105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet

a földminősítés részletes szabályairól

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. § (1) Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme megállapításra kerül.
(2) Becslőjárás: a földminősítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítően hasonlóak. Az egyes becslőjárásokhoz művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.
(3) Osztályozási vidék: ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslőjárás egész területére nem általánosíthatók, a becslőjárás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik. Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.
(4) Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképesége közötti különbséget fejezi ki.
(5) Minőségi osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidéken (a továbbiakban együtt: becslőjárás) belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják.
(6) Járási mintatér: az a terület, amely a becslőjáráson belül - a gyümölcsös, a fásított terület és a halastó művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak (feltalaj vastagsága, fizikai félesége, szerkezete, színe, fekvése, vízgazdálkodása stb.) a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál, s alapját képezi a községi mintaterek kijelölésének.
(7) Községi mintatér: a településen belül - a halastó és a fásított terület művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére szolgál. A községi mintaterek a településen belül előforduló különböző művelési ágú földek részletes osztályba sorozásának alapját képezik.
(8) Járási és községi mintatérjegyzék: a becslőjárásban előforduló különböző minőségű földek jellemző talajtulajdonságait, a termelés feltételeit és természeti adottságait művelési áganként és minőségi osztályonként a járási mintatérjegyzék, a településen belül előforduló különböző művelési ágú és minőségű földek jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak leírását a községi mintatérjegyzék tartalmazza.
2. § A becslőjárások és osztályozási vidékek felsorolását, a rendelet 1. számú melléklete, a települések becslőjárások, illetve az osztályozási vidékek szerinti besorolását pedig a 2. számú melléklete tartalmazza.

Osztályba sorozás

3. § (1) Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett föld minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét, aranykoronaértékét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás célja a külön jogszabályban meghatározott művelési ágakban hasznosított különböző minőségű termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályának megállapítása.
(2) Az osztályba sorozás alkalmával a minőségi osztályt a vizsgált földterület jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak a községi mintatérjegyzékben feltüntetett adatokkal történő összehasonlításával kell meghatározni. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a talaj termőképességét befolyásoló következő adatokra:
a) a talaj felső rétegének (feltalaj) vastagságára, színére, fizikai féleségére (szövetére), szerkezetére, a szervesanyag jelenlétére, a vízgazdálkodási tulajdonságokra, a terület domborzati adottságaira;
b) az altalaj jellemző talajtulajdonságaira és hidrológiai viszonyaira;
c) a különböző művelési ágakban hasznosított területek növénykultúrájára kedvező vagy kedvezőtlen hatással bíró talaj, domborzati, éghajlati, vízgazdálkodási és agrotechnikai adottságokra.
(3) A talajt a minőségi osztályra jellemző mélységig, legfeljebb száz centiméterig kell megvizsgálni.
(4) Az egy művelési ágba tartozó földterületen belül előforduló eltérő minőségi földek (a továbbiakban: talajfoltok) természetbeni elhelyezkedését, kiterjedésének határvonalát a (2) bekezdésben foglaltak szerint egyszerű méréssel vagy becsléssel kell megállapítani.
4. § (1) Osztályba sorozást kell végrehajtani:
a) a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítése,
b) a különböző becslőjárásba tartozó települések közigazgatási határának egymás közötti megváltoztatása,
c) a földrészlet, alrészlet (a továbbiakban együtt: földrészlet) határvonalának vagy művelési ágának megváltoztatása,
d) a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonása, újrahasznosítása,
e) a becslőjárás, illetve a település területén új művelési ág megállapítása,
f) a járási, illetve községi mintatérjegyzékben nem szereplő minőségi osztály megállapítása,
g) a település belterületén egy hektárt meg nem haladó területű beépítetlen ingatlanok összevonása útján egy hektárt meghaladó kiterjedésű ingatlan keletkezése,
h) a termőföld minőségének megváltozása (talajjavulás, talajromlás),
i) az ingatlan-nyilvántartás átalakítása
esetén.
(2) Nem kell helyszíni földminősítési eljárást végrehajtani a földrészlet határvonalának megváltoztatása esetén, ha a település külterületének osztályba sorozása már korábban megtörtént, és a földminősítési térkép a minőségi osztályok határvonalát tartalmazza.

Földminősítési térkép

5. § (1) Az osztályba sorozás eredményét az eljárás során földminősítési térképen (a továbbiakban: munkatérkép) kell feltüntetni. Munkatérkép céljára a külön jogszabályban meghatározott ingatlan-nyilvántartási térkép egy másolati példánya szolgál.
(2) A munkatérképen - a földrészletek határvonalára tekintet nélkül - az 5000 m2-t elérő vagy azt meghaladó talajfoltok határvonalát a rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdésben foglaltak kivételével fel kell tüntetni.
(3) Az eltérő minőségű területeket a természetbeni elhelyezkedésüknek és alakjuknak megfelelően - a munkatérkép méretarányának figyelembevételével - szabadkézzel húzott szaggatott vonallal kell egymástól elhatárolni. Az elhatároló vonal mindkét oldalán a talajfoltok minőségi osztályát fel kell tüntetni.
(4) A munkatérképen a természetbeni helyüknek megfelelően a járási és községi mintatereket és az általuk képviselt minőségi osztályt jelölni kell.
6. § (1) Több minőségi osztályba tartozó, külön jogszabály szerint erdő művelési ágú földrészletek esetében a minőségi osztályok elhatároló vonalait nem kell a munkatérképen feltüntetni. Az egyes minőségi osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét, ha területe nem változott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal egyezően kell megállapítani. Ha az erdő területe megváltozott, az egyes minőségi osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét a területváltozás arányával egyezően kell megváltoztatni.
(2) A külön jogszabály szerint telepítés folytán erdő művelési ágban nyilvántartandó földterület minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét a mintatérjegyzékben foglalt adatok alapján kell megállapítani. Ha a földterület több minőségi osztályba tartozik, az egyes minőségi osztályok területét a földterület összterületéhez viszonyítva kell megállapítani.
(3) A fásított terület művelési ágba felvételre kerülő, valamint a nádas művelési ágban nyilvántartott földterületek esetében a minőségi osztály és a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása során a (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
7. § (1) Az osztályba sorozás eredményét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni. A különböző minőségi osztályokba tartozó földrészletek minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása során az egyes minőségi osztályokba tartozó területek közül azokat, amelyeknek a területe a földrészleten belül a 400 m2-t nem éri el, a mellette lévő nagyobb területű minőségi osztály területénél kell figyelembe venni.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási térkép számítógépen kezelhető formában áll rendelkezésre, a talajfoltok határvonalát, valamint a földminősítési mintatereket - a rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdésben foglaltak kivételével - a munkatérkép alapján kell az adatbázisban nyilvántartani.

A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése

8. § (1) A járási, illetve községi mintatér (a továbbiakban együtt: mintatér) megszüntetésével, új mintatér kijelölésével, a földterület művelési ágával, a föld minőségével, a földrészlet, valamint a minőségi osztály határvonalával kapcsolatos változást a munkatérképen érvényesíteni kell.
(2) Az ingatlan földminősítési adataiban bekövetkezett változásról a külön jogszabály rendelkezései szerint a körzeti földhivatal, illetve a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) külön jogszabályok rendelkezései szerint bejelentés alapján, ellenőrzése során vagy hivatalból szerez tudomást.
9. § (1) Ha a művelési ág, a földrészlet területe vagy határvonala, a föld minősége, valamint a minőségi osztály határvonalának változása miatt a mintatér megszűnik, akkor helyette helyszíni eljárással (osztályba sorozással) új mintateret kell kijelölni, és a változást a mintatér jegyzéken át kell vezetni.
(2) A több megye területére kiterjedő becslőjárás esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos munkálatokat illetékességi területükre kiterjedően az érintett megyei földhivatalok végzik. A változásról szóló értesítést, illetve új járási mintatér kijelölése esetén annak leírását valamennyi érintett megyei földhivatalnak meg kell küldeni. Véleményeltérés esetén az érdekelt földhivatalok egyeztetett véleménye alapján kell az új járási mintatér helyét kiválasztani, illetve a leírást elkészíteni.
10. § A földterület nyilvántartott művelési ágának más művelési ágra változtatása, illetve az eddig más célra szolgáló földterület mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmassá tétele esetében a természetbeni állapottal egyező új művelési ág minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét osztályba sorozással kell megállapítani.
11. § (1) A földminőség változást abban az esetben kell az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni, ha a korábbi állapothoz képest a jellemző talajtulajdonságokban beállott tartós változás alapján a földterület új besorolása legalább két minőségi osztállyal, vagy egy minőségi osztállyal és hektáronként legalább nyolc aranykoronával tér el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás a település külterületének egészére kiterjedő osztályba sorozás alkalmával figyelmen kívül hagyható.
12. § (1) A különböző minőségi osztályokba tartozó földrészlet határvonalának megváltozásával együttjáró területváltozás esetében, ha a település munkatérképe a minőségi osztályok határvonalait nem tartalmazza, a természetbeni állapottal egyező földminősítési adatokat osztályba sorozással kell megállapítani.
(2) Abban az esetben, ha a különböző minőségi osztályokba tartozó földrészlet területének változását nem a határvonal megváltozása idézte elő, hanem a hagyományos adathordozón megjelenő földmérési és térképi adatok számítógéppel kezelhető formában történő feldolgozása, akkor a terület növekedése esetében az egyes minőségi osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét a területváltozás arányának figyelembevételével kell megváltoztatni.
(3) Ha a területváltozás csökkenéssel jár, a minőségi osztályok területének és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása során a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
13. § (1) A települések közötti közigazgatási határváltozás esetében, ha a növekvő és a csökkenő település azonos becslőjárásba tartozik, a földek minőségi osztályát - ha azok a természetbeni állapottal egyezőek - nem lehet megváltoztatni.
(2) Ha a települések különböző becslőjárásba tartoznak, a területátcsatolással kapcsolatos földminősítési kérdésekben a megyei, illetve fővárosi (továbbiakban: megyei) földhivatal dönt.
14. § (1) A különböző becslőjárásba tartozó települések összevonása esetében a település földminősítési szempontból történő besorolása céljából a megyei földhivatal - a természeti és gazdasági adottságokra, a kataszteri tiszta jövedelemben bekövetkező változás mértékére és az összevonással járó feladatokra figyelemmel - javaslatot készít a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részére.
(2) A besorolás megváltoztatásáról a külön jogszabály rendelkezése szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.
15. § A becslőjárásban érvényben lévő kataszteri tiszta jövedelmi fokozat megváltoztatása vagy új kataszteri tiszta jövedelmi fokozat megállapítása esetében a 13. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

A földminősítési feladatokat ellátó szakigazgatási szervezetek

16. § (1) Az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal hatósági jogkörében ellátja:
a) a földek művelési ágának megállapítását;
b) a változással érintett földterületek minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítását (osztályba sorozását);
c) a település új felmérését követő osztályba sorozását;
d) a községi mintaterek adataiban bekövetkezett változások vezetését, és a mintatér jegyzék őrzését;
e) a földminősítési tárgyú beadványok intézését;
f) az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő földminősítési adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő érvényesítését;
g) a földminősítési állami alapadatok szolgáltatását, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során a körzeti földhivatal illetékességi területén mint első fokú hatóság jár el.
17. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei földhivatal hatósági jogkörében ellátja:
a) a járási mintaterek kijelölését, felülvizsgálatát, a mintatér jegyzék vezetését és őrzését, valamint arról adatok szolgáltatását;
b) a település új felmérését követő osztályba sorozási munkák végrehajtásának ellenőrzését;
c) a másodfokon hatáskörébe utalt földminősítési ügyek intézését;
d) a 13. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
18. § (1) A körzeti és a megyei földhivatal helyszíni földminősítési eljárása során a földminősítést végző személy - lakások és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - bármely ingatlanba beléphet, illetve osztályba sorozási tevékenységet végezhet, amelyet az ingatlan tulajdonosa a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 56/D. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tűrni köteles.
(2) Az osztályba sorozás során a mintaterek kijelölése, a minőségi osztály megállapítása érdekében a talajfeltárási munkákat úgy kell végezni, hogy az ne járjon az ingatlan szükségesnél nagyobb mértékű igénybevételével.
(3) Az osztályba sorozás lefolytatására való jogosultságát a földminősítést végző földhivatali dolgozó a 18. §-ban meghatározott földminősítő igazolvánnyal igazolja.
19. § (1) Ha az eljárás kár okozásával jár és az értesített személyek nem jelennek meg, a földminősítést végző személynek jegyzőkönyvet, feljegyzést kell készíteni a helyszíni eljárásról. A jegyzőkönyv vagy feljegyzés tartalmazza a keletkezett károk megnevezését.
(2) A károkozással járó földminősítési eljárással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal a kár bekövetkeztéről, mértékéről és a kártalanításról határozatot hoz, amelyet a károsultnak megküld.
20. § (1) A körzeti, illetve a megyei földhivatal a földminősítési eljárás időpontjáról nyolc nappal megelőzően írásban értesíti a tulajdonost. Ha a földminősítési eljárással érintett ingatlannak két tulajdonosa van, mindkettőt értesíteni kell.
(2) Ha az ingatlannak kettőnél több tulajdonosa van, a tulajdonosok a földminősítési eljárás időpontjáról a helyben szokásos módon is értesíthetők.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a földminősítési eljárásra a település területének új felmérését követően kerül sor.
(4) Az értesített tulajdonos távolmaradása a földminősítési eljárás lefolytatását nem akadályozza.

Vegyes és záró rendelkezések

21. § (1) A földminősítést végző személy a helyszíni eljárás folytatására való jogosultságát az e rendelet 3. számú melléklete szerinti arcképes igazolvánnyal igazolja. Arcképes igazolványt a földügyi szakigazgatási szervezet alkalmazásában álló személy kaphat.
(2) A földminősítő igazolványt a megyei földhivatal vezetője adja ki.
(3) A földminősítő igazolvány a kiállítástól számított 5 évig érvényes.
(4) A földhivatali szervezet állományából kilépő földminősítő szakember a földminősítő igazolványt távozás előtt a munkáltatónak köteles leadni.
22. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 11. § (1) bekezdésében, az 1. számú melléklet 2. táblázat megjegyzések j) pontjában, az 1. számú melléklet 3. táblázat 34-1 és 34-2 tételszámában, az 1. számú melléklet 4. táblázat megjegyzések a) pontjában és az 1. számú melléklet 7. táblázat 7-2 tételszám alatt szereplő „talajosztályozási” megnevezés „földminősítési” megnevezésre változik.