13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet

a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjaiban, valamint a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 64. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő rendelkezések

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A polgár adatai szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi vagy területi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal).”
2. § A Vhr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az a helyi vagy területi nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy azt visszavonta, az adatváltozást saját nyilvántartásán haladéktalanul átvezeti, és erről legkésőbb öt munkanapon belül - a helyi szerv a területi szerv útján - értesíti a központi hivatalt.
(2) A központi hivatal az értesítés, továbbá a nála benyújtott korlátozó vagy visszavonó nyilatkozat alapján az adatváltozást saját nyilvántartásán haladéktalanul átvezeti, és erről legkésőbb öt munkanapon belül értesíti a polgár lakcíme szerint illetékes helyi és területi nyilvántartási szervet.”
3. § A Vhr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A külföldön élő magyar állampolgár a külképviseletnél vagy a központi hivatalnál kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(2) Külföldön élő magyar állampolgárként kell felvenni a nyilvántartásba azt a személyt,
a) aki külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot,
b) akinek adatai külföldre távozás miatt a nyilvántartás passzív állományában szerepelnek,
c) aki korábban sem tartozott a nyilvántartás hatálya alá, mert külföldön élt.
(3) A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vett személy a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti az adatváltozását, megteheti vagy visszavonhatja az adatszolgáltatást korlátozó nyilatkozatát.
(4) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében személyes nyilatkozatával is igazolhatja.”
4. § A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás szervei - a rendőrkapitányság kivételével - az illetékességi területükön lévő címekről címnyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.);
e) a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
f) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.)”.
5. § A Vhr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett helyi címnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat öt munkanapon belül - a területi szerv útján - közli a központi hivatallal.
(2) A jegyző a központi hivatal megkeresésére a területszervezési, településszervezési döntések központi nyilvántartáson történő átvezetéséhez - a területi szerv útján - adatokat szolgáltat.”
6. § A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi nyilvántartás kezelését a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalában számítógépes támogatással, ennek hiányában átmenetileg manuális (kartonos) módszerrel végzik. A körjegyzőségben és a hatósági igazgatási társulásban a nyilvántartást településenként vezetik.”
7. § A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A jegyző a helyi nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások helyi nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az adatváltozások továbbításának és központi nyilvántartáson való átvezetésének megtörténtét.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratait (az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével) - a területi szerv útján - haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül továbbítja a központi hivatalhoz.”
8. § (1) A Vhr. 11. §-a (1) bekezdésének a), b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[11. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője]
„a) érvényesíti és rendszeresen ellenőrzi a központi hivatal szakmai iránymutatásainak végrehajtását, szervezi a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolatot, tájékoztatja a központi hivatalt felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;”
„f) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben hozott első fokú határozatok tekintetében.”
(2) A Vhr. 11. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A területi nyilvántartás számítógépes rendszerét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) üzemelteti.
(3) A TÁKISZ
a) elvégzi a területi nyilvántartás adatainak feldolgozását;
b) ellátja a számítógéppel vezetett helyi nyilvántartások technikai felügyeletét;
c) üzembe állítja a helyi és a területi nyilvántartási számítógépes rendszerek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközöket és programrendszereket;
d) biztosítja az országos, a területi és helyi rendszerek közötti információáramlást;
e) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője által kiadott adatszolgáltatási engedélyben foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatást teljesít.”
9. § (1) A Vhr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az azt megelőző alcím a következők szerint módosul:
„A központi hivatal feladatai”
„(1) A központi hivatal - a belügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában - működteti a nyilvántartás központi rendszerét, ennek keretében gondoskodik az adatváltozások központi nyilvántartáson történő átvezetéséről, és a feldolgozás eredményéről értesíti a helyi és a területi nyilvántartást. Első fokú hatósági jogkörében
a) elbírálja a központi nyilvántartásból kielégíthető adatszolgáltatási kérelmeket;
b) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
c) határoz a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéről, adataik helyesbítéséről, módosításáról, törléséről.”
(2) A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi hivatal közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.”
10. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A központi hivatal felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi hivatal jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára. Az adatot a területi és a helyi nyilvántartásban is ki kell javítani.”
11. § (1) A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi okmánytár tartalmazza)
„a) az 1993. június 1-je után keletkezett személyazonosító igazolvány adatlapokat és arcfényképeket, lakcímjelentő lapokat, valamint az adatok változását igazoló okiratokat,”
(2) A Vhr. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A születési, házassági és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető őriz.”
12. § A Vhr. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.
(7) A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.”
13. § A Vhr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az azt megelőző alcím a következők szerint módosul:
„Hatósági igazolvány a személyi azonosítóról
16. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. §-a szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról annak érdekében, hogy azt törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.”
14. § A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A hatósági igazolványt a központi hivatal:
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, az utólag nyilvántartásba vett polgárnak, a bevándoroltnak, továbbá a menekültként elismert személynek a jegyző,
c) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
d) a személyazonosító igazolvány kiadásakor, cseréjekor a személyazonosító igazolványt kiállító rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság)
közreműködésével adja át.
(2) A központi hivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.
(3) A hatósági igazolványt - a 18. §-ban meghatározott esetekben - a jegyző, az anyakönyvvezető, a személyazonosító igazolványt kiállító szerv vonja be, illetőleg cseréli ki. A bevont hatósági igazolványt azonnal érvényteleníteni, egy év elteltével selejtezni kell.”
15. § A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A hatósági igazolványt vissza kell vonni, és egyidejűleg a központi hivatal által képzett új személyi azonosítóval új hatósági igazolványt kell kiadni, ha
a) a személyi azonosító adattartalmát képező adat (a polgár születési ideje, neme) megváltozott vagy hibás,
b) a polgárnak magyar állampolgárság megszerzése miatt új személyi azonosítót adnak ki, továbbá
c) ha vér szerinti örökbefogadás történt.
(2) A hatósági igazolványt vissza kell vonni és változatlan személyi azonosítóval új hatósági igazolványt kell kiadni, ha
a) a lakcímadat változásának bejegyzésére szolgáló rovatok valamelyike betelt és újabb bejegyzés szükséges,
b) a polgár egyéb, a hatósági igazolvány adattartalmát képező személyi adata változott,
c) a polgárt a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezte, illetve cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezését megszüntette, továbbá
d) a 14. életévét betöltő vagy a külföldről hazatérő magyar állampolgárt személyazonosító igazolvánnyal látták el.
(3) A hatósági igazolványt vissza kell vonni, ha
a) a külföldön élő magyar állampolgár adatai törlését kéri a nyilvántartásból,
b) a polgár meghalt,
c) a polgár külföldi letelepedés szándékával utazik külföldre, és nem kéri adatainak a nyilvántartásban történő további kezelését, továbbá
d) a polgár egyéb módon kikerült a nyilvántartás hatálya alól.
(4) Amennyiben a külföldön letelepedő polgár adatainak további kezelését igényli, a hatósági igazolványt a Szaz. tv. 29. §-a (2) bekezdésének megfelelő hatósági igazolványra kell kicserélni.
(5) A hatósági igazolványnak az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben történő kicserélése nem esik igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá.”
16. § A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - a külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi hivatal - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki a személyi azonosítóról, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált. A felsorolt esetekben az igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
17. § A Vhr. 20. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára”
18. § A Vhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A külföldről letelepedési céllal hazatérő magyar állampolgár a beutazástól, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy magyarországi tartózkodása esetén az engedély kézhezvételétől, egyébként a letelepedési célból történő beutazásától, a menekültként elismert személy pedig az e státuszát elismerő jogerős határozat átvételétől számított három napon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesíteni. A nyilvántartásba vételkor a jegyző a polgár részére bejelentett lakcíméről és nyilvántartásba vett természetes személyazonosító adatairól - a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából - igazolást ad ki.
(2) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár az adatainak kezelésére vonatkozó nemleges nyilatkozata esetén a jegyző a személyi azonosítóról kiállított hatósági igazolványt bevonja.
(3) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó, nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által kiállított lakcímjelentőlap és a - nemleges nyilatkozat miatt bevont - hatósági igazolvány megküldésével értesíti a központi hivatalt.
(4) A magyar állampolgárság megszerzéséről az anyakönyvvezető az állampolgársági eskü letételét követő öt munkanapon belül értesíti a polgár lakóhelye szerint illetékes helyi szervet.
(5) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(6) A menekült jogállás megszüntetéséről a menekültügyi hatóság - a jogerős és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(7) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartásán történő átvezetéséről, valamint öt munkanapon belül a központi hivatal - a területi szerv útján történő - értesítéséről.”
19. § A Vhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány betűjelét és sorozatszámát kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(2) A Szaz. tv. alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.
(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban, valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(5) A nyilvántartás szerve az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.
(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)-(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.
(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti.”
20. § A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás - az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.”
21. § A Vhr. 25. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.
(2) A kérelmező okirattal köteles igazolni:
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetőleg
b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és szervei az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.”
22. § A Vhr. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (online) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell
a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és
b) az adathozzáférés határidejét.”
23. § A Vhr. 26. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi hivatal által hozott első fokú határozat elleni jogorvoslati kérelmet a Belügyminisztérium bírálja el.”
24. § A Vhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jegyző a lakcímet, illetőleg annak változását a személyazonosító igazolványba, kiskorú, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyének címe esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványba jegyzi be. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár esetén jegyző a lakcímet a személyazonosító igazolványba és a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványba is bejegyzi.”
25. § A Vhr. 30. §-a új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre változik:
„(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.”
26. § A Vhr. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.”
27. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A lakcímbejelentést - a 30. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni.
(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat és az előző lakcímre vonatkozó adatokat a személyazonosító igazolvány - az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár esetén az útlevél - és a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány adattartalmával egyezően kell kiállítani, valamint a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár személyazonosító igazolványát - az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár az útlevelét - és a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványát - amennyiben a felsorolt okiratokkal való ellátása már megtörtént - köteles bemutatni.”
28. § (1) A Vhr. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó)
„a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője”
(2) A Vhr. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.”
29. § A Vhr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.”
30. § A Vhr. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.”
31. § A Vhr. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a területi szerv útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.”
32. § A Vhr. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A polgár kérelmére saját adatairól a helyi, területi és a központi nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.”
33. § (1) A Vhr. 48. §-ának (6) bekezdésében az „1994. december 31-ig” szövegrész helyébe az „1999. december 31-ig” szövegrész lép.
(2) A Vhr. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.”
34. § (1) A Vhr. 4. §-ának (1) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében, 6. §-ának (4) bekezdésében, 7. §-ának (2) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 11. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 12. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben, 35. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ában, 40. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 48. §-ának (1) és (7) bekezdésében az „OSZH” szövegrész helyébe a „központi hivatal” szövegrész lép.
(2) A Vhr. 48. §-ának (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Lakcímarchívuma” szövegrész lép.  [LÁBJEGYZET_1]
35. § A Vhr. 1-3. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-3. számú mellékletei lépnek.

II.

A személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezések

36. § (1) A személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szig. R.) 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár:)
„f) lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, valamint tartózkodási helyének érvényességi idejét;”
(2) A Szig. R. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy nevét kérelmére a személyazonosító igazolványba a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. LXXVII. törvény 12. §-a szerint kétnyelvűen, a kétnyelvű anyakönyvi okirat alapján kell bejegyezni.”
37. § A Szig. R. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki.
„(3) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza az 1. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá a polgár lakóhelyének címét, valamint az igazolvány kiadásának okát.”
38. § A Szig. R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - legfeljebb egy év.
(3) A személyazonosító igazolvány elvesztése, ellopása, megsemmisülése miatt kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje a kiállítástól számított egy hónap, amelyet az illetékes rendőri szerv egy ízben, legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthat.”
39. § A Szig. R. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A személyazonosító igazolványban az arcfényképet és a kitöltött érvényesítési rovatokat, valamint az ideiglenes személyazonosító igazolványba beragasztott arcfényképet fóliával kell rögzíteni.”
40. § (1) A Szig. R. 8. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyazonosító igazolvány kiállításához - a menekültként elismert külföldi kivételével - a kérelmezőnek be kell nyújtania”
(2) A Szig. R. 8. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A személyazonosító igazolvány kiállításához be kell nyújtani)
„a) 14 éven aluli polgár esetén a születési anyakönyvi kivonatot, a személyi azonosítóról szóló, lakcímet is tartalmazó hatósági igazolványt;
d) két darab, három hónapnál nem régebbi igazolványfényképet, amely alkalmas a polgár felismerésére, őt - a vallási előírások szerint fejkendőben vagy fejfedőben készült arcfénykép kivételével - fedetlen fejjel ábrázolja, egyebekben megfelel az igazolványfényképekről szóló nemzeti szabványnak (MSZ 16970).”
(3) A Szig. R. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:
„(2) A menekültként elismert külföldi kérelmezőnek a személyazonosító igazolvány kiállításához be kell nyújtania
a) a személyazonosító igazolvány kiállításához rendszeresített adatlapot;
b) két darab, három hónapnál nem régebbi, szabványnak megfelelő igazolványképet, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság bélyegzőlenyomatával és a menekült nevének feltüntetésével igazolta, hogy a fényképen látható személy azonos a menekültként elismert személlyel;
c) a menekültként való elismerést igazoló okiratot;
d) 14 éven aluli személy születési anyakönyvi kivonatát, ha azzal rendelkezik, valamint a személyi azonosítóról szóló, lakcímet is tartalmazó hatósági igazolványt;
e) a névviselés megállapítására alkalmas, rendelkezésre álló okiratokat.”
(4) A Szig. R. 8. §-a a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, valamint a bíróság által nagykorúságának elérése esetére cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár (a továbbiakban: cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyazonosító igazolványát - a különleges bejegyzések rovatban - a törvényes képviselőnek alá kell írnia.
(8) A személyazonosító igazolványt a tulajdonosának a kiállító hatóság előtt személyesen kell aláírnia.
(9) A polgár írásképtelensége esetén a személyazonosító igazolvány és az adatlap „tulajdonos saját kezű aláírása” rovatában az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel a kiállító hatóság.”
41. § (1) A Szig. R. 12. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A személyi igazolványt a rendőrkapitányságon ki kell cserélni, ha)
„d) az adatváltozás bejegyzésére szolgáló hely betelt, és változás bejegyzésére emiatt nincs lehetőség.”
(2) A Szig. R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül kicserélhető, ha azt a tulajdonos más fontos okból kéri. A tulajdonos kérésére ki kell cserélni a személyazonosító igazolványt különösen, ha a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését megszüntették, illetve a kitiltás vagy a pártfogó felügyelet tartama lejárt, vagy hatályát a bíróság megszüntette.”
42. § (1) A Szig. R. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyazonosító igazolványt be kell szolgáltatni, illetőleg azt az illetékes szerv bevonja, ha a tulajdonos”
(2) A Szig. R. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító igazolványt be kell szolgáltatni, illetőleg azt az illetékes szerv bevonja, ha a tulajdonos)
„e) a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával hagyja el;”
43. § A Szig. R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdések szerint átmenetileg bevont, illetve átvett személyazonosító igazolványt a büntetés-végrehajtási intézet, illetve az őrizetet, elzárást, vagy az előzetes letartóztatást foganatosító szerv rendelkezése alapján a fogvatartottnak a hivatalos ügyei intézéséhez meghatározott időre ki kell adni.”
44. § A Szig. R. 15. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár személyazonosító igazolványának kiváltásával, használatával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.
(4) A külföldről hazatért magyar állampolgárnak a hazatérését követő 30 napon belül jelentkeznie kell személyazonosító igazolványának kiállítása céljából a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.”
45. § A Szig. R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az új személyazonosító igazolványt akkor lehet kiadni, ha az adatlap és az arckép alapján elvégzett egyeztetés eredményeképpen megállapítható az azonosság és az adatok egyezősége. Az eltérő adatokat tisztázni kell. Az azonosítást a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala  [LÁBJEGYZET_2]  (a továbbiakban: központi hivatal) végzi.”
46. § A Szig. R. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A rendőrkapitányság vagy más jogosult által teljesített téves bejegyzés, valamint a személyazonosító igazolvány anyaghibája vagy más technikai ok miatt szükséges igazolványcsere esetén az új személyazonosító igazolványt hivatalból kell kiállítani, és a kiállítás költségeit a kiállító hatóság viseli.”
47. § (1) A Szig. R. 20. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság) által vezetett nyilvántartás tartalmazza]
„d) a polgár cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésére, illetve kitiltására és - a fiatalkorú kivételével - pártfogó felügyeletére vonatkozó adatokat.”
(2) A Szig. R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján nyilvántartott adatokból az érintett polgár, a bíróság, ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendőrség szervei, a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a Belügyminisztériumnak az állampolgársági, anyakönyvi és névváltoztatási ügyeket intéző szerve, továbbá törvényben meghatározott személyek és szervek számára kell adatot szolgáltatni.”
48. § A Szig. R. a következő 20/A. §-al egészül ki:
„20/A. § (1) A rendőrkapitányság - külföldi állampolgár esetében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - öt munkanapon belül értesíti a központi személyazonosító igazolvány nyilvántartást vezető szervet - a szükséges adatokkal - a személyazonosító igazolvány
a) kiadásáról, kicseréléséről vagy érvényesítéséről,
b) beszolgáltatásáról, illetőleg bevonásáról, valamint a beszolgáltatás, bevonás jogalapjáról és időpontjáról,
c) elvesztése, ellopása, megsemmisülése, találása, illetve az elveszett személyazonosító igazolvány megkerülése bejelentésének tényéről.
(2) A személyazonosító igazolványok központi nyilvántartását vezető szerv a rendőrkapitányság értesítési kötelezettségeinek teljesítését folyamatosan ellenőrzi. Mulasztás vagy hibás értesítés esetén felhívja - az érintett rendőrkapitányság felettes szervének egyidejű értesítésével - az egyedi hiba megszüntetésére, kezdeményezi a jogszabálysértő gyakorlat felülvizsgálatát, tájékoztatást kérhet a hibák megszüntetéséről.”
49. § A Szig. R. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1991. április 1-je előtt kiállított személyazonosító igazolványba a leánykori nevet viselő nők házasságkötésekor a házasságkötés utáni nevet - abban az esetben is, ha a nő továbbra is a leánykori nevét viseli - az anyakönyvvezető jegyzi be az igazolvány családi és utónév rovatába. A bejegyzést az anyakönyvek vezetésére rendszeresített íróeszközzel kell teljesíteni.”
50. § A Szig. R. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal  [LÁBJEGYZET_3]  Lakcímarchívuma a már nem aktuális adatokat tartalmazó iratokat zárt irattárként kezeli, és abból - az érintetteken túl - a bíróságok, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, továbbá a Belügyminisztérium állampolgársági, anyakönyvi és névváltoztatási ügyeket intéző szerve, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére szolgáltathat adatot.”
51. § (1) A Szig. R. 19. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 20. §-ának (2) és (4) bekezdésében, valamint 23. §-ának (2) bekezdésében az „OSZH” szövegrész helyébe a „központi hivatal” szövegrész lép.
(2) A Szig. R. 23. §-ának (1)-(2) bekezdésében az „Adatfeldolgozó Hivatal” megjelölés helyébe a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal  [LÁBJEGYZET_4]  Lakcímarchívuma” megjelölés lép.
52. § A Szig. R. mellékletének helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

III.

A külföldiekkel kapcsolatos rendelkezések

53. § A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghívólevél tartalmazza a meghívó személyazonosító adatait, lakóhelyét, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi tartózkodási helyét, állampolgárságát, hontalan státusát, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) nevét, székhelyét, a meghívás célját, a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát, hontalan státusát, lakóhelyét, a vele együtt utazó kiskorú gyermekei nevét, a kötelezettségvállalás tartalmát, időtartamát, a külföldi részére biztosított szálláshely címét, a rendőrkapitányság hatósági hozzájárulását és a meghívólevél érvényességi idejét.”
54. § A Rend. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem a 2. § (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza a meghívó természetes személy anyja nevét, jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és a meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.”
55. § A Rend. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A 22. § (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza a külföldi
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) állampolgárságát, hontalan státusát,
e) együttes tartózkodás esetén kiskorú gyermekeinek személyazonosító adatait és állampolgárságát,
f) magyarországi tartózkodási helyét,
g) tartózkodási célját,
h) útlevelének típusát és számát,
i) arcfényképét,
j) saját kezű aláírását,
k) az igazolvány sorszámát, érvényességi idejét,
l) a kiállítás alapjául szolgáló okirat megnevezését, illetőleg a vízum számát,
m) a kiállító hatóság megjelölését.”
56. § A Rend. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közigazgatási hivatal a bevándorolt külföldi útlevelébe a bejegyzés helyének és idejének feltüntetésével az „állandó magyarországi tartózkodásra jogosult” szöveget, valamint a bevándorlási engedély számát bejegyzi. A bevándorlás időpontjának az (1) bekezdés szerinti lakóhely bejelentésének az idejét kell tekinteni.
(6) A származási hely országa által kiállított érvényes útlevéllel nem rendelkező bevándorolt külföldi részére a rendőr-főkapitányság által kiállított magyar útlevélhatóság által kiállított úti okmányára vonatkozó rendelkezéseit külön jogszabály tartalmazza.”
57. § A Rend. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek központi nyilvántartásának aktualizálása céljából heti rendszerességgel szolgáltat adatokat a bevándorolt külföldi családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakcímének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.”
58. § A Rend. 83. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„83. § E rendelet alkalmazása során:
a) családtagnak minősül - a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (3) bekezdésében és a 27. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a házastárs, a házastárs szülei, a gyermek, a gyermek házastársa, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a szülő, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, a gyám, a nagyszülő, az unoka, a testvér, a testvér házastársa és a testvér gyermeke;
b) természetes személyazonosító adat: a külföldi családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve;
c) személyazonosító adat: a külföldi családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utóneve, neme, születési helye és ideje.”
59. § A Rend. 30/A. §-ának (1) bekezdésében, 62. §-ának (1) bekezdésében, 76. §-ának a) pontjában, valamint 77. §-ának (1) bekezdésében a „személyazonosító adat” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adat” szövegrész lép.

IV.

Átmeneti és záró rendelkezések

60. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, a már folyamatban lévő eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
(2) A 4. §, a 22. § és a 36. § (2) bekezdése 1999. szeptember 1-jén, a 62. § 1999. február 1-jén lép hatályba.
61. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és korábban személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező polgárok személyazonosító igazolványát e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kiváltani.
62. § Ahol kormányrendelet, miniszteri rendelet, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalt, továbbá Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalt vagy Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalt említ, azon országos illetékességű központi hivatalként Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt kell érteni.  [LÁBJEGYZET_5]
63. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése, 10. §-a, 22. §-ának (5) bekezdése, 26. §-ának (4) bekezdése, 36. §-ának (5) bekezdése;
b) a Szig. R. 2. §-a (1) bekezdésének „- a (2) bekezdés kivételével” szövegrésze, 2. §-ának (2) bekezdése, 8. §-a (1) bekezdése e) pontjának, „illetőleg a menekültként történő elismerést igazoló okiratot” szövegrésze, 8. §-ának (6) bekezdése, a 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja;
c) a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 6. számú mellékletében a „Személyazonosító jele” szövegrész.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/45.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/45.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/45.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/45.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/8., 1999/45.