67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet

a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 47. §-ának (1) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tvt. 22. §-ának a) pontja és 24. §-ának (2) bekezdése alapján védett és fokozottan védetté (a továbbiakban együtt: védett) nyilvánított életközösségekre.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó életközösségek, növénytársulások vagy állatok életközösségei lehetnek.
2. § (1) A védett növénytársulásokra - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a Tvt. védett természeti területekre vonatkozó (Tvt. 31-33., 35. §-ai, valamint 37-41. §-ai) rendelkezései - az e rendeletben foglalt eltéréssel - megfelelően irányadóak.
(2) A védett növénytársulásokhoz tartozó növényfaj egyedére a Tvt. védett növényfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 42. §) - az e rendeletben foglalt eltéréssel - irányadóak.
(3) A védett állati életközösségekhez tartozó állatfaj egyedére a Tvt. védett állatfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 43. §) az irányadóak.
3. § A védett életközösségek megóvását
a) azok biológiai sokféleségének megőrzésével,
b) a növénytársulások esetében, az azokat alkotó növényfajok természetesen kialakult arányának fenntartásával,
c) természetes [Tvt. 4. § c) pont] vagy természetközeli állapotú [Tvt. 4. § d) pont] élőhelyeik fenntartásával és védelmével
kell biztosítani.
4. § A 3. §-ban foglaltak biztosítása érdekében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 9. §-ban meghatározott kivétellel - tilos a védett növénytársulások
a) biológiai sokféleségének csökkentése, a növénytársulást alkotó növényfajok arányának megváltoztatása;
b) természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyeinek megsemmisítése, továbbá az élőhelyek olyan mértékű vagy jellegű felaprózása, amely megakadályozza a védett növénytársuláshoz tartozó fajok genetikai állományainak kicserélődését;
c) élőhelyére nem őshonos, tájidegen, továbbá olyan növényfajok betelepítése, amely a védett növénytársulások természetes, természetközeli állapotát hátrányosan befolyásolják;
d) olyan használata, hasznosítása, amely azok fennmaradását veszélyezteti, vagy hátrányosan megváltoztatja.
5. § A vizes élőhelyeken található fokozottan védett növénytársulások esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 4. §-ban meghatározottakon túl tilos
a) a Tvt. 18. §-ának (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében a vízügyi hatóság által meghatározott ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással történő elvonása;
b) az olyan módon történő vízhasználat és a használt víznek a vizekbe, talajba történő visszavezetése, valamint a vizeknek olyan átvezetése, amely a vízadó és a befogadó közeg készleteit, minőségét és természetes élővilágát közvetlenül megváltoztatja, öntisztulását veszélyezteti;
c) a növénytársulás élőhelyéül szolgáló vizekbe nem őshonos élő szervezet betelepítése;
d) a vizes élőhelyeket tápláló természetes állapotú források vízmennyiségének csökkentése, azok természetes vízelfolyását befolyásoló, illetve módosító tevékenységek végzése.
6. § Fokozottan védett gyeptársulások területén jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 4. §-ban meghatározottakon túl tilos
a) a gyep feltörése, felülvetése;
b) a növényvédő szer, illetve a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok használata.
7. § (1) Az erdőterületen található fokozottan védett növénytársulásokban az erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként - a kezelési tervben [9. § (1) bekezdés] foglaltakkal összhangban - a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával végezhető.
(2) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban fakitermelést a vegetációs időszak alatt csak tisztítás, törzskiválasztó gyérítés céljából, növény-egészségügyi okból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt az igazgatóság hozzájárulásával lehet végezni.
(3) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban
a) tarvágás csak növény-egészségügyi okból vagy természeti kár megelőzése, elhárítása miatt, illetve természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhető;
b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg;
c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterületekhez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.
(4) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
(5) Erdőterületen található védett növénytársulásokban az erdőfelújítás helyből származó szaporítóanyaggal, a tájjelleg megőrzését biztosító ökotípussal végezhető.
(6) Az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásokban az igazgatóság szakhatóságként vesz részt.
8. § (1) A védett növénytársulások élőhelyét érintő - külön jogszabályban meghatározott - környezetvédelmi szempontú kibocsátási határértékek megállapítására vonatkozó hatósági eljárásban az igazgatóság szakhatóságként működik közre.
(2) A védett növénytársulások fennmaradását veszélyeztető vagy károsító tájidegen állatfajok állományának vadászati módszerrel történő csökkentését, felszámolását vagy az élőhely vadeltartó képességéhez mérten túltartott vadászható vadfaj állományának csökkentését természetvédelmi okból az igazgatóság kezdeményezi a vadászati hatóságnál. Az állomány csökkentését vagy felszámolását a vadászatra jogosult - a természetvédelmi feltételek betartásával - a vadászati hatóság határozata alapján köteles elvégezni.
(3) Ha a védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban vagy jogszabályon alapuló egyedi határozatban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) nem tesz eleget, az igazgatóság azonnal végrehajtható határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégezheti.

Védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó terv

9. § (1) A védett növénytársulások megóvása, védelme és fenntartása érdekében a Tvt. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv rendelkezéseivel összhangban - a növénytársulások élőhelyeinek elhelyezkedésében érintett terület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) bevonásával - tervet kell készíteni [Tvt. 53. § (4) bekezdés c) pontja]. A terv a védett növénytársulások fenntartása érdekében az e rendelet alapján tiltott tevékenység (4-6. §-ok) folytatását igazgatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötheti.
(2) A terv szakmai előkészítését az igazgatóság végzi, és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az életközösségek védetté nyilvánítását kimondó rendeletben állapítja meg.

Kártalanítás

10. § A védett növénytársulásokra természetvédelmi érdekből elrendelt mező- és erdőgazdálkodási korlátozásokra és tilalmakra a Tvt. 72. §-ának, valamint a külön jogszabály kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Védett növénytársulások állapotának figyelemmel kísérése

11. § Az igazgatóságok a növénytársulások védetté nyilvánítását kimondó rendelet hatálybalépését követő egy éven belül az igazgatóság illetékességi területén található védett növénytársulások ellenőrzése, folyamatos figyelemmel kísérése céljából kötelesek megkezdeni a megfigyelő, ellenőrző és értékelő (monitoring) rendszer kiépítését, és gondoskodnak azok fenntartásáról és üzemeltetéséről.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával tartalmaz összeegyeztethető szabályozást: a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág védelméről.