50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet

a zártcélú távközlő hálózatokról

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 2. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá figyelemmel a Tt. 32. §-ának (6) bekezdésében, 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, (3)-(4) bekezdésében, 34. §-ának b) pontjában, 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában és a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra, a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a zártcélú távközlő hálózattal rendelkező kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és honvédelmi szervekre;
b) a zártcélú távközlő hálózatok létesítése, fenntartása, üzemeltetése, csatlakozása, összekapcsolása vagy rákapcsolás esetén a tevékenységben érintett, távközlési feladatot ellátó szervezetre;
c) a távközlés minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséért (a továbbiakban: honvédelmi felkészítés) felelős minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre és a távközlési feladatot ellátó szervezetekre;
d) az állandó jellegű eszközökkel szervezett zártcélú távközlő hálózatok tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, fenntartására, módosítására, fejlesztésére, összekapcsolására;
e) a távközlés felkészítésére, gyakoroltatására és átállítására a minősített időszakban (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet), valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben adódó feladatokra, továbbá a minősített időszakban történő felhasználás alapvető szempontjaira.
(2) A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági, védelmi érdekből, sajátos információtovábbítási feladataik megoldása érdekében önálló zártcélú távközlő hálózattal rendelkezhetnek, vagy azok használói lehetnek az 1. számú mellékletben meghatározott szervek.
(2) Új, önálló, a meglévőktől független zártcélú hálózat létesítéséhez, a meglévők megszüntetéséhez, a hálózatgazdák személyének változtatásához a Kormány engedélye szükséges.
(3) Zártcélú távközlő hálózat hozzáférési pontja honvédelmi, rendvédelmi, igazságszolgáltatási, bűnüldözési tevékenységével összefüggésben külső felhasználónál is létesíthető.
(4) A minisztériumok, a területi közigazgatás, védelmi igazgatás vezető beosztású személyei által használt végberendezések a (3) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódhatnak a zártcélú távközlő hálózathoz.
3. § A hálózatgazda felelős
a) az irányítása alá tartozó területen a felmerülő új távközlési igények kielégítési és finanszírozási módjának meghatározásáért, a távközlési szolgáltatókkal a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződések megkötéséért, a hatósági engedélyek megszerzéséért, továbbá a meglévő hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységekért;
b) a zártcélú távközlő hálózat létesítésének, összekapcsolásának, fejlesztésének, korszerűsítésének, átalakításának, megszüntetésének előkészítése során más hálózatgazdákkal, valamint - szükség esetén - a Hírközlési Főfelügyelettel történő egyeztetésért;
c) a hálózatra vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter által meghatározott nemzetbiztonsági követelmények megtartásáért;
d) a távközlési, informatikai igények és fejlesztések összehangolásának biztosítása céljából szükség esetén megfelelő hatáskörrel rendelkező egységes saját szervezet létrehozásáért (kijelöléséért);
e) a zártcélú távközlő hálózatot alkotó és nem a szolgáltatóktól bérelt távközlő eszközök, berendezések kincstári vagyonként történő kezeléséért;
f) a távközlés honvédelmi felkészítésére irányuló tevékenységekben való részvételért, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KHVM) kialakított együttműködési rend szerint.
4. § A zártcélú távközlő hálózatok létesítésével, üzemben tartásával, honvédelmi felkészítésével összefüggésben a kormányzati, fegyveres és rendvédelmi szervek e rendeletben szabályozott szerződéskötési ajánlatainak fogadásánál a távközlési szolgáltatókat - az e rendelet 7. §-ának (5) bekezdésben foglaltak kivételével - szerződéskötési kötelezettség terheli. Szükség esetén - a hálózatgazda kezdeményezésére - a területileg illetékes hírközlési felügyelet a jogszabályok keretei között határozattal állapítja meg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget.
5. § A meglévő zártcélú távközlő hálózatok műszaki, működési körülményeinek megváltozása esetén a távközlési szolgáltatók e hálózatok összeköttetéseit, tulajdoni viszonyait, a költségtérítés rendjét a hálózatgazdával történt megállapodást követően és erre figyelemmel módosíthatják.

II. Fejezet

A zártcélú távközlő hálózatok létesítésének és üzemben tartásának feltételei

6. § Zártcélú távközlő hálózat létrehozása során a hálózatgazda
a) összehangolja a felügyelete alá tartozó területen jelentkező speciális távközlési igények kielégítését;
b) helyi és helyközi viszonylatban célszerűen, illetve a lehetőségekhez mérten igénybe veszi más zártcélú, közcélú vagy különcélú távközlő hálózatok műszaki lehetőségeit;
c) fizikai elkülönülés helyett, forgalmi vagy korszerű műszaki, illetve logikai (algoritmikus) elkülönülés alapján létesíti, illetőleg működteti a zártcélú távközlő hálózatot, ha ennek műszaki feltételei fennállnak, vagy megteremthetők;
d) lehetőleg a béke- és minősített időszaki igényeket egységesen kielégítő zártcélú hálózatot létesít, illetve működtet, de indokolt esetben elhatározhatja csak minősített időszakra előkészített, ún. „M” zártcélú távközlő hálózat létesítését is;
e) gondoskodik saját zártcélú távközlő hálózata honvédelmi felkészítéséről, az e rendeletben foglaltak szerint.
7. § (1) Zártcélú távközlő hálózat létesítésénél - megállapodás alapján - igénybe vehetők a távközlési szervezetek és más szervezetek tulajdonában lévő távközlési építmények.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt igénybe vett alépítmények esetében a hálózatgazda jogosult az alépítmény jelenlegi tulajdonjogától függetlenül a meglévő kábeleinek cseréjére, vagy az általuk foglalt csőnyílásba - a vonatkozó előírások, szabványok megtartásával és az alépítménytulajdonos szakmai felügyelete mellett - új kábel behúzására, továbbá az igénybe vett helyiségben, antennatornyon lévő berendezéseinek cseréjére, korszerűsítésére.
(3) A rendelet hatálybalépésekor a zártcélú hálózatgazda tulajdonában, de a közcélú távközlési szolgáltatónak korábban átadott alépítményben lévő kábelek után fizetendő csőfoglalási (kábelhely bérleti) díjat a fenntartási költség arányos mértéke szerint kell megállapítani. E kábelekre a Tt. 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel használati jog alapítható.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek érvényesítésére a felek a rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek megállapodást kötni, és erről a Hírközlési Főfelügyeletet tájékoztatni.
(5) Új, közös használatra létesülő távközlési építmény együttes építésére vagy már meglévő építmény jövőbeni közös használatára a felek gazdasági megállapodást köthetnek, amelyben a megállapodó felekre jutó használati díj csak a létesítési, fenntartási költségek arányos részét tartalmazhatja.
8. § (1) A hálózatgazda a zártcélú távközlő hálózatának létesítéséhez, működtetéséhez szükséges távközlési tevékenységet a távközlési szolgáltatóktól rendelheti meg, saját szervezettel végezheti, vagy a két módszert együttesen alkalmazhatja.
(2) A zártcélú távközlő hálózat létesítésének és üzemeltetésének pénzügyi fedezetéről a hálózatgazda gondoskodik.
(3) Ha a hálózatgazda koncesszióköteles, vagy versenykörbe tartozó távközlési és ezzel összefüggő egyéb kiegészítő szolgáltatást vesz igénybe, az általa fizetendő díjakat a vonatkozó jogszabályokban, illetve a távközlési szolgáltatók üzletszabályzataiban, vállalkozási feltételeiben meghatározott díjak alapulvételével e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.
9. § (1) Ha a helyközi bérelt (előkészített) összeköttetést több szolgáltató együttesen biztosítja, a koordinációs feladat ellátására az a távközlési szolgáltató köteles, amelyhez az igényt a hálózatgazda útján a kormányzati, fegyveres, rendvédelmi, igazságszolgáltatási szerv bejelentette.
(2) Nemzetközi bérelt összeköttetés létesítését minden esetben a tevékenység végzésére jogosult szolgáltatótól kell megrendelni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti távközlési szolgáltató köteles
a) az összeköttetés (áramkör, hálózat) létesítésére, illetve előkészítésére vonatkozó igényt nyilvántartásba venni;
b) az érintett távközlési szolgáltatókkal együttesen felmérni a létesítés (előkészítés) műszaki lehetőségeit;
c) egyeztetni az áramkör létesítésének (előkészítésének) műszaki adatait és egyéb körülményeit (nyomvonal, létesítési időpont, elszámolás módja, dokumentálás, kedvezmények stb.);
d) tájékoztatni a megrendelőt a feladat végrehajtását akadályozó körülményekről, szükség esetén a megoldás elősegítése érdekében - a hálózatgazda tájékoztatása mellett - kérheti az illetékes hírközlési hatósági szerv közreműködését;
e) megállapodni az érintett távközlési szolgáltatókkal, illetve megkötni a bérelt vonali szolgáltatásra az igénybevételi szerződést az igénylővel;
f) végrehajtani, illetve felügyelni az összeköttetés (áramkör) létesítését (előkészítését) szolgáltatás-hozzáférési ponttól szolgáltatás-hozzáférési pontig;
g) meghibásodás vagy a szolgáltatás minőségének romlása esetén fogadni a hibabejelentést, és megtenni a szükséges intézkedéseket az együttműködő szolgáltatókra vonatkozóan is.
(4) Ha a hálózatgazda által igényelt szolgáltatás-hozzáférési pontok, áramkörök nem állnak rendelkezésre, és a kívánt időre nem létesíthetők, a hálózat bővítési módjára, idejére, finanszírozására, vagy bármely más módszer alkalmazására az igénylő kezdeményezésére az (1) bekezdés szerinti koordináló, a létesítésben még érintett távközlési szolgáltató és az igénylő együttesen állapodnak meg.
(5) Az előkészített összeköttetések esetében a koordináló távközlési szolgáltató felelős a tervezés, dokumentálás, módosítás, ellenőrzés, továbbá üzembe helyezés, költségelszámolás, gyakoroltatás, megszüntetés feladatainak végrehajtásáért.
(6) A közcélú távközlési szolgáltatók közötti hálózati szerződéseket az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - szükség esetén - módosítani kell.
10. § (1) A zártcélú távközlő hálózatok egymáshoz, közcélú, különcélú távközlő hálózatokhoz kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi, igazságszolgáltatási érdekből - a hírközlési hatóságnak történő bejelentési kötelezettség mellett - csatlakoztathatók.
(2) A közcélú távközlő hálózatokhoz való csatlakozás esetén:
a) ha a csatlakozás az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton történik, a megkötendő szerződés fajtája bérelt vonali vagy előfizetői szerződés;
b) ha a csatlakozás hálózati szolgáltatás-hozzáférési ponton  [LÁBJEGYZET_1]  történik, a műszaki, gazdasági, jogi feltételeket a felek megállapodása határozza meg;
c) a csatlakozási pontokon (felületeken) a műszaki megoldástól függő mértékben biztosítani kell az alapvető műszaki tervek  [LÁBJEGYZET_2]  és a jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabványok előírásainak megtartását;
d) a zártcélú távközlő hálózatba való behívás lehetőségét (módját) a hálózatgazda jogosult meghatározni.
(3) A zártcélú távközlő hálózat csatlakoztatása különcélú távközlő hálózathoz nem eredményezheti több különcélú távközlő hálózat összekapcsolását a zártcélú távközlő hálózaton keresztül.

III. Fejezet

A zártcélú távközlő hálózatok építésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok

11. § A távközlési építmények létesítésére, bővítésére, átalakítására és áthelyezésére (a továbbiakban együtt: építés) használatbavételére, megszüntetésére és ellenőrzésére, valamint a távközlő (rádiótávközlő) berendezések és eszközök engedélyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit a zártcélú távközlő hálózatokra az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Általános elvek

12. § (1) Zártcélú távközlő hálózatban rádiótávközlő berendezésekhez, állomásokhoz, hálózatokhoz kormányzati célú frekvenciát csak a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) mellékletének 12. pontjában meghatározott szerve, valamint a Kormány kizárólagos rádiótávközlési rendszerei részére lehet igényelni, illetőleg általuk használni, és ezek engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (a továbbiakban: KFGH) jár el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ügyekkel kapcsolatban a Hírközlési Főfelügyelet és a KFGH az Ftv. 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján kölcsönös adatszolgáltatásra, zavarvizsgálatra, zavarelhárításra is kiterjedő együttműködésre kötelesek.

Távközlési építmények engedélyezése

13. § (1) Zártcélú távközlő hálózat távközlési építményeinek létesítéséhez, üzemeltetéséhez elvi építési engedély, építési engedély, valamint használatbavételi engedély szükséges.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdésben meghatározott engedélyekre, ha a zártcélú távközlő hálózat építményei közterületet vagy idegen ingatlant nem érintenek, és a hálózat közcélú vagy különcélú távközlő hálózathoz nem kapcsolódik, ezek átviteli útjait nem veszi igénybe. A létesítés tényét és a főbb adatokat a hatóságnak be kell jelenteni, kiemelten kezelve a rádiótávközlő berendezések telepítése miatt a közterületen szükségessé váló építési korlátozás bejegyzését.
(3) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével, illetve a hálózatok utólagos csatlakoztatása esetén az engedélyeket be kell szerezni.
(4) Zártcélú távközlő hálózatban a közcélú távközlő hálózathoz csatlakozó állandóhelyű rádiótávközlő egyedi berendezés, illetve több berendezésből álló együttes (rádiós vagy mikrohullámú irány, hálózat, műholdas rendszer stb.) telepítésére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki terveket csak vezető (minősített) tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti, és a megvalósításhoz, csatlakoztatáshoz - a külön jogszabályok szerinti - hatósági engedélyeket az építtetőnek be kell szereznie.
14. § (1) A zártcélú hálózatok távközlési építményeinek, valamint az alkalmazott berendezéseknek és eszközöknek az engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben - a 12. §-ban foglaltak kivételével - első fokon az illetékes területi hírközlési felügyelet, másodfokon mindig a Hírközlési Főfelügyelet (a továbbiakban: hírközlési hatóság) jár el.
(2) A több területi hírközlési felügyelet illetékességi területét érintő ügyben első fokon az arra kijelölt hírközlési felügyelet jár el.
15. § Zártcélú távközlő hálózat távközlési építményeinek építési engedélyezési eljárása során a vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezéseket  [LÁBJEGYZET_3]  a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a hálózat építésének szükségességét indokolni nem kell;
b) az építési engedély iránti kérelmet a hálózatgazda megbízásából a tervező vagy a beruházó nyújthatja be;
c) a zártcélú távközlő hálózat engedélyezésénél az országos egységes hálózatba való beilleszthetőséget akként kell elbírálni, hogy a közcélú hálózathoz való csatlakozás szabványos interfész adatok szerint történik-e;
d) amennyiben a hatóság az építési engedély kiadását megtagadja, az erről szóló határozatában egyben javaslatot kell tennie más, az eredeti célnak megfelelő, elfogadható megoldásra;
e) a hatóság a zártcélú távközlő hálózatok általa engedélyezett, vagy részére bejelentett távközlési építményeit a hálózatgazdával előzetesen egyeztetett időpontban és módon ellenőrizheti.

Berendezés engedélyezés

16. § (1) A zártcélú távközlő hálózatban alkalmazásra kerülő távközlő eszközök, berendezések hatósági engedélyezésének rendje a következő:
a) az állandó jellegű felhasználásra tervezett vezetékes berendezések gyártásának, beszerzésének hatósági engedélyezésére külön jogszabályok az irányadók;
b) a hatóság kérésére - a 18. §-ban foglaltakra is figyelemmel - az üzemelő zártcélú távközlő hálózatokban alkalmazott berendezéseket (a speciális eszközök, végberendezések kivételével) eszközlista formájában be kell jelenteni;
c) a zártcélú távközlő hálózatokban a közcélú (különcélú) távközlő hálózatokban is használt, hatósági engedéllyel rendelkező berendezések alkalmazását kell előnyben részesíteni, eltérő esetben a vonatkozó szabályozás szerinti hatósági engedélyeket a tervezett használat előtt be kell szerezni;
d) a közcélú távközlő hálózatokban nem használt, valamint a logikai (algoritmikus) elkülönítést megvalósító speciális berendezésekre vonatkozó hatósági engedélyhez csak a berendezés csatlakozási felületének műszaki adatait kell megadni, amelyek hitelességéért a kérelmező felelős.
(2) A zártcélú távközlő hálózatra kapcsolt végberendezésnek érvényes típusjóváhagyási és forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie. Kivételt képeznek az e rendelet 19. §-ában foglaltak, valamint a hálózati eszközökkel együtt szállított és/vagy más hálózatokra nem rákapcsolható végberendezések, amelyek típusjóváhagyásának a hálózati eszközökkel együtt kell megtörténnie.

Adatszolgáltatás

17. § (1) A hatóság nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenysége keretében - figyelemmel a rendelet 24. §-ának (6) bekezdésében foglalt adatok körére - az adatfelhasználókkal kötött megállapodás szerint ellátja a kormányzati, védelmi, nemzetbiztonsági érdekből ráháruló alábbi feladatokat:
a) a kormányzati célú frekvenciagazdálkodással összefüggő adatszolgáltatás esetében a vonatkozó jogszabályok szerint végzi tevékenységét;
b) amennyiben a hatósági tevékenysége folyamatában az adatokat nem, vagy nem teljeskörűen kapta (kapja) meg, a távközlési feladatot ellátó szervektől bekéri az érintett szervek által igényelt adatokat, és meghatározza azok időszakosságát, tartalmát, formáját, adathordozóját;
c) szükség esetén végrehajtja az adatok feldolgozását, sokszorosítását és meghatározott időszakonként elvégzi a bekövetkezett változások átvezetését;
d) a távközlés közcélú fejlesztésére vonatkozó adatállományával, illetve szakembereivel szükség esetén közreműködik a távközlés védelmi célú felkészítési feladatainak meghatározásában, végrehajtásában;
e) elkülönített nyilvántartást vezet a távközlés felkészítése keretében létesített, a költségvetésből külön finanszírozott műszaki berendezésekről, szolgáltatási lehetőségekről;
f) minősített időszakban külön intézkedés szerint látja el feladatát.
(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási tevékenységéből fakadó kiegészítő költségeket a gazdaságmozgósítás keretében kell tervezni, illetve biztosítani.
(3) A hatóság területi szervei a távközlés védelmi célú igénybevételével összefüggő feladatok ellátásában együttműködnek a védelmi igazgatás helyi (megyei) szerveivel.
18. § (1) A hírközlési hatóság kérésére - a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra is figyelemmel - a hálózatgazda köteles megadni a működő hálózata adatainak egyeztetett körét a Hírközlési Főfelügyeletnek. Államtitkot képező adatok megadása, illetve a megadás feltételei tekintetében a titokbirtokos dönt.
(2) A hírközlési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokról harmadik szervnek csak az illetékes hálózatgazda hozzájárulásával adhat információt.
19. § Haditechnikai (tábori) távközlő berendezések zártcélú távközlő hálózatokban béke állapotban történő alkalmazásánál:
a) haditechnikai távközlő berendezés közcélú távközlő hálózatra való rákapcsolását a hírközlési hatóságnak be kell jelenteni;
b) a 16. § (1) bekezdésének d) pontjával összhangban haditechnikai, vagy azzal azonos elbírálás alá eső berendezés rákapcsolási igénye esetén a távközlési szolgáltató a zártcélú hálózatgazdától csak a berendezés csatlakozási síkján mérhető műszaki paramétereit kérheti.

IV. Fejezet

A távközlés honvédelmi felkészítése

20. § A távközlés honvédelmi felkészítése - a Hvt. és a végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak alapján - e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott rendszerben történik.

A zártcélú távközlő hálózatok minősített időszakra történő felkészítése

21. § (1) A kormányzati, fegyveres és rendvédelmi szervek minősített időszakban - a fegyveres erők és rendvédelmi szervek haditechnikai eszközein és saját zártcélú távközlő hálózatukon túlmenően - felhasználhatják a közcélú távközlő hálózatokat, továbbá a külön e célra tervezett (vagy műszakilag is előkészített) ún. „M” zártcélú távközlő hálózatokat, illetve a - hálózatot nem alkotó - egyes előkészített összeköttetéseket.
(2) A békeállapotban és minősített időszakban is működő zártcélú távközlő hálózat minősített időszaki igénybevétele változatlan vagy módosított formában történhet. Az igények szerinti módosítások megtervezése, végrehajtásának előkészítése a hálózatgazda joga és feladata, beleértve az esetleges forgalmi vagy felhasználói korlátozások elrendelését is.
(3) A működő zártcélú hálózat finanszírozását saját költségvetéséből, a hálózat működtetésében részt vevő távközlési feladatot ellátó szervezettel kötött szerződés szerint a hálózatgazda biztosítja.
22. § (1) Országos kiterjedésű „M” zártcélú távközlő hálózat tervezéséről, előkészítéséről, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról, ellenőrzéséről, gyakoroltatásáról, finanszírozásáról a hálózatgazda gondoskodik.
(2) A helyi közigazgatási, mozgósítási feladatokat szolgáló „M” zártcélú távközlő hálózatok (összeköttetések) előkészítését és finanszírozását a Hvt.-ben, illetve a Vhr.-ben meghatározottak szerint, a helyi védelmi igazgatás szintjén, a megyei védelmi bizottság koordinálásával végzik.
(3) Az országos vagy helyi előkészített távközlő hálózat (összeköttetés) kialakítására, továbbá aktivizálásra alkalmas állapotban tartására és üzembe helyezésének rendjére vonatkozó szerződést - a műszaki feltételek megléte esetén - a megrendeléstől számított 60 napon belül meg kell kötni. Ha ezen idő alatt a szerződés nem jön létre, a hálózatgazda igénybevételi hatósági eljárást kezdeményezhet a Hvt. 194. §-ában, illetve a Vhr. 155-167. §-ában foglaltak szerint, országos hálózat esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternél, helyi hálózat esetében a Hírközlési Főfelügyeletnél.
23. § (1) Honvédelmi rendeltetésű előkészített összeköttetés (hálózat) tervezéséhez a közcélú távközlő hálózat szabad vagy tartalék áramköreit kell elsődlegesen felhasználni. Ezek hiányában az üzemelő közcélú, illetve bérelt összeköttetések igénybevétele is tervezhető az alábbiak szerint:
a) elsődlegesen a közcélú távbeszélő hálózat központközi (trönk) áramköreit lehet igénybe venni, az adott viszonylatban lévő áramkörök legfeljebb 20%-áig;
b) bérelt áramkörök 50%-át lehet igénybe venni ott, ahol a nem kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági bérlő szervezet 2 vagy ennél több áramkörrel rendelkezik;
c) üzleti (intézményi) előfizetők távbeszélő vonalait ott lehet igénybe venni, ahol a szervezet békeidejű tevékenysége megszűnik, vagy a helyi védelmi igazgatás intézkedésével korlátozható, illetve a szervezet egyébként is részt vesz a mozgósítás feladatainak ellátásában;
d) a b)-c) pontokban foglaltak esetében a Hvt. és Vhr. honvédelmi szolgáltatás igénybevételének rendjére vonatkozó szabályait kell alkalmazni;
e) a Hvt. szerint a honvédelmi szolgáltatás alól mentesített szervezetek összeköttetéseinek mennyiségét csökkenteni nem lehet.
(2) Ha a hálózatgazda békeállapotban az előkészített összeköttetéssel azonos viszonylatú ideiglenes összeköttetést rendel, azt a szolgáltató - az előkészített összeköttetés ellenőrzésének, gyakorlásának eseteit kivéve - nem köteles az előkészített összeköttetés nyomvonalán létesíteni.
(3) Ha az összeköttetés (hálózat) előkészítése csak több távközlési szolgáltató hálózatának igénybevételével történhet, az eljárásra értelemszerűen a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

A távközlés felkészítése és átállítása minősített időszakra

24. § (1) Minősített időszakban az ország egységes távközlő hálózatának biztosítania kell az állami vezetés, a nemzetgazdaság, a fegyveres erők, a rendvédelem békeállapottól eltérő működéséhez (alkalmazásához) szükséges távközlési igények kielégítését, valamint a lakosság légi riasztásával, tájékoztatásával, élet- és vagyonbiztonságával, védelmével, ellátásával összefüggő feladatok teljesítéséhez szükséges alapellátást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek távközlő hálózataikat - az a)-b) pontokban foglaltakra figyelemmel - úgy kell tervezniük, továbbfejleszteniük, módosítaniuk, létrehozniuk, hogy megbízhatóságuk, rugalmasságuk, védettségük növekedjen és a védelmi igénybevétel szempontjából hozzáférhetőek legyenek. Az erre irányuló tevékenységek alapját képezik:
a) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által miniszteri rendelettel kihirdetett alapvető műszaki tervekben, a jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabványokban meghatározott követelmények;
b) a 3. számú mellékletben állami feladatként meghatározott és a költségvetésből finanszírozott felkészítési rendszer.
(3) A távközlés felkészítésének biztosítania kell a szükséghelyzetet el nem érő mértékű veszélyhelyzet  [LÁBJEGYZET_4]  (természeti csapás, ipari baleset), továbbá az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek távközlési feladatainak megoldását is.
(4) A távközlés átállítását a minősített időszaki feladatokra, valamint a távközlés minősített időszaki alkalmazásával, irányításával összefüggő feladatok végrehajtási feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5) A Hvt. és a Vhr. alapján a honvédelmi felkészülés és országmozgósítás távközlési feladatainak ellátásában részt vevő távközlési feladatot ellátó szervezeteket a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelöli ki, és határozza meg feladataikat. A kijelölt szervezetek személyi állományának meghagyásával összefüggő feladatokat a Hvt. és a Vhr. szabályai, valamint az ágazati miniszter által kiadott külön jogszabály szerint kell végezni.
(6) A honvédelmi felkészítés keretében a hírközlési szolgáltatók (üzemeltetők), és a hírközlési hatóság kormányzati, közbiztonsági, honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekből - ezen jogosult szervekkel kötött megállapodásoknak megfelelően - a következő adatok szolgáltatására kötelesek:
a) helyközi (gerinc- és körzeti, szimmetrikus és koaxiális, rézvezetőjű, valamint fényvezetős) kábelek nyomvonala, szerkezete, az érintett hozzáférési és csatlakozási pontok helye, kapacitása térképvázlaton ábrázolva;
b) helyközi és körzetkábeleken, fényvezető kábeleken, vagy mikrohullámú rendszereken üzemelő átviteli rendszerek kiépítettségének (analóg rendszereknél a főcsoport, digitális rendszereknél 2 Mbps, vagy ennél magasabb szintű nyalábok beültetése rendszertechnikai terv szinten), hozzáférhetőségének adatai;
c) rádiótávközlő átviteli rendszerek állomásainak helye, az általuk felhasznált frekvenciák, az átviteli út rendszertechnikai terv szintű alapvető adatai, térképvázlaton ábrázolva;
d) a közszolgálati és nem közszolgálati műsort sugárzó rádió- és televízióadók adatai (telephely, ellátási terület, rendeltetés, üzemi frekvencia, áthangolhatóság tartománya), táblázatban;
e) a közszolgálati, kereskedelmi és kábeltelevíziós műsorszolgáltatók stúdióinak főbb adatai táblázatban;
f) a közcélú adatátviteli (telex, vonal- és csomagkapcsolt, VSAT, MSS, Internet stb.) és személyhívó szolgáltatásokat nyújtó hálózatok rendszerterv szintű adatai;
g) közcélú és különcélú rádiótávközlő hálózatok alapvető műszaki adatai (konfiguráció, állandóhelyű bázisállomások, átviteli utak, mozgó állomások száma, típusa, frekvenciák stb.);
h) különcélú vezetékes távközlő hálózatok műszaki adatai (felépítésük, alkalmazott berendezéseik, kapcsolódásuk más hálózatokhoz).
(7) Az adatszolgáltatást a hírközlési hatóság számára kell teljesíteni, az általa meghatározott példányszámban, rendszerességgel és formátummal, a 17. §-ban foglaltak szerint. Az adatokat a hatóság, illetőleg az adatkérésre jogosult kormányzati, fegyveres, rendvédelmi, nemzetbiztonsági felhasználó köteles szolgálati titokként kezelni.
(8) A hálózatgazda feladatát ellátó meghatalmazott személynek az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti bejelentésével egyidejűleg a (7) bekezdésnek megfelelő adatszolgáltatási megállapodás szükségességét és jogosultját is jelezni kell.
(9) Minősített időszakban a távközlési szolgáltatók - a Hvt. 191. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján - a hatóság kérésére a távközlő hálózatukra vonatkozó minden adatot kötelesek szolgáltatni.

A távközlés honvédelmi felkészítésének állami és önkormányzati feladatai

25. § (1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
a) e rendeletben és annak 3. számú mellékletében meghatározottak szerint részt vesz a távközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
b) a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kijelöli a honvédelmi felkészítésben érintett távközlési feladatot ellátó szervezeteket, és meghatározza feladataikat;
c) az érintett miniszterekkel közösen kialakított követelmények alapján gondoskodik a távközlés honvédelmi felkészítési koncepciójának elkészítéséről és a Kormány elé terjesztéséről;
d) érvényesíti az „M” zártcélú távközlő hálózatok kezelési, aktivizálási követelményeinek megvalósítását az érintett távközlési feladatot ellátó szervezeteknél;
e) az alapvető műszaki tervek, műszaki és technológiai feltételek szabályozásánál gondoskodik a nemzetbiztonsági és védelmi érdekek érvényre juttatásáról;
f) az érintett szervekkel együttműködve gondoskodik e rendeletben megfogalmazott elveknek megfelelő nyilvántartási, dokumentálási és adatszolgáltatási rendszer kialakításáról;
g) az érintett miniszterekkel egyeztetve gondoskodik a jóváhagyott költségvetési kereteknek megfelelő távközlési felkészítési feladatok megvalósításáról;
h) gondoskodik a távközlés helyreállításához szükséges anyagi, technikai, szervezeti feltételek megteremtéséről, ezek készenlétben tartásáról;
i) gondoskodik a távközlés minősített időszaki egységes irányítási feltételeinek megteremtéséről;
j) meghatározza a távközlés minősített időszaki feladatokra történő átállításának feltételeit és rendjét, szükség esetén gondoskodik annak végrehajtásáról;
k) gondoskodik a távközlés felkészítési feladatai ellenőrzésének, gyakoroltatásának megszervezéséről;
l) a Hvt. 13. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az érintett szervek és a távközlési szolgáltatók adatai alapján gondoskodik a távközlés felkészítését szolgáló tervezési, fenntartási, fejlesztési, gyakoroltatási, dokumentálási, adatszolgáltatási éves költségek meghatározásáról, és kezdeményezi a Magyar Köztársaság éves költségvetésébe önálló címként történő betervezésüket;
m) gondoskodik a távközlés felkészítéséből a tárcára háruló irányító és koordinációs feladatok anyagi, technikai, szervezeti feltételeinek megteremtéséről, különösen a Vhr. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;
n) a koncessziós szerződések módosításának vagy új szerződések megkötésének előkészítése során gondoskodik a hálózatgazdákkal történő egyeztetésről.
(2) A honvédelmi miniszter
a) ellátja a hálózatgazda feladatait a honvédelmi rendeltetésű zártcélú távközlő hálózatnál;
b) a belügyminiszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben követelményeket dolgoz ki a távközlés honvédelmi felkészítésére;
c) részt vesz a távközlés felkészítési koncepciójának kidolgozásában és egyeztetésében;
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján részt vesz a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtására kötendő koncessziós szerződéseknél a védelmi érdekek érvényre juttatásában;
e) együttműködik a távközlés honvédelmi felkészítésére vonatkozó éves költségvetés előkészítésében, illetve a jóváhagyott pénzügyi keretek felhasználásának meghatározásában;
f) meghatározza a rombolások elvi helyreállítási tervének kidolgozásához szükséges védelmi alapelveket;
g) a távközlési szolgáltatóknál történő érvényesítés érdekében meghatározza az „M” zártcélú távközlő hálózatok kezelésének, aktivizálásának védelmi követelményeit;
h) részt vesz az ellenőrzések, gyakorlatok, gyakorlások megszervezésében, végrehajtásában;
i) meghatározza a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok számára a távközlési szolgáltatókkal való együttműködés elvi kereteit;
j) meghatározza a távközléssel szemben érvényesítendő katonai nemzetbiztonsági igényeket, és azokat egyezteti a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel.
(3) A belügyminiszter
a) ellátja a hálózatgazda feladatait a rendvédelmi és közigazgatási zártcélú távközlő hálózatnál;
b) részt vesz a távközlés felkészítési koncepciójának kidolgozásában és egyeztetésében;
c) részt vesz a jóváhagyott éves költségvetés alapján a végrehajtandó felkészítési feladatok meghatározásában;
d) gondoskodik az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és a közigazgatás területi szervei összehangolt minősített időszaki távközlési igényeinek érvényre juttatásáról a távközlés felkészítésében;
e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján részt vesz a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtására kötendő koncessziós szerződéseknél a rendvédelmi érdekek érvényre juttatásában;
f) meghatározza a BM és szervei, valamint a távközlési szolgáltatók közötti együttműködési megállapodás elvi kereteit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyeztetve.
(4) A Miniszterelnöki Hivatal vezetését ellátó államtitkár
a) részt vesz a távközlés honvédelmi felkészítési követelményeinek kidolgozásában;
b) együttműködik a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel a kormányzati távközlés felkészítéséből adódó feladatok és költségek meghatározásában.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
a) ellátja a hálózatgazda feladatait a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok zártcélú távközlő hálózatainál;
b) meghatározza a távközlésben érvényesítendő nemzetbiztonsági igényeket, és egyezteti a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel;
c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján részt vesz a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtására kötendő koncessziós szerződéseknél a nemzetbiztonsági érdekek érvényre juttatásában;
d) meghatározza a nemzetbiztonsági szolgálatok és a távközlési szolgáltatók közötti együttműködési megállapodás elvi kereteit.
(6) A pénzügyminiszter
a) ellátja a hálózatgazda feladatait a Vám- és Pénzügyőrség tekintetében;
b) a gazdaságmozgósítási munka szabályozása keretében meghatározza a távközlés felkészítésének gazdasági szempontjait;
c) közreműködik a távközlés felkészítésére vonatkozó igények és lehetőségek, illetve a jóváhagyott keretek és a tervezett feladatok összhangjának megteremtésében.
(7) Az igazságügyminiszter ellátja a hálózatgazda feladatait a büntetés-végrehajtási szervek tekintetében.
(8) A Legfőbb Ügyész ellátja a hálózatgazda feladatait az ügyészségi szervek zártcélú hálózatai tekintetében.
(9) Megyei (fővárosi) védelmi bizottságok
a) a Hvt. a Vhr. és e rendelet szerint látják el a távközlés honvédelmi felkészítésével kapcsolatos feladataikat, a tevékenységükhöz szükséges adatokat a hírközlési hatóság területi szerveitől kapják;
b) a központi szervek felkérésére részt vesznek a rendelet 24. §-ának (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartási részfeladatok megoldásában, az országos jellegű távközlés-felkészítési feladatok területükre eső részének megvalósításában;
c) végzik a fegyveres erők mozgósításához, a területi közigazgatás összehangolt működéséhez szükséges megyei (helyi) szintű összeköttetések előkészítését, biztosítását, gyakoroltatását, az esetleges kártalanítási ügyek intézését;
d) a kormányzati, honvédelmi és rendvédelmi távközlési feladatok megyei szintű koordinálásáért a védelmi bizottság elnöke felelős.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 33. §-ának d) pontja, valamint a Magyar Posta és a fegyveres szervek között a postai és távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 14/1970. (Közl. Ért. 12.) KPM-BM-HM-IM együttes miniszteri utasítás hatályát veszti, és
b) a Vhr. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A mozgósítás híradásának biztosításában részt vevő távközlési létesítményekben a folytonos szolgálat elrendelésére jogosult:
a) országosan a belügyminiszter kezdeményezésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
b) helyi viszonylatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egyetértésével a megyei védelmi bizottság elnöke.”
(3) A rendelet hatálybalépése nem érinti a meglévő kormányzati rendeltetésű zártcélú („M” zártcélú) hálózatoknál a hálózatgazda funkcióinak ellátására, továbbá az új, egységes és közös, központilag irányított és működtetett kormányzati távközlő rendszerre (KTR) vonatkozóan az érvényes belső határozatokban foglaltakat.
(4) A rendelet hatálybalépésének időpontjában meglévő zártcélú hálózatok 1. számú mellékletben felsorolt hálózatgazdái, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1999. január 1-jéig kötelesek előterjesztést készíteni a Kormány számára a zártcélú hálózatok számának csökkentéséről.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXV. törvény mellékletének 21. pontját.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd a távközlő hálózat műszaki terveiről szóló 23/1993. (IX. 9.) KHVM rendeletet.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd a nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről szóló 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendeletet.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-ának (2) bekezdését.