120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hatálya alá tartozó vizek körében az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló felszíni vizekre - vízfolyásokra, természetes tavakra, ezek medrére és partjára -, továbbá a víziközművek kivételével a közcélú vízilétesítményekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. fenntartás: a vizeken és a közcélú vízi létesítményeken végzett munka, amelyet a biztonságos üzemelés és a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen vagy eseti jelleggel el kell végezni, beleértve az építmény, illőleg egyéb tárgyi eszköz alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjét, valamint a vis maior következtében közvetlenül szükséges hibaelhárítást, továbbá ezzel közvetlenül összefüggésben más tárgyi eszközökön végzett bontást és helyreállítást;
2. közérdekű fenntartás: a törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében az állami, valamint az önkormányzati tulajdonú vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására, mint közfeladatra, a központi, az önkormányzati költségvetésekben, valamint az érdekeltek hozzájárulásával biztosított pénzeszközből megvalósuló tevékenység;
3. fenntartó: a vizek és a közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából, a vízgazdálkodási közfeladat ezzel összefüggő ellátási kötelezettségéből eredő jogokat gyakorló, az 1. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésért felelős személy (így például tulajdonos, vagyonkezelő);
4. folyóban újonnan keletkezett sziget: a vízből állandóan kiemelkedő terület (szárazulat), amelyet a vízfolyás természetes módon (hordaléklerakódás) vagy mesterséges beavatkozás (folyószabályozás) hozott létre.

Általános rendelkezések

3. § (1) Az állam és az önkormányzatok a tulajdonukban álló vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és olyan mértékben kötelesek gondoskodni, amely lehetővé teszi a Vgtv.-ben meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását.
(2) Az (1) bekezdésben érintett közfeladatok ellátásának szakmai követelményeit a jogszabályok, illetve a közcélú vízilétesítmények vízgazdálkodási célját, rendeltetését is rögzítő hatósági (vízjogi) engedélyek határozzák meg.
(3) Az állam, valamint az önkormányzatok tulajdonában álló vizek és közcélú vízkárelhárítási közérdekű vízilétesítmények fenntartása az e rendelet mellékletében felsorolt munkák rendszeres vagy az igénybevétel, elhasználódás mértéke szerinti, időszakos elvégzését jelenti.
(4) A fenntartó által elvégzett, de a közédekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás költségeit az abban érdekelt személyek, illetve az azt igénylők az e rendeletben foglaltak szerint a fenntartó részére kötelesek megtéríteni.
(5) A fenntartási többletköltségeket a (4) bekezdés szerint megállapított (megállapítható) érdekeltség arányában
a) vízilétesítmény fenntartásának összköltségeihez viszonyítva, vagy
b) a közérdek mértékét meghaladó költségekre figyelemmel kell megállapítani.
4. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízimunka elvégzéséhez - a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek mellett - a fenntartó hozzájárulása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartó és az igénylő a felmerülő munkákról és többletköltségekről, az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról külön szerződésben állapodik meg.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt szerződést - külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerint - a hatósági engedély iránti kérelemhez kell csatolni, ideértve a meglévő engedély módosítására irányuló kérelmet is.
(4) A szerződésnek (megállapodásnak), a szerződésekre vonatkozó általános tartalmi követelmények mellett tartalmaznia kell
a) a fenntartó által ellátott vízgazdálkodási közfeladatot, valamint azt a tevékenységet (vízimunkát, vízilétesítményt, illetve vízhasználatot), amely a vízgazdálkodási közfeladatokban kifejezett közérdeken, illetve annak mértékén túl jelentkező igénnyel összefüggésben a felek megállapodásának tárgya;
b) a felmerülő, tervezett költséget, továbbá több igénylő esetén a fenntartási többletköltséggel kapcsolatos érdekeltség arányát;
c) az érdekeltség arányából következő, illetve a ténylegesen megállapítható fenntartási többletköltség mértékére (összegére) vonatkozó fizetési kötelezettség teljesítésének módját, határidejét.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti szerződésben a fenntartási többletköltséget és az ennek megfelelő költségviselés mértékét (összegét) évenként kell meghatározni.
(6) A szerződésben a felek kölcsönösen meghatározhatják azt a legkisebb igénybevételt, amely még nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(7) Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó és fenntartási többletköltséggel járó tevékenység a közcélú vízilétesítmény meghatározott körű használatát célozza és eredményezi, a vízhasználati szolgalomra vonatkozó rendelkezések  [LÁBJEGYZET_2]  megfelelő alkalmazásával kell a vízilétesítmény használatával felmerült fenntartási többletköltségeket megállapítani.

Medrek és partok fenntartása

5. § (1) A partok védelmét szolgáló művek (partvédő művek) fenntartása a vízfolyás, természetes tó fenntartójának a feladata.
(2) A meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásának kötelezettsége a közérdek mértékéig terjed. Az ezt meghaladó feladatokat - a feladatok ellátását - igénylőnek a kérelmére a fenntartó vagy a fenntartó hozzájárulásával az igénylő maga végezheti el.
(3) A mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódásokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátása a fenntartó feladata.
(4) A természetes úton létrejött, a parti ingatlan alkotórészévé vált feliszapolódásokkal (parti növedék) összefüggő - a meder részét már nem képező - területekről, közérdekű mederszabályozási munkák esetén a fenntartó a Vgtv. 25. § (2) bekezdésére figyelemmel rendelkezhet.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti feliszapolódások minősítéséről, eredetéről, illetve ebből következően a meder és a part találkozási vonalának - a partvonalnak - a meghatározásáról a területileg illetékes vízügyi hatóság határoz, illetve határozhat,   [LÁBJEGYZET_3]  amennyiben az nem érint természeti, továbbá védett természeti területeket.
(6) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatával összefüggő esetben [Vgtv. 25. § (1) bekezdés] a parti sávot és egyéb, korlátozottan hasznosítható területeket érintő rendelkezésekre figyelemmel (Vgtv. 24. §), jogellenes használat esetén a Vgtv. 24. és 25. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(7) Amennyiben a közérdekű mederszabályozás eredményeként a korábban meghatározott partvonal módosul, a fenntartónak kezdeményezni kell annak ismételt megállapítását, illetve a meder részévé vált parti területeket a vízgazdálkodással összefüggő, művelés alól kivett - a vízfolyás, tó részét képező - területként kell nyilvántartani.
(8) A Vgtv. 20. § (3) bekezdés, valamint a 24. §-ból eredő parti ingatlanok és az egyéb, a törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ezzel kapcsolatos feladatokról a fenntartó köteles gondoskodni.

A medrek használatával kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) A fenntartó a meder használatával, illetve nem vízgazdálkodási célú hasznosításával összefüggésben - a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül - hozzájárulhat ahhoz, hogy a mederben, annak talajával egybeépített víziállást vagy egyéb építményt (így például kikötői lekötőmű) helyezzenek el, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja.
(2) A meder talajába épített építmény (így például víziállás) esetén a fenntartó az építmény rendeltetésére, méretére, valamint a vizek, a természetes állóvíz jellegére figyelemmel, az igénybevétellel arányos mederhasználati díjat állapíthat meg, illetve a hozzájárulást mederhasználati szerződés létrejöttéhez kötheti.
(3) A (2) bekezdésben érintett mederhasználatot a fenntartó és a meder igénybevételét kérő személy vagy személyek szerződése hozza létre.
(4) A mederhasználati hozzájárulás vagy szerződés nem mentesít a víziállásokra, illetőleg egyéb építményekre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.
(5) A vizek medrének használatával kapcsolatos szerződést határozott vagy határozatlan időre lehet megkötni azzal, hogy
a) a mederben elhelyezett építmény tulajdonjoga a vizek tulajdonjogát nem érintve az építtetőt illeti [Ptk. 97. § (2) bek. és 686. §],
b) a használati díját évenként kell megállapítani, továbbá a fenntartónak a szakfeladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységét a használó köteles akadályoztatás és kártalanítás nélkül tűrni,
c) az építménnyel, annak használatával összefüggő vagy a rendeltetésszerű használat elmulasztásából eredő fenntartási többletköltségeket a használati díjtól függetlenül meg kell téríteni.
(6) A mederhasználati szerződés megszűnik, ha
a) a használó vagy a fenntartó felmondja;
b) az építményre vonatkozó hatósági engedélyt az arra hatáskörrel rendelkező hatóság visszavonta, illetőleg a határozott időre szóló engedély érvényességi ideje lejárt és annak meghosszabbítására vagy új engedély kiadására három hónapon belül nem került sor.
(7) A fenntartó részéről felmondási ok lehet különösen:
a) a díjfizetés, illetőleg a rendeltetésszerű használattal összefüggő - a szerződésben, illetve a hatósági engedélyben meghatározott - egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztása;
b) a szerződés megkötését követően a szerződéskötésnél fennálló körülmények olyan megváltozása, amely szerint a meder, a természetes állóvíz (összességében vizek) rendeltetésszerű fenntartását, a vízgazdálkodási szakfeladatok vagy egyéb közérdekű munkák ellátását a mederben elhelyezett építmény akadályozza, illetőleg a jogszabályok, a helyi településrendezési előírások változása, módosulása következtében a meder szerződés szerinti további használatára nincs lehetőség.
(8) A felmondás, illetve szerződés megszűnése esetén az építmény tulajdonosa a szerződésben meghatározott időn belül az építményt köteles saját költségén eltávolítani, illetőleg elszállítani azzal, hogy a mederhasználati szerződés megszűnése miatt kártalanítás nem jár. Amennyiben az építmény tulajdonosa ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a fenntartó által elvégzett eltávolítás költségét köteles megtéríteni.
(9) A meder kizárólag ásványi anyag kitermelésére irányuló igénybevétele esetén a fenntartónak figyelemmel kell kísérnie különösen azt, hogy a kotrás, illetve az ezzel járó egyéb tevékenység ne károsítsa vagy ne veszélyeztesse
a) a hajózható folyókon a hajóutat;
b) a meglévő szabályozási és egyéb műveket, különösen az árvízvédelmi művek biztonságát;
c) a partok állékonyságát, valamint a hullámtérre, a parti sáv használatára vonatkozó, külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott rendelkezések szerinti vízgazdálkodási (fenntartási) szakfeladatok ellátását;
d) élővilág-védelmi szempontból a parti sáv élővilágát, valamint a halak ívó- és táplálkozó helyeit.

Árvízvédelmi töltések

7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
(2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához.
(3) A fenntartó a (2) bekezdésben említett hozzájárulást a használattal arányos, a fenntartási költségek részleges ellentételezését szolgáló díj megfizetéséhez kötheti.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése esetén a fenntartó, a jogellenes magatartás jellegétől függően köteles
a) intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet megkeresni, illetve
b) bírósági úton eljárni annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze,
c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni, ha annak feltételei fennállnak.
(5) Árvízvédelmi töltésen vezetett közút, vasút, kerékpárút esetén e rendeletben foglaltakat a közös rendeltetésnek megfelelően, az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével kell alkalmazni.

A fenntartással kapcsolatos egyéb feladatok

8. § (1) A vizek és vízilétesítmények fenntartásával kapcsolatos egyéb feladatok körében a fenntartó
a) nyilvántartja a vízgazdálkodással összefüggésben művelés alól kivett területeket, az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában álló vizeket, azok medrét képező területeket, továbbá a meder részét nem képező parti földrészleteket;
b) szükség esetén gondoskodik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területként nyilvántartott vizek medrét vagy azok partját érintő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos feladatokkal, továbbá a földrészleteken fennálló - a fenntartási feladatokkal összefüggő, a Vgtv. 20. § (3) bekezdésében, 23-24., valamint a 27. §-ban meghatározott - korlátozásokkal járó jogok és tények bejegyzéséről, illetve bejegyeztetéséről.
(2) Az (1) bekezdésben érintett feladatokkal összefüggésben a fenntartó:
a) a meder és a part találkozási vonalának módosulása esetén - a változást megalapozó jogcímre figyelemmel - elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészeket, szükség esetén gondoskodik a part vonalának a természetben történő kitűzéséről;
b) indokolt esetben - különösen jogellenes beavatkozás esetén, saját ellenőrzése alapján - intézkedés végett megkeresi a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet, és kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását vagy ha az elbontás nem indokolt, a partvonal megállapítását (módosítását);
c) a meder jogellenes igénybevétele, feltöltése esetén az eredeti állapot visszaállítására irányuló jogerős államigazgatási határozat, illetve jogerős bírósági döntés alapján - ha a munkák elvégzésére más személy nem kötelezhető - ellátja a végrehajtás műveleti (operatív) feladatait.
(3) Amennyiben a jogellenes feltöltést végző személye ismeretlen, a fenntartónak a fennmaradásra vagy az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó, az eljárást megindító javaslata alapján, az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a területileg illetékes önkormányzat véleményére figyelemmel a vízügyi hatóság határoz a partvonal ismételt megállapításáról vagy ennek hiányában a feltöltött terület megszüntetéséről, a meder eredeti állapotának helyreállításáról.   [LÁBJEGYZET_5]
(4) A (3) bekezdésben érintett hatáskörben eljárva, a vízügyi hatóságnak a partvonal ismételt megállapítására irányuló, elutasító döntését a határozatban rögzíteni kell. Ebben az esetben a határozat további, külön hatósági intézkedés nélkül azt a joghatást eredményezi, hogy a fenntartónak a (2) bekezdés a) pontja szerint feltöltött terület megszüntetése, illetve az eredeti állapot visszaállítása iránt kell intézkedni.
(5) A feltöltés fennmaradása esetén a fenntartó elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt.
(6) Az ingatlan-nyilvántartási változás és átvezetés alapja a jogerős partvonal-megállapító határozat, amelynek alapján - figyelemmel a (5) bekezdés szerinti dokumentációra - az illetékes földhivatal az eddig mederként nyilvántartott területet a változás átvezetésével, rendeltetésének, illetve a hasznosításnak megfelelő művelési ágban tartja nyilván.
(7) Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés után a meder részét már nem képező parti területeken - ha annak tulajdonosa és a vagyonkezelő személye megegyezik a meder tulajdonosával - a fenntartó gondoskodik a földrészletek (parti területek) jogszabálynak megfelelő, rendeltetésszerű hasznosításáról.
(8) Amennyiben a jogellenes és káros mederfeltöltés kapcsán az eredeti mederállapot helyreállítása iránt kell intézkedni, az ehhez szükséges vízimunkát a fenntartó a (3) bekezdésben érintett döntésre figyelemmel, illetve vízjogi engedély alapján végzi el.

Nádasok

9. § (1) Az állam tulajdonában álló természetes vizek medrében, valamint a csatlakozó szárazulatokon található nádas területeken, a vízminőség védelmét is szolgáló nádgazdálkodási feladatok keretében, a meder fenntartója a rendeletben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik:
a) a vizek medrében lévő nádasok vízminőség-védelmi és partvédelmi szempontokra is figyelemmel kialakított minősítéséről, illetve a terület ennek megfelelő osztályba sorolásáról;
b) az a) pont szerint minősített (osztályba sorolt) területek nádállományának hasznosításáról, megóvásáról, szükség szerint rehabilitációjáról.
(2) A nádasok (1) bekezdés a) pontjában érintett minősítésénél az ipari (építési), mezőgazdasági vagy egyéb célra történő hasznosíthatóságot, valamint a terület jellegét (zárt állomány, ritka, szabdalt) a környezettel, a természetvédelemmel, valamint a partvédelemmel összefüggő jelentőségét, a vízminőségre gyakorolt kedvező, illetőleg kedvezőtlen hatását kell figyelembe venni.
(3) A nádasok minősítésének, osztályozásának (osztályba sorolásának) szempontjait külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  tartalmazza.
(4) Azokon a vizeken, amelyek nem az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonban állnak, a rendeletnek megfelelő nádgazdálkodásról a vizek, illetve a meder tulajdonosa köteles gondoskodni.
(5) A nádaratás csak vegetációs időn kívül úgy végezhető, hogy a nádas termőképessége és állománya ne károsodjon. A nádas égetése csak kivételesen, a környezetvédelmi és természetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásaira figyelemmel, illetve a jogszabály szerint szükséges hatósági engedélyekkel és a természetvédelmi hatóság egyetértésével végezhető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásra természeti, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, egyéb területeken a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel, amennyiben arról külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  másként nem rendelkezik. Az eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok működnek közre.
(7) Védett és egyéb természeti területeken - a környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelmények mellett - a nádgazdálkodás csak a természet védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott előírásokra, illetve hatósági rendelkezésekre figyelemmel, a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható.
(8) Olyan védett természeti területeken, ahol védett növények találhatók, gépi nádaratás, közlekedés és egyéb gazdasági tevékenység nem folytatható, illetve a természetvédelmi hatóság - ha az a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes -, a tevékenységet kivételesen és egyedi vizsgálat alapján engedélyezheti.
(9) Természetvédelmi okból, a természetvédelmi hatóság kijelölése szerint, megfelelő nagyságú - 1-3 éves (avas) - nádasokat kell hagyni, amelyek csak vágásforgó-szerűen arathatók.
(10) A nádasokra a fenntartó - a természetvédelmi hatóság egyetértésével - üzemeltetési tervet készít, amelyben meg kell határozni a nádgazdálkodással érintett területeket, valamint a nádasok e rendelet szerinti minősítését és a minőséggel kapcsolatos gazdasági és egyéb feladatokat.
(11) A minősítést szükség szerint, de legalább ötévenként kell elvégezni.
(12) E rendeletben meghatározott és a természetvédelmi érdekekkel összefüggő rendelkezések megtartását, ideértve a környezet-, természet- és vízminőségvédelmi szempontok figyelembevételével elkészített minősítést, a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

A települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatok

10. § (1) A települési vízrendezési feladatok körében a fenntartó
a) a természetes vízfolyások és belvízcsatornák,
b) a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok,
c) a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák,
d) a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak
fenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.
(2) A fenntartási feladatok során - ideértve a melléklet szerinti munkákat is - gondoskodni kell különösen
a) a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás);
b) az elfajult medrek helyreállításáról;
c) a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról;
d) kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról;
e) a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.

A vízgazdálkodási társulatokat érintő rendelkezések

11. § (1) Ha a törvényben meghatározott vízgazdálkodási közfeladatok ellátására az érdekeltek vízgazdálkodási társulatot, ezen belül vízitársulatot alakítottak, a társulat az alapszabályában meghatározott, az érdekeltségi területen belül lévő állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról - a víziközművek kivételével - társulati feladatként
a) a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött, a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés alapján, illetve
b) az a) pontban hivatkozott kormányrendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 11. §-a szerint mint vagyonkezelő
gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben érintett vagyonkezelői jogosultság hiányában a vízitársulat - a jogszabály keretei között - a létesítmények, illetve vizek meghatározott körű fenntartására vonatkozó, a vagyonkezelővel kötött külön szerződés alapján gondoskodik a társulati közfeladatok ellátásáról.
(3) A helyi közcélú vízilétesítmények megvalósításának, fenntartásának, illetve a közcélú vízimunkák elvégzésének költségeit a társulat az érdekeltségi hozzájárulásból, valamint a társulat gazdálkodására vonatkozó, a Vgtv. 7. § (1) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb forrásokból fedezi.

Záró rendelkezések

12. § (1) A közcélú vízilétesítményekre, vízimunkákra és vízhasználatokra vonatkozó külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  alapján végzett vízügyi felügyelet során - a jogszabályban meghatározott egyéb szempontok mellett - vizsgálni kell:
a) a vízjogi engedély alapján gyakorolt vízhasználatnak, üzemeltetett közcélú vízilétesítménynek, illetve elvégzett vízimunkának az állam vízgazdálkodási feladataival kapcsolatos és a közérdek mértékig terjedő vízgazdálkodási célját, rendeltetését;
b) az a) pontban érintett hatósági engedély szerint végzett tevékenységgel összefüggésben azt, hogy a vizek, illetőleg közcélú vízilétesítmények vízjogi engedély alapján, más személyek részéről történő igénybevétele a közérdek mértékében kifejezett vízgazdálkodási rendeltetésen, célon túl, igényel-e fenntartási többletmunkát;
c) a Vgtv. 8. § (1) bekezdésére figyelemmel és e rendelet 4. §-a szerinti esetben a fenntartó hozzájárulását, illetve a felek ezzel összefüggő írásba foglalt megállapodását.
(2) Az (1) bekezdésben érintett felülvizsgálatot a vízügyi felügyelet keretében végzett ellenőrzések során - az adott felügyeleti kategóriára figyelemmel - folyamatosan, de legkésőbb e rendelet hatálybalépéstől számított két éven belül kell elvégezni.
13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a partvonal megállapításával kapcsolatos rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Velencei-tó környezet- és vízminőségvédelmét szolgáló nádgazdálkodás szabályozásáról szóló 7/1989. (VII. 10.) KVM rendelet.
(3) A vízügyi hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (7) bekezdése a következők szerint módosul:
„(7) A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggő és külön a vízjogi engedély alapján végezhető vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetőleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggő külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerződés) szerint gyakorolható”.
(4) Az R. 10. § a következő, (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetéséről az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.
(6) Amennyiben a partvonal nem módosítható, a módosításra irányuló kérelem esetén - annak elutasításával, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határozatban külön rendelkezni kell. [8. § (2) bek. b) pont, (3) bek., Vgtv. 32. §, R. 14. § (1) bekezdés]
(7) A partvonal megállapítására irányuló kérelemhez - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - az ingatlan nyilvántartási átvezetéséhez is szükséges dokumentációt kell csatolni.
(8) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben a rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy arról eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(5) Az R. 18. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak, kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság - hivatalból indult eljárás keretében - kötelezi.”
(6) Az R. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére - az a)-f) pontokban foglaltaktól függetlenül is -, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás, illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására, kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.”
14. § (1) A vizeket vagy közcélú vízilétesítményeket külön vízjogi engedély alapján használó személyeknek a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell - a vízjog gyakorlásának feltételeként - a fenntartóval a rendelet 4. §-ában meghatározott szerződést megkötni, illetőleg a vízjogi engedély ennek megfelelő módosítását kérni.
(2) Amennyiben a vizek vagy a közcélú vízilétesítmények a közérdek mértékét meghaladó, illetve a közfeladatok körébe nem tartozó igénybevétele - az ahhoz egyébként szükséges - vízjogi engedély nélkül történik, de a fennmaradási engedély megadható, e rendelet 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételt is teljesíteni kell.
(3) Az R. 8. §-ának e rendelettel kiegészített rendelkezései körében a jogellenes feltöltés jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó rendelkezések e rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazhatók.
15. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 3. §-a (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegrész megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló vizek, illetőleg közcélú vízilétesítmények olyan igénybevétele esetén, amely a közfeladatok, illetve a közérdek mértékét meghaladó többletfenntartást eredményez, a vízjogi engedély iránti kérelemben a felek külön jogszabályban meghatározott tartalmú megállapodását is csatolni kell.”

[LÁBJEGYZET_1] 18/1996. (VI. 13.) KHVM r.

[LÁBJEGYZET_2] 1995. évi LVII. tv. 20. § (2) bek., 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 7. § (1) és (3) bek.

[LÁBJEGYZET_3] 72/1996. (V. 22.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_4] 46/1999. (III. 18.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_5] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 10. §.

[LÁBJEGYZET_6] 22/1998. (II. 13.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_7] 22/1998. (II. 13.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_8] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 21. §.