168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet

a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Alapvető rendelkezések

1. § Ez a rendelet határozza meg
a) a személyazonosító igazolványt kiadó hatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervek feladatait;
b) a személyazonosító igazolvány fajtáit;
c) a személyazonosító igazolvány kiadási és nyilvántartási eljárás részletes szabályait.

A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóságok és hatáskörük

2. § (1) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) jár el.
(2) A másodfokú hatósági jogkört a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.
3. § A körzetközponti jegyző első fokú hatósági jogkörében eljárva
a) dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról;
b) dönt a talált személyazonosító igazolvány visszaadásáról;
c) törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból;
d) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának (a továbbiakban: Központi Hivatal) a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat;
e) intézkedik a - a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett - adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről;
f) értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a Központi Hivatalt és a találásról a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot;
g) kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról.
4. § A Központi Hivatal
a) törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból;
b) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét;
c) a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban rögzíti a személyazonosító igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat;
d) teljesíti a 40. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét;
e) gondoskodik a személyazonosító igazolvány visszavonása, elvesztése, megsemmisülése, találása, valamint leadása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről;
f) a jogosult megkeresésére jelzést helyez el a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban, és teljesíti az ezzel kapcsolatos, törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettséget.
5. § A jelen kormányrendelet alapján kibocsátott biztonsági okmányokra vonatkozó adminisztratív védelmi szabályok megtartásának ellenőrzésére a belügyminiszter jogosult.

A személyazonosító igazolvány

6. § A személyazonosító igazolvány fajtái: állandó személyazonosító igazolvány, illetőleg ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány).
7. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány az Nytv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy- és okmányazonosító adatokon kívül tartalmazza a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét, a kiadó magyar állam kódját és a kiállító hatóság nevét.
(2) A magyar állampolgár (a továbbiakban: polgár), a bevándorolt és a menekült jogállású személy állampolgársági adatát a személyazonosító igazolványban - az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány (MSZ EN 23166) alkalmazásával - háromjegyű betűkód formájában kell feltüntetni.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat gépi olvasásra alkalmas adatsor formájában is tartalmazza.
(4) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kiadásának okát is tartalmazza.
8. § (1) A polgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék.
(2) A bevándorolt és a menekült jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.

Az állandó személyazonosító igazolvány

9. § (1) Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő, 14. életévét betöltő polgárnak, bevándorolt vagy menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait az e rendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni.
(2) Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult polgár köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más, az Nytv. 29. §-a (4) bekezdésében meghatározott adattartalmú érvényes hatósági igazolvánnyal, illetőleg törvény a személyazonosító igazolvány bemutatását kötelezővé teszi.
(3) A bevándorolt és a menekült jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
(4) A polgár, valamint a bevándorolt vagy menekült jogállású személy egyidejűleg csak egy érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet.
10. § Megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha
a) a polgár, a bevándorolt vagy menekült jogállású személy a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja;
b) a menekült jogállás megszűnt, illetőleg bevándorlási engedélyt visszavonták és az érintett más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására;
c) a polgár magyar állampolgársága megszűnt.
11. § Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a kiadás napjától számított
a) 6 év, ha a jogosult a 20. életévét még nem töltötte be;
b) 10 év, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte;
c) határidő nélküli, ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány

12. § (1) A jogosult részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha
a) állandó személyazonosító igazolványát elvesztette, vagy az megsemmisült és nem rendelkezik más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal;
b) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, és az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki.
(2) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az érvényességének időtartama alatt kizárólag a személyazonosság átmeneti igazolására szolgál.
13. § (1) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:
a) a 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 30 nap;
b) a 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 120 nap.
(2) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdés b) pontjában foglalt érvényességgel, egy ízben ismételten kiadható.

Az eljárás részletes szabályai

14. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadását első ízben abban az évben lehet kérni, amelyikben a kérelmező a 14. életévét betölti.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadását a korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőző, legfeljebb 60 naptári napon belül lehet kérni.
15. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadását - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - bármely körzetközponti jegyző hivatalában (a továbbiakban: okmányiroda) lehet kérni.
(2) A kérelmet a rendelet mellékletében foglalt adattartalommal az okmányiroda állítja elő.
(3) A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt a 23. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(4) A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál az okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogvatartás helye szerint illetékes.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemnyomtatványt a mellékletben foglalt adatokkal, a körzetközponti jegyző biztosítja.
16. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - személyesen jár el.
(2) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül.
(3) A 15. § (3) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
(4) A 15. § (4) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja jár el. A kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos és az aláírás a kérelmezőtől származik.
17. § (1) A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmás felvételt készít. Kivételesen - ha az arcképmás felvétel nem készíthető el - a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A 16. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab fényképét (igazolványképét).
(3) A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - az okmányiroda „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.
(4) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.
18. § (1) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, a kérelemhez be kell mutatnia
a) három hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas - házassági - anyakönyvi kivonatát;
b) a doktori cím viselésére jogosító okiratot;
c) a külföldről hazatért polgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványt;
d) a bevándorolt és a menekült jogállású személynek a bevándorlási engedélyt, illetőleg a menekültkénti elismerését igazoló okiratot, továbbá a lakóhely bejelentéséről szóló igazolást.
(2) A bevándorolt és a menekült jogállású személy nem köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat bemutatására.
(3) A bevándorolt személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik.
19. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a 18. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.
20. § A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismerésről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
21. § A 18. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni.
22. § (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal és az adatokban nem következett be változás, akkor a 18. §-ban meghatározott okirat helyett a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetőleg személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a családi és utónevet az anyakönyvi okmányokkal megegyezően tartalmazza.
(3) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást a 18. §-ban meghatározott okiratokkal kell igazolni.
(4) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról.
(5) Ha a kérelmező cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.
23. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal.
(2) A körzetközponti jegyző az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal - a Központi Hivatal közreműködésével - is elvégzi.
(3) A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes körzetközponti jegyzőhöz.
24. § Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem átvételét igazolni kell.
25. § (1) A kérelmet az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával kell teljesíteni.
(2) Az állandó személyazonosító igazolványt postai úton kell továbbítani, vagy kérelemre személyesen kell átadni a kérelmező részére.
(3) A postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes okmányirodában.
(4) A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartáson való feltüntetéséről.
26. § (1) A körzetközponti jegyző az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozatban megtagadja, ha
a) a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult;
b) kérelmező - a 45. §-ban foglalt kivétellel - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal már rendelkezik és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - nem következett be változás.
(2) A polgár, a bevándorolt vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha
a) a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
b) a polgár, illetőleg a bevándorolt és a menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt nem adta le.
(3) A körzetközponti jegyző a személyazonosító igazolvány visszavonásáról szóló határozatban elrendeli az azonnali végrehajtást.
27. § (1) A körzetközponti jegyző a 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben, közbenső intézkedésként ideiglenes személyazonosító igazolványt ad ki.
(2) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása elleni jogorvoslati kérelmet az állandó személyazonosító igazolványról szóló határozat elleni fellebbezésben lehet előterjeszteni.
28. § (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha
a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott;
b) azt a körzetközponti jegyző visszavonta;
c) érvényességi ideje lejárt;
d) a használatára jogosult meghalt.
(2) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány külföldre utazásra nem jogosít és ilyen célra nem használható fel, ha a polgár a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alapján korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll.

A személyazonosító igazolvány cseréje

29. § A személyazonosító igazolványt a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból a körzetközponti jegyző kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás.

A személyazonosító igazolvány adatainak bejegyzésére vonatkozó egyes szabályok

30. § (1) A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési, illetőleg - házasságban élő nők esetében - a házassági anyakönyv szerint megilleti.
(2) A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni.
(3) A bevándorolt utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély azt tartalmazza.
(4) Ha a házasságot kötött nő férje nevét a házasságra utaló „-né” toldattal viseli, a saját jogán szerzett doktori címe a férjes neve után jegyezhető be.
(5) Ha mindkét házastárs jogosult a doktori cím használatára, a feleség személyazonosító igazolványába a férj doktori címe csak akkor jegyezhető be, ha a feleség a férje nevét a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában vagy b) pontjában meghatározott módon viseli.
(6) A személyazonosító igazolvány családi név és utónév - leánykori családi név és utónév - rovatába a saját jogon szerzett több doktori cím közül csak egy jegyezhető be.
(7) Tudományos fokozat - a doktori cím kivételével - a személyazonosító igazolványba nem jegyezhető be.
(8) A külföldi születési hely személyazonosító igazolványba történő bejegyzésénél a hivatalos külföldi helységnév mellett - ha ismert - a magyar elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni.
(9) Az írásképtelen polgár, a bevándorolt vagy menekült jogállású személy személyazonosító igazolványának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok

31. § (1) Az érvényes személyazonosító igazolványt a polgár, a menekült vagy bevándorolt jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon, felhívásra bemutatni, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetőleg az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.
(2) A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, vagy biztosítékul adni, illetőleg átvenni nem szabad.
(3) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár, menekült vagy bevándorolt jogállású személy személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.
32. § (1) Akinek a személyazonosító igazolványát ellopták, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni.
(2) Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált személyazonosító igazolványról az (1) bekezdésben meghatározott szervet a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány elvesztéséről, ellopásáról, megtalálásáról szóló bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a körzetközponti jegyző az illetékes rendőrkapitányságnak és a Központi Hivatalnak, a külföldi utazásra jogosító okmányként használt állandó személyazonosító igazolvány esetében a külképviselet a Központi Hivatalnak továbbítja.

A személyazonosító igazolvány leadása

33. § (1) A talált személyazonosító igazolványt le kell adni
a) a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek, vagy
b) a találás helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(2) A körzetközponti jegyző visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a 28. § (1) bekezdés szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, menekült vagy bevándorolt jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.
(3) A talált személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy a személyazonosító igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra személyesen sem veszi át, a körzetközponti jegyző az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
34. § (1) Le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyzőnek, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.
(2) A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek vagy - külföldi tartózkodás esetén - a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság a 10. §-ban foglaltak szerint megszűnt. A 10. § b) pontjában foglalt esetben a bevándorolt a személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalnál is leadhatja, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg.
(3) Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőnek, ha érvényességi ideje lejárt, illetőleg a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
(4) A körzetközponti jegyző a leadott személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
35. § A katonai szolgálatra bevonult hadköteles az állandó személyazonosító igazolványát az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg katonai szervezetnek a bevonulási helyen köteles átadni.
36. § A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni.
37. § Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.
38. § (1) A személyazonosító igazolvány átvételére a 35-37. §-ban feljogosított szervek kötelesek a személyazonosító igazolványt megőrizni, és azt a rendeletben meghatározott ok megszűnése esetén a jogosultnak visszaadni.
(2) A személyazonosító igazolványt a katonai szervezet a katonának, a szabadságelvonással járó büntetéseket és intézkedéseket foganatosító szerv vezetője a fogvatartottnak - állampolgári jogai gyakorlásának időtartamára, illetőleg a hivatalos ügyei intézéséhez szükséges meghatározott időre - visszaadja.
39. § Az elhalt személyazonosító igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki azt - a haláleset helye és ideje, valamint az anyakönyvi folyószám közlésével - megküldi az elhalt utolsó lakóhelye, ennek hiányában a haláleset helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

Tájékoztatás és adatvédelem

40. § (1) A polgár, a menekült vagy bevándorolt jogállású személy kérelmére, saját adatairól kivonatot vagy másolatot kell adni. Nem adható tájékoztatás az arra törvényben felhatalmazott szerv részéről elhelyezett jelzés tényéről, tartalmáról és az az alapján tett intézkedésekről, ha azt az adott szervre vonatkozó törvény kizárja.
(2) A kérelem a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy körzetközponti jegyzőnél, illetőleg a Központi Hivatalnál terjeszthető elő.
(3) A települési önkormányzat jegyzője és a körzetközponti jegyző az előterjesztett kérelmet a Központi Hivatalnak küldi meg, aki - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - tájékoztatási kötelezettségét teljesíti.
41. § A Központi Hivatal, valamint a körzetközponti jegyző technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint az ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelemről.
42. § (1) Az adatfeldolgozást végző szerv számára a Központi Hivatal határozza meg az adatfeldolgozás tartalmát, az adatkezelési műveleteket, azok végrehajtási sorrendjét, valamint az adatfeldolgozás során betartandó szervezési és technikai intézkedéseket.
(2) Az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságos feldolgozásáról, ennek érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adatfeldolgozás során illetéktelenek az adatokhoz ne férhessenek hozzá, megváltoztatásuk, megsemmisülésük, törlésük ne következhessen be.
43. § Az okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával és a személyazonosító igazolvány visszavonásával kapcsolatos iratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.

Átmeneti rendelkezések

44. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes személyazonosító igazolványba a lakcímmegszüntetés kivételével adatváltozás nem jegyezhető be.
45. § E rendelet hatálybalépésekor érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár, menekült vagy bevándorolt jogállású személy az állandó személyazonosító igazolvány kiadását a rendeletben meghatározottak szerint - adatváltozás hiányában is - kérheti
a) 2001. január 1-jétől, ha a személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 6 év;
b) 2002. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 15 év;
c) 2003. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje határidő nélküli.
46. § Azt az ideiglenes személyazonosító igazolványt, amelynek érvényessége 1999. december 31-e után jár le, a polgár, a bevándorolt vagy menekült jogállású személy köteles a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek leadni, és ezzel egyidejűleg - ha személyazonosításra alkalmas más érvényes okmánnyal nem rendelkezik - az e rendeletben foglaltak szerint eljárni.
47. § (1) A rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság) az általa 1999. december 31-ig vezetett helyi személyazonosító igazolvány nyilvántartást és annak alapiratait zárt archívumként kezeli, abból csak a személyazonosító igazolvány kiadási és nyilvántartási eljárásban hatósági jogkört gyakorló szervek, valamint a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági ügyeket intéző szerve megkeresésére, továbbá az érintett kérelmére adható tájékoztatás. A zárt archívum iratait a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével selejtezni kell.
(2) A rendőr-kapitányságon (megyei rendőr-főkapitányságon) személyazonosító igazolvánnyal összefüggő - 1999. december 31-ig le nem zárt - folyamatban lévő államigazgatási ügyek iratait 2000. január 31-ig köteles átadni a polgár lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek. Az áttételről az érintett ügyfeleket tájékoztatni kell.
48. § (1) A rendőrkapitányság (megyei rendőr-főkapitányság) az átmenetileg bevont állandó személyazonosító igazolványokat 2000. március 31-ig a fogvatartó szervnek (rendőrségi fogda, büntetés-végrehajtási intézet, katonai büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet) küldi meg.
(2) Ha a fogvatartás időközben megszűnt, a személyazonosító igazolványt a polgár lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek kell megküldeni.
(3) A körzetközponti jegyző - a (2) bekezdésben foglalt esetben - a polgárt az igazolvány személyes átvételére hívja fel. A személyes átvétel elmaradása esetén a körzetközponti jegyző 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet,
b) a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 36-52. §-a, 60. §-ának (2) bekezdéséből „a 36. § (2) bekezdése” szövegrész, 61. §-a és 63. §-ának b) pontja, továbbá a 4. számú melléklet,
c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdésében a „- rendőrkapitányság kivételével -” szövegrész, az R. 15. §-ának (1) bekezdésében az „illetőleg a személyi igazolványba bejegyzést teljesítő szerv értesítése alapján” szövegrész, az R. 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja, továbbá az R. 18. §-ának (5) bekezdése,
d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Utvhr.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „14 éven aluliak” szövegrész.
50. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 189. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását)
„a) az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár a személyi azonosítóról és a lakcímről kiállított hatósági igazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságot igazoló okmánnyal, továbbá a külföldi hatóságnak vagy a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjének az életvitelszerű külföldi tartózkodásra és annak megszűnésére vonatkozó igazolásával;
b) az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó magyar állampolgár a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal, a házastársi együttélés céljából való - három hónapot meghaladó időtartamú - külföldi tartózkodást az életvitelszerű külföldi tartózkodásnak a külföldi hatóság vagy magyar külképviselet által történő igazolásával;”
51. § A Vhr. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi állampolgár - ha nem tartozik az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá - a tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását
a) a menekült és a bevándorolt jogállású személy a részére kiállított a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal, továbbá személyazonosító igazolvánnyal,
b) a menedékes vagy befogadott e jogállásának okmányszerű igazolásával
bizonyíthatja.”
52. § Az R. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Központi Hivatal végzi a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.”
53. § (1) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratait - az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével - a körzetközponti jegyző útján haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül továbbítja a Központi Hivatalhoz.”
(2) Az R. 9. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban jelentik be, a kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) értesíti az adatváltozásról a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetőleg a Központi Hivatalt.
(4) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait (az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével) haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül közvetlenül a központi hivatalhoz küldi meg.”
54. § Az R. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági igazolványt a Központi Hivatal:)
„d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a körzetközponti jegyző útján adja át.”
55. § Az R. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági igazolványt vissza kell vonni és változatlan személyi azonosítóval új hatósági igazolványt kell kiadni, ha)
„a) a polgár lakcímadata megváltozott,”
56. § Az R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.”
57. § Az R. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy - amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.”
58. § Az R. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.”
59. § Az R. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek megküldeni.
(2) A körzetközponti jegyző a bejelentőlapot feldolgozza, ezt követően haladéktalanul megküldi a Központi Hivatalhoz.”
60. § Az Utvhr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határátlépési engedéllyel összefüggő hatósági ügyben első fokon a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) jár el.”
61. § Az Utvhr. 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) a határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél,”
62. § Az Utvhr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmező személyi adatainak és útlevélhez való jogosultságának ellenőrzéséhez az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:
a) a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt - ha azzal rendelkezik -, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
c) kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
d) a kérelmező előző úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.”
63. § Az Utvhr. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A határátlépési engedélyt a körzetközponti jegyző állítja ki és adja ki a kérelmezőnek.”
64. § Az Utvhr. 23. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az okmányba a családi és utónevet a személyazonosító igazolványban, ennek hiányában az anyakönyvi kivonatban feltüntetett módon kell bejegyezni.”