17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet

az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet előírásait a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetve közforgalomba kerülő, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszer, 13. pontja szerinti feldolgozott élelmiszer, 14. pontja szerinti nyers élelmiszer és 15. pontja szerinti élelmiszer nyersanyag (a továbbiakban együtt: élelmiszer), valamint egyes élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező felületek vegyi szennyezettségének vizsgálata során kell alkalmazni.
(2) Az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai, radioaktív szennyezettség, illetve állatgyógyászati készítmény-maradványának, valamint a növényi termékek növényvédő szer maradékainak megengedhető mértékét külön jogszabályok tartalmazzák.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) vegyi szennyeződés: minden olyan, az élelmiszerhez nem szándékosan hozzáadott anyag, amely a növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű élelmiszer termesztése, betakarítása, termelése, begyűjtése, előállítása, raktározása, ipari, vendéglátási vagy közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) során használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthat be, illetőleg maradhat vissza az élelmiszerben, valamint az élelmiszerben előforduló természetes eredetű ártalmas anyag (a továbbiakban: szennyező anyag);
b) határérték: a szennyező anyag, a fogyasztó egészségére ártalmas esetleges bomlástermékei, kísérő anyagai, átalakulási termékei, anyagcsere- és reakciótermékei még megtűrhető legnagyobb együttes mennyisége az élelmiszerben;
c) peszticid-maradék: minden olyan vegyi anyag maradéka, amely a növényvédelem, továbbá rovar- és rágcsálóirtás következtében lehet jelen az élelmiszer felületén vagy belsejében, magában foglalja az eredeti hatóanyagot, annak szennyeződéseit, biológiailag aktív bomlási és átalakulási termékeit, anyagcseretermékeit (metabolitjait) és reakciótermékeit, amelyek az egészségre ártalmasak lehetnek;
d) technológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely termelési és technikai eszközökből, berendezésekből, csomagoló- és tárolóedényekből rendeltetésszerű érintkezés során jut az élelmiszerbe, illetve a technológia hatására keletkezik az élelmiszerben, ideértve a termelési és technológiai műveletek során felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerekből, valamint segédanyagokból visszamaradt szennyező anyagokat;
e) környezeti eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely a környezetből az élelmiszertermelés, feldolgozás, csomagolás és raktározás során elkerülhetetlenül jut be az élelmiszerbe, és ártalmas lehet az ember egészségére;
f) biológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan egészségre ártalmas vegyi anyag, amely az élelmiszerben vagy az élelmiszeren előforduló mikroorganizmusok tevékenysége következtében keletkezik az élelmiszerben;
g) természetes eredetű szennyező (ártalmas) anyag: az élelmiszer olyan természetes alkotórésze, amely eredeti mennyiségében vagy feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet, ide nem értve a gyommagvakat, rovarrészeket, szőrt;
h) haszonállat: olyan állat, amelynek húsa vagy egyéb terméke az étkezési szokásokat figyelembe véve emberi fogyasztásra kerülhet.
3. § (1) Az élelmiszerek szennyező anyag tartalmát az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti (mezőgazdasági, gyártási, tárolási, közétkeztetési stb.) gyakorlattal elérhető, lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
(2) A helyes műveleti gyakorlat a termelési és technikai műveletek minden egyes fázisában olyan technológiák alkalmazását, olyan termelési és technikai eszközök használatát jelenti, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerben a lehető legkisebb szennyező anyag maradékot eredményezi.
(3) A nem célzott felhasználásból származó, az ismeretlen eredetű, a Magyarországon nem engedélyezett vagy a korábban betiltott, ma már környezeti szennyeződésnek tekinthető növényvédő szerek maradékaira e rendelet előírásai vonatkoznak.
(4) Vegyi szennyeződésnek kell tekinteni az élelmiszerben nem engedélyezett adalékanyagok, illetőleg hozzáadott anyagok jelenlétét, valamint az adalékanyagok határértéket meghaladó mennyiségét.
4. § (1) Az élelmiszerekben előforduló peszticid-maradékok megengedhető mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az élelmiszerekben előforduló technológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az élelmiszerekben előforduló környezeti eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az élelmiszerekben előforduló biológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az élelmiszerekben előforduló természetes eredetű ártalmas anyagok megengedhető mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az előírt határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszert tilos forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani, határértéket meghaladó kioldást mutató felületeket, edényeket élelmiszerrel érintkezésben tilos felhasználni.
(2) A meg nem engedett mértékű szennyező anyagot tartalmazó, illetve arra gyanús élelmiszert a vizsgálat befejezéséig az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak zárolnia kell.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitől elkülönítve kell tárolni és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes városi intézetének azonnal írásban be kell jelenteni.
(4) Az ÁNTSZ területileg illetékes városi tisztiorvosa - szükség esetén az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének (a továbbiakban: OÉTI), illetve az ellenőrzésre és zárolásra feljogosított más hatóság véleményének beszerzése után - határozattal intézkedik az esetleges forgalomba hozatal, illetőleg felhasználás vagy továbbfeldolgozás feltételeiről vagy a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a tétel megsemmisítéséről.
(5) A határértéket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszer takarmányozási célra történő felhasználásáról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet dönt.
(6) Ha az élelmiszerben jogszabályban meg nem jelölt, szennyező anyag fordul elő (új anyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése következtében), a forgalomba hozatalhoz, illetőleg a felhasználáshoz be kell szerezni az OÉTI engedélyét is. Ennek beszerzéséig az élelmiszert tilos forgalomba hozni vagy forgalomban tartani.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról szóló 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet, az azt módosító 15/1982. (XII. 27.) EüM rendelet, 8/1985. (X. 21.) EüM rendelet, 32/1989. (XII. 22.) SZEM rendelet, 23/1991. (XII. 10.) NM rendelet, 9/1992. (V. 14.) NM rendelet, 21/1993. (XI. 23.) NM rendelet, 4/1995. (II. 8.) NM rendelet és 24/1995. (VII. 14.) NM rendelet.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz
a) a Tanács 315/1993/EGK rendelete az élelmiszerekben lévő szennyező anyagokkal kapcsolatos közösségi eljárásokról,
b) a Tanács 83/417/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szolgáló egyes laktoproteinekre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami szabályozások összehangolásáról,
c) a Bizottság 93/351/EGK határozata a haltermékekben előforduló higany határértékeinek, vizsgálati módszereinek és a mintavételi eljárásoknak a meghatározásáról,
d) a Tanács 93/57/EGK, 95/39/EK és 96/33/EK irányelvei a gabonafélékben és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló peszticid-maradékok határértékeinek megállapításáról szóló 86/362/EGK és 86/363/EGK irányelveinek módosításáról,
e) a Bizottság 194/97/EK rendelete az élelmiszerekben lévő egyes szennyező anyagok határértékeinek megállapításáról,
f) a Bizottság 1525/98/EK rendelete az élelmiszerekben lévő egyes szennyező anyagok határértékeinek megállapításáról szóló 194/97/EK rendeletének módosításáról,
g) a Bizottság 82/98/EK irányelve a Tanács 86/362/EGK, 86/363/EGK és 90/642/EGK irányelveinek módosításáról a peszticid-maradékok megengedhető legmagasabb mértékéről a gabonafélékben, az állati és egyes növényi - különösen a gyümölcs és zöldség - eredetű élelmiszerekben.