4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet

az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet szerint kell mikrobiológiai élelmiszer-biztonság szempontjából vizsgálni és elbírálni az
a) élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszert, 2. pontja szerinti élelmiszer-adalékanyagot, 13. pontja szerinti feldolgozott élelmiszert, 14. pontja szerinti nyers élelmiszert és 15. pontja szerinti élelmiszer-nyersanyagot (a továbbiakban együtt: élelmiszer);
b) élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység során használt berendezést, felszerelést, gépet, munkaeszközt, élelmiszerrel közvetlenül érintkező munkafelületet és csomagolóanyagot (a továbbiakban: termelési és technológiai eszközök); valamint
c) élelmiszerrel kapcsolatos tevékenységet végző személy tisztaságát.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) árukészlet: azonos termelői helyen előállított, azonos fajtájú és összetételű ömlesztett vagy azonos tömegben (térfogatban) csomagolt, azonos felirattal ellátott olyan élelmiszer, amelyről jelzés hiányában a tételjelleg nem állapítható meg;
b) mikrobiológiai élelmiszer-biztonság: az élelmiszerben előforduló mikroorganizmusok olyan jellemző és mérhető értékei, melyek teljesülése esetén az adott élelmiszer az elfogadható mértéket meg nem haladó kockázat nélkül fogyasztható és eltartható;
c) elemi minta: az élelmiszernek a laboratóriumi vizsgálathoz megfelelő módon elkülönített legkisebb mennyisége;
d) fogyaszthatóság: az élelmiszer azon tulajdonsága, amelynek hiányában élelmiszer-biztonsági ok miatt emberi fogyasztásra alkalmatlan;
e) kórokozó mikroorganizmus: olyan baktérium, vírus, fonalas vagy sarjadzó gomba, egysejtű vagy féreg, amely az élelmiszerben való jelenléte, illetve elszaporodása révén, toxinja vagy egyéb káros anyagcsereterméke útján az élelmiszert elfogyasztó személy egészségkárosodását, illetve betegségét okozhatja;
f) minta: meghatározott fajtájú, általában nagyobb mennyiségű élelmiszerből elkülönített, e rendeletben meghatározott számú elemi minták összessége, amely a vizsgálat tárgyát képező élelmiszer élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai vizsgálatához és megítéléséhez (minősítéséhez) szükséges;
g) mintavétel: gyártási tételből, kereskedelmi árukészletből a vizsgálat mindenkori céljának megfelelő számú, egy vagy több azonos mennyiségű minta vagy elemi minta elkülönítése laboratóriumi vizsgálat céljára;
h) tartóssági (termosztálási) próba mikrobiológiai vizsgálat céljára: konzervféle olyan hőmérsékleten tartása, amelyen az esetleg benne lévő mikroorganizmusok elszaporodnak és keletkező anyagcseretermékeik a csomagolóanyag alakváltozását vagy a tartalom érzékszervileg észlelhető elváltozását okozhatják;
i) tétel: azonos élelmiszerek olyan összessége, amelyről a jelölés alapján megállapítható, hogy egy helyen, azonos nyersanyagból, azonos összetételben, azonos technológiával, azonos időben (egy napon vagy egy műszakban) készült;
j) tételt vagy árukészletet minősítő mintavétel: tételből vagy árukészletből laboratóriumi vizsgálat céljára elemi minták olyan elkülönítése, hogy azok a mintavétel időpontjában megfelelően jellemezzék a tétel, árukészlet egészének összetételét és mikrobiológiai állapotát, a vizsgálat eredménye alkalmas legyen a teljes tétel vagy árukészlet megítélésére.
3. § (1) Az élelmiszer hatósági mikrobiológiai vizsgálatát (a továbbiakban: mikrobiológiai vizsgálat) és annak alapján a megítélését (a továbbiakban együtt: hatósági mikrobiológiai vizsgálat) az 1. számú melléklet szerint kell végezni.
(2) A forgalomba kerülő élelmiszernek minőségmegőrzési időtartama végéig, illetve a fogyaszthatósága lejárati időpontjáig meg kell felelnie e rendelet előírásainak.
(3) E rendelet szerinti hatósági mikrobiológiai vizsgálatot a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei és fővárosi intézetei (a továbbiakban együtt: közegészségügyi hatóság), valamint az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet és a megyei és fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (a továbbiakban együtt: állat-egészségügyi hatóság) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végez.
4. § (1) Az élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatának alapja az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok szerint történő mintavétel és jegyzőkönyv készítése.
(2) Tétel vagy árukészlet megítélése céljából történő hatósági mintavétel esetén a vizsgált tételt, árukészletet a megítélésig tilos felhasználni vagy forgalomba hozni.
(3) Vendéglátás, közétkeztetés keretében, valamint tejkonyhán kiszolgált ételeket és azok készítéséhez használt nyersanyagot, természetes személy által saját gazdaságában előállított és forgalomba hozott nyers terméket, továbbá a turmix italokat elemi mintaként, egyedileg kell minősíteni.
(4) Közegészségügyi, illetve állat-egészségügyi hatóság vesz mintát
a) egészségi ártalom vagy annak gyanúja esetén, illetve annak megelőzése, tájékozódó, adatgyűjtő, feltáró, monitoring rendszerű vizsgálat végzése céljából;
b) ha jogszabály szerint az élelmiszer forgalomba hozatalához hatósági döntés szükséges.
5. § (1) Ha az 1. számú melléklet szerinti mikrobiológiai vizsgálat során olyan mikroorganizmus vagy annak anyagcsereterméke, rovar vagy rágcsáló okozta szennyeződés előfordulására merül fel gyanú, amely jelenléte, száma vagy mennyisége következtében egészségi ártalomhoz vezethet, úgy a vizsgálatokat abba az irányba is ki kell terjeszteni, és az eredményt az élelmiszer megítélésénél figyelembe kell venni.
(2) Nem kell mikrobiológiai szempontból vizsgálni azt az élelmiszert - kivéve, ha megbetegedést okozott, vagy megbetegedés okozásának alapos gyanúja merült fel -, amely érzékszervi bírálattal megállapíthatóan romlott, egyéb vizsgálat eredménye szerint fogyasztásra nem alkalmas, továbbá amelynek fogyaszthatósága időpontja lejárt, és ezért forgalomban nem tartható.
6. § (1) A hatósági mikrobiológiai vizsgálat eredménye tartalmazza a vizsgált mikroorganizmus fajtá(ka)t és/vagy csoporto(ka)t, ezek számát, illetve a mikrobaszám értéket, a talált toxin megnevezését és mennyiségét, továbbá - a vizsgálati eredmények alapján - a megítélést.
(2) Ha az élelmiszer kifogásoltságát a 2. számú mellékletben felsorolt mikroorganizmusok okozták, az élelmiszerből kitenyésztett mikroorganizmusokat a vizsgáló laboratóriumban a hatósági eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni.
7. § Meg kell tiltani az élelmiszer forgalmazását, emberi fogyasztás céljára való felhasználását, szükség esetén átmeneti időtartamra a termelését, ha
a) az az 1. számú mellékletben meghatározott határértéket meghaladó mennyiségű mikroorganizmust tartalmaz,
b) az a 2. számú mellékletben meghatározott kórokozót határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz,
c) a csecsemők és gyermekek táplálására szolgáló, valamint a diétás élelmiszer bármely mikotoxinnal kimutatható mértékben szennyezett,
d) az a járványügyi vizsgálat alapján valószínűsítetten kórokozó mikroorganizmussal szennyezett.
8. § (1) Az e rendeletben előírtaknak nem megfelelő élelmiszer (a továbbiakban: kifogásolt élelmiszer) változatlan állapotban emberi fogyasztásra nem használható fel.
(2) A kifogásolt élelmiszer forgalomba hozatalát, illetőleg felhasználását
a) a közegészségügyi hatóság az általa letiltott élelmiszerre vonatkozóan,
b) az állat-egészségügyi hatóság az előállítónál letiltott élelmiszer esetében saját hatáskörben, a kereskedelemben letiltott élelmiszer esetében a közegészségügyi hatóság előzetes hozzájárulásával
engedélyezi.
9. § A termelési és technológiai eszközök, valamint az élelmiszerrel kapcsolatos tevékenységet végző személyek tisztasági ellenőrzése, mikrobiológiai élelmiszer-biztonság szempontjából történő megítélése a 3. számú melléklet szerint történik.
10. § (1) Az élelmiszerek mikrobiológiai szennyeződéstől történő megóvásáról az előállító és a forgalmazó a tevékenysége során köteles gondoskodni.
(2) Az előállító által végzett mikrobiológiai vizsgálat nem helyettesíti a forgalomba hozatal előtt kötelező, jogszabályban előírt hatósági vizsgálatot.
(3) Az élelmiszer-előállítás során végezhető belső minőség-ellenőrzést szolgáló mikrobiológiai vizsgálatokat és az ajánlott határértékeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
11. § Ha élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatát végző más szerv tevékenysége során élelmezés-egészségügyi hatósági intézkedés szükségességét észleli, köteles haladéktalanul megkeresni/értesíteni a területileg illetékes közegészségügyi, illetőleg állat-egészségügyi hatóságot.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az élelmiszerek élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szennyeződésének elhárításáról szóló 6/1978. (VII. 14.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 9/1986. (IX. 17.) EüM rendelet és 18/1995. (VI. 8.) NM rendelet hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a Tanács 92/46/EKG irányelve a nyers és hőkezelt tej, valamint a tejalapú élelmiszerek termelésének és forgalmazásának közegészségügyi szabályairól.