11/1999. (X. 6.) IM rendelet

a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a bírósági fogalmazókra (a továbbiakban: fogalmazók), a bírósági vezetőkre, bírákra és a fogalmazók képzésében részt vevő igazságügyi alkalmazottakra.

A joggyakorlat célja

2. § (1) A joggyakorlat célja az, hogy a fogalmazó a munka végzése során, a bírósági jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerje a bírói gyakorlatot, elsajátítsa az ítélkezés szakmai szabályait és munkamódszerét, alakítsa ki a bírótól megkívánt, az ítélkezéshez szükséges képességeket.
(2) A joggyakorlat eredményeként el kell érni, hogy a fogalmazó képes legyen alkalmazni a bírósági ügyvitel szabályait, behatóan ismerje az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok gyakorlatát, szerezzen ismereteket a bírói munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekről; sajátítsa el a bírói jogállásra vonatkozó jogszabályokat, ismerje meg a bírói hivatás etikai normáit.

A joggyakorlat tartalma

3. § (1) A fogalmazót valamennyi beosztásában olyan munkával kell foglalkoztatni, amely a bírói hivatásra való felkészülését segíti.
(2) A joggyakorlat alatt biztosítani kell, hogy a fogalmazó mind első és másodfokon - a peres és peren kívüli eljárásokban -, minden ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, és tartson önállóan ügyfélfogadást.
4. § A joggyakorlat ideje alatt elő kell segíteni, hogy a fogalmazó a jogalkalmazás egyéb területein (ügyészség, ügyvédség, közjegyzőség, közigazgatás, nyomozó hatóság) is ismereteket szerezzen. Erre a joggyakorlati idő alatt, legfeljebb 6 hónapos időtartamban kerülhet sor, ha a feltételek biztosíthatók. Az e § szerinti foglalkoztatás meghatározásánál lehetőleg figyelembe kell venni a fogalmazó véleményét.
5. § (1) A fogalmazó számára a joggyakorlat ideje alatt legalább egy alkalommal biztosítani kell, hogy országosan szervezett képzésben vehessen részt.
(2) A joggyakorlat ideje alatt a fogalmazó nyelvi képzéséhez és továbbképzéséhez, nyelvvizsgára való felkészüléséhez a megyei (fővárosi) bíróság elnöke munkaidő-kedvezményt biztosíthat. Ilyen kedvezmény megadása esetén a nyelvvizsga letételét elő kell írni.

A joggyakorlatot vezető bíró (instruktor)

6. § (1) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke a fogalmazó képzésére - megfelelő elméleti felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező - joggyakorlatot vezető bírót jelöl ki.
(2) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke a joggyakorlatot vezető, valamint a fogalmazó képzésében részt vevő bíró számára külön díjazást vagy munkaidő-kedvezményt állapíthat meg.
(3) A joggyakorlatot vezető bíró szakmai véleményét, irányítását a fogalmazó köteles figyelembe venni.

A joggyakorlat ideje és számítása

7. § (1) A fogalmazó joggyakorlati ideje három év, amely a munkába lépésének napján kezdődik.
(2) A fogalmazó joggyakorlati idejének számítására a jogi szakvizsgáról szóló IM rendelet az irányadó.  [LÁBJEGYZET_1]

A joggyakorlat tervezése, a joggyakorlati kimutatás

8. § (1) A fogalmazó joggyakorlati beosztásáról terv készül, foglalkoztatása e szerint történik. A tervben biztosítani kell a gyakorlati munka és a képzés összhangját. A tervet a megyei (fővárosi) bíróság elnöke hagyja jóvá, és azt írásban közli az érintett bíróságok elnökével és az érdekelt fogalmazóval.
(2) A bíróság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a fogalmazó beosztása és foglalkoztatása a terv szerint történjen, továbbá, hogy a fogalmazó a beosztásához és a képzéséhez kapcsolódó kollégiumi üléseken, bírói megbeszéléseken, valamint szakmai tanácskozásokon részt vehessen.
(3) A fogalmazó joggyakorlati idejét úgy kell beosztani, hogy legalább 13 hónapot polgári ügyszakban elsőfokú bíróságon, 9 hónapot büntető ügyszakban elsőfokú bíróságon, 2-2 hónapot polgári, illetve büntető ügyszakban másodfokú bíróságon töltsön el. A fogalmazónak megfelelő időt kell eltöltenie a többi ügyszakban is, továbbá - a 4. §-nak megfelelően - a jogalkalmazás más területein. A fogalmazónak évente legalább 50 érdemi határozattervezetet kell készítenie.
(4) Ha ez indokolt - különösen a más munkaterületről érkezett fogalmazók esetében - a megyei bíróság elnöke eltérhet a (3) bekezdésben meghatározott beosztási rendtől.
9. § (1) A fogalmazó a munkájáról joggyakorlati kimutatást (melléklet) vezet. A feladatok teljesítését az a bíró vagy más vezető igazolja és értékeli, aki mellett a fogalmazó a munkáját végezte.
(2) A joggyakorlati idő befejezése után a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a joggyakorlati kimutatást lezárja. A joggyakorlati kimutatás egy példányát a fogalmazó részére át kell adni, további egy példányát a fogalmazó személyi anyagában kell megőrizni.

A fogalmazó képzése

10. § (1) A fogalmazóképzés a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év.
(2) A fogalmazó képzésének alapja az egyéni tanulás.
(3) A jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek elmélyítése érdekében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke szervezett képzést (tanulókörök) biztosít a fogalmazó részére, amelyen a részvétel kötelező.
(4) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke a bíróság sajátosságainak megfelelően határozhatja meg a tanulókörök és a fogalmazó beszámoltatásának rendjét.
11. § (1) Az egyéni tanulás folyamatosságának és eredményességének ellenőrzése céljából a fogalmazó a kijelölt anyagrészekből a megyei (fővárosi) bíróság elnöke vagy az általa erre felkért bíró előtt beszámol. A beszámoltatás alkalmával értékelni kell a fogalmazó által készített határozattervezeteket is. A beszámoló eredményét be kell vezetni a joggyakorlati kimutatásba.
(2) Ha a fogalmazó a kijelölt anyagot nem sajátította el kellő alapossággal, meg kell ismételnie a beszámolót.
12. § (1) A fogalmazó joggyakorlatával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megtartásáért a megyei (fővárosi) bíróság elnöke és annak a bíróságnak az elnöke felel, ahol a fogalmazó a joggyakorlatát tölti.
(2) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke a jogi szakvizsgára és a beszámolókra való felkészüléshez munkaidő-kedvezményt biztosíthat.
13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit első ízben azoknak a fogalmazóknak az esetében kell alkalmazni, akiknek a képzése az 1999/2000. oktatási évben kezdődik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról, képzéséről és elővizsgájáról szóló 14/1989. (XII. 20.) IM rendelet a hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 2. §-ának (3) bekezdését.