5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet

a textíliák nyersanyag-összetételének megadásáról

A termékek minőségének tanúsításáról szóló 47/1968. (XII. 18.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A nyers, félkész vagy kész textiltermék akkor hozható fogyasztói forgalomba, illetve értékesíthető továbbfeldolgozás céljára (a továbbiakban együtt: forgalomba hozatal), ha el van látva - e rendelet előírása szerint - a felhasznált textil nyersanyagok nevét és tömegarányát (a továbbiakban együtt: nyersanyag-összetétel) tartalmazó adatokkal.
(2) Kereskedelmi ajánlat céljára szolgáló mintákat, mintadarabokat, a textiltermékekről készült ábrákat, képeket, leírásokat, valamint katalógusokat, prospektusokat is el kell látni a textiltermékek nyersanyag-összetételére vonatkozó címkével.
2. § (1) Az 1. §-ban foglaltak nem vonatkoznak azokra a textiltermékekre, amelyek
a) vámelőjegyzés alatt, keresztülszállítás céljából vannak az országban,
b) tulajdonátruházás nélkül, bedolgozónál vagy bérmunkában továbbfeldolgozásra kerülnek.
(2) A rendelet 3. számú mellékletében felsorolt textiltermékek esetén a nyersanyag-összetétel megadása nem kötelező. Ha azonban e textiltermék esetén feltüntetik a felhasznált nyersanyagok megnevezését vagy a márkajelzést, cégnevet, illetve az 1. számú mellékletben felsorolt textilszál-elnevezést vagy azzal felcserélhető elnevezést önállóan, melléknévként, szóösszetételként, akkor a terméket e rendelet szerint kell címkével ellátni.
(3) A rendelet 4. számú mellékletében felsorolt textiltermékek a nyersanyag-összetétel megadása nélkül is forgalomba hozhatók, ha a felhasználóval valamilyen más módon közlik a nyersanyag-összetételt. Ha e termékek azonos fajtájúak, összetételűek, akkor a nyersanyag-összetétel e rendeletnek megfelelő tartalmú közös címkével is megadható.
3. § (1) E rendelet értelmében textiltermékek
a) a legalább 80% textil nyersanyagból készült termékek, továbbá a bútorhuzatok, az esernyőhuzatok, matracok és kempingcikkek részei, valamint a cipők és kesztyűk meleg bélései,
b) a többrétegű padlóborítók, ha szokásos használat szerinti hasznos felületük legalább 80%-ban textil nyersanyagból készült,
c) minden olyan - más termékbe beépített - textil nyersanyagból készült alkotórész, amelynél szükséges a nyersanyag-összetétel megadása.
(2) E rendelet értelmében „textil nyersanyag”-nak minősülnek a szálak, beleértve a fonható vagy textil kelmévé feldolgozható szőröket is, továbbá az 5 mm-nél kisebb névleges szélességű hajlékony szalagok vagy tömlők, amelyeket a rendelet 1. számú mellékletének 17-39. sorszáma szerinti, szálgyártásra használt mesterséges anyagból gyártottak.
(3) A névleges szélesség az összehajtott, ellapított, terjedelmesített vagy sodrott szalag, illetve tömlő szélessége, illetve átlagos szélessége, amennyiben a szélesség nem egyenletes.

Textilanyagok megnevezése

4. § (1) A nyersanyag-összetétel megadásakor az egyes szálasanyagokra az 1. számú melléklet szerinti megnevezéseket kell használni. A melléklet a szálasanyagnevek mellett a szálasanyagok leírását is tartalmazza.
(2) Az 1. számú melléklet szerinti megnevezéseket csak olyan szálak esetén szabad alkalmazni, amelyek megfelelnek a táblázat azonos pontja alatti leírásnak. Más szálra a megnevezés - akár önállóan, akár szókapcsolatban vagy melléknévként - nem alkalmazható.
(3) A „selyem” kifejezés nem használható a végtelen szálasanyagokra, a szál alakjának vagy különleges kiszerelésének jellemzése céljából.
5. § (1) A szálasanyagok megnevezését csak akkor szabad a „100%” vagy „tiszta” kiegészítéssel megadni, ha a textiltermék egyetlen, azonos szálasanyagból készült. Hasonló más kiegészítés nem alkalmazható.
(2) A textiltermék tömegének 2%-áig az idegen szálhányad megengedett, amennyiben azt műszaki okok indokolják, és az nem rendszeres, szándékos bekeverés következménye. Kártolt eljárással készült textiltermékeknél a megengedett idegen szálhányad 5%.
6. § (1) Gyapjútermék csak akkor nevezhető „élőgyapjú”-nak, ha kizárólag új nyírású gyapjúból készült, vagyis olyan szálból, amit még nem tartalmazott késztermék, és nem volt még alávetve más termék előállításához szükséges fonási és/vagy nemezelési eljárásnak, továbbá nem volt kitéve szálkárosító kezelésnek vagy használatnak.
(2) Az „élőgyapjú” megnevezés szálkeverékben lévő gyapjúra akkor alkalmazható, ha
a) a keverékben lévő összes gyapjú megfelel az (1) bekezdés feltételeinek; valamint
b) az ilyen gyapjú részaránya a keverék össztömegének legalább 25%-a; és
c) a gyapjú egy mechanikusan szét nem választható szálkeverékben csak egyetlen más szálasanyaggal van keverve.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben teljes egészében közölni kell a százalékos összetételt.
(4) A műszaki okokból eredő, a gyártással kapcsolatos idegenszál-tartalom megengedett értéke, az (1) és (2) bekezdés szerint „élőgyapjú”-ként jelölt termékeknél 0,3%, amely érvényes a kártolt eljárással készült gyapjútermékekre is.

Szálkeverékek

7. § (1) Több szálasanyagból álló textília esetén a felhasznált textil nyersanyagok arányát a nettó textiltömeg százalékában kell megadni, csökkenő tömegarány szerinti sorrendben.
(2) A két vagy több szálasanyagból álló textiltermékeknél, ha az egyik szál az össztömegnek legalább 85%-a, a szálasanyag megnevezése a pontos százalékos tömegaránnyal vagy a „legalább 85%” kiegészítéssel is megadható.
(3) A két vagy több szálasanyagból álló textiltermékeknél, ha egyetlen szálasanyag tömege sem éri el az össztömeg 85%-át, meg kell adni legalább a két fő szálasanyag megnevezését és százalékát, valamint a termékben lévő egyéb szálakat tömegarány szerint csökkenő sorrendben, a tömegszázalékok megadásával vagy anélkül.
(4) „Egyéb szálak” megjelölés alkalmazható, ha egyes szálasanyag összetevők tömegaránya egyenként 10% alatt marad. Ebben az esetben az „egyéb szálak” kifejezés mellé hozzá kell tenni az összegzett tömegszázalékot. Ha egyetlen 10%-nál kisebb arányban előforduló szálasanyag tömegarányát megadják, akkor az összes többi szálasanyag százalékos tömegarányát is közölni kell.
(5) Az a termék, amelynek láncfonala tiszta pamut és vetülékfonala tiszta len, és a len százaléka az írtelenített szövet össztömegének legalább 40%-a, „féllen”-ként jelölhető, azonban az összetétel megadásánál hozzá kell tenni a „tiszta pamut lánc - tiszta len vetülék” kiegészítést.
(6) A „kevert szál” vagy „meghatározatlan összetételű termék” megnevezést olyan terméknél lehet alkalmazni, melynek összetétele a gyártás idején nem meghatározható.

Tűrések

8. § (1) Két vagy több szálasanyagból készült textiltermékek esetén
a) az idegenszál jelenléte a textiltermék teljes tömegének 2%-áig megengedett, ha az műszaki okokkal igazolható és nem szándékos hozzáadásról van szó; ez a tűrés 5%-ig nőhet kártolt fonási eljárással gyártott termékek esetén, kivéve az „élőgyapjú”-ra a 6. § (4) bekezdésében megadott szigorúbb értéket,
b) a névleges százalékos arány és a vizsgálattal megállapított (tényleges) százalékos arány között a teljes, a címkén szereplő szálasanyag tömeghez viszonyítva 3% gyártási tűrés lehetséges. Ilyen tűrés vonatkozik a 7. § (3) bekezdés szerint csökkenő tömegarány szerinti sorrendben felsorolt szálakra, valamint a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyapjúra is.
(2) A vizsgálat során a tűréseket külön kell meghatározni, az (1) bekezdés b) pontja szerinti tűrés számításakor figyelembe veendő teljes tömeg a késztermék szálasanyagának tömege, csökkentve az a) pont szerinti tűrés meghatározásakor talált idegen szálak tömegével.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tűréseket akkor lehet összegezni, ha az a) pont szerinti tűrés megállapításánál talált idegen szálak azonos kémiai típusúak a textíliában előforduló egy vagy több szálasanyaggal.
(4) Egyes kivételes termékeknél, ha a gyártási folyamat ezt indokolja, az (1) bekezdésben megadottaknál nagyobb tűrés is megengedett. A gyártónak ezt megfelelően igazolnia kell.
9. § (1) Az 5. § (2), a 6. § (3) és a 8. § (1) bekezdésében megadott tűrések mellett a szálasanyag összetételben nem szükséges figyelembe venni, illetve közölni a látható, eltávolítható, tisztán díszítő céllal felhasznált szálakat, ha azok aránya a késztermék tömegének 7%-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak azokra a szálakra (pl. fémszálak), melyeket antisztatikus hatás elérése céljából építenek be, és nem haladják meg a késztermék tömegének 2%-át. A 7. § (5) bekezdése szerinti termékeknél a tűrést nem a textília teljes tömegére, hanem külön a láncfonal és vetülékfonal tömegére kell vonatkoztatni.

Nettó tömeg

10. § (1) A nyersanyag-összetétel meghatározásakor figyelembe veendő szálasanyag tömegbe nem számíthatók be a következő részek:
a) valamennyi textiltermék esetén:
aa) a textiltermék szerves részét nem képező nem textil részek, a szövetszegélyek, címkék, jelvények, szegélyek és bordűrök, továbbá a textilbevonatú gombok és csatok, a díszítőelemek és hasonló kiegészítők, a nem-rugalmas szalagok, a termék speciális és korlátozott szakaszán bedolgozott rugalmas cérnák, szalagok, valamint a 9. §-ban meghatározott feltételekkel alkalmazott, látható, elkülöníthető, tisztán díszítő vagy antisztatikus szálak,
ab) a kenőanyagok, kötőanyagok, nehezítők, íranyagok és kikészítőanyagok, impregnáló és hasonló anyagok, valamint a színező-, nyomó adalékok és más textil segédanyagok,
b) textil padlóborítóknál és szőnyegeknél minden, a hasznos felületen kívül eső összetevő;
c) bútorszöveteknél, függönyöknél, másodfüggönyöknél a kötő és töltő láncok, illetve vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület, illetve a színoldal részét;
d) a b) és c) pontban megnevezett textíliákon kívüli más textiltermékeknél az alap vagy alátét kelmék, merevítő és erősítő kelmék, közbélések, merevítő vásznak, tűző-, fércelőcérnák, hacsak azok nem helyettesítik a szövet lánc és/vagy vetülékfonalát, a töltőanyagok, melyeknek nincs hőszigetelő funkciójuk, és a 11. § (1) bekezdésének figyelembevételével a bélések. Az erősítő anyag akár fonal vagy kelme, amely a textilterméket meghatározott, szűk, korlátozott szakaszán erősíti, merevíti vagy vastagítja. Nem tekinthetők viszont eltávolítandó résznek a textiltermékek azon alaprétegei, amelyek a hasznos felület alapszöveteként szolgálnak, mint a takarók, kettős szövetek alapszövetei, valamint bársony, plüss és hasonló szövetek alaprétegei.
(2) A nettó tömeget az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti részek tömegével csökkentett száraz szálasanyag tömegből, a 2. számú mellékletben szereplő egyezményes járulékanyag-hányadok alkalmazásával kell kiszámítani.

Összetett textíliák nyersanyag-összetételének megadása

11. § (1) A két vagy több részből álló textiltermékeket, ha a részek nyersanyag-összetétele nem azonos, olyan címkével kell ellátni, amely világosan tartalmazza az egyes részekre külön-külön vonatkozó összetételt. Nem kell megadni azon részek nyersanyag-összetételét, amelyek nem teszik ki a textiltermék össztömegének 30%-át, kivéve a főbélésanyagot, amelynek nyersanyag-összetételét minden esetben fel kell tüntetni a címkén.
(2) Egyetlen címkével láthatók el a rendeltetésszerűen egységes egészet képező, két vagy több részből álló, azonos nyersanyag-összetételű textiltermékek.
(3) Egyes textiltermékek nyersanyag-összetétele megadható a teljes termékre vagy elemenként, együttesen vagy külön. Így:
a) az égetett textíliáknál külön is megadható az alapkelme és a kiégetetéssel mintázott rész összetétele,
b) a hímzett textíliáknál megadható külön az alapkelme és a hímzőfonal összetétele, kivéve, ha a hímzett rész kisebb, mint a termék felületének 10%-a, mely esetben csak az alapkelme összetételét kell megadni,
c) a különböző szálasanyagból készült magfonalat és burkoló felületet tartalmazó fonalaknál megadható külön a magfonal, külön a burkolat összetétele,
d) a bársony és plüss textíliáknál vagy bársony és plüss jellegű textíliáknál, ha a termék alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagból készül, az alapkelme és a hasznos felület (színoldal) összetételét kell megadni,
e) a padlóborítóknál és szőnyegeknél, ha az alapkelme és a hasznos felület különböző szálasanyagból készül, a szálasanyag-összetételt a hasznos felületre kell megadni.
(4) A fűzőcikkeknél nem kötelező azon részek címkézése, amelyek aránya a termék teljes tömegének 10%-át nem éri el. Ez alól kivétel a melltartó kosár- és hátrészének külső és belső kelméje, a fűző elülső, hátsó és oldalsó elemei, a corsage (derékig szabott melltartó) kosarának külső és belső kelméje, az elülső, a hátsó és az oldalsó elemei. E részek nyersanyag-összetételét akkor is meg kell adni, ha részarányuk 10%-nál kisebb.

Címkézés

12. § (1) A nyersanyag-összetételre vonatkozó 4-7. §-ok szerinti adatokat, valamint az 1. számú mellékletben szereplő elnevezéseket, kiegészítéseket a címkéken és kereskedelmi dokumentumokban, eladásra történő ajánlatokban, különösen a katalógusokban, prospektusokban és a csomagolásokon világosan olvashatóan, egységes írásképben, magyar nyelven kell megadni. Megengedett azonban, hogy ezek az adatok más nyelven is szerepeljenek a termék címkézésén.
(2) Nem megengedett a rövidítések használata kereskedelmi szerződések, számlák vagy szállítólevelek esetén, kódok azonban alkalmazhatók, amennyiben azok magyarázata ugyanabban a dokumentumban szerepel.
(3) A varró-, stoppoló- és hímzőcérnáknál, a csévéknél, tekercseknél, motringoknál, gombolyagoknál vagy más kisméretű egységeknél a gyűjtőcsomagoláson szereplő címkén a magyar nyelvű felirat alkalmazása kötelező, az egyes egységeken megengedett a más nyelvű címkézés.
(4) A termék jellemzésére a 4-7. §-okban foglaltakon kívül más kiegészítések és adatok is használhatók, ha nem sértik a tiszta versenyre és a védjegyhasználatra vonatkozó előírásokat.
(5) Az egyéb adatokat és megnevezéseket, amelyek eltérnek az e rendeletben előírtaktól, világosan ki kell emelni. A márkajelzések, cégnevek a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokhoz közvetlenül kapcsolhatók. Ha a márkajelzés vagy cégjelölés a 4-7. §-ban és az 1. számú mellékletben szereplő jelölések, nevek valamelyikét, vagy egy azzal felcserélhető jelölést önállóan, melléknévként, vagy szóösszetételben tartalmazza, akkor e megnevezések csak a textília nyersanyag-összetételére vonatkozó adatokkal együtt tüntethetők fel.
13. § (1) A kereskedelmi forgalomba hozott termékeknél a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat a termékre fel kell erősíteni, illetve bele kell szőni.
(2) A csomagolási egységekként forgalomba hozott kis kiszerelési egységekből álló termékeknél, a nyersanyag-összetételről szóló címke a gyűjtőcsomagolásra erősíthető.
(3) A méteráruként forgalomba hozott textíliáknál a nyersanyag-összetétel adatait tartalmazó címkét a kiszerelési egységre (vég, tekercs) kell felerősíteni. A kereskedő köteles a vásárló kérésére írásban megadni a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat.

Használati-kezelési útmutató

14. § A textíliák nyersanyag-összetételétől függően a terméket el kell látni használati-kezelési útmutatóval. A használati-kezelési útmutatót az MSZ ISO 3758 Textíliák kezelési jelképeinek kódcímkéi című szabvány előírásai szerint kell elkészíteni, a kezelési jelképeket tartalmazó címkét maradandóan kell a termékhez rögzíteni.

Vizsgálat

15. § (1) A textiltermékek nyersanyag-összetételének meghatározására, illetve a címkén feltüntetett adatok megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat a 6. és a 7. számú mellékletben szereplő vizsgálati módszerekkel, az 5. számú mellékletben szereplő mintavételi, minta-előkészítési eljárások alkalmazásával kell elvégezni.
(2) Ha a nyersanyag-összetételre a 6. és 7. számú melléklet szerinti módszerek nem alkalmazhatók, a vizsgálóintézetnek kell megfelelő módszert kialakítania. A vizsgálati jegyzőkönyvben ezt rögzíteni kell, és pontosan ismertetni kell a választott módszert.

Ellenőrzés

16. § (1) A textíliák nyersanyag-összetételének és kezelési útmutatójának e rendelet szerinti megadását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek ellenőrzik.
(2) A termék gyártásának befejezését követő két évig a nyersanyag-összetétel megadásához felhasznált adatokat, bizonylatokat, vizsgálati jegyzőkönyveket meg kell őrizni és az ellenőrző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz, ezen belül a tagállamoknak a textíliák megnevezéséről szóló 71/307/EGK tanácsi irányelvhez és annak módosításaihoz, továbbá a kettős szálkeverékek mennyiségi elemzésének módszereiről szóló 72/276/EGK tanácsi irányelv és a háromalkotós szálkeverékek mennyiségi elemzésének módszereiről szóló 73/44/EGK tanácsi irányelvhez és azok módosításaihoz való közelítést célozza.
(3) A rendelet hatálybalépését követő két évig forgalomba hozhatók a textíliák, amelyek e rendelet megjelenése előtti követelmények szerint kaptak megnevezést.