106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a minisztérium felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) rendelkezése alatt álló lakások (a továbbiakban: lakás), valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni.
(2) A költségvetési szerv rendelkezése alatt áll a lakás, illetve helyiség, ha
a) tulajdonosa a Magyar Állam és vagyonkezelője a költségvetési szerv;
b) önkormányzati tulajdonban van, amelyre a költségvetési szervnek bérlőkiválasztási, vagy bérlőkijelölési joga áll fenn, vagy a bérlőkiválasztási jogot megállapodás útján megszerzi;
c) az a)-b) pontokban meghatározottakon kívül más szerv, szervezet vagy személy tulajdonában áll, amelyre a költségvetési szerv - megállapodás alapján - bérlőkiválasztási jogosultsággal rendelkezik.

II. Fejezet

A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉNEK SZABÁLYAI

A lakásbérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelességei

2. § (1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás, a költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bérbe, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy házastársa és velük együttélő kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik.
(2) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.
(3) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki
a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;
b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára pénzbeli térítés ellenében 1994. január 1-jét megelőzően lemondott, vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;
c) a munkahellyel azonos településen lévő, magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte, kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja;
d) a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette.
3. § (1) A bérleti szerződést bérbeadóként a költségvetési szerv (a továbbiakban: bérbeadó) köti meg; a szerződést minden esetben írásba kell foglalni. A bérleti szerződés határozott időtartamra - legfeljebb a szolgálati jogviszony fennállásáig -, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig köthető.
(2) A bérlő a lakást (a lakás egy részét) - a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével - albérletbe nem adhatja, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet.

A bérlő által befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

4. § (1) A bérlő a lakásba - a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve - más személyt, a kiskorú gyermekén (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokáján kívül, csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A hozzájárulás csak határozott időre - legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamáig - vagy feltételhez kötve adható meg. A határozott idő lejárta vagy a feltétel bekövetkezése után a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja.

A lakásbérlet megszűnése

5. § (1) A határozott időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, illetve a bérleti jogviszonynak a határozott idő elteltével történő megszűnésekor a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt, a lakást minden további feltétel nélkül el kell hagynia.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött, határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő csak abban az esetben tarthat igényt pénzbeli térítésre, ha korábbi lakását a bérbeadó rendelkezésére bocsátotta és részére másik lakás nem biztosítható. Ebben az esetben a bérlőt megillető pénzbeli térítés a lakás forgalmi értékének harmincöt százaléka.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználó - amennyiben elhelyezésre jogosult - a lakás elhelyezés nélküli kiürítése esetén, legfeljebb a lakás forgalmi értéke harmincöt százalékának megfelelő összegű térítésre jogosult.
6. § (1) Az 5. § (2)-(3) bekezdései szerinti pénzbeli térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, saját ingóságaitól kiürítve a bérbeadó rendelkezésére bocsássa. A lakás kiürítésére a bérleti szerződésben méltányos határidő állapítható meg, ez az időtartam azonban a bérleti jogviszony megszűnésétől számított kilencven napnál hosszabb nem lehet.
(2) A bérbeadó a lakás tényleges átadásától számított 30 napon belül köteles intézkedni a pénzbeli térítés átutalására. Ennek elmulasztása esetén a lakás átvételének napjától a Ptk. rendelkezései szerinti kamatot köteles fizetni.
(3) A pénzbeli térítés húsz százalékát a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezetére vissza lehet tartani.
(4) Ha a bérlő javítási, pótlási és karbantartási kötelezettségeinek a lakás tényleges leadásáig maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni.
(5) Amennyiben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére azért kerül sor, mert a bérlő saját lakást épít, illetve vásárol, a térítés a bérlő kérelmére megelőlegezhető, ha a bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakást a külön megállapodásban meghatározott határidőig az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.
(6) Ha a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő a lakást határidőben nem adja át, köteles a részére már kifizetett térítést visszafizetni.

Elhelyezésre való jogosultság

7. § (1) A bérleti szerződésben fel kell tüntetni, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után igényt tarthat-e és milyen másik lakásra.
(2) A volt bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére.
(3) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga vagy a bérlő köteles gondoskodni. Ha a bíróság a lakás használatát megosztja, a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a bíróság határozatában foglaltaknak megfelelően használhatja a lakást.
(4) Az elhunyt bérlő özvegye és gyermeke a bérlő halála után - a rendelkezési jog fenntartása mellett - legfeljebb két évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, ha a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott.
(5) A bérlő özvegye és gyermeke a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni. Ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátottak a költségvetési szerv rendelkezésére és ugyanazon vagy más településen önálló lakással nem rendelkeznek, az elhunyt bérlő özvegye és gyermeke másik lakásra jogosult.
(6) A költségvetési szervnél legalább tíz éve szolgálati jogviszonyban álló bérlő, ha ugyanazon a településen (a fővárosban a főváros területén) másik önálló lakással nem rendelkezik, a nyugdíjba vonulásakor, másfél szobásnál nem nagyobb lakásban történő elhelyezésre tarthat igényt.
(7) A bérleti jogviszony megszűnésekor jogcím nélkül visszamaradt személy elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

A lakáscsere feltételei

8. § (1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakások bérlői bérleti jogukat - a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján - egymással elcserélhetik. A költségvetési szerv nem adhatja meg a hozzájárulást, ha a leendő új bérlő a költségvetési szervvel nem áll szolgálati jogviszonyban.
(2) A meghatározott időtartamra, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is meghatározott időtartamra szóló vagy feltételhez kötött szerződést kell kötni.
(3) A lakásnak önkormányzati bérlakásra történő cseréjéhez bérbeadói hozzájárulás abban az esetben adható, ha arra a költségvetési szervet a bérlőkijelölés vagy a bérlőkiválasztás joga megilleti, vagy a bérlőkiválasztás jogát az önkormányzattal kötött megállapodással megszerzi.

A bérleti jogviszony folytatása

9. § A bérlő halála esetén a lakás bérleti joga nem folytatható.

A költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő lakás lakbére

10. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A lakások lakbérének mértékét e rendelet mellékletének I/1. pontja tartalmazza.
(3) A bérbeadónak a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésére és műszaki állapotára figyelemmel - e rendelet mellékletének I/2-I/5. pontjaiban meghatározottak szerint kell növelnie vagy csökkentenie.
(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül - úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
(5) A lakás havi bérének összegét a melléklet I/6. pontja szerint kell meghatározni. A bérbeadót az általa a bérlő részére nyújtott - a melléklet II. pontjában meghatározott - külön szolgáltatásokért a bérleti szerződésben (vagy külön megállapodásban) meghatározott díj illeti meg.

A lakáshasználati díj

11. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.
(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével a háromszorosára növekszik.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás esetén nem alkalmazható. A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati lakás esetén a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a költségvetési szerv javára történő megfizetése módjáról az önkormányzattal kötött megállapodásban kell rendelkezni.

A helyiségekre vonatkozó szabályok

12. § (1) A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakásbérletre vonatkozó szabályait - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(2) A helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a lakóépületben lakók nyugalmát zavarja.
(3) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja; a bérbeadó a helyiségbe más személy befogadásához nem adhat hozzájárulást.
(4) Az életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződés köthető.
(5) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiséget a bérbeadónak - ha eltérően nem állapodtak meg - az átadásának megfelelő állapotban és leltár szerinti felszereltséggel köteles visszaadni.
(6) A helyiség bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

III. Fejezet

A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

Az állami tulajdonban és a költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítésének feltételei

13. § (1) Az állami tulajdonban és a költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes hozzájárulásával:
a) az elidegenítés nem ellentétes a lakásgazdálkodási érdekekkel,
b) a bérlő a lakásra határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel, és a költségvetési szervnél legalább tízéves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, vagy a lakásban legalább öt év óta életvitelszerűen lakik,
c) a bérlő nem rendelkezik másik önálló lakással,
d) a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a kezelésbe kerüléstől vagy a teljes felújítástól számított öt év eltelt,
e) a lakóépületben lévő lakások több mint ötven százalékát az arra jogosultak meg kívánják vásárolni,
f) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2) Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás, ha
a) önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásban nem tüntethető fel,
b) az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, vagy ha annak felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről vagy bontásáról az illetékes szerv már döntött,
c) ha a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította és az elidegenítéshez nem járul hozzá,
d) elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,
e) a miniszter az ingatlant, illetőleg lakást el nem idegeníthetővé nyilvánította.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szabályát megfelelően kell alkalmazni a költségvetési szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséhez történő hozzájárulásra és annak feltételeire nézve is.
(4) Ha a lakóépületre, illetőleg a benne lévő lakásra lakásgazdálkodási érdekből nincs szükség, a miniszter az (1) bekezdés szerinti feltételektől eltekinthet, és a lakóépületet, illetőleg a benne lévő lakást elidegenítésre kijelölheti.

Elővásárlási jog

14. § (1) Az elidegeníthető lakásra elővásárlási jog illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat (egyenlő arányban),
c) az a)-b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyeneságbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(2) Ha a lakás megvásárlására jogosult az elővásárlási jogával nem kíván élni, a bérbeadótól legfeljebb a meglévő lakásával azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakás felajánlását igényelheti határozatlan időtartamra. Ebben az esetben a költözés igazolt költségeit a bérbeadó a bérlőnek megtéríti.
(3) Ha a bérlő az elővásárlási jogával nem él, és a (2) bekezdés szerinti másik lakást sem igényel, az általa lakott lakást az ajánlati kötöttség lejártától számított öt év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(4) Ha a nyugellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását lakásbérleti szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A lakások vételárának megállapítása és megfizetése

15. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult [14. § (1) bekezdés] vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított, az üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének ötven százaléka.
(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, számlával igazolt, értéknövelő beruházások értékét.
16. § (1) Kívülálló részére a lakás csak akkor idegeníthető el, ha a bentlakó bérlő nem élt elővásárlási jogával.
(2) Kívülálló a lakást a vételár egyösszegű kifizetése mellett és csak azzal a kikötéssel vásárolhatja meg, hogy határozatlan idejű bérleti szerződés esetén három évig, határozott idejű szerződés esetén a szerződés határidejének lejártáig a lakás lakbérét nem emelheti.
(3) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja. A lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.
17. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő,
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata,
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár tíz százalékát egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat - kérelmére - havonkénti egyenlő összegű, huszonöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(3) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított öt évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi nyolc százalék kamatot köteles fizetni.
(4) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után negyven százalék árengedmény illeti meg. Az árengedménnyel történő elidegenítés esetén a költségvetési szerv javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(5) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételárhátralékból húsz százalék engedmény illeti meg.
(6) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.
18. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és annak járulékai megfizetésének biztosítékául a költségvetési szerv javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(2) Ha a vevő árengedményben részesült és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, önálló lakástulajdon szerzésére fordítja.
(3) A vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése esetén a költségvetési szerv a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni köteles.
19. § A vevőt a törlesztési határidő elmulasztása esetén - legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével - írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik. A vevőnek, késedelme esetén, a Polgári Törvénykönyv 301. §-a (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot kell megfizetnie.

A lakások értékesítésének előkészítése

20. § (1) A 13. § (1) bekezdésében említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a költségvetési szerv intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).
(2) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a pályázaton nem vehet részt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzá tartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését, annak dokumentálását, a helyi forgalmi érték és a vételár megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá alakítást.
21. § (1) A társasház alapító okiratának tervezetét az Lt. 51. §-ában foglaltakra figyelemmel kell előkészíteni.
(2) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított forgalmi értéket egyeztetni a költségvetési szerv vezetőjével.
22. § (1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő kilencven napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy az ajánlatot elfogadja-e. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, erre a jogosult figyelmét az ajánlattételkor fel kell hívni.
(2) Ha a jogosult az előírt határidőben az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a lakás harmadik személy részére a 14. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével idegeníthető el.

A pályázat útján történő elidegenítés feltételei

23. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakás elidegenítésére a költségvetési szerv vagy megbízottja pályázatot ír ki.
(2) A pályázati feltételeket a sajtóban és a helyben szokásos módon, harmincnapos jelentkezési határidővel meg kell hirdetni.
(3) A pályázatra természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyaránt jelentkezhet.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó más pályázóval szemben elsőbbséget élvez.
(5) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló több pályázó, illetve ennek hiányában más pályázók közül a lakást annak kell elidegeníteni, aki a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.
24. § (1) A pályázatot legalább háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjait a költségvetési szerv vezetője jelöli ki úgy, hogy a bizottságban a helyi érdekképviseleti szerv egy fővel képviselteti magát.
(2) A bizottság a vételi ajánlatokat - a pályázati határidő lejártát követően tizenöt napon belül - elbírálja, és azt jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) A pályázat eredményét a költségvetési szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzé tenni.

A lakások birtokba adása

25. § (1) A költségvetési szerv a lakást az adásvételi szerződés megkötését követő tizenöt napon belül adja a vevő birtokába.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átadással a bérleti jogviszony megszűnik.
(3) Ha a társasházközösség az első közgyűlését az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tartja meg, a költségvetési szerv kezelői kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő hatvan napon belül köteles a társasházközösséggel írásban elszámolni.
(5) A költségvetési szerv az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba:
a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,
b) kérelemre a haszonélvezeti jogot, ha a lakást a bérlő egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke vásárolja meg,
c) a költségvetési szerv javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat.

Az állami tulajdonban és a költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő helyiségek elidegenítése

26. § (1) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.
(2) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a helyiség vételára - a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő által történő megvásárlása esetén - a helyiség üres, beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb;
b) az üres állapotban, pályázat útján - a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban nem álló személy részére - értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja;
c) ha a gépkocsitárolás céljára szolgáló helyiséget a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább ötven százalékát köteles egy összegben megfizetni; a fennmaradó összeg megfizetésére legfeljebb ötévi részletfizetési kedvezmény adható tíz százalékos kamat mellett;
d) ha a c) pont szerinti vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a vételár ötven százalékát meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetőleg a többletfizetés összege után a vevőt húsz százalék árengedmény illeti meg.
(3) Az egyéb célra szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helyiség bérlőjét a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban megállapított kedvezmények nem illetik meg, a helyiséget a bérlő az üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolja meg.

Az elidegenítéssel összefüggő egyéb rendelkezések

27. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket a költségvetési szervnek a kezelésében maradó lakások, helyiségek felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, illetőleg lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakáscélú támogatásra kell felhasználni.
(2) A lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni
a) az elidegenítés előkészítésének,
b) a földrészlet megosztásának,
c) a társasházzá történő alakításnak,
d) a forgalmi érték megállapításának,
e) az elidegenítés lebonyolításának
költségeit.

Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.