139/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet

a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. §-ának (4) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed a védett és fokozottan védett állatfajokra, alfajaikra és változataikra (a továbbiakban együtt: állatfajok), valamint azok valamennyi élő és élettelen egyedére, fejlődési alakjára, szakaszára és származékára (a továbbiakban együtt: egyed), valamint azon természetes személyekre és közhasznú szervezetekre és más jogi személyekre, amelyek a védett és fokozottan védett állatfajok egyedét tartják, bemutatják, illetve hasznosítják.”
(2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A nemzetközi természetvédelmi egyezmény vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e rendelet hatálya kiterjed a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajokra.”
2. § Az R. 2. §-ának (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) származék: a védett vagy fokozottan védett állatfaj élettelen egyede, preparátuma, továbbá az élettelen egyed azonosítható része.”
3. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Tartás, bemutatás, hasznosítás, valamint a Tvt. 43. §-ának és 74. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha az összhangban áll a természetvédelmi érdekkel, és nem jár az adott állatfaj természetes állományának tartós sérelmével, illetve közérdekből szükséges.
(3) Tartási, illetve bemutatási engedély csak a jogszerűen megszerzett és birtokban tartott egyedre adható.
(4) Az 1986. évi 15. tvr.-rel kihirdetett, Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény II. Függelékében szereplő, Magyarországon nem őshonos és nem hazai szabadon élő állományból származó egyedek esetében - ha az országba történő behozataluk jogszerűen történt - tartási engedélyt - a külön jogszabály szerinti veszélyes állatok kivételével - nem kell beszerezni.”
4. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Természetes személy - a 8. §-ban foglalt kivétellel - kizárólag védett állatfaj egyedének tartására és bemutatására kaphat engedélyt, amennyiben tevékenysége közérdeket szolgál, és rendelkezik a 6. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, továbbá a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és az 1. számú mellékletben meghatározott fajok egyedeinek tartása esetén legalább a mellékletben meghatározott feltételeket tartósan biztosítani tudja.”
5. § Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A felelős személy személyében bekövetkezett változást a közhasznú szervezet vezetőjének a változás megtörténtét követő 15. napon belül be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának.”
6. § Az R. 7. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Sérült madarak esetében vagy természetvédelmi érdekből a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további két példány tenyészmadár tartását engedélyezheti az igazgatóság, ha a tartás e rendelet szerinti feltételei biztosítottak.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és tartott, e rendelet 3. számú mellékletében szereplő ragadozó madárfajok, valamint más ragadozó madárfajok kereszteződései (hibridjei) a (2) bekezdésben meghatározott, tartható ragadozó madárfajok számába nem számítanak bele.
(5) A (4) bekezdés hatálya alá tartozó ragadozó madárfajok hibridjeire tenyésztési engedély nem adható.”
7. § Az R. 8. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Egy példány solymászmadár tartására ideiglenesen - legfeljebb 1 évre szóló - tartási engedély adható annak a természetes személynek, aki a 8. § (1) bekezdésének a)-b), illetve d)-e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.”
8. § Az R. 9. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálata alapján valamelyik feltétel nem teljesíthető, vagy a teljesítése az állatfaj egyedének fennmaradását jelentősen veszélyezteti, a bemutatási engedély kiadását meg kell tagadni.
(3) Fokozottan védett állatfaj egyedének bemutatására kizárólag természetvédelmi érdekből létrehozott közhasznú szervezetnek adható engedély, ha a bemutatás során a tartási és bemutatási feltételek folyamatosan biztosíthatóak.”
9. § (1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Védett állatfaj állományának vagy egyedének hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha az a természetes állomány fennmaradását, illetve biológiai sokféleségének megőrzését nem veszélyezteti.”
(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente tájékoztatóban határozza meg az adott faj állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait.”
10. § Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott állatfaj egyedének természetvédelmi vagy tudományos célú gyűrűzését az a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező által megbízott természetes személy végezheti, aki
a) a 6. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feltételeknek megfelel, és
b) sikeres gyűrűző vizsgával rendelkezik.”
11. § Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Védett állat befogására irányuló hatósági eljárásban - amennyiben a befogás vadászati, halászati eszközzel vagy módszerrel történik - a vadászati, illetve halászati hatóság szakhatóságként vesz részt.”
12. § Az R. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e rendelet hatálybalépése előtt szerzett gyűrűző szakvizsga legfeljebb 2000. június 30-áig érvényes.
(6) A (2) bekezdés szerint kiadott solymászati célú tartási engedélyek legfeljebb 2000. december 31-ig érvényesek.”
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet az alábbi EU irányelvekben foglalt követelményeknek tesz eleget:
- A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről.
- A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről.
(3) Az R. 1-5. számú melléklete helyébe e rendelet 1-5. számú melléklete lép.