185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Továbbképzést szervezhet, illetve szervezésében közreműködhet minden jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társulás, továbbá az egyéni vállalkozó, ha a tevékenységi köre erre feljogosítja (a továbbiakban: továbbképzés szervezője), amennyiben az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében megadott engedéllyel rendelkezik.”
2. § Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).”
3. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.”
(2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető
a) - a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,
- a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél,
- a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett az első pedagógus oklevél,
- a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,
- a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítés
megszerzésével;
b) - nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,
- nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus az anyaországban népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,
- zsidó nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,
- az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Socrates programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben
való részvétellel.”
4. § Az R. 6. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben résztvevő nevét (asszonyoknál a leánykori nevet is), a születési adatokat, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, az indítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, az igazolás kiállításának helyét és keltét, valamint a továbbképzésért felelős aláírását, a továbbképzés szervezője bélyegzőjének lenyomatát. Az igazoláson fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nem jogosít.”
5. § Az R. 7-8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg az R. a következő alcímmel, valamint 8/A. §-sal egészül ki:
„7. § (1) A továbbképzés keretében - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - olyan továbbképzés indítható, amelynek programját az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében jóváhagyták és a program alkalmazására az oktatási miniszter engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.
(2) Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat az Oktatási Minisztérium nyilvántartja.
(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban.
8. § (1) A továbbképzés indításához az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében kiadott engedély szükséges (a továbbiakban: indítási engedély). Az indítási engedélyt az oktatási miniszter adja ki. Az indítási engedély öt évre szól.
(2) Az indítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban.
(3) Az alapítási engedély, illetve az indítási engedély iránti kérelem egy eljárásban is elbírálható és az engedélyek egy határozatban is kiadhatók, ha a kérelmeket együtt, ugyanaz az ügyfél nyújtotta be.
(4) Az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzésekről az oktatási miniszter évente két alkalommal jegyzéket készít (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), amelyet minden év július 31-éig, illetve december 31-éig nyilvánosságra kell hozni az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A jegyzék a kiadás napjától számított egy évig érvényes.
(5) A július 31-ig kiadásra kerülő továbbképzési jegyzék azokat a továbbképzéseket tartalmazza, amelyeknek az indítási engedélyét az előző év november 16-tól június 15. napjáig adta ki az oktatási miniszter, illetőleg amelyeknek a felvételét az adott időszakban kérték. A december 31. napjáig kiadásra kerülő továbbképzési jegyzék azokat a továbbképzéseket tartalmazza, amelyeknek az indítási engedélyét június 16-tól november 15. napjáig adta ki az oktatási miniszter, illetve amelyeknek a felvételét ebben az időszakban kérték.
(6) A továbbképzési jegyzék tartalmazza: a továbbképzés megnevezését, célját, az alapítási és az indítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének nevét és címét, a továbbképzés helyszínét, azt a munkakört (megbízást), amelyben foglalkoztatottak részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét. A továbbképzési jegyzék részeként - évente egy alkalommal - közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítéseket, a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá a szakvizsgával egyenértékű szakirányú felsőfokú iskolai képzések listáját is.
(7) A továbbképzési jegyzékbe történő felvételt - az indítási engedély kiadásának évét kivéve - az indítási engedéllyel rendelkezőnek kell kérnie, az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon.
(8) Megszűnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint visszavonták.
A továbbképzés megszervezése, a továbbképzés előadója
8/A. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel csak olyan továbbképzés szervezhető, amely szerepel a továbbképzési jegyzékben.
(2) A továbbképzés szervezője az indítási engedély jogerőre emelkedése után akkor is megszervezheti a továbbképzést, ha az még nem került fel a továbbképzési jegyzékbe.
(3) A továbbképzés szervezője a továbbképzés helyét és idejét a továbbképzés megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles bejelenteni a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központnak.
(4) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program címe, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.
(5) A továbbképzés szervezője továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet.
(6) A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, illetőleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles - a megbízólevéllel rendelkező részére - a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni.
(7) A továbbképzés keretében
a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]
rendelkezik.”
6. § (1) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (3)-(7) bekezdés jelölése (4)-(8) bekezdésre változik:
„(2) Az oktatási miniszter döntéseinek előkészítésében - az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint - közreműködik a közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozott Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott bírálati szempontok alapján készíti el javaslatát. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkájához szakértőt vesz igénybe.
(3) A továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesz a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ. Szakértő az lehet, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, vagy az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik, továbbá részt vett a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ által szervezett bírálati tevékenységre történő felkészítésben.”
(2) Az R. 9. §-a jelenlegi (4) bekezdésének bevezető rendelkezése és a) pontja, valamint b) pontjának első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az oktatási miniszter
a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként - az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után - értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását,
[b) gondoskodik]
- az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,”
7. § Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képesítési követelményeket, valamint annak módosítását, beleértve a szakvizsgával egyenértékű felkészítés képzési követelményeit - a Magyar Akkreditációs Bizottság részére történő benyújtás előtt - véleményezi az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottságot a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást érintő kérdésekben egyetértési jog illeti meg. A véleményeket az Oktatási Minisztérium megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottság részére.”
8. § Az R. 16. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható]
„d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához.”
9. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő második-harmadik mondattal egészül ki:
„A finanszírozási alprogramban meg kell határozni - a 16. § (4) bekezdésben, valamint az e §-ban meghatározottak figyelembevételével - a helyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét, az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait. Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervben szereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus jogosulttá válik.”
(2) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.”
(3) Az R. 17. §-ának (4) bekezdése a következő második-harmadik mondattal egészül ki:
„A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is megemelhető, ha a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó, vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, amennyiben megfelel a (3) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött. A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1)-(3) bekezdés alapján járó hozzájárulás összegére. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető abban az esetben is, ha a szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által kiírt pályázaton keresztül biztosítják.”
(4) Az R. 17. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és a költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a közoktatási intézmény tulajdonába kerülnek.
(8) A munkáltató - az Mt. 162. § (3) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. A visszafizetett összeget az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint lehet felhasználni. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesítette az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerezte meg az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt oklevelet, bizonyítványt, vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készítette el az 5. § (3) bekezdésében előírt beszámolót. A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt a munkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel, illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve a közoktatás irányításában helyezkedett el és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.”
10. § (1) Az R. 18. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7-8. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának minden esetben, a továbbképzési jegyzékbe felvételt kérőnek - az indítási engedély kiadásának évét kivéve - eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(2) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központnak az Országos Takarékpénztár III. kerületi fiókjánál (Bp. III., Flórián tér 4-5.) vezetett 11703006-20380304 számú számlájára kell befizetni, készpénz-átutalási megbízáson.
(3) A befizetett eljárási díj a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az Oktatási Minisztériumnak köteles átutalni.”
(2) Az R. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljárási díj a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület és az Oktatási Minisztérium - e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő - feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.”
11. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
12. § (1) Az R. 3. számú melléklete 1. pontjának b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapítási engedély kiadására indított eljárásban az eljárási díj összege - továbbképzési programonként - a kérelem benyújtásakor érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)]
„b) kétszerese, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,
c) háromszorosa, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát.”
(2) Az R. 3. számú melléklete a következő 3-4. ponttal egészül ki:
„3. A jogorvoslati eljárásban az 1-2. pont alapján megállapítható összeg ötven százalékának megfelelő összegű eljárási díjat kell fizetni.
4. A továbbképzési jegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos eljárásban - ha az adatlap nem tartalmaz hat helyszínnél többet - a 2. pont alapján megállapítható összeg huszonöt százalékának megfelelő, hat helyszínnél több helyszín feltüntetése esetén helyszínenként további négy százalékkal megemelt összegű eljárási díjat kell fizetni. Az indítási engedély kiadását követő első továbbképzési jegyzékbe történő felvételnél hat helyszínig nem kell eljárási díjat fizetni.”
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott alapítási engedély iránti kérelmeket a benyújtáskor hatályban lévő rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján az R.
a) 1. § (1) bekezdésében a „19. § (5) bekezdésében” szöveg helyébe a „19. § (8) bekezdésében” szöveg,
b) 9. §-ában a „művelődési és közoktatási miniszter”, valamint annak ragozott formája helyébe „oktatási miniszter” és annak ragozott formája,
c) a 16. § (4) bekezdés b) pontjában az „(utazás, szállás, étkezés, könyv stb.)” szöveg helyébe az „(utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.)” szöveg
lép.
(3) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 9. §-ának (1) bekezdéséből a „a munkaügyi miniszter és” szövegrész, a 15. §-a, 20. §-ának (1) bekezdése, továbbá 22. § (1) bekezdésében az „addig, ameddig a szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel,” szöveg.
(4) A rendelet hatálybalépését követően új továbbképzés csak indítási engedély alapján indítható, azonban a hatálybalépése előtt megkezdett továbbképzés az indításkor hatályban lévő rendelkezések szerint befejezhető.