12/1999. (III. 24.) GM rendelet

a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A turizmuspolitika megvalósítása, a turizmus minőségi fejlesztése és ehhez kapcsolódóan a devizamérleg javítása, valamint új munkahelyek teremtése érdekében, a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kormányrendelet) összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A Célelőirányzatból a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi feladatokat, célokat finanszírozhatja, illetve támogathatja (a továbbiakban: jogcímek):
a) hazai és külföldre irányuló turisztikai célú országos és regionális marketing, propaganda- és reklámtevékenység, tourinform-szolgáltatás, propagandaeszközök (különösen prospektusok, kiadványok, filmek, reklámtárgyak) előállítása, megjelentetése, hirdetések, kül- és belföldi kiállítások szervezése, a propagandatevékenységgel, a propagandaanyagok terjesztésével járó személyi és dologi kiadások;
b) nemzeti turisztikai külképviseleti hálózat működtetése, fejlesztése, személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a külföldön megrendelt és teljesített reklám-, propagandatevékenységgel, a nemzetközi szervezetekben való részvétellel kapcsolatos kiadások finanszírozása;
c) a turizmus szempontjából fontos rendezvények (különösen kulturális, sport, konferencia, kongresszusi) megvalósításának támogatása;
d) fejlesztési és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása, a turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása, vagy a beruházáshoz felvett hitelek kamattámogatása (többek között az üdülő, a falusi, a gyógy-, a kongresszusi, az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi, a természetjáró-, öko- és a konferenciaturizmus fejlesztése érdekében);
e) turisztikai kutatások, felmérések finanszírozása, statisztikai információs adatbázis fejlesztésének elősegítése;
f) turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, gyakorlati képzés;
g) idegenforgalmi projektekben állami rész vállalása;
h) a Célelőirányzat működésével, felhasználásával, ellenőrzésével, nyilvántartásának személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos költségek fedezése.
2. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, egyesülés, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, szövetkezet, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(2) A Célelőirányzatot megillető követelés fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni könyvvizsgáló által megállapított értéken csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat 3 hónapon belül a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére értékesítésre - vagy az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.
(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amelynek érvényességéhez a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet írásbeli hozzájárulása szükséges.
3. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege a mindenkori költségvetési törvényben a minisztérium fejezetében e célra jóváhagyott előirányzat.
(2) A Célelőirányzat bevételeit képezik
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a Célelőirányzat, illetve jogelődei javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;
c) a Célelőirányzatból támogatást igénylő kérelmező által megfizetett eljárási díj;
d) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból a Célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések.
(3) A Célelőirányzat főbb felhasználási jogcímek szerinti felosztásáról a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt az Országos Idegenforgalmi Bizottság (a továbbiakban: OIB) javaslatának figyelembevételével.
(4) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról a Kormányrendelet előírásai szerint évközi és éves beszámolót készít.

A támogatás általános feltételei

4. § (1) A Célelőirányzatból támogatás nyújtható a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás, felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;
b) azon szervezetnek vagy személynek, amely vagy aki a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségét öt évre visszamenően nem teljesítette;
c) azon szervezetnek vagy személynek, amelynek vagy akinek adó vagy adók módjára behajtható jogerős határozattal megállapított köztartozása van;
d) ha a pályázó nem rendelkezik a végzett tevékenység egészére kiterjedő valamennyi hatósági engedéllyel;
e) a pályázat benyújtási határideje előtt megvalósult program esetében.
5. § (1) Az 1. § szerinti jogcímekre nyújtható
a) árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás);
b) szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás);
c) egy éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz- és beruházási hitel megfizetett kamatainak megtérítéseként kamattámogatás.
(2) Vissza nem térítendő támogatás-tartalom, visszatérítendő támogatás-tartalom vagy kamattámogatás-tartalom mértéke legfeljebb a közvetlen bevételekkel (pl. jegybevétel, részvételi díj) csökkentett igazolt kiadások és költségek százalékában a következő lehet:
- profitorientált szervezeteknél 50%;
- nonprofit szervezeteknél 70%, kivéve az idegenforgalmi képzést, kutatást, amelyeknél 100%-os támogatás is adható.
A profitorientált szervezeteknél a támogatás összege több költségvetési forrás társfinanszírozása esetén sem haladhatja meg az 50%-ot.
(3) A miniszter a több évre kiterjedő támogatás esetében a tárgyévet követően adható támogatásról is döntést hozhat. Ez nem haladhatja meg az éves Célelőirányzat kiadási előirányzatának 40%-át, figyelembe véve a korábbi években vállalt kötelezettségek összegét is.
(4) A támogatási szerződésben kötelező a megfelelő biztosíték (különösen jelzálogjog, bankgarancia) kikötése.
(5) Ugyanazon programhoz, projekthez, támogatási célhoz támogatás egy éven belül csak egy alkalommal adható.
6. § (1) Fejlesztési (beruházási) támogatás kizárólag pályázati úton adható.
(2) A fejlesztési támogatási igény benyújtása előtt megkezdett (a fejlesztés megvalósításával kapcsolatban a pályázat benyújtását megelőzően pénzügyi teljesítés történt) beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható.
(3) A beruházónak a támogatás igénybevételéhez legalább 50%-os, illetve bankhitel igénybevételével finanszírozott beruházás esetén 25%-os saját forrással kell rendelkezni.
(4) Nem tekinthető saját forrásnak:
a) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszerébe tartozó támogatásra pályázó költségvetési szerv költségvetésében az adott célra előirányzott összeg;
b) a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás;
c) a nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás, kivéve a PHARE támogatást, illetve ahol a nemzetközi szerződésből adódóan a magyar államnak szerepvállalási kötelezettsége van.
(5) A több település összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztések és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben történő fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek. A támogatások mértéke - a jelen jogszabály 5. § (2) bekezdésében meghatározott 50, illetve 70%-os maximális támogatás-tartalom - 10%-kal növelhető a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat szerint a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségekből érkező pályázatoknál.
7. § (1) A Célelőirányzatból nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegéből vásárolt tárgyi eszközök turisztikai céloknak megfelelően hasznosíthatók. Amennyiben a tárgyi eszközöket 5 éven belül - ingatlan esetén 10 éven belül - nem a szerződés szerinti rendeltetéssel hasznosítják, vagy azt értékesíteni kívánják, a támogatott (vagy jogutódja) köteles a támogatásnak a tárgyi eszközök értékével arányos és az időközbeni értékcsökkenéssel korrigált - a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt - összegét a támogató részére visszafizetni.
(2) A 10. § (1) bekezdése alapján megbízott közreműködő szervezet részére nyújtott működési támogatásból vásárolt tárgyi eszközök turisztikai célokra használhatók és csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthetők el. Ebben az esetben az elidegenítésből származó bevételt a Célelőirányzat javára be kell fizetni.

A pályáztatás szabályai

8. § (1) Támogatás a (9) bekezdés kivételével pályázat útján nyújtható.
(2) A pályázati felhívásokat a minisztérium közvetlenül, illetve a 10. § (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezet közreműködésével írja ki, vagy a pályázókat meghívásos formában kéri fel. A meghívásos pályázat szabályait a Pályázati Szabályzatban kell rögzíteni.
(3) Több előirányzat együttes támogatására benyújtott igény esetén
a) a legmagasabb támogatást biztosító előirányzat kezelőjéhez kell az összes pályázatot benyújtani, aki köteles az egyes pályázatokat a címzettekhez eljuttatni,
b) a döntés és a szerződéskötés külön-külön történik az egyeztetés során tett észrevételek figyelembevételével. A minisztérium a döntés után 10 napon belül tájékoztatja a kapcsolódó előirányzatok kezelőit.
(4) A pályázati felhívásokat az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben, a Turisztikai Értesítőben és egy országos szakmai hetilapban kell megjelentetni.
(5) A támogatási pályázatokat a pályázati bíráló bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) a hatékonysági szempontok figyelembevételével értékelik, és tesznek javaslatot a döntésre. A Bizottságok összetételét a miniszter által jóváhagyott szakértői névsor figyelembevételével a minisztérium illetékes helyettes államtitkára határozza meg. A Bizottságnak minden esetben tagja a minisztérium képviselője és a Kormányrendelet 1. számú melléklete szerint kapcsolódó célelőirányzatok közül az érdekeltek képviselője.
(6) A Pályázati Szabályzatot és a Bizottság ügyrendjét a miniszter határozza meg.
(7) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján a miniszter vagy az általa meghatalmazott személy dönt.
(8) A döntést követően 15 napon belül a pályázat eredményét - a pályázó írásbeli értesítése mellett - az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben és a Turisztikai Értesítőben közzé kell tenni.
(9) Pályázaton kívüli támogatásra a turisztikai terület- és termékfejlesztési (beruházási) támogatások kivételével olyan esetekben kerülhet sor, amikor az idő rövidsége vagy más speciális ok miatt nincs mód pályáztatásra, és a pályázó támogatása nemzetgazdasági érdekből fontos, ezzel jelentős előny érhető el vagy hátrány hárítható el, és a pályázati cél csak így érhető el. A tárgyévben pályázaton kívül adható támogatás összege nem haladhatja meg a Célelőirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának 4%-át, a támogatás odaítéléséről az OIB javaslata alapján a miniszter dönt.
9. § (1) A pályázat benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, de legalább 5000, legfeljebb 50 000 Ft.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a Kormányrendelet 83-84. §-ában előírtakat.
(3) A pályázati eljárásban egyszeri alkalommal van lehetőség technikai jellegű (többek között az előírt dokumentumok hiánypótlása, számítási, elírási hibajavítás) hiánypótlásra az erre történő felszólításban meghatározott határidőn belül.
(4) Forráshiány miatt elutasított pályázat esetén a befizetett eljárási díjat a minisztérium az elutasításról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.
10. § (1) A Célelőirányzat rendeltetésszerű felhasználásában való közreműködéshez, a részfeladatok ellátására a minisztérium közreműködő szervezetet bízhat meg.
(2) A közreműködő szervezet részt vehet az 1. §-ban szereplő jogcímekbe tartozó feladatok megvalósításában, illetve a feladatok elősegítésében. A közreműködő szervezet konkrét feladatait, a pénzügyi finanszírozás és elszámolás rendjét keretszerződésben kell meghatározni. A keretszerződésben kell kikötni a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó szankciókat.
(3) Az 1. § végrehajtása érdekében megbízott közreműködő szervezet a feladattal arányos működési költségei és a feladat ellátása érdekében szükséges beruházások, tárgyi eszközök beszerzésének kiadásai a 3. § (3) bekezdése alapján jóváhagyott keretösszeg erejéig a Célelőirányzatból működési támogatásként folyamatosan megtéríthetők. Meghatározott célokra történő tárgyi eszköz beszerzésre a Célelőirányzatnak maximum 3%-a használható fel.

Szerződéskötés feltételei

11. § (1) A minisztérium a döntést követően 30 napon belül támogatási szerződést köt a kedvezményezettel.
(2) A szerződésnek rendelkeznie kell:
a) a támogatás felhasználási feltételeiről;
b) a támogatás folyósításáról, annak ütemezéséről;
c) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokról;
d) a szerződésszegés jogkövetkezményeiről;
e) a visszafizetés biztosítékáról;
f) visszatérítendő támogatásnál (hitel) a visszatérítendő támogatás kamatának mértékéről, a visszafizetési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezményeiről;
g) az előleggel való elszámolás módjáról, határidejéről.
(3) A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel szerződést kötni a következő feltételek megléte esetén lehet:
30 napnál nem régebbi igazolás, hogy
a) köztartozása (adó, vám, illeték, tb),
b) kamarai tagdíjhátraléka,
c) környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi fizetési kötelezettsége
nincs, illetve ezekre halasztást kapott.
(4) Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából 30 napon belül nem jön létre a támogatási szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti.
(5) A minisztérium elállhat a támogatási szerződéstől, ha
a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg;
b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott;
c) a támogatott program, projekt a kedvezményezettnek felróható okból hiúsul meg.
(6) A kedvezményezett köteles azonnal jelezni, ha a program, projekt megvalósulása, üteme bármilyen akadályba ütközik.
(7) A kedvezményezett kérésére indokolt esetben, a támogatási cél sérelme nélkül a szerződés módosítható.
(8) Amennyiben a kedvezményezett neki fel nem róható okból a szerződésben vállalt kötelezettségeit csak részben (legalább 75%-os arányban) teljesíti, a támogatást arányosan csökkenteni kell. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti, vagy 75%-nál kisebb arányban teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, az igénybe vett támogatás egészét a támogatás igénybevételének időpontjától számítva a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell visszafizetnie.

A támogatások folyósítása

12. § (1) A támogatások folyósítását a Kincstár a minisztérium rendelkezése, utalványozása alapján végzi.
(2) A támogatás folyósítása utólagosan, a kedvezményezett által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Az állami pénzeszközök utalványozásakor biztosítani kell a támogatási szerződés és a kifizetés összhangját.
13. § (1) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa-levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa-levonási joggal rendelkezik, úgy az a visszaigényelhető áfa és az igazolt saját forrás összegével csökkentve igényelhető.
(2) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített pénzügyi és időbeni ütemezésben vehető igénybe.
(3) A támogatás - a kamattámogatás kivételével - a saját forrás pénzügyileg is igazolt (dokumentált) felhasználását követően folyósítható.
(4) Támogatási előleg csak indokolt esetben folyósítható utólagos elszámolási kötelezettséggel a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összeg erejéig, amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át. Az erre vonatkozó igényét - összegszerűen és részletesen megindokolva - a kedvezményezettnek a pályázatban is jeleznie kell.
(5) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.

A támogatások ellenőrzési rendszere

14. § (1) A támogatás teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a minisztérium képviselője vagy megbízottja, illetve a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik.
(2) A támogatásban részesülő köteles a támogatás összegét - ellenőrzés céljából - elkülönítetten nyilvántartani.
(3) Az ellenőrzés a támogatás folyósításához kötődő, illetve a támogatás felhasználásához kapcsolódóan folyamatba épített és utólagos ellenőrzés keretében történik. Ez utóbbi a szabályszerűség mellett kiterjed a program, projekt megvalósítására, a felhasználás rendeltetésszerűségének és a tárgyi eszközöknek a támogatási feltételekben előírt turisztikai hasznosítás ellenőrzésére is.
15. § (1) A Célelőirányzat időarányos felhasználásáról havonta kimutatást kell készíteni az OIB részére.
(2) A Célelőirányzat éves felhasználásáról készült beszámolót az OIB véleménye alapján a miniszter hagyja jóvá.
(3) A Célelőirányzat éves maradványának elszámolásánál az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. és 93. §-a az irányadó.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Turisztikai Célelőirányzat 1998. évi felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 37/1998. (VI. 11.) IKIM rendelet.
(2) Az 1996. december 31-én megszűnt „Vendégségben Magyarországon” Célelőirányzatból nyújtott visszatérítendő támogatás (hitel) törlesztése a Célelőirányzat Kincstárnál vezetett számlájára történik, amelyet elkülönítetten kell kezelni, és év végén az állami költségvetés javára befizetni.
(3) Az 1998. december 31-ig beadott 1999. évre szóló pályázatokat a 37/1998. (VI. 11.) IKIM rendelet szabályai szerint kell elbírálni.