10/1999. (III. 8.) KHVM rendelet

a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ában, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló - többször módosított - 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A járművezető-képzés (a továbbiakban: képzés) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján az „A”, „A korl.”, „B”, „C”, „D”, „Segédmotoros kerékpár”, „Mgv”, „Lassú jármű”, „Kerti traktor”, „Állati erővel vont jármű vezetői”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „C1”, „D1” alkategóriákban, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriákban végezhető. Az engedélyezési eljárás során a kérelmező az érdekei képviseletére felkérheti azt a szakmai érdekképviseletet, amelynek tagja.
(2) A képzési engedély - a 26. § hatálya alá eső kérelmező kivételével - nem tagadható meg attól, aki az e jogszabályban előírt személyi, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek megfelel, és a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 6. számú mellékletben előírt, írásba foglalt vállalkozási feltételeit a felügyeletnek átadta. A képző szervnek a vállalkozási feltételekben történő változásokat 8 napon belül meg kell küldenie a felügyeletnek.
(3) A képzési engedélyben fel kell tüntetni az iskolavezető nevét és az iskolavezetői igazolványának számát.
(4) A képzési engedély meghatározott kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára), illetőleg időtartamra is adható.
(5) A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára (alkategóriára, kombinált kategóriára) - a rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati részből álló - a teljes képzési szolgáltatás feltételeit folyamatosan biztosítania kell.”
(2) Az R. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A teljes képzési szolgáltatásra jogosult képző szerv vállalkozói engedéllyel rendelkező szakoktatót is foglalkoztathat alvállalkozóként. Az alvállalkozó az oktatást csak személyesen végezheti, másra át nem ruházhatja. Az alvállalkozó felelős az oktatási előírások megtartásáért. A teljes képzési szolgáltatás felelőse a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv.”
2. § Az R. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A járművezetői tanfolyamra való felvétel előtt a képző szervnek a tanulóval írásbeli szerződést kell kötnie. A teljes képzési szolgáltatásra irányuló írásbeli szerződés főbb tartalmi elemeit a 7. számú melléklet írja elő. A fiatalkorúval kötött írásbeli szerződést a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.”
3. § Az R. 4. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A járművezetőket tanfolyamon kell képezni. A tanulók számára a tantervi óraszámok szerinti tanórákon való részvétel, valamint az előírt feladatok igazolt teljesítése kötelező.
(2) Tanfolyamra az vehető fel, aki a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásához szükséges, a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) meghatározott életkort betöltötte, vagy annál legfeljebb fél évvel fiatalabb, továbbá megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 9. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási, a vezetési gyakorlat alapoktatási és főoktatási részekből tevődik össze.”
4. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási részét valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után szabad megkezdeni. A vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része csak a sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után kezdhető meg.”
5. § (1) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, az legkorábban három nap eltelte után tehet újabb vizsgát.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a BM rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki a 2. számú mellékletben foglalt kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól jogszabály alapján felmentést kapott.”
6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki
a) a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a „D25” alkategóriás vezetői engedélyét „D” kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,
b) megfelel a külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott egészségi és pályaalkalmassági, valamint a BM rendeletben meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,
c) legalább 8 általános - ha 1942. január 1-je előtt született, legalább 6, ha pedig 1930. január 1-je előtt született, legalább 4 általános (elemi) - iskolai végzettséget igazol azzal, hogy a jelentkezési lapon feltünteti az iskolai végzettséget igazoló okirat megnevezését és számát. A segédmotoros kerékpár, mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a kerti traktor és az állati erővel vont járművezetői vizsgához elegendő, ha a jelölt írni, olvasni tud,
d) a megszerezni kívánt járművezetésre jogosító okmány kiadásának feltételéül a BM rendeletben előírt életkornál legfeljebb három hónappal fiatalabb, kivéve a kerti traktor és az állati erővel vont jármű vezetőjét.
(2) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése a következő e)-f) pontokkal egészül ki:
„e) „C1” alkategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van (kivéve, ha a „B” kategóriában és a „C1” alkategóriában együtt vizsgázik);
f) „D1” alkategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van.”
7. § (1) Az R. 10. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege, továbbá az a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Járműkezelési, rutin, forgalmi, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgára csak az bocsátható, aki
a) a 9. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és”
„d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét igazoltan elvégezte, vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, valamint aki a „D25” alkategóriás vezetői engedélyét „D” kategóriára kívánja érvényesíttetni, továbbá aki a BM rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet.”
(2) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Forgalmi vizsga csak sikeres járműkezelési, illetőleg rutin vizsga után tehető.”
(3) Az R. 10. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az 1984. január 1-je után szerzett, de legalább 2 éve meglévő lassú jármű vezetői igazolványát mezőgazdasági vontató vezetésére kívánja kiterjeszteni,”
(4) Az R. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. § (2) bekezdésének a) és e) pontjai szerinti forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a járművezető, ha az előfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett.”
(5) Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Aki a „B” kategóriára a járműkezelési vagy a forgalmi vizsgát automatikus működtetésű erőátviteli berendezéssel felszerelt gépkocsival teszi le, annak a vezetői engedélyébe a „ ,B’ kategóriára csak automata váltóval” korlátozást kell bejegyezni.”
8. § Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsga alatt a járművön csak a vizsgázó, a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos jelölt foglalhat helyet.”
9. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó vizsgákat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az első sikeres elméleti vizsga időpontjától számított egy éven belül lehet letenni. Elméleti vizsga nélkül megszerezhető kategória esetén az egy évet az első gyakorlati vizsga időpontjától kell számítani.
(2) Az egyes kategóriákhoz (alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz) tartozó elméleti vizsgák az első vizsgától számított egy éven belül tehetők le.
(3) A „B” és „C” kategóriás összevont, vagy a „B” kategóriás és „C1” alkategóriás összevont tanfolyamok, valamint az „Mgv” kategóriás tanfolyam esetén az adott kategóriákhoz előírt vizsgákat az első sikeres elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül lehet letenni.
(4) Amennyiben a vizsgázó nem tette le sikeresen az egyes kategóriákhoz tartozó összes vizsgát az (1)-(3) bekezdésekben előírt határidőn belül, az adott kategóriához tartozó valamennyi sikeres vizsga érvényét veszti. Ezt követően a járművezetésre jogosító okmányok megszerzéséhez előírt vizsga csak a 9-10. §-okban meghatározott feltételek ismételt teljesítése után tehető.
(5) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban előírt* gépjárművezetési gyakorlatból öt sikertelen vizsga számításánál a megelőző 2 éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában (alkategóriában, kombinált kategóriában) tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követően a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „járművezetésre pszichológiailag alkalmas” minősítést szerzett, a továbbiakban járművezetői vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem kötelezhető.”
10. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A képző szervek tekintetében az elméleti, a járműkezelési, a rutin, a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgák helyét, valamint a vizsgahellyé minősített településeken forgalmi vizsgák kiindulási helyét a felügyelet jelöli ki.
(2) Járművezetői forgalmi vizsgát csak olyan vizsgahelyen lehet tartani, amelyet a KFF az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt feltételek alapján vizsgahelynek jelöl ki. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.”
11. § (1) Az R. 16. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet szakoktatói névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatói vagy annak megfelelő végzettséggel [27. § e) pont] rendelkező jelentkezőt, aki”
(2) Az R. 16. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakoktatói névjegyzékből egy vagy több szakra vonatkozóan, meghatározott időre vagy véglegesen törölni kell azt:”
(3) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) aki a 16/A. §-ban foglalt, az oktatással eltöltött idővel kapcsolatos előírásokat megszegte.”
(4) Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti a szakoktatói névjegyzékből való törlést.”
12. § Az R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A szakoktatók oktatással eltöltött ideje egy naptári hónapban nem haladhatja meg a 220 oktatási órát. Az oktatással eltöltött idő naponta legfeljebb 10 oktatási óra lehet.”
13. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgabiztosok képzése a KFF által szervezett felsőfokú szaktanfolyamon történik.”
14. § (1) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vizsgabiztos köteles a KFF által szervezett továbbképzésen részt venni.”
(2) Az R. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Meghatározott időre vagy véglegesen törölni kell a vizsgabiztosi névjegyzékből azt,
a) aki a kötelező továbbképzésen nem vett részt, és azt három hónapon belül nem pótolta;
b) akinek a vizsgabiztosi tevékenységével kapcsolatban súlyos szakmai vagy etikai kifogások merültek fel;
c) akinek a vezetői engedélyét visszavonták, vagy akit járművezetéstől eltiltottak, illetőleg aki utánképzési kötelezettségének nem tett eleget.”
15. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelet iskolavezetői névjegyzékbe veszi fel azt az iskolavezetői végzettséggel rendelkező jelentkezőt, aki
a) büntetlen előéletű;
b) nem áll bármely felügyeletnél vezetett iskolavezetői névjegyzékből való törlés hatálya alatt;
c) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  megállapított névjegyzékbe vételi díjat befizette.”
(2) Az R. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet és az illetékes kamara is kezdeményezheti az iskolavezetői névjegyzékből való törlést.”
16. § Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az iskolavezetők képzése - a KFF által engedélyezett - felsőfokú szaktanfolyamon történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki
a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy annak megfelelő képesítéssel rendelkezik;
b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű.
(3) A KFF az egyes tárgyak hallgatása alól - kérelemre - mentesíti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.
(4) Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot elvégezte.”
17. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez a KFF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető.
(2) Szaktanfolyam szervezésére képzési engedély annak a kérelmezőnek adható, akinél igazolt:
a) a szaktanfolyami képzésben közreműködő személyek, valamint az engedélyért folyamodó szervezet megbízhatósága,
b) az adott tanfolyam megtartásához a KFF által előírt és meghirdetett személyi és tárgyi feltételek megléte.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megbízhatóság feltételeinek nem felel meg az a személy (szervezet),
a) aki büntetett előéletű,
b) aki (amely) a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy az illetékes kamara jogerős határozata, illetve a szakmai érdekképviseletek írásos nyilatkozata szerint a piaci magatartásnormákat megsértette,
c) aki (amely) a szakmai, így különösen a járművezetői alap- vagy szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezért az eljáró hatóságok jogerős határozattal szankcionálták, vagy
d) aki (amely) valamely szaktanfolyam tartására való jogosultságát - a b)-c) pontokban foglaltak miatt - két éven belül elveszítette.
(4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni attól, aki a (2) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti.
(5) Szaktanfolyamra, illetőleg szakképesítő vizsgára az a személy jelentkezhet, aki a vonatkozó jogszabályban, valamint KFF szabályzatban előírt feltételeknek megfelel.
(6) A közlekedési szakembereket a szakképesítést nyújtó vizsgákon a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják. A vizsgák feltételeit és rendjét a KFF szabályzatban hirdeti meg. A vizsgát a KFF vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti.
(7) Vizsgaszervezési megbízás csak az adott szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkező képző szervnek adható. Nem adható vizsgaszervezési megbízás, illetőleg a kiadott megbízást vissza kell vonni, ha a megbízott ellen a (2) bekezdésben előírtak nem teljesítése vagy a (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása miatt hatósági eljárás folyik, vagy az eljárás elmarasztalással zárult.
(8) A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki, és tartja nyilván.”
18. § Az R. 23. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységét évente legalább nyolc órában szakfelügyelni kell.
(4) A járművezetői vizsgák munkáltatói ellenőrzése céljából a vizsgákon részt vehet a felügyelet vezetője, továbbá az általa megbízott, vizsgabiztosi képesítéssel rendelkező felügyeleti dolgozó.”
19. § (1) Az R. 27. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) meghatározza a szakoktatói és az iskolavezetői felsőfokú szaktanfolyam, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti szaktanfolyamok engedélyezésének feltételeit, a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamokon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket;”
(2) Az R. 27. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
„l) meghatározza a vizsgabiztosi felsőfokú szaktanfolyam tekintetében a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét, valamint a szaktanfolyamon oktató előadókkal szemben támasztott követelményeket.”
20. § (1) Az R. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az e rendeletben meghatározott képzési tevékenység engedélyezéséért az engedélyező hatóság részére a külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az e rendeletben meghatározott vizsgák díját külön jogszabály írja elő.”
(2) Az R. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségi következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 91/439/EGK irányelve a vezetői engedélyekről.
(2) A KFF által kiadandó szabályzatoknak meg kell felelniük a hivatkozott 91/439/EGK számú Tanács irányelve II. számú mellékletében foglaltaknak.
(3) A tanfolyami tantervekben az egyes tantárgyak tananyagát úgy kell meghatározni, hogy alapozzák meg az adott járműkategóriához tartozó vezetési ismeretek és képességek megszerzését. Készítsék fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló közlekedési veszélyhelyzetek esetében szükséges helyes járművezetői magatartásra.”
21. § (1) Az R. 28. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) teljes képzési szolgáltatás: jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges tanfolyam - e rendeletben foglaltak szerinti - teljes körű megtartása;”
(2) Az R. 28. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„i) „A korl.” kategória: a 25 kW teljesítményt és 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár;”
(3) Az R. 28. §-a a következő j)-p) ponttal egészül ki:
„j) alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul;
k) főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul;
l) járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az „A”, „A korl.”, „B” és a „Segédmotoros kerékpár” kategóriák, továbbá az „A1” alkategória esetében;
m) rutin vizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „Mgv”, „Lassú jármű”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1”, alkategóriák, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriák esetében;
n) „D12” alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 11 állandó ülés van;
o) „D25” alkategória: autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 24 állandó ülés van;
p) abban az esetben, ha a rendelet „A1” alkategóriát határoz meg feltételként, az „A/1” alkategóriát is el kell fogadni.”
22. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 3. számú mellékletének megfelelően módosul.
(4) Az R. az e rendelet 4. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
(5) Az R. az e rendelet 5. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a korábban kiadott képzési engedélyek tekintetében is alkalmazni kell.
(2) E rendeletben hivatkozott „C1”, „D1” alkategóriákra, valamint a „C1+E”, „D1+E” kombinált kategóriákra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől lépnek hatályba.
(3) Az R. 27/A. §-ának (1) bekezdése 2000. január 1-jétől lép hatályba.
(4) Az 1. számú melléklet 1. a), valamint a 2. a) pontjai a rendelet kihirdetésétől számított 90. napon lépnek hatályba.
(5) Az 1. számú melléklet 1. pontjának g) alpontja 2000. január 1-jén lép hatályba.  [LÁBJEGYZET_3]
(6) Az 1. számú melléklet 1. pontjának h) alpontja 1999. december 31-én hatályát veszti.  [LÁBJEGYZET_4]
(7) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott - az R. 5. §-ában előírt - igazolással rendelkező két- vagy háromajtós „B” kategóriás oktatójárművek oktatásra (vizsgáztatásra) 1999. december 31-ig használhatók.
(8) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott, az előírt méreteknek meg nem felelő „C” kategóriás oktatójárművek oktatásra jogosító engedélye 1999. december 31-én hatályát veszti.
(9) Az R. 5. §-a alapján kiadott igazolás 1999. december 31-én hatályát veszti, amennyiben a jármű műszaki jellemzői 2000. január 1-je után nem felelnek meg az 1. számú melléklet előírásainak.
(10) E rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a tanfolyamra való felvétel határidejére, valamint a 6. §-ának (1) bekezdésében a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott életkorra vonatkozó előírások nem érintik azokat a járművezető jelölteket, akik a rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már beiratkoztak, és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.
(11) Az a vizsgázó, aki a vizsgáit e rendelet kihirdetése előtt megkezdte, az egyes kategóriákhoz tartozó vizsgáit az első elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül teheti le.
(12) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig „C” kategóriás vizsgáit megkezdte, de 1999. december 31-ig nem tett sikeres forgalmi vizsgát, 2000. január 1-jét követően a sikeres eredményű forgalmi vizsgán használt oktató (vizsga) jármű sajátosságai (méretei) alapján jogosult a „C1” alkategória vagy a „C” kategória megszerzésére.
(13) Az a vizsgázó, aki 1999. december 31-ig sikeres „C” vagy „D” kategóriás forgalmi vizsgát tett, de vezetői engedélyét - jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesülésének hiánya miatt - nem érvényesítették a kívánt kategóriára, 2000. január 1-je után - a hiányzó feltételek teljesítését követően „C”, illetőleg „D” kategória bejegyzésére jogosult.
(14) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az „A”, „A korl.” és „B” kategóriák, továbbá az „A1” alkategória esetében a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, de a „Járműkezelési (rutin)” vizsgatárgyból még nincs sikeres vizsgája, a járműkezelési vizsgáján csak a technikai kezelési és a manőverezési feladatokat köteles végrehajtani.
(15) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az „A”, „A korl.” és „B” kategóriák, továbbá az „A1” alkategória esetében a „Járműkezelési (rutin)” vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, de a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgatárgyból még nincs sikeres vizsgája, a járműkezelési vizsgán csak a biztonsági ellenőrzési feladatokat köteles végrehajtani.
(16) Az a vizsgázó, aki e rendelet hatálybalépéséig az „A korl.” kategóriában a járművezetői vizsgáit megkezdte, valamint aki a jogszabályban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett 1999. június 30-ig sikeresen befejezi, a vezetői engedélye érvényesítésekor az „A kategória 25 kW vagy 0,16 kW/kg-ig korlátozva” bejegyzésre jogosult.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, 11/1988. (XII. 20.) KM-BM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd: 34/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/28.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/28.