4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet

a magyar légtér igénybevételéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 8. és 11. §-aiban kapott felhatalmazások alapján a Kormány a következőket rendeli el:
(Az Lt. 8. §-ához)

A légtér igénybevétele

1. § (1) A magyar légteret (a továbbiakban: légtér) légiközlekedés céljára és egyéb - nem légiközlekedési - célra lehet igénybe venni.
(2) A légtér egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételének minősül: különböző lövedékek, rakéták, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása, amely tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a légiközlekedés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek.
(3) A légiközlekedési tevékenységek eltérő jellemzőitől függően légteret kell igényelni, ha a tevékenység jellege külön légtér igénybevételét indokolja. Igényelni a légteret esetenként, meghatározott időtartamra lehet. Az igényelt légtérben a légiforgalom biztonságáért a légteret igénylő (a légitevékenységet szervező) szerv, szervezet és a légiforgalomban részt vevő légijármű-vezető a felelős.

A légtér igénybevétele légiközlekedési célra

2. § (1) A légteret légiközlekedés céljára az Lt., valamint az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén bárki igénybe veheti.
(2) A légtér légiközlekedési célú igénybevétele - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat részére benyújtott és elfogadott repülési terv alapján történhet.
(3) A nemzetközi polgári repülésről - az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett - Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 5. Cikkében meghatározott átrepüléshez és technikai leszálláshoz, valamint a nemzetközi légi járatok átmenő forgalmáról szóló - az 1973. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett - Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezményben (Tranzit Egyezmény) meghatározott menetrendszerű átrepülésekhez (kivéve, ha a légijárművet lajstromozó állam nem csatlakozott a fenti egyezményekhez) az érvényes repülési terven kívül egyéb engedély nem szükséges.
(4) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi főigazgatója hagyja jóvá.
(5) A nem menetrend szerinti kereskedelmi repülést az európai nem menetrend szerinti légi járatok kereskedelmi jogairól szóló - az 56/1994. (IV. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett - sokoldalú megállapodás 2. Cikkében felsorolt repülések kivételével a Légügyi Igazgatóság igazgatója engedélyezi.
(6) A nem kereskedelmi célú repülést (átrepülést és technikai leszállást) külföldi légijármű a Légügyi Igazgatóság előzetes engedélyével hajthat végre, ha a légijárművet olyan államban lajstromozták, amely nem részese a Chicagói Egyezménynek.
3. § (1) Az Lt. 7. §-ában említett esetben a diplomáciai engedély megadása iránti kérelmet - az ország légterébe való belépést megelőzően legalább hét munkanappal - diplomáciai úton a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumához kell benyújtani (a kérelem mintáját a melléklet tartalmazza).
(2) A Külügyminisztérium a kérelemről haladéktalanul értesíti a Légügyi Igazgatóságot. Az Lt. 7. §-ában előírt hatósági hozzájárulás érdekében a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes hatóságait a Légügyi Igazgatóság értesíti.
(3) A kiadott hozzájárulások alapján a repülési engedélyt a Légügyi Igazgatóság igazgatója adja meg, és arról a Külügyminisztériumot tájékoztatja.
4. § (1) A katonai légügyi hatóság engedélye szükséges a légtér igénybevételéhez az államhatár menti korlátozott légtérben (10 km mélységű sávban) végzett repülés esetén.
(2) Elemi csapás, tömegszerencsétlenség vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutató-mentő, továbbá életmentés, sürgős betegszállítás, valamint rendészeti feladat céljából végzett repülés esetén a korlátozott légtér igénybevételéhez előzetes engedély nem szükséges.

A légtér igénybevétele - nem légiközlekedési - célra

5. § A légtér egyéb - nem légiközlekedési célú - igénybevételéhez [1. § (2) bek.] - a polgári légiközlekedést érintő esetekben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Légügyi Főigazgatóságával egyetértésben - a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

A légtér felügyelete

6. § (1) A légtér felügyelete a magyar légtér védelmének biztosítása érdekében folytatott szervező-irányító tevékenységek összessége. A felügyelet tartalmát a légtér igénybevétel jogosságának megállapítása, illetve a jogosulatlan igénybevétel során a légtérsértő légijárművek ellen - a 9. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben - foganatosított intézkedések képezik.
(2) A külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti korlátozott légtérben (10 km-es sávban) közlekedő légijárműveknek a légtérfelügyelet megvalósítása érdekében szükséges azonosítását a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttműködésben végzi.
(3) A Magyar Honvédség kijelölt szervezetének az azonosításban való részvétele a légtérsértések rádiólokációs eszközökkel történő felfedésére, a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálatok által nem azonosítható légtérsértő légijárművek készültségi repülőgéppel és egyéb módon történő vizuális azonosítására terjed ki.
(4) Az együttműködés rendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel együttes utasításban szabályozza.
7. § (1) Az Alkotmány rendelkezései alapján elrendelt rendkívüli állapot, szükségállapot idején a légijárműveknek a légtér védelme érdekében szükséges azonosítását a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete látja el.
(2) A légijárművek azonosításában a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat együttműködik az (1) bekezdésben kijelölt honvédségi szervezettel.
(3) Az együttműködés részletes rendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel együttes utasításban szabályozza.

A légtér igénybevételének korlátozása és tiltása

8. § (1) A 7. § (1) bekezdésében említett esetekben a légtérszuverenitás biztosítása érdekében a légtér igénybevétele időben és térben korlátozható a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 213. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Az Alkotmány rendelkezéséből adódóan veszélyhelyzet fennállása esetén, annak elhárításához és felszámolásához szükséges légiforgalom légtérigényének biztosítása céljából a légtér igénybevétele egyéb légijárművek számára időben és térben korlátozható.
(3) A tilalmakról és korlátozásokról a Légügyi Igazgatóság az érintetteket tájékoztatja.
(Az Lt. 11. §-ához)

A légtér jogosulatlan igénybevétele

9. § (1) Jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a légijármű, amely az államhatár átrepüléshez szükséges, jogszabályban meghatározott engedéllyel, illetve feltételekkel nem rendelkezik.
(2) Feltartóztatható (elfogható) és leszállásra felszólítható az a légiközlekedésben részt vevő légijármű,
a) amely a légiközlekedés szabályait feltűnően durván megsérti, és ezzel a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti;
b) amelynek azonossága (állami hovatartozása) vizuális módon sem állapítható meg, mivel nem rendelkezik az Lt. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott azonosító jelzésekkel;
c) amelyet felismerhetően jogellenes célra használnak;
d) amelyről alaposan feltételezhető, hogy repülését különböző anyagok (pl. fegyver, kábítószer stb.) illegális szállítására használja fel;
e) továbbá az a külföldi állami légijármű, amely a magyar légteret jogosulatlanul veszi igénybe.
(3) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő légijármű feltartóztatását (elfogását), azzal szemben a nemzetközi jog által megengedett rendszabályok foganatosítását - végső esetben a leszállásra történő felszólítását - a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete végzi, a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi szolgálat kezdeményezésére.
10. § (1) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő polgári légijármű részére az azonosításra, feltartóztatásra, illetve a leszállásra vonatkozó utasításokat a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi szolgálat útján kell kiadni.
(2) Az elfogott polgári légijármű vezetője köteles az eljáró katonai szervezetnek és az állami légijármű vezetőjének az azonosításra, feltartóztatásra (elfogásra), illetve a leszállásra vonatkozó utasításait végrehajtani.
(3) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő polgári légijárművel szemben eljáró katonai szervezet és az állami légijármű vezetője maradéktalanul köteles betartani az elfogadott nemzetközi szerződésekben rögzített és közzétett - az azonosításra, feltartóztatásra (elfogásra), illetve a leszállásra vonatkozó - eljárási szabályokat.
(4) A katonai szervezet a 9. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a légteret jogosulatlanul igénybe vevő külföldi állami légijárművet a légvédelmi készültségi szolgálat eszközeivel - az állami légijármű vezetője vizuálisan - azonosíthatja, feltartóztathatja (elfoghatja), illetve leszállásra felszólíthatja, vagy arra kényszerítheti.
(5) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő légijárművel szembeni eljárás során a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi és a katonai szolgálatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott eljárási rend szerint működnek együtt.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról rendelkező 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 3. §-a hatályát veszti.