelősséget az alapítványban meglévő pénzalapon felül.
VII. Cikkely
Az ezen alapítványból finanszírozott készülékek, szállítások és más tulajdonok tulajdonjoga az Egyesült Nemzetekre száll át. A jelen Megállapodás felbontása vagy lefutása után a tulajdonjog ügye a részt vevő Kormányok és a Végrehajtó Ügynökség közötti tárgyalások tárgyát képezi.
VIII. Cikkely
Az ezen alapítványból finanszírozott projekttevékenységek kiértékelését az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és a részt vevő Kormányok közösen látják el megfelelő időszakokban.
IX. Cikkely
Ez az alapítvány kizárólagosan az Egyesült Nemzetek Pénzügyi Szabályzatai, Szabályai és Irányelveiben lefektetett belső és külső könyvvizsgálói eljárások alá tartozik.
X. Cikkely
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága részt vevő Kormányoknak az Egyesült Nemzetek könyvviteli és jelentési eljárásaival összhangban készített alábbi kimutatásokat és jelentéseket adja át:
a) éves pénzügyi kimutatás, amely mutatja a minden év december 31-i bevételt, kiadásokat, aktívákat és passzívákat, tekintettel az adományozó Kormány által szolgáltatott alapra;
b) zárójelentés és záró pénzügyi kimutatás hat hónappal a jelen Megállapodás lefutásának vagy felbontásának napja után.
XI. Cikkely
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága, konzultálva a TER Kormányzó Bizottságával, értesíti a részt vevő Kormányokat, ha - véleménye szerint - megvalósultak azok a célok, amelyekre a alapítványt létrehozták. Az ilyen értesítés dátuma a jelen Megállapodás lefutási dátuma, figyelembe véve a XIV. Cikkely szerint az ott megállapított célra történő érvényességi folytonosságot.
XII. Cikkely
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának bármelyik tagállama, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a jelen Megállapodás szerinti ügyekben illetékességgel rendelkező szuverén tagállamai által létrehozott Bizottsággal és regionális gazdasági integrációs szervezetekkel tanácskozási státusban levő azon államok, amely(ek) részt kíván(nak) venni a Projektben, és következésképpen ebben a Megállapodásban, erről értesíti(k) az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának Végrehajtó Titkárságát. Ez utóbbi elküldi ezen értesítés egy másolatát a részt vevő Kormányoknak.
Ha a Végrehajtó Bizottsághoz a jelen Megállapodás szerinti feleknek a szándékolt részvétellel kapcsolatos értesítésétől számított kilencven napon belül nem érkezik kifogás, akkor az illető állam vagy szervezet a jelen Megállapodás Szerződő Felévé válik, feltéve, ha vállalja, többek között, az I. Cikkely szerinti kötelezettségek teljesítését. A Végrehajtó Bizottság megfelelőképpen tájékoztatja a Feleket.
XIII. Cikkely
Ez a Megállapodás felbontható vagy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága vagy a részt vevő Kormányok által a többi félnek 30 nappal korábban elküldött írásos értesítéssel, figyelembe véve a XIV. Cikkely érvényességének folytatódását az ott leírt célokra.
XIV. Cikkely
A jelen Megállapodás XI. vagy XIII. Cikkely szerinti felbontása vagy lefutása után a pénzalapot továbbra is az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága birtokolja mindaddig, amíg az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságánál felmerült összes kiadásokat nem elégítik ki ebből a pénzalapból. Ezután az alapítványban visszamaradt minden feleslegről a részt vevő Kormányok által megjelölt módon történik intézkedés.
XV. Cikkely
Ez a Megállapodás aláírásra nyitva áll minden TER állam részére, akkor lép hatályba, ha aláírták a Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az alábbi TER részt vevő Kormányok: Magyarország, Románia és Törökország.
A fentiek bizonyságául, a szabályosan meghatalmazott aláírók Genfben, két másolatban aláírták ezt az angol nyelvű Megállapodást.
1992. december 17.
Dr. Gyurkovics Sándor Magyarország Kormánya részéről
G. Hinteregger az Európai Gazdasági Bizottság részéről
A fentiek bizonyságául, a szabályosan meghatalmazott aláírók Genfben két másolatban aláírták ezt az angol nyelvű Megállapodást.
(olvashatatlan aláírás) Románia Kormánya részéről
G. Hinteregger az Európai Gazdasági Bizottság részéről
A fentiek bizonyságául, a szabályosan meghatalmazott aláírók Genfben, két másolatban aláírták ezt az angol nyelvű Megállapodást.
(olvashatatlan aláírás) Törökország Kormánya részéről
G. Hinteregger az Európai Gazdasági Bizottság részéről
Melléklet

Transz-Európai Vasúti (TER) Együttműködési Egyezmény 1997-2000-re történő meghosszabbítása

...... Kormányai,
tekintettel a Transz-Európai Vasúti (TER) projektdokumentumra,
emlékezve a fennálló kétoldalú és többoldalú megállapodásokra a vasúti és a kombinált szállítás területén, különösen a Fő Nemzetközi Vasútvonalak Európai Megállapodására (AGC) és a Fontos Nemzetközi Kombinált Fuvarozási Útvonalak és a vele kapcsolatos Telepítések Európai Megállapodására (AGTC), amelyek kidolgozása az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága keretében történt,
kívánva az országaik közötti, valamint az országaik és más európai országok közötti nemzetközi vasúti és kombinált forgalom megkönnyítését és fejlesztését,
akarva a szállítási műveletek minőségének és hatékonyságának megjavítását,
tudatában azon kelet-nyugati irányú új forgalmi követelményeknek, amelyek a közép- és kelet-európai országokban előállt alapvető változások következtében valószínűleg fellépnek,
felidézve a Prágában, 1991. október 29-31-én tartott Páneurópai Közlekedési Konferencia Nyilatkozatát,
számításba véve a Sczecinben, 1992. március 17-18-án tartott Közlekedési Miniszterek Balti-tengeri Konferenciájának Határozatát;
megállapodnak, hogy együttműködnek azon törekvésben, hogy az AGC és az AGTC Megállapodás keretében megvalósítják a Transz-Európai Vasúti (TER) Projektet, az alábbi előírásoknak megfelelően.

I. A TER Projekt

A TER Projekt több célt és azok eléréséhez tevékenységeket tartalmaz. Ezek a nemzetközi vasúti és vegyes, utas- és teherforgalom minőségének és hatékonyságának megjavítását célozzák a következő országok fő nemzetközi vonalain: Ausztria, Belorusszia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovénia, Ukrajna és Jugoszlávia.
Bár ezek a vonalak nem jelentik a fenti országok teljes vasúthálózatát, de a kis számú kiválasztott vonal mindazonáltal folyamatos vasúthálózatot alkot, amelynek neve a továbbiakban TER hálózat.
A TER hálózat nemcsak az észak-déli folyosót, hanem a nyugat-keleti vonalakat is magában foglalja, amit ugyancsak figyelembe kell venni a régiókban lejátszódó fejlesztési és integrációs folyamatoknál.
A TER Projekt csak a TER hálózatra vonatkozik. Figyelembe veszi a fenti országokban meglévő kapcsolt kombinált forgalmi létesítményeket és berendezéseket is.

II. Célok

A TER Projekt általános célja összefüggő vasúti és kombinált közlekedési rendszer kifejlesztése a nyugat- és kelet-európai országok között, valamint ezen országok és más európai országok között.
Hatékony, versenyképes szolgáltatások nyújtásával a TER rendszernek vonzóvá kell válnia a fogyasztók, utasok és szállítmányok számára, és képesnek kell lennie a Közép- és Kelet-Európán belüli, az oda és onnan irányuló nemzetközi fuvarozási piac fontos részének felvételére, enyhítve és csökkentve ezzel a környezeti és a biztonsági problémákat ezen országok fő nemzetközi útvonalain.
A célok részletesebben:
A) Az infrastruktúra fejlesztése
Néhány rövid szakasz kivételével a TER hálózat fizikai része már helyén van. Azonban az infrastruktúra színvonala messze az alatt van, amit az AGC és az AGTC megállapodások tartalmaznak.
Ezen területen ennélfogva a fő cél a meglévő infrastruktúra fejlesztése az ezen megállapodásokban meghatározott színvonalra. A vonatkozó vegyes közlekedési létesítmények tekintetében a cél a meglévők fejlesztése, újak kifejlesztése és mindezek ellátása megfelelő berendezésekkel.
B) A közlekedési berendezések korszerűsítése
A közlekedési berendezések (gördülőállomány, vonóerő, jelző- és távközlő berendezések stb.) sok esetben nem alkalmasak a mai igényekre. A cél ezért azok folyamatos helyettesítése egy olyan terv szerint, amely kijelöli a sorrendiségeket is. Különös figyelmet kell szentelni a különböző országokban elfogadott berendezések - legalább kompatibilitás szintű - összehangolására.
C) A szervezet átalakítása piacorientált vezetésű szervezetté
A vasutaknak már nincs meg az az uralkodó helyzetük mint a múltban. A piacgazdaságokban a közúti fuvarozásnak sikerült elérnie a fogyasztók által megkívánt, jobb háztól-házig szolgáltatásokat és az azonnali kézbesítéseket, továbbá piaci részesedésük a fuvarozásban sokkal fontosabbá vált mint a vasúti fuvarozásé. A közép- és nyugat-európai országokban, az alapvetően eltérő viszonyok miatt, a vasutak képesek voltak évtizedeken keresztül megtartani erős pozíciójukat más fuvarozási módokkal szemben. Azonban a közelmúlt fejlesztései ezekben az országokban és a piaci elvek elfogadása ezekben a gazdaságokban a közúti fuvarozás erős és gyors fejlesztésére fog vezetni. Mára már erősen lecsökkent a vasúti forgalom egyrészt ezen fejlesztés, másrészt azon visszaesés eredményeképpen, amely egy átmeneti időszak kezdete után bekövetkezett. Ha ez az állapot folytatódik, akkor a Kormányoknak hamarosan igen komoly problémákkal kell szembenézniük.
A végső cél ezért a vasúttársaságoknál korszerű, hatékony, piacorientált szervezet és vezetőség létrehozása, amely képes biztosítani a sima átmenetet a közép- és kelet-európai országok fuvarozási szektorában előálló új egyensúlyig. Ez azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a nemzetközi kombinált fuvarozásnak. A közút előnyeit a háztól-házig történő fuvarozásban kombinálni kell a vasút környezeti és biztonsági előnyeivel a szállításokban, hogy hatékony nemzetközi kombinált fuvarozási szolgáltatásokat érjünk el. A szolgáltatás vasúti részének hatékonynak és megfelelő minőségűnek kell lennie. A határátlépési eljárásokat egyszerűsíteni kell. A vasúttársaságoknak új kereskedelmi irányzatot kell elfogadniuk. E célok elérése érdekében a vezetőséget megfelelően ki kell képezni.

III. Azonnali intézkedések

1. A TER hálózat jelenlegi állapotából kiindulva, rövid távú szükségprogram kidolgozása a jelenlegi drasztikus forgalomcsökkenés megállítására. Ennek a programnak meg kell határoznia a feljavítandó vasúti forgalmi tengelyeket, az infrastrukturális szűk keresztmetszeteket (amelyeket a lehető leghamarabb meg kell szüntetni) és a főleg kelet-nyugati irányban hiányzó kapcsolatokat, a legszükségesebb berendezéseket (például kombinált fuvarozásra alkalmas vagonok és berendezések stb.), valamint a legsürgetőbben meghozandó szervezési intézkedéseket. Ezek öleljék fel a kombinált fuvarozás fejlesztését, a határátkelések megkönnyítését és a kereskedelmi betanítást. A szükséges beruházás becslését, sorrendiség felállításával, ugyancsak el kell végezni.
2. Leltározni kell a meglévő előmegvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányokat, és újakat kell kidolgozni a nagyobb és legsürgősebb infrastrukturális munkákra, beleértve a forgalmi előjelzéseket és a költségelemzéseket.
3. Új fejlesztési programot kell kidolgozni rövid, közép- és hosszú távú intézkedésekkel.

IV. Rendszeres tevékenységek

1. Infrastruktúra-fejlesztés
- A TER hálózat létrehozása és korszerűsítése, beleértve a kelet-nyugati kapcsolatokat.
- A nagyobb szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok, valamint az elvégzendő vonatkozó infrastrukturális munkák megállapítása, beleértve a határátkelési pontokat. Elsőbbségi sorrendek felállítása.
- Előmegvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása a közös gazdasági kritériumok alapján.
- Előtervezési, tervezési és konstrukciós időtervek.
- Finanszírozás.
2. A kombinált fuvarozás fejlesztése
- Adatgyűjtés fuvarozási módonkénti áruforgalomról. A TER hálózaton áthaladó, oda- és onnan irányuló nagyobb nemzetközi közúti fuvarozási áruforgalom megállapítása.
- Tanulmányok alternatív kombinált fuvarozás megoldások létrehozására a TER hálózaton, oda- és onnan elirányulóan.
- A nemzetközi kombinált fuvarozási fejlesztések akadályainak megállapítása, beleértve az átadó terminálok, különleges vagonok, konténerek és csereszekrények stb. hiányosságait.
- Javaslatok ezen akadályok kiküszöbölésére.
- A költségbecslési elemzés alapján álló javaslatok előnyben részesítése.
- Finanszírozás.
- Veszélyes anyagok kombinált fuvarozásának fejlesztési lehetőségeinek figyelembevétele.
3. Betanítás
Szemináriumok és tanulókörök a piacorientált vezetéssel és más kereskedelmi témákkal, számítógépek vasúti használatával, CAD-rendszerekkel stb. kapcsolatban.
4. A vasutak hatékonyságának javítása
- A vasúti fuvarozás hatékonysága főbb akadályainak megállapítása - az infrastrukturálist nem ideértve - a TER szintjén, beleértve a gördülőállomány vonóerő és jelző-/távközlő berendezések elavultságát és inkompatibilitását, a késéseket a határátmentő forgalomban, a nemzetközi vasúti fuvarozási szabályzatok elégtelenségét stb.
- Javaslatok ezen akadályok kiküszöbölésére.
- Sorrendiség megállapítása költségbecslési alapon.
- Finanszírozás.
5. Kombinált szállítóeszközöket figyelembe vevő adatbázis felállítása
- Adatok az áruforgalomról, azok irányáról és azok alakulásáról fuvarozási módonként.
- Műszaki és üzemi paraméterek útvonalakra, állomásokra, gördülőállományra stb.
- Határállomások adatai.
- Vasút-komp csatlakozások adatai.

V. TER költségvetés

A munkaprogramokban leírt tevékenységek végrehajtásához szükséges kiadások fedezésére éves költségvetést kell létrehoznia a Kormányzó Bizottságnak az alábbiak alapján:
1. Források
a) A tagországok természetbeni és pénzbeli hozzájárulásai.
b) Pénzbeli és/vagy természetbeni hozzájárulások nemzetközi szervezetektől, nemzeti és/vagy magántestületektől és nem-tagországoktól.
A részt vevő országok, a Projekt nemzeti tevékenységei részeként, természetbeni hozzájárulásként adják be a munkatervből fakadó összes feladathoz, illetve azok elvégzéséhez szükséges összes költséget (például adattámogatások, elemzés, tanulmányok elkészítése, szakértők).
2. Kiadások
A Projekt koordinálásához szükséges kiadások főbb adatait a költségvetési oldal tartalmazza.
A részt vevő országok fizetik a nemzeti munkacsoportjuk helyi munkabéreit, szociális biztosítási járulékait és egyéb illetményeit, akár a Projekt bármelyik országán belül végzik a munkát, akár kiküldetésben vannak üléseken, tanfolyamokon stb. való részvétel céljából. A munkaprogramban szereplő és bizonyos országokra tartozó különleges tanulmánykészítési tételek finanszírozása a Projekt költségvetéséből történik.

VI. A Projekt Központi Hivatalának helye

A TER Projekt Központi Hivatalának székhelye Budapest.

VII. Végrehajtó Ügynökség

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságát kérik fel a Projekt Végrehajtó Ügynöksége feladatainak ellátására.
Függelékek
I. Függelék
A) Hálózat (térkép)
B) Intéző Bizottság (SC)
C) Nemzeti Koordinátori Csoport (TERNC)
D) Nemzeti Koordináció (NC)
E) Központi Projektiroda (PCO)
II. Függelék - Költségvetés
III. Függelék - (Magyarország) Kormánya és az Európai Gazdasági Bizottság között aláírt Megállapodás.
I. Függelék

A) Hálózat (térkép)

B) Intéző Bizottság (SC)

1. Az Intéző Bizottság (SC) a TER legmagasabb döntéshozó testülete. A TER államok kormányai által kinevezett képviselőkből áll, elsősorban miniszteri és/vagy igazgatói szinten. Ez a bizottság határozza meg a Projekt politikáját és a TER tevékenységekkel kapcsolatban meghozandó általános intézkedéseket, valamint hoz döntéseket a közös tevékenységgel kapcsolatban.
2. Az SC funkciói az alábbiakat ölelik fel:
a) Az általa szükségesnek tartott bármilyen altestület létrehozása.
b) Utasítások kiadása a Létesítményvezetőnek vagy bármely más altestületnek, amelynek felállításáról a Kormányzó Bizottság dönthet.
c) A munkaprogram jóváhagyása.
d) A TER Nemzeti Koordinátori Csoport (TERNC) jelentéseinek elfogadása.
e) A működési költségvetés és annak végrehajtásáról szóló pénzügyi jelentések elfogadása.
f) A TER tevékenységeit érintő más ügyek megvizsgálása.
g) A TER hálózat jóváhagyása.
3. Az SC eljárási szabályai a következők:

I. Ülések

1. Szabály
Az Intéző Bizottság évente rendszeres ülést tart; ennek dátumát és helyét a Bizottság határozza meg.
2. Szabály
Rendszeres üléseket kell tartani a Bizottság ülésén hozott határozat alapján, vagy
a) három más tag támogatásával bármelyik tag, vagy
b) három tag támogatásával a Létesítményvezető
kívánságára.
3. Szabály
A Bizottság minden ülése zárt, kivéve, ha a Bizottság másképpen dönt.

II. Napirend

4. Szabály
A Bizottság minden ülésen előzetes napirendet készít a következő ülésre a Létesítményvezető által előterjesztett szöveg alapján.
A Bizottság minden egyes ülés kezdetekor fogadja el napirendjét. A Bizottság illetékességébe tartozó, de az adott ülés ideiglenes napirendjében nem szereplő bármilyen ügyet benyújthat a Bizottságnak egy tag vagy a Létesítményvezető és az felvehető a napirendbe a Bizottság döntésével. A Bizottság felülvizsgálhatja a napirendet és tételeket vehet fel, törölhet, halaszthat el vagy módosíthat.

III. Képviselet

5. Szabály
A Bizottságban minden tagot egy olyan képviselő képviselhet, akit elkísérhetnek a Bizottság üléseire más képviselők vagy tanácsadók. Az ECE mint a Végrehajtó Ügynökség, hivatalból vesz részt.

IV. Tisztségviselők

6. Szabály
A Bizottság minden év első ülésének kezdetekor tagjainak képviselői közül egy elnököt és egy jegyzőt választ, akik ellátják a tisztségviselést ezen év alatt addig, amíg utódaikat meg nem választják.
7. Szabály
Az elnök ilyen hatáskörében vesz részt a Bizottság ülésein, és nem azon tagkormány képviselőjeként, amely őt akkreditálta. Ezen küldöttség egy másik tagját kell kijelölni az illető tagkormány képviseletének ellátására a Bizottság ülésein.
8. Szabály
A Létesítményvezető folyamatosan tájékoztatja a Bizottság tagjait szóban vagy írásban minden olyan kérdésről, amely érdekes lehet a Bizottság számára, és ha szükséges részt vehet a Bizottság tanácskozásain.

V. Nyelv és feljegyzések

9. Szabály
A Projekt és a Kormányzó Bizottság munkanyelve az angol. A Bizottság üléseit vendégül látó országok francia és/vagy orosz nyelvű tolmácsolásról gondoskodnak, ha lehetséges.
10. Szabály
A Bizottság üléseinek jelentéseit az illető üléseken kell megfogalmazni és elfogadni, és azonnal szét kell azokat osztani a Bizottság tagjainak és az ülésen részt vevő minden más személynek. A jelentések elfogadásuk után nyilvánossá tehetők olyan időben és olyan feltételek mellett, ahogy arról a Bizottság dönt.

VI. A döntéshozatalhoz szükséges legkisebb létszám

11. Szabály
A tanácskozások nem kezdődhetnek meg, ha nincs jelen a Bizottság tagjainak kétharmada. A Bizottság minden tárgyalt kérdésben a jelen lévő tagok egyetértésével hozhat döntéseket.

VII. Altestületek

12. Szabály
A Bizottság szabályai elvileg az altestületeire is érvényesek.

VIII. Nem-tag kormányok és nemzetközi szervezetek képviselőinek részvétele megfigyelőként

13. Szabály
a) A Projekt nem-tag kormányai, és
b) bizonyos nemzetközi szervezetek és intézetek
megfigyelőként képviseltethetők a Bizottság ülésein tanácskozási státussal, szavazati jog nélkül.

IX. Az eljárási szabályok módosítása vagy felfüggesztése

14. Szabály
Eljárási szabály az Intéző Bizottság döntésével módosítható, vagy függeszthető fel az összes TER tagország egyetértése után.

C) TER Nemzeti Koordinátori Csoport (TERNC)

1. A TENRC tagság alkotja a Nemzeti Koordinátorokat. A TERNC ülésein a tagországok más szakértői is részt vehetnek.
2. A Csoport elvileg évente kétszer ül össze. Szükség szerint külön üléseket is tarthat.
3. A Csoport, többek között:
a) felelős a TER műszaki tevékenységeinek és azok gazdasági szempontjainak kidolgozásáért, kiértékeléséért és koordinálásáért;
b) köteles kidolgozni, kiértékelni és koordinálni a TER szerkezetének pénzügyeit érintő TER tevékenységeket. Ezen kötelezettségek teljesítésére a TERNC ellenőrzi az SC által az adott témakörben létrehozott ad hoc munkacsoportok által végzett munkák eredményeit;
c) figyelemmel kíséri a TER által végzett összes tevékenységet;
d) megvizsgálja a Létesítményvezető által beküldött jelentéseket és dokumentumokat;
e) kijelöli a kormányfelelősség alatt végzett tevékenységeket;
f) javaslatokat tesz az Intéző Bizottságnak a munkaprogramra vonatkozóan;
g) megvizsgál minden más témát az Intéző Bizottság vagy a Létesítményvezető felkérésére.

D) Nemzetközi Koordinátorok (NC)

A Nemzeti Koordinátort a Kormánya jelöli ki.
A Nemzeti Koordinátor az alábbiakért felelős:
1. Összekötő a Projekt és saját országa között.
2. Kapcsolattartás az érdekelt nemzeti szervezetek és a Központi Projektiroda között, nemzeti szintű intézkedéseket hozva a Központi Projektiroda tevékenységeivel összefüggésben szükséges tájékoztatás beszerzésére és továbbítására.
3. A TER-el kapcsolatos nemzeti tevékenységek összehangolása.
4. Tevékenységek tervezése és végrehajtása, valamint munkaeredmények előállítása a TER-munkaprogramokkal összhangban.
5. A TER-hez beérkező munkaeredmények hatékony és eredményes felhasználása.
6. Részvétel az SC és TERNC ülésein és részvétel a TER céljainak elérésében.

E) Központi Projekthivatal (PCO)

A Központi Projekthivatal koordinálja a jelen dokumentum előírásai alapján végzett összes tevékenységet, a Kormányozó Bizottság általános irányítása alatt működik, iránymutatást kap az Európai Gazdasági Bizottságtól mint Végrehajtó Ügynökségtől.
A Központi Projekthivatal székhelye Budapest, Magyarország, a Magyar Köztársaság Kormánya által az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága Végrehajtó Titkárságának ezen hivatal működésével kapcsolatban írt levélben foglalt feltételek alapján.
A Központi Projekthivatal személyi állománya:
- Létesítményvezető;
- Létesítményvezető-helyettes(ek);
- egyéb személyzet.
E személyzet illetékessége a következő:
Létesítményvezető
A Központi Projekthivatal Létesítményvezetőjét az SC választja az egyik TER-országból. Az illető szolgálati ideje 2 év, ami egy további évvel meghosszabbítható Kormányának beleegyezésével és az SC jóváhagyásával.
A Létesítményvezetőt adó Kormány fizeti a Létesítményvezetőt. Szolgálati feltételeit az Európai Gazdasági Bizottság és az illető Kormány között váltott levélben határozzák meg. Budapesten kívülre utazva, utazási és tartózkodási kiadásait a Projekt költségvetéséből fedezik.
A Létesítményvezető az alábbiakért felelős:
1. A Központi Projekthivatal vezetőjekénti működés.
2. Munkaprogram-tervezetek készítése a Kormányzó Bizottság (SC) általi jóváhagyásra, és ezek kezelése elfogadás után.
3. Titkárkénti működés az SC és a TERNC felé.
4. Tanácsadás az SC és TERNC elnökének döntést igénylő ügyekben.
5. Tájékozatás készítése és szétosztása a tagországoknak döntést igénylő ügyekben.
6. Folyamatos kapcsolattartás a Nemzetközi Koordinátorokkal a TER tevékenységei megvalósítását érintő minden ügyben.
7. Létesítményvezetői jelentés készítése a PCO összes tevékenységéről és a TER fejlődéséről az adott időszakra az SC és a TERNC ülései részére.
8. Műszaki és adminisztratív dokumentáció szervezése és készítése az összes TER ülésen való megtárgyalásához.
9. Az összes szerződéses formalitás teljesítése azon szakértőkkel kapcsolatban, akik konzultációs szolgáltatásokat nyújtanak különböző tevékenységek keretében, és azon TER Kormányokkal kapcsolatban, amelyek természetbeni hozzájárulást nyújtanak a TER-hez.
10. A Központi Projektiroda illetékességébe tartozó adminisztrációs és pénzügyi tevékenységek ellátása.
11. A költségvetés kezelése az SC döntéseinek és az Egyesült Nemzetek pénzügyi szabályai és szabályzatai előírásainak megfelelően.
12. Szükség szerint tanácsadók szerzése, az SC iránymutatása alatt, segítségnyújtás céljából a munkaprogramokban foglalt egyedi tevékenységek végrehajtásában.
13. Az SC által kijelölt más feladatok ellátása.
Segítők
Mindenkori munkaterhelések függvényében az SC kiválaszthat szakképzett segítő(ke)t korlátozott időre. Feladata (feladatuk) a Létesítményvezető segítése a TER vezetésével kapcsolatos műszaki, üzemeltetési és pénzügyi kérdésekben.
Kiválasztásukat a Kormányzó Bizottság végzi a TER-tagállamok által javasolt jelöltek közül, a Létesítményvezető segítségével. A részt vevő országok ezeket a segítőket a Létesítményvezetővel hasonló alapon bocsátják rendelkezésre.
Egyéb személyzet
Ha szükséges, a vendéglátó ország által biztosított meglévő személyzeten felül más támogatószemélyzet állítható munkába. Fizetésüket a Projekt fedezi a TER igényeinek megfelelően és a Kormányzó Bizottság jóváhagyásával.
II. Függelék*

A Transz-Európai Vasút Projekt költségvetése az 1997-2000 időszakra**

Kód	Rész	1997-2000	1997	1998	1999	2000
$
10		PROJEKTSZEMÉLYZET
11.00	Nemzetközi szakértők
11.01. Tanácsadók	60 000
11.04. Részösszeg	60 000
13.00	Adminisztrációs támogatószemélyzet	20 000
15.00	Hivatalos utazások	60 000
19.00	Összetevők összesen	80 000
20		ALSZERZŐDÉS
21.00	Alszerződés	70 000
29.00	Összetevő összesen	70 000
30		OKTATÁS
32.00	Csoportoktatás	160 000
39.00	Összetevő összesen	160 000
40		BERENDEZÉSEK
42.00	Állóeszközök	20 000
49.00	Összetevők összesen	20 000
50		KÜLÖNFÉLÉK
51.00	Különfélék	50 000
59.00	Összetevők összesen	50 000
99		PROJEKT ÖSSZESEN	440 000
* Összeállítását 1997. I. félévében a TER szakmai értekezlete végzi el, és az SC hagyja jóvá.
** Módosítandó a Projektben részt vevő országok számának megfelelően.
III. Függelék
(Magyarország Kormányával aláírt megállapodás)
EGYESÜLT NEMZETEK
Európai Gazdasági Bizottság
Palais des Nations
CH-1211 Geneva 10
95/TRANS/1709
ECE 443 (11)
1995. március 15.
Dr. Lotz Károly úr
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter
1077 Budapest, Dob u. 75-81.
Magyarország
Tisztelt Uram!
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) nevében, az Ön Kormányának képviselőivel folytatott tanácskozás alapján van szerencsém javaslatot tenni Önnek a Transz-Európai Vasúti (TER) Együttműködési Alapítványi Projekt néven ismert regionális projekt Központi Hivatalának (PCO) 1997 végéig Budapesten történő üzemeltetése kialakítására. A projektet az ECE valósítja meg, és az aláíró államok finanszírozzák.
A Projekt Központi Hivatala olyan funkciókat fog ellátni, amelyeket a Transz-Európai Vasúti (TER) Együttműködési Alapítványi Egyezmény ír elő, amelynek a Magyar Kormány és a más részes Kormányok is aláírói. A hivatalt a Project Manager vezeti, akinek a projekt szükségletei szerint megkívánt személyzet nyújt segítséget.
A Projekt Központi Hivatalának költségvetéséhez való hozzájáruláson kívül, mint amelyről a Transz-Európai Vasúti (TER) Együttműködési Alapítványi Egyezmény rendelkezik, a Kormány megfelelő irodát biztosít, beleértve a fenntartást és közüzemi szolgáltatásokat, helyi segédszemélyzetet és egy személygépkocsit hivatalos célokra, az alábbi részletezés szerint:
A Kormány biztosítja a következő szolgáltatásokat is:
a) bérleti díj, beleértve az összes fenntartási költséget és közüzemi díjakat, egy kb. 100 m2 alapterületű, három bebútorozott irodahelyiségből álló megfelelő iroda vonatkozásában;
b) a Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható műszaki irodafelszerelés;
c) a helyi segédszemélyzet (egy műszaki tisztviselő - mérnök -, egy adminisztrációs tisztviselő, aki gépkocsivezetői feladatokat is el tud látni), azaz összesen két személy részére munkabér, juttatások, szociális segélyek;
d) egy személygépkocsi biztosítása a Projekt Központi Hivatal részére, az országon belüli hivatali célokra, a projekt időtartamára és a gépkocsi karbantartása. A Projekt Központi Hivatala egyéb költségeit, beleértve a Budapesten nem kapható műszaki irodafelszerelést, a Projekt Központi Hivatal költségvetéséből fogják fedezni, a jelen levél más rendelkezéseivel összhangban;
e) telefon- és fax-összeköttetés használata ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek Budapesten megilletik az ilyen szolgáltatások legnagyobb kedvezményeit élvező külföldi használókat;
f) a Projekt Központi Hivatal részét képező nemzetközi személyzet részére olyan orvosi ellátás és szolgáltatás, amely megilleti a hazai köztisztviselőket;
g) segítségnyújtás a Projekt Központi Hivatal részét képező nemzetközi személyzet részére megfelelő lakáslehetőség szerzésében, ugyanolyan bérleti feltételek mellett, mint amelyek a magyarországi külföldi missziók diplomata személyzetére vonatkoznak.
A projektre vonatkozóan Magyarországon eszközölt kifizetéseket árukért és szolgáltatásokért az ENSZ EGB vagy a Projekt Központi Hivatal teljesíti forintban. Az ENSZ EGB vagy a Projekt Központi Hivatal az ilyen ügyleteket a lehető legelőnyösebb törvényes átváltási árfolyamon számolhatja el. Ez magában foglalja az alábbi költségeket:
a) a Magyarországon kapható projektberendezések;
b) utaztatás magyar közlekedési szolgáltatókon keresztül;
c) a forintban fizetendő szakértői és tanácsadói költségek azon része, amelyet az Executing Agency és a Project Manager letárgyalt;
d) jelentéstétel és Magyarországon felmerülő különböző költségek; és
e) távközlési/közlekedési kiadások.
Az 1946. február 13. keltezésű Egyezmény az Egyesült Nemzetek Kiváltságairól és Mentességéről, amelynek Magyarország Kormánya részese, valamint a megnevezett Kormány és az United Nations Special Fund között 1967. április 28-án aláírt Megállapodás hatálya kiterjed a Projekt Központi Hivatalra, amelynek a helyiségeit - bárhol is legyenek azok - úgy kell tekinteni mint az Egyesült Nemzetek helyiségeit. A projektigazgatót és helyettesét, valamint az iroda többi ENSZ-es személyzetét úgy kell tekinteni, mint az Egyezmény értelmében vett ENSZ tisztviselőket.
Egyetértés van abban, hogy az Egyezmény 18. d), e), f) és g) szakasza nem vonatkozik azokra a magyar állampolgárokra, akiket az ENSZ az országon belül a Projekt Központi Hivatalnál alkalmaz.
Az 1967. április 28-i Special Fund Agreement értelmében:
a) az ENSZ vagy valamely kormányszerv által megbízott olyan tanácsadók részére, akik részt vesznek a projektben, ugyanolyan státust kell biztosítani, mint amellyel az ENSZ tisztviselők rendelkeznek, és a Kormány köteles biztosítani számukra ugyanazon előjogokat és kiváltságokat, mint amelyeket az ENSZ tisztviselők élveznek;
b) a segédszemélyzet, amely kormányalkalmazottakat jelent, és akiket a Kormány bocsát a projekt rendelkezésére, immunitást élveznek bírósági eljárás alól azon kiejtett vagy leírt szavak és cselekmények tekintetében, amelyeket a projekttel kapcsolatos hivatalos szolgálatuk során tettek. Különleges státussal rendelkeznek, akik felett szolgálati idejük tartama alatt a projektigazgató gyakorolja a felügyeleti és fegyelmi jogkört, és megkívánja tőlük, hogy tartsák be az ENSZ személyzeti szabályzata I. Cikkelyében foglalt rendelkezéseket, amelyeket az ENSZ a Kormánnyal folytatott konzultációt követően megküld nekik az ENSZ által a státusukra figyelemmel szükségesnek megítélt kiigazításokkal együtt.
A Kormányok azon képviselőit, akik részt vesznek a projekt égisze alatt összehívott üléseken, funkciójuk gyakorlása során, valamint a magyarországi beutazás és visszautazás alkalmával megilletik az Egyesült Nemzetek Kiváltságairól és Mentességéről szóló Egyezményben foglalt kiváltságok és mentességek.
Örömmel venném, ha aláírásával jelezné az egyetértését a fenti kialakítással, és visszaküldené nekem a jelen levél mellékelt másodpéldányát.
Engedje meg, hogy kifejezzem legőszintébb nagyrabecsülésemet.
Elfogadta a Kormány nevében:
Dr. Lotz Károly s. k.közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,Magyarország
Aláírta:
Yves Berthelot s. k.végrehajtó titkárENSZ Európai Gazdasági Bizottság”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.